Lemondott a Corvinus Egyetem rektora, Takáts Előd

Lemondott posztjáról a Budapesti Corvinus Egyetem rektora, Takáts Előd – erről az egyetem adott ki közleményt csütörtökön. Hivatalosan július 31-ével távozik a rektori szervezet éléről, utódjáról még nem döntött az egyetem.

Az egyetem arról ír, hogy Takáts vezetése alatt az intézmény „jelentős lépéseket tett a kitűzött stratégiai céljai felé”, hogy regionális elitegyetemmé váljon, és „hogy az itt végzett hallgatók Közép-Európa gazdaságának és társadalmának meghatározó szereplői legyenek”.

A közlemény szerint a Corvinus az elmúlt három évben „megháromszorozta a legrangosabb tudományos folyóiratokban megjelenő kutatási publikációinak számát, ezzel közelebb került ahhoz, hogy 2030-ra a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban a gazdaság- és társadalomtudományi területen Közép-Európa vezető intézménye legyen”.

Takáts Előd vezetésével átalakult az akadémiai szervezet és a szenátus működése is, emellett a rektor létrehozta az Illyés Gyula tehetségtámogató programot, amivel a nehéz körülmények között élő diákokat támogatta az egyetem a továbbtanulásban.

Mint írják, Takáts Előd a jövőben „több időt szeretne szentelni az egyetemi vezetési és szervezési feladatok miatt szükségszerűen háttérbe szorult nemzetközi tudományos, közgazdaságtudományi és pénzügyi munkának és kutatásnak”.

„A Budapesti Corvinus Egyetem és az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány köszöni Takáts Előd munkáját, erőfeszítéseit és szilárd elkötelezettségét az oktatás, a tudomány és az egyetemi élet területén. A Budapesti Corvinus Egyetem ezúton is sok sikert kíván Takáts Előd nemzetközi tudományos tevékenységéhez”

– írja a közlemény, hozzátéve, hogy Takáts a jövőben is a Corvinus egyetemi tanára marad.

Egyelőre nem tudni, kit nevezhetnek ki a Corvinus élére Takáts után, de a közlemény szerint a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány legkésőbb július 31-ig dönteni fog erről.

Takáts Elődöt 2021 augusztusában nevezték ki a Corvinus Egyetem rektorává – a topközgazdász előtte évtizedekig dolgozott külföldön, és a Telexnek akkor adott interjújában sem tagadta, hogy nincs itthon politikai beágyazottsága. Szerinte viszont ebből kifolyólag objektívebben tudott döntéseket hozni az első, államiból alapítványivá tett hazai egyetem fejlesztéséről.

„Egyedi lehetőséget éreztem. Olyan esélyt, amit ha nem ragadunk meg, akkor az egyetem beleragadhat egy félig sikerült változásba”

– beszélt két évvel ezelőtt Takáts arról, miért vállalta el az egyetem vezetését.

Egy évvel később, a belső átalakítások után is interjút adott lapunknak Takáts, a folyamatot pedig úgy jellemezte, hogy „a gyors változás néhány kiskirályság megszüntetését is hozta, ami nem járt konfliktusok nélkül”.

„Teljesen érthető, hogy ha valaki harminc évig dolgozik egy struktúrában, hozzászokik, kiismeri, van benne egy pozíciója, akkor az gyakran nem érdekelt a változásban. Különösen akkor, ha ezt a pozíciót mondjuk úgy érte el, hogy amögött nincs teljesítmény, az illető nem publikált nemzetközi folyóiratokban, és nem tett le komolyabb tudományos teljesítményt az asztalra. Ha jön valaki, aki azt mondja, innentől a nemzetközi publikációk számítanak, ez önmagában egy sokkhatás”

– mondta tavaly a Corvinus rektora. Szerinte a magyar felsőoktatásnak szüksége van a megújulásra, aminek forrása lehet az elmúlt években lezajlott tömeges modellváltás is – ami szintén nem járt konfliktusok nélkül.

Az elmúlt hónapok legnagyobb vitája az Európai Bizottság döntése körül alakult ki, ami szerint a közérdekű vagyonkezelői alapítványokban működő egyetemek – így a Corvinus Egyetem – nem kaphatnak friss uniós támogatásokat. Így eleshetnek 2023-tól az Erasmus+-program és a Horizont Európa program forrásaitól is, amennyiben a kormány nem tud megfelelni az Európai Bizottság elvárásainak. Ha egyáltalán akar, a kormány újabban ugyanis azt kezdte fejtegetni, hogy előbb-utóbb Magyarországnak át kell állnia egy uniós források nélküli létre.

Egy egyetem viszont határokon átívelő kutatói programok nélkül nem igazán kerülhet előre a nemzetközi rangsorokban sem – hiszen ezek a programok nemcsak az anyagi juttatásokról, de a hálózatépítésekről és a közös tudományos kutatásokról is szólnak. Így ha a kormány nem hajlandó megállapodni az Európai Bizottsággal az uniós források feltételeiről, azzal az alapítványi kézben lévő egyetemek – azaz a magyar felsőoktatás háromnegyede, így a Corvinus is – komoly fejlődési lehetőségektől eshet el.