Szivárgott a finn-észt gázvezeték, azt gyanítják, hogy külső behatásra lett rajta nagy lék

Volodimir Zelenszkij ígéretet tett arra, hogy nem támadják meg a zaporizzsjai atomerőművet – nyilatkozta Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója. „Zelenszkij személyesen biztosított arról, hogy nem fogják bombázni az atomerőművet”, bár Grossi hozzátette, hogy az ukrán elnök azt mondta neki, hogy minden más lehetőség számításba vesznek, mivel vissza akarják szerezni Európa legnagyobb atomerőművét az orosz haderőtől. A NAÜ vezetője a Guardiannek adott interjúban arról is beszélt, hogy aggódik amiatt, hogy az erőmű is célpontja lesz a konfliktusban álló ukránok és oroszoknak.

Zelenszkij ígérete azt jelenti, hogy az ukrán elnök betartja az új nukleáris alapelvek közül az elsőt, amiket Grossi az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt vázolt fel még májusban. A zaporizzsjai atomerőművet még 2022 márciusában foglalták el az orosz csapatok. Ez az első eset a történelemben, hogy háborúban ellenséges csapatok kezére kerül egy atomerőmű, ami csak tovább fokozta a félelmet egy olyan országban, ahol 1986-ban már felrobbant egy atomerőmű Csernobilban.

Elbukott Oroszország próbálkozása, nem kerülhet vissza az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába (EJT), írja a Guardian. Erről egy titkos szavazáson döntött a közgyűlés, ahol Oroszország 83 szavazatot kapott, míg Albánia 123-at, Bulgária pedig 160-at.

Oroszországot azután zárták ki a genfi székhelyű tanácsból, hogy 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát. Ennek a felfüggesztésnek gyakorlati következménye nem sok van azonkívül, hogy az orosz delegáció nem vehet részt a bizottság munkájában. Szimbolikusan viszont nagyon is fontos, hiszen Oroszországot, mint a Biztonsági Tanács állandó tagját, onnan nem lehet kitenni. Az EJT-ből való felfüggesztéssel viszont a világ országai ki tudják nyilvánítani azt, hogy egyöntetűen nem tartják elfogadhatónak Oroszország cselekedeteit – minderről bővebben itt írtunk korábban.

Az orosz erők előrenyomultak a Donyecktől északra fekvő Avgyijivkában, az ukrán csapatoknak több mint száz halottjuk és sebesültjük lehet – közölte Jan Gagin, a Donyecki Népköztársaság vezetőjének tanácsadója kedden a TASZSZ orosz állami hírügynökséggel.

Gagin szerint az ukrán haderő több mint húsz haditechnikai eszközt és négy erődítményt veszített, valamint az orosz csapatok előrenyomulása miatt feladták állásaik egy részét Avgyijivkánál.

Az orosz védelmi minisztérium keddi hadijelentése szerint az orosz hadsereg négy fontszakaszon tíz támadást vert vissza, amelyek során mintegy 580 ukrán katona esett el vagy sebesült meg, illetve az összesítésben írtak még három vezetési és megfigyelőpont, két lőszerraktár, egy harckocsi, négy páncélozott harcjármű és 19 drón megsemmisítéséről is.

Keddi jelentések szerint több Ukrajnával határos orosz régióban, valamint orosz ellenőrzés alá került urkán területeken is számoltak be ukrán tüzérségi és dróntámadásokról is. Az elmúlt nap folyamán a Herszon megyei Oleski és a Belgorod megyei Popovka községben két-két civil vesztette életét ukrán támadások miatt.

(MTI)

Feltehetőleg külső behatás által keletkezett kár a napokban szivárgás miatt leállított, Finnországot Észtországgal összekötő Balti-tengeri gázvezetéken – közölte Sauli Niinistö finn elnök.

"Valószínű, hogy a gázvezetéken és a telekommunikációs kábelen keletkezett kár külső behatás eredménye.

A finn kormány tájékoztatása szerint károk keletkeztek nemcsak magán a gázvezetéken, de a párhuzamosan futó telekommunikációs kábelen is, amelyek összekötik a két NATO-tagországot.

A Gasgrid finn gázszolgáltató szerint hónapokat vagy akár még több időt is igénybe vehetnek a helyreállítási munkálatok.

A finn és az észt üzemeltetők vasárnap szokatlan nyomáscsökkenést észleltek a Balticconnector gázvezetéken, és felmerült a gyanú, hogy szivárgás állhat fenn, és emiatt a vezetéket ideiglenesen lezárták.

"A gázvezetéken tapasztalt nyomáscsökkenés nagyon gyors volt, ami arra utal, hogy nem kis lék keletkezhetett. Ennek okát azonban továbbra sem sikerült tisztázni" – mondta a balti állam egyik névtelenséget kérő energetikai tisztségviselője.

Az érintett, 77 kilométer hosszú gázvezeték a Balti-tenger alatt 2020 eleje óta köti össze a finnországi Inkoo LNG-terminált Paldiski észt kikötővárossal.

Tavaly szeptemberben az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat és az Északi Áramlat-2 gázvezetéken történtek robbanások, Svédország és Dánia gazdasági övezetében. Akkor négy helyen észleltek gázszivárgást. A vizsgálatok azt már megállapították, hogy szándékos merénylet történt, de felelőst mind ez idáig nem neveztek meg. (MTI)

Sikkasztás gyanújával őrizetbe vettek két ukrán védelmi minisztériumi tisztviselőt akiket azzal gyanúsítanak, hogy 7 millió dollárt sikkasztottak el, amelyet golyóálló mellények vásárlására szántak, jelentette az AFP.

Az ukrán állami nyomozóiroda szerint a két tisztviselő, akiket nem nevezett meg, külföldről rendeltek „rossz minőségű testpáncélt”.

„Ez nem csak 250 millió hrivnya költségvetési forrás elvesztéséhez vezetett, hanem az ország védelmi képességének aláásásához, valamint a hadsereg személyi állományának életét és egészségét fenyegető veszélyhez” – közölték, hozzátéve, hogy mindketten őrizetben vannak.

Augusztusban Zelenszkij az ország minden régiójában elbocsátotta a katonai sorozásért felelős tisztviselőket, olyan korrupciós vádakra hivatkozva, amelyek szerinte hazaárulással érhetnek fel. Az ukrán elnöknek stratégia szempontból is szüksége van a kemény korrupcióellenes fellépésre, mert ezzel megnyugtathatja a fegyvereket küldő nyugati szövetségeseket is.

Oroszország a globális nukleáris kísérleti tilalom ratifikációjának visszavonását fogja kezdeményezni, hogy az Egyesült Államokkal egyenrangúvá váljon, de csak akkor folytatja újra a nukleáris kísérleteket, ha Washington teszi meg előbb – közölte egy magas rangú orosz diplomata.

Az AP News szerint Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes újságíróknak azt mondta, hogy Moszkva vissza fogja vonni a nukleáris kísérletek betiltásáról szóló szerződés ratifikálását, hogy „tükrözze” az USA lépését. Azt mondta, ha az USA atomkísérletet hajt végre, „kénytelenek leszünk azt is tükrözni”.

(APNews)

A moszkvai városi bíróság bíróság fenntartotta a Wall Street Journal riporterének, Evan Gershkovichnak a letartóztatását, elutasítva ügyvédeinek legutóbbi, a szabadlábra helyezéséért indított fellebbezését, írja a Wall Street Journal. A 31 éves, amerikai állampolgárságú riportert kémkedéssel vádolják, március 29-én vették őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat ügynökei, Jekatyerinburgban. Washington szerint Gershkovich nem kém, és soha nem dolgozott a kormánynak.

A meghallgatás előtt Gershkovich egy olyan átlátszó plexifal mögött állt, amit általában a vádlottak fogva tartására használnak, és több papírlapot tartott a kezében.

A Wall Street Journal anyavállalata, a Dow Jones, elítélte a bíróság döntését, de közölte, hogy az várható volt. "Már több mint hat hónap telt el Evan igazságtalan letartóztatása óta, fel vagyunk háborodva, továbbra is jogtalanul tartják fogva. "Az ellene felhozott vádak hamisak, és azonnali szabadon bocsátását követeljük" – mondta a vállalat szóvivője.

A Wall Street Journal riporterét március 29-én vették őrizetbe Jekatyerinburgban, letartóztatását maga Vlagyimir Putyin orosz elnök hagyta jóvá. Az orosz titkosszolgálat, az FSZB azzal gyanúsítja, hogy a moszkvai tudósító államtitkokat akart megszerezni. Gershkovich akár 20 év börtönt is kaphat. Világszerte ismert híroldalak és lapok harmincnyolc szerkesztője írt alá egy levelet, amelyben elítélték az őrizetbe vételét.

(WSJ)

Az ukrán rendőrség közel százezer, az orosz erők által Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekményt dokumentáltak – közölte a testület vezetője. Ivan Vihivszkij az Interfax-Ukraina hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy a most összegyűjtött bizonyítékok alapján akarják majd felelősségre vonni a bűncselekmények elkövetőit.

Vihivszkij elmondta, hogy az általa vezetett alakulat eddig 96 500 háborús bűncselekményről gyűjtött bizonyítékokat. Szerinte az Oroszország által elkövetett bűncselekmények, különösen a kritikus infrastruktúra bombázása az ukrán nemzet elleni népirtásnak minősül. „Mindezen tények dokumentálása felé haladunk, hogy Oroszország bűntetteit népirtásként ismerjék el a nemzetközi bíróságon” – mondta.

„A rakétatámadásokkal kapcsolatos anyagokat, az orosz hadsereg által a megszállt területeken elkövetett bűncselekményeket – erőszak, kínzás és nemi erőszak – túlnyomó többségében dokumentáljuk, kivizsgáljuk és átadjuk az ügyeket az SZBU-nak, mert ez az ő hatáskörük” – tette hozzá.

Az ukrán rendőrség vezetője szerint a legkiemelkedőbb ügy, amelyet vizsgálnak, az az ukrajnai gyerekek deportálásának ügye. „Ez a gyermekügy lett az alapja annak, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adjon ki az orosz elnök ellen” – mondta Vihivszkij.

(Guardian)

Házkutatást tartott az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kedden a munkácsi polgármesteri hivatalban – erősítették meg a Telexnek Andrej Baloha polgármester környezetéből. A Transcarpatia.net arról írt, hogy az SZBU és a korrupcióellenes hatóság (NABU) által indított házkutatásokat letartóztatások követték. Erről itt írtunk bővebben.

Legutóbb szeptemberben járt az SZBU a munkácsi polgármesteri hivatalban és a városi kórházban, azt gyanítva, hogy a kórház igazgatója költségvetési pénzek elsikkasztásában lehet érintett.

Bukarestbe utazott Volodomir Zelenszkij ukrán elnök, hogy Klaus Iohannis román elnökkel tárgyaljon. Zelenszkij az X-en azt írta, hogy biztonsági együttműködésről, Ukrajna légvédelmének megerősítését célzó intézkedésekről is tárgyalnak.

Azt írta, Ukrajna hálás Romániának, különösen az élelmezésbiztonsági támogatásáért.

(Guardian)

„Olyan adatokkal rendelkezünk, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy Oroszország érdekelt abban, hogy háborút szítson a Közel-Keleten” – mondta az X-re is feltöltött esti beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Szerinte Oroszország érdeke, hogy „aláássa a világ egységét” és segítsen „megsemmisíteni a szabadságot Európában”.

Az esti beszédében Zelenszkij azt mondta, hogy a helyzet „alapvető fontosságú számunkra, nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa számára”.

(Guardian)

A brit védelmi minisztérium kedden közzétett hírszerzési jelentése a 2024. március 17-én esedékes oroszországi választással foglalkozik. Azt írják, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szinte biztosan újraindul, annak ellenére, hogy nyilvánosan ezt még nem jelentette be. A brit hírszerzés szerint vannak olyan spekulációk, hogy Putyin választási kampánya nem hivatalosan a jövő hónapban kezdődik.

Bár a választások Oroszországban a Kreml beavatkozásának és ellenőrzésének vannak kitéve, továbbra is a politikai legitimáció egyik legfontosabb eszköze. Szinte biztos, hogy Putyin választási kampánya arra a témára fog összpontosítani, hogy Oroszország egy különálló civilizáció, amely védelemre szorul a külső ellenséggel szemben. Megjegyzik, hogy ez a narratíva gyakran szolgál az állami intézkedések és Putyin hatalmának megszilárdításának igazolására.

„A választásokat megelőzően a Kreml szinte biztosan arra fog törekedni, hogy minimalizálja a népszerűtlen politikai lépéseket. Ezért nagyon valószínűtlen, hogy a jövő márciusi elnökválasztás előtt további mozgósítási hullámot hajtanak végre” – áll a jelentésben.

• A dán miniszterelnök újabb F16-os vadászgépekkel támogatná Ukrajnát.
• Megnövekedett a vasúti forgalom Oroszország és Észak-Korea között, feltételezhetően megkezdődött az észak-koreai fegyverek szállítása az ukrajnai frontra.
• Andrzej Duda lengyel elnök szerint a Hamász és Izrael közötti jelenlegi háborús helyzetből Oroszország és Vlagyimir Putyin profitál.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök leváltotta az Ukrán Területi Védelmi Erők parancsnokát, Ihor Tanszjura tábornokot. A helyére Anatolij Barhilevics vezérőrnagyot nevezték ki.

A hétfői híreket itt tudják visszaolvasni.