Úgy tűnik, Észak-Korea elkezdte a fegyverek szállítását Oroszországnak

A háború kitörése óta nem járt Romániában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Kedden azért megy az országba, hogy az ukrán gabona biztonságos kiviteléről tárgyaljon. A romániai fekete-tengeri constantai kikötőt egy lehetséges alternatív útvonalnak tekinti. (Skynews)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök leváltotta az Ukrán Területi Védelmi Erők parancsnokát. A hétfőn közzétett elnöki rendelet Anatolij Barhilevics vezérőrnagy az új parancsnok. A posztot 2022 májusa óta betöltő Ihor Tanszjura tábornokot pedig menesztette. A döntést nem indokolta. Az 54 éves Barhilevics tábornok tavaly óta szolgált vezérkari főnökként Kelet-Ukrajnában. A fegyveres erők részét képező Területi Védelmi Erők feladatai közé tartozik a kritikus létesítmények védelme, a szabotázs és az ellenséges hírszerző erők elleni küzdelem, valamint az ukrajnai biztonság fenntartása. Zelenszkij szeptemberben új védelmi minisztert nevezett ki, Rusztem Umerovot. (Skynews)

Andrzej Duda lengyel elnök szerint a Hamász és Izrael közötti jelenlegi háborús állapot hasznos Oroszország számára a világ figyelmének elterelésében, és a javára szolgál. Duda a Polsat News magántelevíziónak adott vasárnapi interjújában azzal érvelt, hogy a közel-keleti konfliktus elvonja a nemzetközi ellenőrzést Moszkva ukrajnai agressziójáról, és új migrációs nyomást eredményezhet Európára.

Megnövekedett a vasúti forgalom Oroszország és Észak-Korea között, feltételezhetően megkezdődött a fegyverszállítás az orosz-ukrán frontra -vette észre a Center for Strategic and International Studies.

Az amerikai CSIS think-tank műholdas képek alapján jutott erre a következtetésre.

A valószínűsíthető fegyverszállítást egyébként egy találkozó előzte meg a két ország vezetője között, Vlagyimir Putyin orosz és Kim Dzsongun észak-koreai vezető egy űrközpontban találkozott, így számítani lehetett a most történtekre.

A CSIS megemlítette, hogy a járműveken nem látszik egyértelműen, hogy fegyvert szállítanak, de a vonatforgalom csúcstalálkozó utáni gyors növekedése már magában is arra utal, hogy megkezdődhetett a fegyverszállítás.

Dánia azon dolgozik, hogy kiterjessze és elmélyítse azon országok koalícióját, amelyek elkötelezettek F-16-os vadászgépek Ukrajnának szállítására – mondta az ország miniszterelnöke, Mette Frederiksen a NATO parlamenti közgyűlésének éves koppenhágai ülésén. Augusztusban határoztak arról, hogy Hollandia 42, Dánia pedig 19 vadászgépet bocsát Ukrajna rendelkezésére. El is kezdték már ukrán pilóták kiképzését.

„Ukrajnával a végsőkig együtt kell maradnunk. Egyikünk sem mondhatja magáról, hogy kimerült a háborúban, miközben Ukrajna folytatja fáradhatatlan harcát” – jelentette ki Frederiksen. Az egyelőre még nem tisztázott, hogy ezeket a gépeket idén be tudják-e vetni vagy csak jövőre. (Guardian)

Miután a Kreml a múlt héten kijelentette, hogy Oroszország megvizsgálhatja az Átfogó Atomcsendszerződés, a CTBT ratifikációjának visszavonását, az orosz Duma tanácsa ma összeül, hogy megvitassa a kérdést. Múlt héten Moszkva jelezte, hogy esetleg visszavonja a szerződést – megjegyezve, hogy az Egyesült Államok aláírta, de nem ratifikálta azt –, ami után felmerültek aggályok, hogy Moszkva esetleg újra szeretné indítani a nukleáris kísérleteket.

Az USA szerint a ratifikáció visszavonásával Moszkva így akarja növelni a Washingtonra és szövetségeseire gyakorolt nyomást, hogy állítsák le az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat és egyéb segélyeket.

Az Átfogó Atomcsendszerződést 187 ország írta alá, 178 pedig ratifikálta, de addig nem léphet hatályba, amíg nyolc, még nem ratifikáló ország nem írta alá és nem ratifikálta. Kína, Egyiptom, Irán és Izrael aláírta, de nem ratifikálta, Észak-Korea, India és Pakisztán pedig nem írta alá.

Bár az Egyesült Államok aláírta, de nem ratifikálta a szerződést, 1992 óta moratóriumot tart fenn a nukleáris fegyverek kísérleti robbantására vonatkozóan, amelyet állítása szerint nem tervez megszüntetni.

Csütörtökön Vlagyimir Putyin elnök kilátásba helyezte a nukleáris kísérletek folytatását.

(Guardian)

• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap telefonon beszélt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, akinek szolidaritását fejezte ki.
• Zelenszkij párhuzamot vont Izrael és az ukrajnai háború között, kijelentve, hogy „Izrael önvédelemhez való joga megkérdőjelezhetetlen”. Elmondta, hogy kormánya operatív parancsnokságot hozott létre az Izraelben tartózkodó ukránok megsegítésére. Hivatalos becslések szerint mintegy 15 000 ukrán menekült menekült Izraelbe. Miközben Netanjahu több tonna humanitárius segélyt küldött, következetesen elutasította, hogy fegyvereket szállítson Kijevnek.
• A nyár folyamán Ukrajna „szinte bizonyosan legalább 125 négyzetkilométernyi területet szabadított fel” az ország egyik keleti részén, a brit hírszerzés védelmi minisztériumának frissítése szerint. A Donyecki terület Vuhledar városától nyugatra fekvő Velyka Novoszilka szektor „viszonylag nyugodtá vált az elmúlt négy hétben” – közölte a minisztérium.
• Az ukrán légierő rekordszámú orosz dróntámadásra számít az idei télen – közölte vasárnap Jurij Ihnat szóvivő, miközben Kijev az energetikai létesítményei elleni tömeges bombázások második telére készül.
• Andrzej Duda lengyel elnök szerint a Hamász és Izrael közötti jelenlegi erőszakos cselekmények Oroszország számára hasznosak a világ figyelmének elterelésére, valamint a Hamásznak kedveznek. Duda a Polsat News magántévének adott vasárnapi interjújában úgy érvelt, hogy a közel-keleti konfliktus eltereli a nemzetközi figyelmet Moszkva ukrajnai agressziójáról, és új migrációs nyomást gyakorolhat Európára.

(Guardian)

A korábbi orosz-ukrán híreket itt tudják visszanézni.