Először nyilatkozott Putyin Prigozsin lezuhant gépének ügyében, részvétét fejezte ki az áldozatok családjának

Köszönjük, hogy nálunk követték a háború eseményeit! Hírfolyamunk holnap reggel újra elindul.

Az Egyesült Államok szankciók újabb körét jelentette be csütörtökön orosz kormányzati tisztségviselők, orosz állami szervezetek ellen, ezúttal ukrán gyerekek erőszakos elhurcolása miatt – írja az MTI. Ezt Antony Blinken külügyminiszter a Twitteren is bejelentette.

A szankciók részeként vízumkorlátozásokkal sújtott Washington több orosz hivatalos személyt, akinek köze volt ukrán gyerekek erőszakkal történt átszállításához a megszállt herszoni régióból a Krímbe.

Emellett gazdasági büntetőintézkedéseket is hozott az amerikai kormány ukrán gyerekek kikényszerített áttelepítései miatt. Ilyen intézkedés hatálya alá tartozik többek között számos orosz régió, így Belgorod, Kaluga, Rosztov és a Csecsen Köztársaság emberi jogi biztosa, a csecsen kormány vezetője és más csecsenföldi illetékesek. Az amerikai kormányzat indoklása szerint ezek a személyek hozzájárultak a gyerekek elszállításához Ukrajnából, valamint ahhoz, hogy orosz állampolgárok adoptálják, vagy csecsenföldi táborokban helyezzék el őket.

Szintén büntetőintézkedés alá került a Krím félszigeten gyerektábort üzemeltető orosz költségvetési szervezet, az Artek nemzetközi gyerekközpont, valamint a csecsenföldi gyerektáborokat fenntartó Ahmad Kadirov Alapítvány.

A szankciók alapján az érintettek minden amerikai fennhatóságú területen tartott vagyonát befagyasztják.

A háborúban érintett ukrán állampolgárságú gyerekek sorsa téma volt csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén is. Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nebeznia hazugságnak nevezte a nyugati országok állítását ukrán gyerekek elhurcolásáról, szavai szerint az érintetteket az orosz hatóságok „megmentették”. Thomas Linda-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet a vitában úgy fogalmazott, az Egyesült Államok nem fogja tétlenül szemlélni, hogy Oroszország háborús, valamint emberiesség elleni bűnöket követ el.

Oroszország csak akkor tér vissza a fekete-tengeri gabonamegállapodáshoz, ha a Nyugat teljesíti a Moszkvával szembeni kötelezettségeit – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön Antonio Guterres ENSZ-főtitkárral.

Az ENSZ-főtitkárnak a "fekete-tengeri kezdeményezés" folytatásának kilátásairól szóló kérdésére válaszolva Szergej Lavrov megismételte Moszkva álláspontját... arról, hogy csak akkor hajlandó visszatérni az abban való részvételhez, ha az orosz féllel szemben vállalt összes kötelezettséget ténylegesen teljesítik" – közölte az orosz külügyminisztérium.

(Guardian)

A szinte biztosan Jevgenyij Prigozsin Wagner zsoldosvezért szállító repülőgép valószínűleg egy, a fedélzeten történő robbanás miatt zuhanhatott le – jelentette a New York Times amerikai és más nyugati tisztviselőkre hivatkozva.

„A robbanást a repülőgépen elhelyezett bomba vagy más eszköz okozhatta, bár más elméleteket, például hamisított üzemanyagot is vizsgálnak” – írta a lap a tisztviselőkre hivatkozva. Az amerikai műholdas hírszerzés nem észlelt rakétaindítást, és más bizonyíték sincs arra, hogy légvédelmi fegyver lőtte volna ki a gépet.

Az amerikai hírszerzésnek még nem sikerült megerősítenie Prigozsin halálát, bár azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy rajta volt a gépen és meg is halt. Egy nyugati tisztviselő azt mondta, hogy az országa által gyűjtött több jel alapján Prigozsin biztosan a repülőgépen volt. A Wagner-csoport, amelyet Prigozsin alapított, szintén nem erősítette meg hivatalosan a halálát.

Amerikai és európai tisztviselők, akik névtelenségük megőrzése mellett beszéltek az ügyről, azt mondták, hogy szerintük Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelte el a repülőgép megsemmisítését, hogy a Wagner-vezért megöljék. A hírszerzés és a hadsereg tisztviselői már hetek óta azt jósolták, hogy Putyin megtorolja a Wagner-csoport korábbi lázadását, és meglepte őket, hogy Prigozsin egyáltalán eddig szabadon mozoghatott.

Vlagyimir Putyin elnök a Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin és kilenc másik személy halálát okozó repülőgép-szerencsétlenséggel kapcsolatban részvétét fejezte ki az áldozatok családjának – írja a Sky News.

Az orosz elnök azt mondta, hogy Prigozsin szerdán tért vissza Afrikából Oroszországba, és találkozott „néhány tisztviselővel”, de nem részletezte, hogy kikkel.

Az elnök a továbbiakban úgy jellemezte Prigozsint, mint tehetséges üzletembert, akit az 1990-es évek óta ismert.

„Nehéz sorsú ember volt, súlyos hibákat követett el életében”

– mondta Putyin a televízióban is közvetített beszédében. Azt is mondta, hogy Oroszország meg fogja vizsgálni, hogy mit mondanak a nyomozók a balesettel kapcsolatban, de az incidenssel kapcsolatos szakvélemény időbe telik.

„Ez mindig tragédia. Ha valóban ott voltak a Wagner-csoport alkalmazottai a fedélzeten, ahogy azt az előzetes hírek mondják, akkor szeretném megjegyezni, hogy ezek az emberek jelentősen hozzájárultak közös ügyünkhöz, az ukrajnai náci rezsim elleni küzdelemhez” – mondta az orosz elnök a többi áldozatról.

Ez az első, hogy Putyin bármilyen módon nyilatkozott a korábbi Wagner-vezér haláláról. Részvétnyilvánítása 24 órával azután jött, hogy a repülőgép lezuhant Moszkvától északra.

Az Egyesült Államok két tisztségviselője szerint a Jevgenyij Prigozsint szállító magánrepülőgépet valószínűleg légvédelmi rakétával lőtték le – írja a Reuters.

A tisztviselők, akik az ügy érzékenységére való tekintettel névtelenségük megőrzése mellett nyilatkoztak, hangsúlyozták, hogy az információ még felülvizsgálat alatt áll.

A repülőgép-szerencsétlenség kiváltó okokról már több elmélet is született, egyesek robbanószerkezetre gyanakodnak, míg mások rakétatámadást tartanak elképzelhetőnek. A baleset részleteiről itt olvashat bővebben.

„Bíztatónak látom, hogy Novák Katalin köztársasági elnök Kijevbe ment, és csatlakozott Magyarország szövetségeseihez Ukrajna szuverenitásának, függetlenségének és területi integritásának megerősítésében. Jelentős lépés, amit remélhetőleg Magyarország kormánya is követni fog” – kommentálta a köztársasági elnök ukrajnai látogatását David Pressman az Egyesül Államok magyarországi nagykövete.

Novák Katalin már másodszorra látogatott el Ukrajnába, ahová Orbán Viktor viszont eddig még egyszer sem ment el. A köztársasági elnök legutóbb kijelentette, hogy „Ukrajna területi integritása vitán felül áll” és hogy az országnak „helye van Európában.” Novák emellett külön tárgyalt Zelenszkijjel is.

Oroszország további három hónappal hosszabbította meg a Wall Street Journal tudósítójának, Evan Gershkovich letartóztatását – írja a Guardian.

Gershkovich sok nyugati riporterrel ellentétben továbbra is Oroszországból tudósított Moszkva ukrajnai offenzívája alatt. Ő volt az első újságíró, akit a hidegháború óta az orosz hatóságok kémkedés vádjával tartóztattak le. A Wall Street Journal és Gershkovich tagadják a vádakat.

A moszkvai Lefortovszkij bíróság szóvivője az Agence France-Presse-szel közölte, hogy meghosszabbították a fogva tartás idejét három hónappal. A hírügynökséget nem engedték bea tárgyalóterembe a zárt ajtók mögött tartott meghallgatásra.

Gershkovich letartóztatásának határideje így most november 30-a.

A The Wall Street Journal közleményben reagált. Azt írták, „mélységesen csalódottak” amiatt, hogy Gershkovichot „önkényesen és jogtalanul tartják fogva azért, mert újságíróként végezte a munkáját”.

„Hallottam egy csattanást, majd felnéztem az égre és fehér füstöt láttam” – mondta a Reuters újságírójának a 72 éves Vitalij Stepenok, Kuzhenkino falvának egyik lakosa. Ennek az orosz településnek a közelében zuhant le szerdán az a magánrepülőgép, amellyel Jevgenyij Prigozsin is utazott.

A helybéli Stepenok szerint a gép egyik szárnya leszakadt, majd pedig a föld felé vette az irányt. Azt is hozzátette, hogy attól félt, hogy a repülőgép a falusiak házaira fog rázuhanni. „Felpattantam a kerékpáromra, és körülbelül 20 perc alatt ott voltam (a helyszínen). Minden lángokban állt, az emberek kihúzták valakinek a maradványait, de nem tudtam kivenni, hogy kiét.”

Egy másik falubeli, aki Anatolijnak nevezte magát, azt mondta, „ez nem mennydörgés volt, hanem egy fémes csattanás. Hallottam már ilyesmit korábban is”, majd a tanya fele mutatott, ahol a gép földet ért.

A repülőgép-baleset napra pontosan két hónappal azután történt, hogy Prigozsin sikertelen lázadást vezetett az orosz hadsereg felső vezetése ellen, azzal vádolva őket, hogy nem kezelik jól az ukrajnai háborút.

Az orosz nyomozók közölték, hogy büntetőeljárást indítottak. Egyes meg nem nevezett források az orosz médiának azt mondták, hogy a gépet egy vagy több föld-levegő rakétával lőtték le. A Reuters ezt az információt nem tudta megerősíteni.

Az Oroszországra kivetett szankcióknak „nincs gazdasági hatásuk” a német külügyminiszter szerint. Annalena Baerbockkal még júliusban készítettek interjút egy könyvhöz, ami arról szól, a német kormány hogy reagált az orosz-ukrán háborúra. Ebben azt mondta, „a gazdasági szankcióknak gazdasági hatást kellene kifejteniük. De ez nem így van. Mert a demokráciák logikája nem működik autokráciákban. (…) Megtanultuk, hogy a civilizált kormányok között egyeztetett racionális döntésekkel, racionális intézkedésekkel nem lehet véget vetni ennek a háborúnak”.

A Deutsche Welle szerint viszont a nyugati közgazdászok arról értekeznek, hogy Oroszország elsősorban a hadigazdaságának, valamint a fegyver- és lőszergyártás tömeges növelésének köszönheti a növekedését, viszont ez a növekedés nem fenntartható.

Németország külügyminisztere szerint Jevgenyij Prigozsin valószínűsíthető halála tökéletesen beleillik a tisztázatlan halálesetek sorába, amelyek Putyin Oroszországában elég gyakoriak. „Ismerjük ezt a mintát, kétes öngyilkosságok, emberek zuhannak ki ablakokból, és végül ezek az ügyek mindig tisztázatlanok maradnak. Ez egy erőszakra épülő diktatórikus rendszer módszere” – mondta Annalena Baerbock a kirgiz külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón csütörtökön.

„Nem véletlen, hogy a világ most a Kremlre figyel és válaszokat vár, hisz Putyin legnagyobb, ámbár kegyvesztett bizalmasa szó szerint az égből pottyant le, egy hónappal azután, hogy fellázadt” – tette hozzá a német politikus.

Míg egy másik sajtótájékoztatón Mateusz Morawiecki arról beszélt, hogy a Wagner-vezér feltételezhető halála azt jelenti, hogy a Wagner-csoport Vlagyimir Putyin ellenőrzése alá kerül, ami még nagyobb fenyegetést jelent majd. „A Wagner-csoport Putyin vezetése alá kerül. Válaszolja meg mindenki magának mindenki, akkor nagyobb vagy kisebb lesz a fenyegetés. Szerintem ez inkább egy költői kérdés” – fejtette ki a lengyel miniszterelnök.

(Guardian)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Kijevnek „semmi köze nincs” Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér halálához, ami egyelőre csak feltételezett – írja a Guardian. Először az Interfax-Ukrajna hírügynökség írta meg, hogy az ukrán elnök csütörtökön a következőket mondta az újságíróknak: „Semmi közünk nem volt hozzá, de mindenki rájön majd, hogy kinek volt.”

Szentpéterváron spontán emlékhely alakult ki, miután az emberek virágokat, gyertyákat és Wagner-logós zászlókat helyeztek el a Wagner székház előtt Jevgenyij Prigozsin tiszteletére.

Mára olyan videók is felkerültek a világhálóra, amelyen egy Wagner-zsoldosnak tűnő férfi zokogva térdel le az egyik ilyen emlékhelynél. Nem világos, hogy ez is Szentpéterváron van-e, vagy egy másik helyszínen, és egyelőre a felvételek hitelességét sem sikerült igazolni.

A videót megosztó Kyiv Post tudósítója szerint lehetséges, hogy a történtek után az orosz nacionalisták mártírként tekintenek majd a Wagner-vezérre.

(Sky News)

Az ukrán hírszerzés a haditengerészet segítségével rajtaütést hajtott végre a Krímben – állítja Kijev.

A „különleges műveletnek” nevezett akció során csütörtökre virradóra fegyveresek szálltak partra az oroszok által megszállt Krímben, és megtámadták az ottani orosz csapatokat.

„Ennek eredményeképpen az ellenség veszteségeket szenvedett, az ellenséges felszereléseket megsemmisítették” – áll a Telegramon közzétett közleményében. Az közlemény szerint teljesítették a kitűzött célokat, az ukrán oldalon pedig nem sérült meg senki.

A közlemény azt is állítja, hogy ukrán zászlót vontak fel a Krím területén, erről videót is csatoltak a szöveg mellé. A jelentést ugyanakkor független forrásból még nem ellenőrizték, és Oroszország sem reagált rá.

Frissítés 14.45: Andrij Juszov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának szóvívője megerősítette, hogy csütörtökre virradó éjjel ukrán különleges erők szálltak parta a Krímben, Olenyivka és Majak településeinek közelében, írja az MTI. Juszov azt nyilatkozta, hogy a hadművelet sikeres volt, a 2014-ben Oroszországhoz csatolt félszigeten ismét kitűzték az ukrán zászlót, a katonák közül senki sem sérült meg, míg az orosz csapatoknak a rájuk mért csapás után jelentős veszteségekkel kell szembenéznie.

A titkosszolgálatnál az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint biztosítottak afelől, hogy a különleges hadművelet a Krímben folytatódni fog. „Intézkedések komplex sorozata zajlik, ez nem egy nap története, hanem egy hosszú távú hadművelet. Tegnap orosz Sz-400-as légvédelmi rendszert semmisítettek meg Olenyivkában, ma partra szállást hajtottak végre” – mutatott rá egy meg nem nevezett hírszerző tiszt.

(Sky News)

Egyelőre semmilyen hivatalos információ sincs arról, hogy pontosan mi okozhatta a Jevgenyij Prigozsint is szállító magánrepülőgép lezuhanását, azonban az elmúlt órákban már több elmélet is felmerült.

A gép lezuhanásáról napvilágot látott egy videó is, amelyen látszik, ahogy a gép meredeken zuhan lefelé:

A Guardian szerint a Wagner-csoporthoz köthető Telegram-csatornákon arra célozgattak, hogy egy orosz légvédelmi rakéta lőhette le a gépet. A Sky News szerint egyesek a motorhiba lehetőségét is felvetették.

Ugyanakkor az interneten elterjedt egy olyan elmélet is, amely szerint a gépen borosládában rejtett bomba robbanhatott.

A gép utasai korábban állítólag ajándékba kapták a bort. „Minden bizonnyal belső munka, a feltételezések szerint egy borosládába rejtett bomba” – mondta Christopher Steele, a brit hírszerzés egykori tisztje a Sky Newsnak. Szerinte ez egy gúnyos odabiccentés is lehet egyben, miután Prigozsint sokáig a „Putyin szakácsa” becenévvel illették.

A brit titkosszolgálat egykori vezetője, Sir John Sawers szerint szintén valószínű, hogy egy olyan szerkezet lehetett a fedélzeten, ami miatt „hirtelen lezuhant a gép” – tehát akár bombáról is lehetett szó.

Az ügy részleteiről itt olvashat bővebben.

Az ukrán védelmi miniszter tanácsadója szerint Jevgenyij Prigozsin valószínűsíthető halála jó hír Ukrajna számára.

„Ha eggyel kevesebb terrorista van, az még nagyobb instabilitást jelent Oroszországban. Ez megint egy újabb jele annak, hogy Oroszország egy bukott állammá válik, amelyet egy olyan terrorista vezet, aki fél a saját népétől” – mondta Jurij Szak. Szerinte az, ami Oroszországot gyengíti, őket csak erősebbé teszi.

(BBC)

Brit hírszerzési források szerint az a legvalószínűbb, hogy az orosz FSZB belföldi hírszerző ügynökség (a KGB utóda) áll Jevgenyij Prigozsin repülőgépének lezuhanása mögött.

A BBC tudósítója szerint az FSZB teljesen lojális Vlagyimir Putyinhoz, és a határőrséget is ők irányítják.

A BBC azt is valószínűnek tartja, hogy Prigozsin kiiktatása megerősíti Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökének pozícióját. Prigozsin mindkettőjüket nyilvánosan kritizálta, ők pedig egyértelműen rossz viszonyban álltak a Wagner-vezérrel. Sojgu és Geraszimov pozícióban maradása viszont jó hír lehet Ukrajnának, mivel Kijev a két tisztségviselőt inkompetensnek tartja – írják.

Sir John Sawers, az MI6 egykori főnöke szerint nagyon valószínű, hogy Vlagyimir Putyin áll Jevgenyij Prigozsin állítólagos halála mögött. Szerinte robbanószerkezet lehetett a gépen.

Alekszandr Lukasenko belarusz elnök gratulált az ukránoknak az ország függetlenségének napja alkalmából, és kijelentette, hogy Minszk kész „mindent és még annál is többet tenni” a ellenségeskedés befejezéséért, idézi a Taszsz.

„Több mint három évtizeddel ezelőtt elnyerve függetlenségét, mindkét ország önálló utat választott a saját fejlődéséhez, a jövő építéséhez, amelynek érdekében biztonságos körülményeket kell teremtenünk az együttéléshez az egész régióban. Szomszédságunk értékeit fel kell használnunk a szembenállás befejezése érdekében. Ehhez a Belarusz kész mindent megtenni, sőt még annál is többet” – írta Lukasenko gratuláló üzenetében.

Lukasenko emlékeztetett arra, hogy az ukránok és a belaruszok évszázadokon át harmóniában éltek, egymást tisztelve, valamint együtt álltak ellen a fasizmusnak és állították helyre az országot a Nagy Honvédő Háború után.

Ukrajna augusztus 24-én ünnepli a függetlenség napját, 1991-ben ezen a napon fogadták el az „Ukrajna függetlenségének kikiáltásáról szóló törvényt”. 1992 óta augusztus 24-ét Ukrajnában a függetlenség napja munkaszüneti nap. A mostani, 32. függetlenség napjának előestéjén Kijev közölte, hogy nem lesz felvonulás vagy tömegünnepség, maga a nap pedig munkanapnak számít, mivel az országban hadiállapot van.

Belarusz 2022 márciusában kiutasította az ukrán diplomaták többségét, Kijev hasonló válaszlépéseket tett. 2023 júniusban Zelenszkij utódja kinevezése nélkül felmentette a minszki ukrán nagykövetet.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint a szerda esti repülőgép-szerencsétlenség „Putyin jelzése volt az orosz elitnek a 2024-es választások előtt”.

„Vigyázat! A hűtlenség egyenlő a halállal” – így dekódolta a nemrég lázadásba fogó Wagner-vezér valószínűsíthető halálát Podoljak.

Az értelmezéssel egyetértett Kszenyija Szobcsak orosz újságírónő is, akinek apja annak idején Putyin mentora is volt. „Teljesen egyértelmű jelzés az összes elitnek, sőt. Mindenkinek, akinek lázító gondolatai vannak” – írta a Telegramon.

Abbasz Galijamov, Putyin korábbi beszédírója, mára kritikusa szintén a Kreml bosszújaként beszélt a repülőgép-szerencsétlenségről. „A hatalom most már meg van győződve arról, hogy nem lehet Putyinnal szembeszállni. Putyin elég erős és képes a bosszúra” – mondta.

Az ügy részleteiről itt olvashat bővebben.

(Guardian)

Joe Biden határozottan arra utalt, hogy Vlagyimir Putyin állhat a repülőgép lezuhanása mögött, amelyben Jevgenyij Prigozsin valószínűleg életét vesztette – írja a Guardian.

„Nem tudom biztosan, mi történt, de nem vagyok meglepve. (…) Nem sok olyan dolog történik Oroszországban, ami mögött ne Putyin állna. De nem tudok eleget ahhoz, hogy tudjam a választ”

– mondta az amerikai elnök a Prigozsin magánrepülőgépének lezuhanását követő tájékoztatót követően.

Sem a Kreml, sem Vlagyimir Putyin elnök nem kommentálta az esetet. Az orosz Nyomozati Bizottság azonban közölte, hogy büntetőeljárás keretei között vizsgálják a repülőgép lezuhanásának körülményeit.

Az ügy részleteiről itt olvashat bővebben.

Az oroszországi Nyomozati Bizottság büntetőeljárás keretei között vizsgálja annak a szerdán lezuhant repülőnek az ügyét, amelyen Jevgenyij Prigozsin is utazott – írta a Sky News.

A bizottság közleménye megerősítette, hogy a gépen utazó 10 ember meghalt, de Prigozsinról nem tesznek említést.

„Az Orosz Föderáció Nyomozati Bizottságának főosztálya büntetőeljárást indított a Büntető Törvénykönyv 263. cikke szerinti bűncselekmény miatt. A cikk a közlekedésbiztonsági szabályok és a légi közlekedés működésének megsértésére vonatkozik” – írták a közleményben.

Hozzátették: egy nyomozócsoport már elindult a helyszínre, minden szükséges törvényszéki vizsgálatot elindítanak, hogy kiderítsék a a repülőgép lezuhanásának okait.

A Kreml és Vlagyimir Putyin elnök továbbra sem nyilatkozott az üggyel kapcsolatban. Bár az orosz elnöknek azóta már beszélt nyilvánosan a BRICS-csúcstalálkozón, Prigozsin haláláról említést sem tett, ahogy az várható is volt.

Az ügy részleteiről itt olvashat bővebben.

Szakemberek dolgoznak Jevgenyij Prigozsin gépének roncsai mellett a baleset helyszínén, az oroszországi Tver régióban a gép lezuhanásának másnapján:

Virágokat, gyertyákat és Wagner-logós zászlókat helyeztek el a szentpétervári PCM Wagner székház előtt csütörtökre virradóra.

• Szerdán lezuhant egy Moszkvából Szentpétervárra tartó magánrepülőgép. Kuzsinkeno falu közelében.
• Az orosz vizsgálat szerint a gépen utazott Jevgenyij Prigozsin a Wagner-csoport főnöke, és a másik alapító, Dmitrij Utkin.
• Hét utas és három főnyi személyzet tartózkodott a gépen, mindannyian meghaltak.
• Mind a tíz holttestet megtalálták a roncsok között a helyszínen, DNS alapján azonosítják majd őket.
• Még nem tudni, miért zuhant le a gép, egyes feltételezések szerint föld-levegő rakétákkal lőhették le.
• A gép lezuhanásról készült felvételeken látható, hogy a repülőgép teljesen irányíthatatlanná vált, mielőtt a földbe csapódott.
• Sem a Kreml, sem pedig az orosz védelmi minisztérium nem nyilatkozott az ügyben.

Meg nem nevezett belarusz forrásokra hivatkozva az ukrán Nemzeti Ellenállási Központ azt állítja, hogy a Wagner-zsoldoscsoport egyes alakulatai megindultak Oroszország felé, írja a BBC.

„A konvojok valószínűleg az orosz határ irányába tartanak, de a belarusz különleges erők megpróbálják megakadályozni őket” – írták órákkal a repülőgép-szerencsétlenséget követően. A hírt nem erősítették meg független források.

A vélhetően Prigozsint is szállító repülőgép nem mutatott rendellenességet az utolsó 30 másodpercig, amikor hirtelen zuhanni kezdett, nyilatkozta a Reutersnek a Flightradar24 gépkövető oldal munkatársa.

Az Embraer Legacy 600-as repülőgép hirtelen függőlegesen lefelé fordulva kezdett zuhanni, ezután körülbelül 30 másodperc alatt több mint 2400 méternyit zuhant a 8500 méteres utazómagasságáról.

„Bármi is történt, gyorsan történt” – mondta a szakember. A közösségi médiában megosztott videón azt látni, hogy a repülőgép füstcsíkot húzva zuhan le.

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscsoport vezetője is azon a gépen volt, amely szerdán Moszkvától északnyugatra lezuhant – közölte az orosz Szövetségi Légiközlekedési Ügynökség. A fedélzeten tartózkodók mindannyian meghaltak.

A baleset két hónappal azután történt, hogy Prigozsin lázadást indított az orosz katonai vezetés ellen. A lázadási kísérletet egy olyan megállapodással zárták le, amelynek értelmében Prigozsin és a Wagner harcosai Belaruszba mennek.

Az ügy részleteiről itt olvashat bővebben.

• Drón csapódott egy épületbe Moszkva központjában.
• Vlagyimir Putyin orosz elnök megbeszélést folytatott Moszkvában kedden Leonyid Paszecsnyikkal, a luhanszki régió, azaz a Luhanszki Népköztársaság nevű orosz bábállam vezetőjével.
• Új megbízott vezetőt nevezett ki Oroszország Armageddon tábornok helyére.
• Egy orosz drón szerda délelőtt megsemmisített egy oktatási intézményt Szumi régióban, többen meghaltak.
• Kijevben légiriadó volt, Novák Katalin köztársasági elnöknek is óvóhelyre kellett mennie.
• Lezuhant egy repülőgép, amin Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője utazott.
• Novák Katalin és Zelenszkij közvetlen elnöki kommunikációs csatornát állít fel.

A háború szerdai fontosabb eseményeit itt tudja visszaolvasni.