Robbanás történt egy Moszkvához közeli üzemben, egy ember meghalt, több mint ötvenen megsérültek

A bizarr esetről a Reuters számolt be egy exkluzív anyagban, mely szerint a most 27 éves Alekszej Petrov, aki az orosz gyermekjogi ombudsman, Maria Lvova-Belova tanácsadója, tíz éve neonáci tartalmakat osztott meg. Vlagyimir Putyin mellett Lvova-Belova ellen is nemzetközi elfogatóparancsot adott ki márciusban a Nemzetközi Büntetőbíróság ukrán gyerekek Oroszországba deportálása miatt, Petrov ügye azért érdekes, mert az ombudsman, aki mellett dolgozik, és akinek a munkáját tevékenyen segíti, azzal védte magát, hogy

a gyerekeket azért vitték Ukrajnába, hogy megvédjék őket az erőszaktól és a fasiszta ukrán vezetéstől, amely miatt a „nácizmus vírusa” visszatérhetett.

Petrov a Reuters kérdéseire azt válaszolta, hogy sosem volt kapcsolatban semmilyen neonáci szervezettel, nem volt tagja egyiknek sem, és nem volt hozzájuk kapcsolódó fiókja sem a közösségi oldalakon. Mint mondta, nem emlékszik, mit osztott meg évekkel ezelőtt, és egyébként is bármelyik általa megosztott oldal megváltoztathatta az irányultságát, a nevét vagy a tevékenységét. A védekezés ugyanakkor a Reuters cikke alapján erősen sántít, a Reuters kérdései után ugyanis Petrov rengeteg oldalt követett ki a közösségi oldalain, köztük olyan csoportokat, mint a Nagy-Oroszország létrehozására törekvő Stay White.

Petrov az általa megosztott posztokban nem állt ki neonáci szervezetek mellett, Skype-on egy szélsőjobbos szervezetre, Instagramon pedig Hitlerre utalt a neve. Skype-on, és egy rakás más oldalon és fórumon is a wotan_jugend8989 nevet használta, 2013 és 2014 között pedig több videót is megosztott az orosz eredetű, Ukrajnában működő neonáci Wotanjugendről. A szervezet egyik adminisztrátora a Reutersnek azt mondta, nem valószínű, hogy Petrov valaha tag lett volna, és hozzátette, hogy ők Oroszország bukásának érdekében Ukrajnát támogatják a háborúban.

Instagramon Petrov fanat1k8814 néven futott, ami ugyancsak erősen utal a nácizmusra, még ha a népszerűbb 1488 helyett fordítva is írta a számokat – a 14 David Lane tizennégy szóból álló, a fehér faj fennmaradására utaló szlogenjét takarja, a 88 pedig az ábécé nyolcadik betűjére utalva a HH-t, vagyis a Heil Hitlert takarja. Petrov 2013-ban a nácik által is használt római tisztelgésre is utalt egy posztjában, de posztolt képet egy, a nácik által ugyancsak előszeretettel használt kelta keresztes pólóban is, fején egy 88-as számmal ellátott baseball sapkával.

(Reuters)

A helyi hatóságok közlése szerint halálos áldozata is van a Moszkvától hetven kilométerre található Szergijev Poszad városában lévő Zagorszki Optikai és Mechanikai Üzem mellett lévő pirotechnikai raktár robbanásának, melyben a legfrissebb hírek alapján ötvenhatan sérültek meg, közülük hatnak súlyos az állapota.

A robbanásban érintett üzemben egyebek mellett távcsöveket és éjjellátó berendezéseket gyártanak az orosz hadseregnek. A Moscow Times és helyi források szerint több környező lakóház ablaka kitört, és megrongálódott egy sportközpont is. A hatóságok teljes evakuálást rendeltek el a területen. A robbanást valószínűleg nem dróntámadás, hanem egy munkafolyamatra vonatkozó szabály megsértése okozhatta.

(Guardian)

Szankciókat vezet be az USA az elcsalt belarusz választások harmadik évfordulója alkalmából – írta Antony Blinken a Facebookon.

„Az Egyesült Államok továbbra is kiáll a bátor belarusz nép mellett, amely a jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartása és egy elszámoltatható, demokratikusan megválasztott kormány mellett küzd” – írja az amerikai külügy közleménye.

Az USA nyolc személyt és öt szervezetet szankcionál, vízumkorlátozásokat vezet be az ország 101 tisztségviselőjével és a velük kapcsolatban álló személyekkel szemben, akik

aláássák vagy károsítják a belarusz demokratikus intézményeket.

A rendelkezésben több bíró is érintett, ők politikai indíttatású ítéleteket hoztak olyan belarusz állampolgárokkal szemben, akik csak alapvető szabadságjogaikat gyakorolták. A pontos listát a közlemény tartalmazza.

Egy gyerek meghalt, két felnőtt pedig megsérült, miután egy kétemeletes lakóházat talált el egy ukrán rakéta Donyeckben – állítja a részben megszállás alatt álló régió Oroszország által kinevezett kormányzója.

A Reuters beszámolója szerint Gyenisz Pusilin a Telegramon azt írta, tüzérségi lövedékek találták el az épületet.

A kelet-ukrajnai régió egy részét 2014 óta irányítják szeparatisták, Moszkva tavaly szeptemberben jelentette be, hogy annektálja az egész régiót. Oroszország állítása szerint az ukránok napi rendszerességgel lövik az oroszok által megszállt területek civilek által lakott részeit is. Ukrajna ezt tagadja, és állítja, hogy csak katonai célpontokat lőnek.

Negyvenöt ember megsérült és közülük huszonhármat kórházba kellett szállítani, miután erős robbanás rázta meg a Moszkvától hetven kilométerre található Szergijev Poszad városban lévő Zagorszki Optikai és Mechanikai Üzem mellett lévő pirotechnikai raktárt, írja az MTI. Hat embert intenzív osztályon ápolnak. Az orosz hatóságok egyelőre balesetnek minősítették a történteket.

A Moscow Times és helyi források szerint a szerda délelőtti incidensnek három súlyos sérültje volt, több lakóház ablakai kitörtek, és megrongálódott egy sportközpont is. Az üzem dolgozóit, valamint egy közeli óvodából a gyerekeket evakuálták.

A robbanásban érintett üzemben egyebek mellett távcsöveket és éjjellátó berendezéseket gyártanak az orosz hadseregnek, de a RIA Novosztyi hírügynökség jelentése szerint a segélyszolgálatok kizárták a dróntámadás lehetőségét. Mint írták, a robbanást egy munkafolyamatra vonatkozó szabály megsértése okozhatta.

Lengyelország kétezer katonát küld a belarusz határra a határőrség támogatására – közölte Maciej Wąsik belügyminiszter-helyettes. A bejelentésére azt követően került sor, hogy a lengyel kormány beleegyezett a határra vezényelt katonák számának növelésébe.

A lengyel belügyminisztérium szerint egyre nagyobb a migrációs nyomás a lengyel–belarusz határon, „mivel Oroszország és Belarusz különleges szolgálatai tovább súlyosbítják a helyzetet”. Maciej Wąsik azt mondta, a határőrség főparancsnoka, Tomasz Praga vezérőrnagy arra kérte a lengyel védelmi minisztériumot, hogy több katonát vezényeljenek a belarusz határra a határőrség működésének támogatására. Állítása szerint Moszkvából naponta hat-hét, menekültekkel teli vonat érkezik Belaruszba, majd ezek az emberek pár nappal később már a lengyel határnál tűnnek fel.

Ezenkívül az is aggasztja Lengyelországot, hogy az elmúlt napokban a belarusz hadsereg gyakorlatot tartott a Suwalki-folyosó térségében. Ez az a lengyel és litván határszakasz, ami elválasztja Oroszország exklávéját, Kalinyingrádot Belarusztól. Belarusz tisztviselők megerősítették, hogy egy harckocsizó egységük éleslövészetet tartott a Hrodna város közelében lévő lőtéren, alig néhány kilométerre a lengyel határtól. A gyakorlaton az orosz Wagner-csoport zsoldosai is részt vettek.

A Lengyelország és Belarusz között fokozódó konfliktusról ebben a cikkben írtunk bővebben.

(Sky News)

Sikeres védekezést folytat az ukrán hadsereg az orosz csapatokkal szemben a keleten található Kupjanszknál, ahol az ukrán hadügyminisztérium szerint az ellenség támadócsoportokat alakított és megpróbált előrelépni, de nem járt sikerrel, írja a Guardian.

Mint arról Hanna Maliar védelmi miniszterhelyettes beszámolt, az ellentámadás során továbbra is heves harcok zajlanak Bahmut térségében. Itt az oroszok ugyancsak sikertelenül próbálják visszaszerezni az utóbbi hetekben elveszített pozícióikat, míg délen a tavaly februárban megtámadott Ukrajna védelmi erői részleges sikereket értek el az elmúlt napokban.

Maliar hozzátette, az ukrán csapatok mindkét régióban jelentős személyi, illetve eszközbeli veszteségeket okoztak az oroszoknak, így sikerült csökkenteni támadó- és védekezőképességeiket.

A brit hírszerzés szerint rendszeresen szállított üzemanyagot és katonai felszerelést az oroszok két civil jelzésű hajója, az augusztus 4-én, a Kercsi-szorosban, egy ukrán tengeri drónnal eltalált és használhatatlanná tett SIG, illetve a Sparta IV, írja a Guardian.

Az előbbi hajót ért találat a motorteret érintette, illetve több helyen átlyukasztotta a hajótestet is, ám mivel az összes sérülés a vízszint fölött volt, ezért a SIG nem süllyedt el. Az orosz külügyminisztérium a támadás másnapján azt nyilatkozta, hogy meg fogja bosszulni a támadást, amelyet előzőleg az Ukrán Biztonsági Szolgálat, az SBU vállalt magára.

Mint a brit védelmi minisztérium jelentésében írják, az oroszok azért végezték egy ideje polgári hajókkal a katonai szállítások egy részét Oroszország és Szíria közt, mert 2022. február 28. óta katonai hajókkal nem kelhetnek át a Boszporuszon.

Hozzáteszik, hogy az utóbbi időkben végrehajtott sikeres úszódrón-támadások azt mutatják, hogy ezek a legénység nélküli, akár 450 kilogramm robbanóanyaggal felszerelt harceszközök egyre fontosabb szerepet játszanak a modern haditengerészeti hadviselésben, és az orosz tengeri ellátási útvonalak leggyengébb láncszemei ellen fordíthatók. A legújabb kori vízi harcjárművek szerepéről és jelentőségéről ebben a cikkünkben olvashattak részletesen.

Mintegy negyvenezer négyzetkilométernyi szerzett vissza Ukrajna az oroszoktól, a háború kezdete óta, írja az ország Stratégiai Kommunikációs Hivatalának jelentésére támaszkodva a Sky News.

Az elmúlt két hónapban zajló ukrán ellentámadás során Ukrajna, a háború tavaly februári kezdetekor elfoglalt keleti és déli megyék, valamint a 2014-óta megszállt területek teljes visszaszerzésére törekszik. Ezzel kapcsolatban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök két hete azt mondta, hogy a hadsereg felszabadította a Staromaiorske nevű falut.

A hét elején, ukrán katonák részvételével korlátozott rajtaütés zajlott Herszon megyében, a Dnyeper folyó keleti (bal) partján, Kozacsi Laheri település közelében, írja napi jelentésében, több forrásra hivatkozva a The Institute for the Study of War (ISW).

Mint a jelentésből kiderül, orosz katonai bloggerek arról augusztus 8-án arról számoltak be, hogy az ukránok hét, egyenként hat-hét katonát szállító csónakkal keltek át a folyón, majd áttörve az orosz védelmi vonalat mintegy 800 métert haladtak előre, ám azt nem lehet tudni, hogy tartós volt-e ott a jelenlétük.

Az ISW forrásai szerint a közelmúltban gyengült az orosz katonai jelenlét ebben a körzetben, miután előzőleg Zaporizzsjába csoportosították át, az addig Kozacsi Lopannál állomásozó légideszantosokat. Helyükre alacsonyabb harcértékű tartalékosokat vezényeltek.

Herszon megye oroszok által kinevezett vezetője, Vlagyimir Szaldo közleményében próbálta csökkenteni a történtek jelentőségét. Azt állította, hogy az orosz tüzérség visszaverte az ukrán egységeket és nincsenek már csapatok a területen. Ugyanakkor az orosz katonai bloggerek szerint az ukránoknak sikerült taktikai meglepetést okozniuk az akcióval, és a NASA Fire Information for Resource Management System (FIRMS) adatai szerint is jelentős tűzharcok zajlottak ebben a körzetben az elmúlt nap során. Végül olyan információk láttak napvilágot, hogy az orosz erőknek sikerült megtartaniuk állásaikat Kozacsi Laherinél, miután az ukránokat visszaszorították a Dnyeper partjához.

Több tucat használt Leopard 1-es harckocsit vásárolt Ukrajnának egy nagy európai ország – állítja a harckocsikat értékesítő fegyverkereskedő.

Freddy Versluys, az OIP Land Systems védelmi magánvállalat vezérigazgatója a Guardiannek azt mondta, hogy 49 Leopard 1-es harckocsit adott el egy európai kormánynak, amelyet titoktartási záradék miatt nem nevezhetett meg. Azt mondta, hogy az árat sem hozhatja nyilvánosságra. Hozzátette, hogy akár hat hónapba is telhet, mire ezek a harckocsik az ukrajnai harctérre kerülnek.

A belga fegyverkereskedő évekkel ezelőtt ötven Leopard 1-es harckocsit vásárolt darabonként 37 ezer eurós áron. Ezeket a harckocsikat még 2014-ben vonták ki a belga haderőből a védelmi kiadások csökkentésének részeként. Versluys, aki korábban kilenc évet szolgált a belga hadseregnél, azt mondta, hogy a harckocsikat most egy gyárba szállítják, ahol jelentős felújításon esnek át. Hozzátette, hogy több mint egy tucat harckocsit pótalkatrészként használnak majd fel, míg a többit megjavítják.

A Handelsblatt című német lap arról számolt be, hogy a vevő a német hadiipari cég, a Rheinmetall volt, amely az Ukrajnába történő exportra tervezi előkészíteni a Leopardokat. A vállalat és a német védelmi minisztérium nem kommentálta a hírt.

Az orosz védelmi minisztérium állítása szerint múlt éjszaka két ukrán drónt is lelőttek Moszkva közelében. Az egyik drónt a várostól délre fekvő domogyedovói repülőtér közelében semmisítették meg, míg a másodikat Moszkvától nyugatra fogták el.

„Két harci drón is megpróbált berepülni a városba, mindkettőt lelőtte a légvédelem. Az egyiket Domogyedovo, a másikat a minszki autópálya térségében. A lehulló törmelékek okozta károkról vagy személyi sérülésekről nincs információ” – írta Telegram-csatornáján Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester.

A Moszkvára mért dróncsapások az elmúlt időszakban megszaporodtak, múlt héten kétszer is eltaláltak egy irodaházat a város üzleti negyedében. Szobjanyin vasárnap is arról számolt be, hogy megsemmisítettek egy ukrán drónt, ami az orosz főváros felé tartott. A Moszkvát ért légitámadásokról ebben a cikkben írtunk bővebben.

(Interfax, Sky News)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kedd esti videóbeszédében azzal vádolta az orosz erőket, hogy a kelet-ukrajnai pokrovszki rakétatámadás során szándékosan civileket, mégpedig az első rakéta becsapódása után kiérkező mentőalakulatok tagjait vették célba. Zelenszkij szerint az oroszok célja az volt, hogy minél nagyobb károkat és fájdalmat okozzanak.

„A sebesültek között van két gyerek, egyikük állapota súlyos. A neve Mikita, mindössze 11 éves, 6. osztályos tanuló. Mielőbbi gyógyulást kívánok mindenkinek, aki ennek az újabb orosz támadásnak az áldozata lett. Több rakétacsapás is volt. A második csapásra akkor került sor, amikor a mentési művelet megkezdődött. Ez a terroristák szándékos döntése volt, hogy a legnagyobb fájdalmat és kárt okozzák. Oroszországot ezért felelősségre kell vonni, bárhogyan is alakuljanak az események, a terroristákat el kell ítélni” – mondta Zelenszkij.

A Donyeck megyei várost hétfő este érte támadás. Az Iszkander típusú ballisztikus rakéták, amelyek 40 perccel követték egymást, kilenc- és ötemeletes épületeket, lakóházakat, egy szállodát, vendéglátóhelyeket, üzleteket és közigazgatási épületeket rongáltak meg. A második rakéta a katasztrófavédelem és a mentőegységek kiérkezése után csapódott be. A támadásban legalább kilencen meghaltak és 82-en megsebesültek.

Zelenszkij egyúttal bejelentette, hogy az idei Krími Platform elnevezésű csúcsot augusztus 23-án rendezik. A kezdeményezést 2021-ben indította az ukrán külügyminisztérium válaszul a Krím félsziget Oroszország általi annexiójára és más biztonsági kihívásokra.

(MTI)

• Legalább nyolcan meghaltak egy Donyeck megyei lakóépületet ért rakétacsapásban.
• Putyin megerősíti az orosz nemzeti gárdát.
• Női ügynökhálózatot buktatott le az ukrán titkosszolgálat Donyeckben.
• Lelőttek két drónt az oroszországi Belgorod felett.
• A pokrovszki rakétatámadásnak hét halottja, több mint nyolcvan sebesültje van.
• Börtönre ítéltek egy ukrán főpapot, amiért nyíltan támogatta az orosz inváziót.
• Iskolai tananyag lesz az Ukrajna elleni háborúból Oroszországban.
• Adóügyi megállapodásokat függesztett fel Putyin, többek között Magyarországgal szemben is.
• Orosz hekkerek támadtak az ukrán katonai hálózatokra.
• Az orosz belügy szerint ukrán telefonos csalók vesznek rá orosz nyugdíjasokat, hogy toborzóirodákban gyújtogassanak.
• Németország tovább állomásoztatná Patriot légvédelmi rakétarendszereit Lengyelországban.

A keddi híreket ide kattintva érheti el.