Putyin Magyarországgal szemben is felfüggesztett adóügyi megállapodásokat

Németország felajánlotta Patriot légvédelmi rakétarendszerei lengyelországi állomásoztatásának meghosszabbítását – jelentette be kedden a berlini védelmi minisztérium. A hosszabbítás előreláthatólag az év végéig szólna.

A három Patriot-üteget január óta állomásoztatják a délkelet-lengyelországi Zamoscban az Ukrajnával közös határ mentén. Eredetileg a légvédelmi fegyvereket legfeljebb fél évre akarták ott állomásoztatni. Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter július elején német hivatali partnerével tartott megbeszélésén azonban reményét fejezte ki, hogy Lengyelország legalább az év végéig még megtarthatná a Patriotokat. 2024-ben a fegyverrendszerek átkerülnek a NATO Reagáló Erőkhöz.

(MTI)

Az orosz belügyminisztérium sajtótájékoztatón számolt be arról, kik állhatnak szerintük a toborzóirodák elleni támadások mögött – számolt be az orosz állami hírügynökség. Arra jutottak, hogy ukrán telefonos csalók vettek rá nyugdíjas oroszokat, gyújtják fel ezeket az irodákat.

A módszer a következő: egy telefonáló – aki ukrán kém – közli a nyugdíjassal, hogy ismeretlenek ellopják/ellopták a megtakarított pénzét, de lehetőség van arra, hogy azt visszakapja. Ehhez nem kell mást tennie, csak bosszút állnia, a bosszú formája pedig egy általuk meghatározott objektum felgyújtása. Ha nem állnak elsőre kötélnek, rokonaik, barátaik meggyilkolását helyezik kilátásba. A megjelölt objektum általában katonai, banki vagy közlekedési létesítmény.

A belügy közölte, hogy minden bejelentett gyújtogatást és gyújtogatási kísérletet kivizsgálnak, az eddigi elkövetők személyazonosságának megállapítása pedig folyamatban van. Amióta Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, sok hasonló gyújtogatás történt. Az utóbbi hetekben azonban ezek száma megnövekedett, ami egybeesik az új orosz toborzási akcióval. Egy orosz képviselő szerint csak augusztus 1-jén és 2-án 25 ilyen támadást kíséreltek meg a toborzóközpontok ellen.

Ukrajna azt állítja, meghiúsított egy orosz támadást az ukrán fegyveres erők harci rendszere ellen, írja a Guardian.

„Komplex intézkedések eredményeként az SZBU leleplezte és megakadályozta az orosz hekkerek illegális akcióit, akik megpróbáltak behatolni az ukrán katonai hálózatokba”

– jelentette Telegram-posztjában az Ukrán Biztonsági Szolgálat.

Az SZBU szerint a hekkerek érzékeny információkhoz próbáltak hozzáférni „az ukrán fegyveres erők tevékenységére, a védelmi erők helyére és mozgására, valamint a technikai támogatására vonatkozóan”. Emellett a szolgálat szakértői szerint a hackerek vírusokat terjesztettek volna az ukrán hadsereg tabletjein keresztül.

Bár Orosország többször is tagadta az erre vonatkozó vádakat, az ukrán fél szerint az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió tavaly februári kezdete óta megszaporodtak az orosz hekkerkísérletek az ukrán kormány, a fegyveres erők és az energiaszektor számítógépes rendszereinek feltörésére.

Vlagyimir Putyin orosz elnök felfüggesztette Oroszország több, Moszkva által barátságtalannak minősített országgal korábban kötött adóügyi megállapodását, írja az Interfax. Az orosz elnök által kedden kiadott ukáz szerint a lépést a „barátságtalan országok lépései” indokolták, és a felfüggesztés mindaddig érvényben marad, ameddig ezek az országok „megsértik az Orosz Föderáció legitim gazdasági és más érdekeit”, írja a TASZSZ.

A felfüggesztett megállapodások elsősorban a kettős adóztatás elkerüléséről szólnak, az Egyesült Államok és az Európai Unió tagállamai mellett pedig többek között az Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Japán és Szingapúr is érintett.

A felfüggesztett megállapodások között szerepel az elnöki rendeletben az 1994-ben Magyarországgal kötött megállapodás is, egészen pontosan a 5-22. és 24. pontjait függesztette fel rendeletben a Kreml. Ezzel a 23., azaz a kettős adóztatásról szóló pont ugyan érvényben marad a megállapodáson belül, egy sor helyen viszont innentől kezdve Magyarország ugyanolyan hátrányból indul, mint az Európai Unió többi tagállama.

Az ügyben megkerestük a külügyminisztériumot is, és megkérdeztük tőlük, milyen változásokra számíthatunk ezek után az Oroszországgal kapcsolatos adóügyek területén, hogyan reagálnak Putyin elnök lépésére, és milyen válaszlépéseket tervez erre adni a magyar külügy vagy a kormány. Amint választ kapunk a külügyminisztériumtól, arról is beszámolunk majd a Telexen.

Iskolai tananyag lesz az Ukrajna ellen indított háborúból Oroszországban, írja a CNN. Természetesen a 11. és 12. osztályos orosz gimnazisták nem háborúról, hanem „különleges katonai műveletről” fognak hallani az iskolapadban, nyilván a Kreml narratívájának megfelelően tálalva – erre lehet következtetni abból a nyilatkozatból, amit Szergej Kravcoc orosz oktatási miniszter mondott az orosz állami médiának.

Kravcov szerint a diákok az új orosz történelemkönyvekben arról olvashatnak, milyen okokból indították a „különleges katonai műveletnek” nevezett háborút, mik a céljaik, és mit értenek denacifikálás és demilitarizáció alatt.

„A 11-esek tankönyve reflektálni fog a Krím félsziget és Szevasztopol visszatérésének legfontosabb eseményeire, ahogyan az új régiók Orosz Föderációba kerülésére is”

– tette hozzá a TASZSZ jelentése szerint a miniszter. Az új könyveket már szeptember 1-jétől forgathatják a diákok, de Kravcov szerint ha véget ér a háború, „amint megnyertük azt”, frissíteni fogják a tankönyveket is.

Ha belegondolunk, Moszkvában egy évvel le vannak maradva, hiszen a magyar tankönyvfejlesztők már tavaly szeptemberben felfrissítették a földrajzórák anyagait a kormány Putyin-barát narratívájának megfelelően. Az Orbán-féle, Ukrajna szuverenitását tagadó szemléletet indoktrináló könyveket pedig annak ellenére sem módosították, hogy az ukrán külügy is felháborodott az eseten.

A bíróság börtönbüntetésre ítélt egy ukrán egyházi vezetőt, amiért nyíltan támogatta az orosz inváziót, és puccsra szólított fel.

Anatolij Jeleckih vezeti az ukrán ortodox egyház egy olyan ágát, amely továbbra is az orosz főegyházhoz tartozik, a közép-ukrajnai Vinnyica régióban.

Jeleckiht azzal vádolták meg, hogy propagandisztikus szórólapokat terjesztett, amelyek puccsra szólítottak fel, és arra, hogy változtassák meg az orosz–ukrán határt. Emellett háborús bűnöket támogató cikkeket tett közzé az orosz ortodox egyház honlapján.

Több vádpontban is elítélték, többek között a kormány megdöntésére irányuló cselekmények, az invázió támogatása, valamint faji és nemzetiségi alapú megkülönböztetés miatt.

(Sky News)

Pavlo Kijrilenko regionális kormányzó kedden délelőtt, helyi idő szerint 11-kor frissítette a halottak és sérültek számát a hétfői orosz rakétatámadás után.

A legfrissebb jelentés szerint hét ember halt meg a támadásban (kedd reggel még nyolc halottról írtak): öt civil, egy mentő és egy katona. A sérültek száma viszont 81-re emelkedett. A sérültek között van 39 civil, köztük két gyerek (az egyik 2006-ban, a másik 2012-ben született), 31 rendőr, az állami mentőszolgálat 7 alkalmazottja és 4 katona.

Tizenkét emeletes épületben keletkezett kár, a lakóházak mellett egy szállodaépület, az ügyészség épülete, egy nyugdíjpénztár, egy gyógyszertár, két üzlet és két kávézó is megrongálódott.

Az elmúlt napokban legalább ötvenszer lőtte az ukrán hadsereg az Ukrajnával határos Belgorod régió településeit, a légvédelmi rendszer pedig két drónt is lelőtt – írja az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ Vjacseszlav Gladkov kormányzó Telegram-bejegyzése alapján.

A támadásokért, ahogy az orosz területeket ért csapásokért általában, nem vállalt felelősséget Ukrajna, és nem is kommentálta azokat.

A kormányzó szerint a két lelőtt drón törmelékei megrongáltak három lakóházat, de személyi sérülés megtörtént. Állítása szerint hétfőn is támadás érte a Belgorod régióbeli Zsuravlevkát, ahol „egy UAV-ról (pilóta nélküli légi jármű, a szerk.) ledobtak egy robbanószerkezetet, és az ellenség egy kamikaze drónnal is megtámadta a falut”. Gladkov szerint a légvédelem elhárította a támadásokat, de a törmelékek megrongáltak egy elektromos vezetéket. A kormányzó azt írta, hétfőn több határ menti falut is lőttek, de civilek sehol nem sérültek meg.

Egy egész kémnőcsoportot fogott el az ukrán titkosszolgálat Donyeck régióban. A hatóságok szerint a nők orosz ügynökként dolgoztak, és nemcsak az orosz titkosszolgálatnak, de a Wagner-csoportnak is gyűjtöttek információkat.

A rendőrség közleménye szerint a nők elsősorban harci helikopterekről és nehézfegyverekkel felszerelt, csapatszállításra használt járművekről gyűjtöttek információkat és készítettek felvételeket, amiket Moszkvának továbbítottak.

Három nőt letartóztattak, a negyedik gyanúsított a rendőrség szerint az invázió után nem sokkal Oroszországba menekülhetett. Mind a négyen az orosz megszállás alatt álló Donyeck városától északnyugatra fekvő Pokrovszkij kerületben laktak. Ha elítélik őket, életfogytiglani börtönbüntetést is kaphatnak.

(Sky News)

A brit védelmi minisztérium napi hírszerzési jelentésében azt írja, Vlagyimir Putyin orosz elnök augusztus 4-én aláírt egy rendeletet, ami lehetővé teszi, hogy nehézfegyverzettel lássák el az orosz nemzeti gárdát, a Roszgvargyiját. A rendelet értelmében a gárda tüzérségi rendszereket és harci helikoptereket is kaphat.

A gárdát 2016-ban hozta létre modern formájában Putyin, a vezetője az elnök egykori testőre, Viktor Zolotov. Állományában több mint 200 ezer (más becslések szerint 300 ezer) fő van.

Július eleji elemzésünkben már írtunk arról, hogy a Wagner puccskísérlete után Putyin a nemzeti gárdát erősítheti meg. Az orosz védelmi minisztérium június végén bejelentette, hogy a Wagner-csoport katonai felszerelést ad át az orosz hadseregnek. Resperger István ezredest, egyetemi tanár a Telexnek azt mondta, „a Wagner-felkelés után valószínűleg erőre fog kapni az orosz nemzeti gárda, […] nekik már a wagneresek átadtak nehézfegyvereket, harckocsikat és más páncélozott járműveket.” Az alezredes szerint Moszkva a nemzeti gárda megerősítésével csökkenteni akarhatja annak kockázatát, hogy valaki megint megpróbálkozzon egy olyan, Oroszországon belüli akcióval, mint amilyen Prigozsinéké is volt.

Erre a következtetésre jutott a brit hírszerzés is. Mint írják, Putyin azért erősítheti meg a nemzeti gárdát, mert a csoport a rezsim biztonságának az egyik legfontosabb garantálója.

A gárda pont a Wagner-féle felkelések elnyomására létrehozott hadtest, de Zolotov állításai ellenére nem lépett fel látványosan Prigozsin lázadása ellen – a megerősítse talán pont azért történik most, hogy a jövőben hatékonyabban vehesse fel a harcot a belső fenyegetésekkel szemben.

Legalább nyolc ember meghalt és több mint harmincan megsebesültek, amikor hétfőre virradóan több orosz rakéta is egy lakóépületbe csapódott a Donyeck megyei Pokrovszkban. Az ukrán hatóságok kezdetben öt ember haláláról számoltak be, de ez a szám keddre tovább emelkedett. A szemtanúk és Pavlo Kijrilenko regionális kormányzó beszámolója szerint civilek, elsősegélynyújtók és katonák is vannak a halálos áldozatok között. A sebesültek többsége civil, köztük van a helyi városi tanács egyik tagja is.

A pusztításról készült felvételeket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megosztotta a Twitter-oldalán, ahol azt írta, hogy egy „közönséges lakóépületet ért találat”. „Meg kell állítanunk az orosz terrort. Oroszországot felelősségre kell vonni mindenért, amit ebben a szörnyű háborúban tett” – tette hozzá Zelenszkij.

A Sky News hozzáteszi, hogy az újságírók által rendszeresen használt szálloda is megrongálódott a támadásban. Egyes újságírók a mostani csapást a júniusi kramatorszki támadáshoz hasonlították, amelyben legalább 13 ember, köztük Viktorija Amelina ukrán író is meghalt. Pokrovszk mintegy 70 kilométerre északnyugatra fekszik az oroszok által megszállt Donyeck városától.

• Kína független és pártatlan álláspontot ígért az oroszoknak Ukrajnával kapcsolatban, béketárgyalásra ösztönözte a feleket a szaúd-arábiai találkozón;
• Ezen a találkozón nem vett részt Oroszország;
• de Kínára regálva azt mondta, csak akkor kezdődhetnek béketárgyalások, ha Ukrajna leteszi a fegyvert és átadja Moszkvának az elfoglalt területeket;
• A Herszont ért orosz támadásban több civil megsérült, egy volt ukrán parlamenti képviselő meghalt a zaporizzsjai fronton;
• Moszkvától délre lelőtt egy drónt az orosz légvédelem;
• Putyin még több támadó drón gyártását rendelte el;
• A Metró-sorozat íróját nyolc év börtönre ítélték, mert a vádak szerint lejáratta az orosz hadsereget;
• Aknákat sodor Ukrajna partjaira a Fekete-tengeren dúló vihar;
• Letartóztattak egy nőt Ukrajnában, aki merényletet szervezett Volodimir Zelenszkij ellen.

Az orosz-ukrán háború hétfői napjának összefoglalóját itt olvashatja.