Zelenszkij a végére hagyta Magyarországot a NATO-tagországok méltatásakor

Egy ukrán tisztségviselő friss közlése szerint a közelmúltban egy orosz támaszpontra mért csapásban meghalt 200 orosz katona és a megszállt Tokmak város parancsnoka.

„Védelmi erőink sikeresen dolgoztak a megszállók állásai ellen Tokmakban” – közölte Ivan Fedorov, a megszállt dél-ukrajnai Melitopol város polgármestere a Telegramon. Fedorov ukrán fennhatóság alatt álló területen tartózkodik, és állításait ebben a pillanatban nem lehet megerősíteni, de azt közölte, hogy a hírszerzés értesülései szerint a városban lévő kovácsüzemben lévő orosz bázist találat érte.

A megszállt Zaporizzsjában egy oroszok által kinevezett tisztviselő, Vlagyimir Rogov ugyanezen a napon szintén robbanássorozatról beszélt a városban, és egy videót is közzétett.

Az ukrán erők rendszeresen célba veszik Tokmákot, mivel az orosz védelem fontos csomópontja.

(CNN)

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter Twitteren jelentette be, hogy 1,5 milliárd euró értékű katonai segélyt kap a nyugati szövetségesektől Ukrajna.

A poszt szerint nagy hatótávolságú SCALP rakétákat, Leopard harckocsikat, további Patriot légvédelmi rendszereket és F-16-os pilótaképzést kap az ország hadserege.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint az Ukrajnának juttatott katonai szállítmányok „nem változtatják meg a helyzetet a harcmezőn, csak eszkalálják a konfliktust”, erről csütörtökön, az orosz állami tévében beszélt. Azt is mondta, a nyugati hatalmak által Ukrajnának szállított tankok kiemelt célpontot jelentenének az orosz erők számára. Emellett megismételte, hogy ellenzi Ukrajna NATO-csatlakozását, mivel ez veszélyeztetné Oroszország biztonságát.

Joe Biden amerikai elnök a vilniusi NATO-csúcs után Finnországba látogatott az amerikai és északi vezetők csúcstalálkozójára, ahol a finn elnökkel, Sauli Niinistövel közösen tartott sajtótájékoztatót.

Biden arról beszélt, minden NATO-tagállamot meg fognak védeni, a most csatlakozott Finnországot is beleértve. Az amerikai elnöktől megkérdezték, milyen lépéseket fog tenni annak érdekében, hogy biztosítsa Finnországot az Egyesült Államok megbízható NATO-partnerségéről az elkövetkező évtizedekben. Ennek háttere, hogy washingtoni szenátorok kétpárti csoportja megpróbált egy olyan törvényt elfogadni, amely megakadályozná, hogy a jövőbeni amerikai elnökök a szenátus jóváhagyása nélkül kilépjenek a NATO-ból. Biden válasza szerint „nem kérdéses az amerikai nép, valamint a Szenátus, a Kongresszus és a Fehér Ház elsöprő támogatása. A két párt – függetlenül attól, hogy az egyik pártban vannak szélsőséges elemek – együtt fog kiállni ezért”.

Kérdezték Evan Gershkovichról, a Wall Street Journal újságírójáról, akit több mint 100 napja tartanak fogva egy moszkvai börtönben. Erről azt mondta, „komolyan gondolja a fogolycserét”.

A háború Wagner-ügy utáni esetleges eszkalációjáról szólva Biden kijelentette, szerinte „nincs valós kilátás arra, hogy Putyin atomfegyvert vetne be”.

(The Guardian)

A Wagner-csoport több ezer tonna fegyvert és lőszert adott át az orosz reguláris hadseregnek – közölte az orosz védelmi minisztérium. A bejelentés szerint a zsoldoscsoportot „több mint kétezer egységnyi felszereléstől és fegyvertől” szabadították meg. Az átadott eszközök között vannak T-90-es, T-80-as és T-72-es harckocsik, több mint 2500 tonna lőszer, Grad és Uragan rakétavetők, Pancir légvédelmi rendszer és mintegy húszezer kézifegyver.

A Wagner alapítója, Jevgenyij Prigozsin június 23-án este fegyveres felkelést indított seregével Ukrajnából Moszkva irányába, de néhány száz kilométerrel az orosz főváros előtt megegyezett abban Alekszandr Lukasenko belarusz elnökkel, hogy visszafordítja zsoldosait. Ahogy arról elemzésünkben írtunk, ez a lázadás nagy arcvesztés volt Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, cserébe pedig a belarusz diktátor növelheti a mozgásterét – és persze saját biztonságát is a Wagner zsoldosaival.

Lukasenkónak olyan gondolatai is támadtak, hogy a Wagner zsoldosaival képeztesse ki a belarusz hadsereget – erre hivatalosan is felkérte a Wagnereseket a belarusz függetlenség napján. Persze ennek nem mindenki örül az országban: a helyiek féltik a gyerekeiket az erőszaktevőkből összetoborzott társaságtól.

(Guardian, Interfax)

Az RBC Ukrajna portál ukrán hírszerzési forrásra hivatkozva azt írja, hogy az Orosz Ortodox Egyház a közeljövőben újabb ukrán hadifoglyokat szállíthat Magyarországra. Megjegyzik, hogy a legutóbbi esethez hasonlóan ez az akció is az ukrán fél részvétele és jóváhagyása nélkül történhet.

A portál forrása szerint az Orosz Ortodox Egyház aktívan tárgyal a magyar kormány képviselőinek közelgő oroszországi látogatásáról. Az előzetes információk szerint erre augusztus 8-11. körül kerülhet sor. „A látogatás fő célja, hogy megbeszéljék a magyar származású ukrán hadifoglyok átadásának következő körét. Ahogy legutóbb, most is Ukrajna részvétele és jóváhagyása nélkül, minden jogi alap nélkül történik mindez, ami a genfi egyezmények és a nemzetközi humanitárius jog durva megsértése” – mondta. Hozzátette, hogy orosz részről Antal volokolamszki metropolita lennek a tárgyaló fél, aki 2022. június 7. óta a moszkvai patriarchátus külső egyházi kapcsolatokért felelős osztályvezetője.

Az ukrán szolgálatok forrásai szerint a magyar félnek nincs listája azokról a katonákról, akiket az orosz fogságból szeretnének átvenni. „Jelenleg az orosz különleges szolgálatok keresik és választják ki a foglyok közül a kárpátaljaiakat, és állítják össze a listát. A tervek szerint 10-15 hadifogolyból álló csoportot alakítanak ki magyar delegáció érkezése előtt” – mondta az RBC forrása. Arról is beszélt, hogy a magyar kormány magyar nemzetiségű, a magyar nyelvet ismerő katonákat akar átvenni. „A magyarok nem fogadnak be senkit, csak a magyar kisebbség képviselőit” – mondta.

Júniusban tizenegy kárpátaljai hadifogoly került Magyarországra Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és az Orosz Ortodox Egyház közvetítésével. Az ügy komoly diplomáciai botrányt szított Magyarország és Ukrajna között, mivel a magyar fél nem értesítette előre az ukránokat a hadifoglyok átvételéről.

Arról, hogyan adhatott át Oroszország ukrajnai hadifoglyokat Magyarországnak, és egyáltalán hadifoglyok-e, itt írtunk bővebben.

Egy orosz tábornok azt mondta, hogy menesztették parancsnoki tisztségéből, miután elmondta feletteseinek az igazat az ukrajnai fronton kialakult szörnyű helyzetről.

Ivan Popov vezérőrnagy a Zaporizzsja közelében harcoló 58. összfegyvernemi hadsereg parancsnoka volt. Popov egy hangüzenetben közölte, hogy kirúgták, miután felvetette a harctéren tapasztalható problémákat, az ukrán támadások miatti orosz veszteségeket. Popov beszédét Andrej Guruljov nyugalmazott orosz vezérezredes, duma-képviselő tette közzé szerda este.

Popov – ugyan név nélkül – támadta az ország két legbefolyásosabb katonai vezetőjét, Valerij Geraszimov hadseregfőnököt és Szergej Sojgu védelmi minisztert, azzal vádolva őket, hogy hátba szúrják az Oroszországot.

„Számos problémát felvetettem, őszintén és rendkívül keményen megfogalmaztam” – mondta Popov. „Nem volt jogom hazudni, ezért felvázoltam az összes problémás kérdést”. Szergej Sojgu védelmi miniszter „aláírta a parancsot, és megszabadult tőlem” – mondta a tábornok a felvételen.

A katonai vezetés ilyen nyílt bírálata ritka egy magas rangú orosz parancsnok részéről, és csorbíthatja az egység képét, amelyet a Kreml igyekszik sugározni, különösen Jevgenyij Prigozsin lázadása után.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a vilniusi NATO-csúcstalálkozó egyértelművé tette, hogy Ukrajna egyszer a NATO tagja lesz. „Nagyon fontos, hogy a csúcstalálkozó két napja alatt eloszlattunk minden kétséget és kétértelműséget azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna tagja lesz-e a NATO-nak. Tagja lesz!” – mondta Zelenszkij a szerda esti videóbeszédében.

Az ukrán elnök sok ország és elnök támogatását megköszönte, mindenekelőtt az Egyesült Államokét. „Köszönöm Biden elnök úrnak és az Egyesült Államoknak, hogy megmutatták, a globális szabadság valóban az amerikai vezetésen múlik. Egyformán elkötelezettek vagyunk a szabadság erőteljes védelme mellett, és ennek érdekében együtt dolgozunk Amerikával” – mondta Zelenszkij.

Litvániának megköszönte a „történelmi jelentőségű” NATO-csúcstalálkozó megszervezését. „Hálás vagyok azoknak az országoknak és vezetőknek, akik arra készülnek, hogy néhány héten belül megkezdjék pilótáink kiképzését az F–16-os vadászgépek használatára” – mondta az ukrán elnök, aki ezután valamennyi NATO-tagországnak köszönetet mondott, hol hosszabban, hol rövidebben.

A felsorolást Rishi Sunak brit miniszterelnökkel kezdte, majd Emmanuel Macron francia elnökkel, Olaf Scholz német kancellárral, Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel és Justin Trudeau kanadai miniszterelnökkel folytatta.

Zelenszkij a sort Magyarország említésével zárta, azt mondta: „És Magyarország... Ez egy olyan csúcstalálkozó volt, ahol mindenki nagyon konstruktív volt. Köszönjük!”

A beszéde végén két nem NATO-tag, Ausztrália és Japán biztonsági garanciavállalását is megköszönte.

Gyorsult az éves és havi szintű infláció Oroszországban júniusban – miután áprilisban 2020 februárja óta a legalacsonyabb szintre került éves összevetésben részben a tavalyi magas bázis miatt –, de még így is a negyedik egymást követő hónapban állt a jegybanki 4 százalékos inflációs cél alatt.

Júniusban az éves infláció 3,2 százalékra emelkedett a májusi 2,5 százalékról. Elemzők 3,3 százalékra számítottak júniusra. Tavaly júniusban 15,9 százalékos éves inflációt mértek Oroszországban.

Havi szinten az infláció az elemzői várakozásoknak megfelelően 0,4 százalék volt a májusi 0,3 százalék után. Havi összevetésben az élelmiszerárak 0,01 százalékkal csökkentek, a nem élelmiszertermékek ára 0,42 százalékkal, a szolgáltatásoké pedig 0,83 százalékkal nőtt.

A június végével záródott első fél évben a fogyasztói árak 2,8 százalékkal emelkedtek. Az orosz jegybank júniusban ismertetett inflációs előrejelzése az idei évre 4,5–6,5 százalék, a gazdaságfejlesztési minisztériumé pedig 5,3 százalék.

(MTI)

Washingtonban tesz hivatalos látogatást júliusban Giorgia Meloni olasz miniszterelnökelnök – jelentette be a Fehér Ház. Az olasz kormányfő július 27-én tárgyal a Fehér Házban Joe Biden elnökkel többek között Ukrajna támogatásának folytatásáról, valamint az észak-afrikai fejleményekről és a szorosabb transzatlanti együttműködésről Kínát illetően. A megbeszéléseken szó lesz Olaszország közelgő G7-elnökségi időszakáról is.

Meloni a NATO vilniusi csúcstalálkozóján tartott sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy Washingtonba látogat. Azt is mondta, hogy Olaszország jövő évi G7-elnökségének egyik prioritása lesz Ukrajna újjáépítése. Olasz diplomaták azt közölték, hogy Meloni tárgyalni akar Bidennel, mielőtt arról dönt, hogy Olaszország visszavonja-e részvételét a kínai kezdeményezésre indult „Egy övezet, egy út” gazdaságfejlesztési programból.

Az olasz kormányfőnek ez lesz az első hivatalos látogatása Washingtonban tavaly októberi kormányra kerülése óta.

(MTI)

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár azt javasolta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy hosszabbítsa meg az Ukrajnából származó gabona biztonságos fekete-tengeri exportját lehetővé tevő megállapodást, cserébe az orosz mezőgazdasági bank leányvállalatának a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerhez való csatlakoztatásáért – közölték források a Reuters hírügynökséggel. A bankot az Európai Unió 2022 júniusában vágta le a rendszerről, egy uniós szóvivő májusban azt mondta, hogy az EU nem engedélyezi az orosz bankok visszatérését.

Az EU azonban fontolgatja, hogy a Roszszelkhozbank egyik leányvállalatát csatlakoztatja a SWIFT-hez, ezzel lehetővé téve a gabona- és műtrágya-tranzakciókat – mondta a Reutersnek szerdán három, a tárgyalásokat ismerő forrás. Az Európai Bizottság hivatalosan nem reagált a megkeresésre.

Oroszország azzal fenyegetőzött, hogy felrúgja a hétfőn lejáró gabonaüzletet. A fekete-tengeri megállapodás keretében közlekedő utolsó két hajóba jelenleg az ukrajnai Odessza kikötőjében rakodják be a rakományt, még a határidő lejárta előtt.

(Guardian)

A Kijevet ért újabb orosz dróntámadásban egy ember meghalt, négyen megsérültek, közölték csütörtök reggel az ukrán hatóságok. Az iráni gyártmányú Sahed drónok több irányból közelítették meg Kijevet, az ukránok „körülbelül egy tucatot” lőttek le közülük a város légterében.

Öt kerületből jelentettek becsapódást, egy 19 éves nőt és egy 23 éves férfit repeszek okozta sérülésekkel szállítottak kórházba. Darnickij kerületben két ember megsebesült a rájuk zuhanó törmelékektől – írta Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője. Vitalij Klicsko polgármester közölte, hogy egy ember holttestét azután találták meg, hogy a mentőszolgálat eloltott egy tüzet a főváros történelmi Pogyil kerületében.

• A vilniusi NATO-csúcs uralta szerdán a külpolitikai életet, itt például Zelenszkij újabb fegyvertámogatásról állapodott meg Németországgal;
• Zelenszkij a csúcson arról beszélt, érti, hogy a háború miatt nem lehetséges, de Ukrajna sajnálja, hogy nem csatlakozhatnak most a NATO-hoz,
• Stoltenberg pedig arról beszélt, hogy a legfontosabb most megbizonyosodni arról, hogy Ukrajnának elég fegyvere van;
• Eközben Svédország és Ukrajna megállapodást kötött;
• A brit védelmi miniszter hálálkodásra szólította fel Ukrajnát, amit nem értett nemcsak Zelenszkij, de még a brit miniszterelnök, Rishi Sunak sem: szerintük Ukrajna épp eléggé kifejezi a hálát.
• Zelenszkij arról is beszélt, hogy ha Ukrajna nyer, biztos, hogy NATO- és EU-tag lesz;
• A NATO-csúcson pedig Erdoğan jelezte, szívesen közvetítene Ukrajna és Oroszország között a béke érdekében – a Kreml közölte, Putyin nem kíván egyelőre a török elnökkel találkozni.
• Oroszország eközben ismét drónokkal támadta Kijevet és környékét;
• Moszkva arról beszélt, hasonló fegyvereket fog bevetni, ha Amerika kazettás bombákat küld Ukrajnának;
• illetve Oroszország a NATO-csúcsot is értékelte: úgy fogalmazott – „úgy látszik, az észak-atlanti szövetség visszatért a hidegháborús sémákhoz”.

A szerdait itt érheti el.