„A vilniusi NATO-csúcstalálkozó megmutatta, hogy az észak-atlanti szövetség visszatért a hidegháborús sémákhoz”, vélekedett az orosz külügyminisztérium szerdán este, írja az MTI. A Vilniusban tartott csúcstalálkozó eredményeiről azt írták, hogy azok gondosan ki lesznek elemezve, „tekintettel az Oroszország érdekei és biztonsága kapcsán jelentkező veszélyekre”. Ezekre Oroszország „megfelelő módon fog reagálni”, állította Oroszország.
„A NATO következetesen csökkenti az erő alkalmazásának küszöbét és erősíti a nukleáris komponens szerepét a katonai tervezésében” – folytatták, hozzátéve: „Az eszkaláció felé véve az irányt újabb adag ígéretet tettek a kijevi rezsim ellátására még korszerűbb és még nagyobb hatótávolságú fegyverekkel, hogy minél tovább elhúzhassák a felőrlésre szánt konfliktust”.
Molnár Réka
A HírTV szerdai adásában az amúgy is beszédes „Csalódottság Ukrajnában – keserű kommentárok születtek az ukrán NATO-csatlakozás elmaradása miatt Kijevben” című blokk jobb alsó sarkában látható térképen kicsiben, de tisztán kivehetően nem Ukrajna része a Krím félsziget:
A Krímet 2014-ben az ukrán forradalmat követően Oroszország megszállta, és már a saját részének tekinti, de ezt rajta kívül csak nagyon kevés ország gondolja így hivatalosan. Ilyenek például Belarusz, Kambodzsa, Burundi, Afganisztán, Szudán, Zimbabwe és Észak-Korea.
A HírTV korábban márciusban írt már a Krímről, pontosabban megünnepelte a 9 éves évfordulóját annak, hogy „2014. március 18-án, 9 évvel ezelőtt csatolta magához Oroszország a Krím-félszigetet”. Ebben a cikkben sem a fenti megszállásról nem tesznek említést, sem arról, hogy például szinte a teljes nyugati világ, Amerika és Európa legtöbb országa, kiegészülve a Nyugattal szövetséges Japánnal, Dél-Koreával, Ausztráliával és sok más afrikai, dél-amerikai és óceániai országgal, a Krímet továbbra is Ukrajnához tartozónak véli, és elítéli a fegyveres orosz területszerzést.
A kormány idén júniusban újabb békevideót is adott ki, ahol a HírTV-hez hasonlóan Ukrajnától elcsatolták a Krímet. Ezt a videót később letörölték, csendben egy újabbat tettek fel, javítva a hibát.
Molnár Réka
Több ukrán és orosz forrás is azt állította, hogy egy ukrán rakétatámadás során meghalt egy magasrangú orosz tiszt, Oleg Cokov Bergyanszkban. Cokov halálhírét az orosz védelmi minisztérium nem kommentálta, a Meduza azonban azt írja, Andrey Gurulyov, az orosz Állami Duma tagja egy tévéadásban megerősítette azt, Cokov halálát hősi halálnak nevezve.
Az Oroszország által nemkívánatosnak minősített, Lettországba menekült lap azt írja, Cokov altábornagy a hetedik tábornok, akinek halálát megerősítették azóta, amióta Oroszország tavaly háborút indított Ukrajna ellen. A zaporizzsjai Bergyanszkban támadást indító ukrán erők célpontja egy helyi hotel volt, az, amely a helyi orosz vezetők főhadiszállásaként működik.
(Meduza, BBC)
Molnár Réka
Volodomir Zelenszkij ukrán elnök a NATO-csúcs utáni sajtótájékoztatón arról beszélt, hogyha országa megnyeri a háborút, Ukrajna mindenképp NATO- és EU-tag lesz. “A legfontosabb az, hogy közös megegyezésünk legyen arról, hogy Ukrajna mikor és milyen feltételek között lehet NATO-tag”, mondta.
Zelenszkij a brit védelmi miniszter korábbi megjegyzéseire válaszolva azt mondta, nem értette Ben Wallace megjegyzéseit. De, hozzátette, Ukrajna hálás az Egyesült Királyságnak. De hogyan fejezzem ki másként a hálámat? Vagy felkelhetnénk reggel és személyesen is kifejezhetnénk hálánkat a minisztereknek”, tette hozzá.
Molnár Réka
Jelenleg nem szerepel Vlagyimir Putyin tervei között, hogy beszéljen török kollégájával, Erdoğannal, mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. A kérdés azután érkezett a Kreml felé, hogy
- egyrészt július 17-én jár le az a gabonapaktum, amiben Törökország közvetítőszerepet ígért Ukrajna és Oroszország között;
- másrészt Erdoğan szerdán Vilniusban arra tett ígéretet, hogy a béke érdekében kész közvetítő szerepet vállalni Oroszország és Ukrajna között (bár Erdoğan megjegyezte, erre nem kérték még fel őt).
Erdoğan a múlt hétvégén azt is mondta, hogy augusztusra meghívta Törökországba Putyint. Törökország egyébként két napja jelezte, hogy támogatja Svédország NATO-csatlakozását. A vilniusi NATO-csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón a török elnök jelezte, ennek ügye ősszel kerül majd a török parlament elé.
Ben Wallace, az Egyesült Királyság védelmi minisztere az Ukrajnának intézett tanácsában arról beszélt, hogy Ukrajnának nem szabad elfelejtenie, hogy meg kell győzniük néhány kétkedő politikust arról, megéri Oroszországgal szemben több milliárd fontnyi támogatással állni Ukrajna mellé.
„Az Egyesült Királyság nem egy Amazon-fegyverszállítási szolgálat”
-mondta Wallace a vilniusi NATO-találkozón újságíróknak. Wallace szerint Kijev mindig többet kér, pedig bölcsen teszi, ha támogatói felé hálát is mutat. A védelmi miniszter szerint Ukrajnának szem előtt kell tartania, hogy Washingtonban és más fővárosokban is meg kell győzniük a kétkedőket, érdemes Kijevet több tízmilliárd fontnyi katonai segéllyel támogatni.
Wallace arról is beszélt, hogy igen, tudják, hogy Ukrajna „harca nemes, amely saját és mindannyiunk szabadságáért van”, ennek ellenére szerinte tanácsa „csak a valóságot tükrözi”.
A védelmi miniszter elmondta, hogy tavaly júniusban ő is jelezte Ukrajna felé, hogy az Egyesült Királyság „nem egy online kézbesítő szolgálat, ha fegyverszállításról van szó”. Az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Rishi Sunak azonban visszautasította Wallace megjegyzéseit: szerinte Ukrajna már többször kifejezte háláját: „számtalanszor köszönte meg [Zelenszkij], amikor találkoztam vele, így tudom, hogy ő és az emberei is hihetetlenül hálásak az Egyesült Királyság támogatásáért”.
„Az emberek Ukrajnában minden nap küzdenek életükért és szabadságukért, és szörnyű árat fizetnek ezért. Így teljesen megértem Volodomir azon vágyát, hogy mindent megtegyen népe védelmében és megállítsa ezt a háborút. Továbbra is megadjuk a szükséges támogatást.”
-mondta Sunak.
(Sky News)
Molnár Réka
18 ember megsérült Zaporizzsjában, a város polgármester-helyettese, Olekszandr Vlasjuk elmondta, hogy egyelőre nem tudni, milyen fegyverrel támadtak az oroszok a városra. Több gyerek is kórházba került a támadás után.
Orosz támadás érte emellett többek között Herszont is, amire az elmúlt napban 67 rakétát lőttek az oroszok: eltaláltak egy lakóházat is, egy idős házaspár férfitagja meghalt.
Molnár Réka
Nyikolaj Karpenkov, Belarusz belügyminiszter-helyettese és az ország belső csapatainak parancsnoka arról beszélt, hogy tárgyalások folynak a Wagner-csoportok katonáinak bevonásáról a belarusz különleges egységek kiképzéseibe, írja az Ukrinform.
Karpenkov arról beszélt, hogy a Wagner-katonák harci tapasztalattal rendelkező, kiképzett harcosok, akik „felbecsülhetetlen értékű harci tapasztalataikat” tudják átadni. Hozzátette, a belarusz különleges erők egyébként „jól felszereltek”, különösen drónokkal és nehéz felszereléssel. Az ISW szerint Lukasenko azt remélheti, hogy megerősítheti hadseregét a Wagner-zsoldosokkal, akik azután érkeztek Belaruszba, hogy a Wagner-főnök Prigozsin vezetésével elindultak Oroszország ellen.
A Wagner-csoport lázadásáról, a Belarusz nyújtotta békeakcióról és arról, hogy Prigozsin lázadásánál is jobban fájhat Putyinnak, hogy Lukasenko ellopta a helyzetben a show-t, itt írtunk hosszan.
Aradi Hanga Zsófia
A június végi Wagner-lázadás leverése óta nem látták nyilvánosan a Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezérrel baráti kapcsolatot ápoló Szergej Szurovikint, Oroszország volt ukrajnai főparancsnokát, a Kreml pedig eddig minden, a hol- és hogylétére vonatkozó, kérdést elhárított.
A csendet Andrej Kartapolov, az orosz parlament védelmi bizottságának elnöke törte meg, aki szerdán azt válaszolta arra a kérdésre, hogy hol van Szurovikin, hogy:
„Most pihen. Jelenleg nem elérhető.”
Az erről készült videó a közösségi médiában kezdett el keringeni:
Szergej Szurovikin, azóta nem mutatkozott nyilvánosan, hogy Prigozsin június 24-én visszafordította a Moszkva felé menetelő Wagner-zsoldosokat, és Belaruszba távozott.
A zsoldosvezér és az orosz tábornok még Szíriában találkozott (Szurovikinra a szíriai városok kíméletlen lebombázása miatt ragadt rá az „Armageddon tábornok” név), jó viszont ápoltak egymással, és sok mindenben egyet is értettek, korábban például Szurovikin is bírálta az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu és az orosz vezérkari főnök, Valerij Geraszimov egyes lépéseit. A CNN birtokába jutott dokumentumok szerint Szurovikin titokban a Wagner magánhadsereg „VIP-tagja” is volt.
A New York Times értesülései szerint Szurovikin már a lázadás előtt tudott Prigozsin terveiről. Orosz források szerint a tábornokot őrizetbe vették, és azt vizsgálják, valóban tudott-e Prigozsin tervéről, és ha igen, segítette-e azokat – ezt hivatalosan azóta sem erősítették meg, de nem is cáfolták.
(Reuters)
Pár nappal ezelőtt jelentette be az Egyesült Államok, hogy több tucat kisebb robbanótöltetet tartalmazó, úgynevezett kazettás bombákat küld Ukrajnának. A kazettás bomba a világ 120 országában tiltott fegyver. Az ukrán kormány többször kérte már az amerikaiakat, hogy adjanak nekik ilyen lőszereket, Amerika azonban egészen mostanáig elzárkózott ettől.
Az, hogy az USA kazettás bombákat küld Ukrajnának, felháborodást váltott ki még a szövetségesei körében is, mert ennél a fegyvertípusnál nagyobb a kockázata annak, hogy civilek is meghalhatnak vagy megsérülhetnek a bevetése után. Amerikai politikusok azzal védekeznek: akkor még nagyobb veszélyben lesznek a civilek, ha a nyugati partnerországok nem segítik Ukrajnát.
Katonai szempontból az ukránok nagy hasznát vehetik a fegyvernek az orosz lövészárokrendszerek ellen.
Hol és mikor vetették be korábban, mik a veszélyei, és mik ez előnyei?
Iván-Nagy Szilvia
Ukrajna védelmi minisztere, Olekszij Reznyikov „újabb jó hírként üdvözölte Vilniusból” az országa és Svédország között aláírt kétoldalú megállapodást. A dokumentuma védelmi beszerzésekre vonatkozó együttműködést pecsételi meg, és „nagyszerű lehetőségeket biztosít mind a fegyveres erőink, mind pedig a svéd vállalatok, például a Saab és mások számára” – írta Reznyikov.
Egy korábbi posztjában megerősítette, hogy Ukrajna és Svédország „megállapodást írt alá a minősített információk cseréjéről és kölcsönös védelméről”. (Guardian)
Iván-Nagy Szilvia
Közösen tartott sajtótájékoztatót a NATO-csúcson, Vilniusban, Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Stoltenberg itt azt modta, „Ukrajna most közelebb van a NATO-hoz, mint valaha”, és úgy fogalmazott: „alig várja a napot, amikor szövetségesként találkozunk”.
Stoltenberg azt is mondta, olyan intézkedéseket kell hozni, mire véget ér a háború, hogy azok segítsenek „elrettenteni Oroszország bármilyen jövőbeli agresszióját.” A NATO háromrészes, több évre kiterjedő tervet állít össze Ukrajna szövetséghez történő közelítése érdekében. A terv értelmében létrehozzák az „az új Nato-Ukrajna Tanácsot, és újra megerősíti, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz, valamint megszünteti a tagsági cselekvési tervekre vonatkozó követelményt”.
Zelenszkij a sajtótájékoztatón azt mondta, érthető, hogy Ukrajna nem csatlakozhat a háború alatt, de jobb lett volna, ha meghívást kaptak volna a szövetséghez való csatlakozásra.
A legfontosabb feladat most, magyarázta a Stoltenberg, hogy megbizonyosodjanak arról: Ukrajnának elég fegyvere van. (Guardian)
Iván-Nagy Szilvia
Zelenszkij elnök a Telegram-csatornáján köszönetet mondott Németországnak, amiért további Patriot-indítórakétákat és rakétákat küld Ukrajnának, miután a vilniusi NATO-csúcson Zelenszkij megbeszélést folytatott Olaf Scholz kancellárral. Az ukrán elnök üzenetben posztolt:
„Hálás vagyok Németországnak, hogy hosszú távon támogatja Ukrajnát és szabadságunk védelmét. A hosszú távú támogatási programok a legjobb jelzés mindenki számára a világon, hogy a mi Európánk a biztonság és a béke terepe marad.”
A vilniusi NATO-csúcson Zelenszkij számos megbeszélést folytat ezen kívül is. Találkozott a brit miniszterelnökkel is.
Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője is Zelenszkijjel utazott Vilniusba. Ő a Telegramra azt írta, hogy „Jó megállapodásaink vannak a fegyverekről a szövetségeseinkkel”. Ezt nem sokkal azután publikálta, hogy egy kézfogás emojit tartalmazó üzenetet tett közzé kanadai, ausztrál és brit zászlók mellett. (Guardian)
Nagy Bálint
Egy kiberbiztonsági cég jelentése szerint az orosz hírszerzésnek dolgozó hekkerek hamis autóhirdetéssel célozták meg az ukrajnai nagykövetségek több tucat diplomatáját, hogy betörjenek a számítógépeikre. A Kijevben található nyolcvan külföldi külképviseletből 22-t próbáltak így megtámadni.
A jelentés szerint idén április közepén a lengyel külügyminisztérium egyik diplomatája emailben küldött egy szórólapot több nagykövetségnek is, amiben egy kijevi használt BMW eladását hirdette. A hekkerek ezt a levelet másolták le, rosszindulatú szoftvereket ágyaztak bele, majd továbbküldték más, Kijevben dolgozó külföldi diplomatának is.
A lengyel diplomata megerősítette, hogy a szokatlan hekkertámadásban szerepe volt a BMW reklámnak. Elmondta, hogy az eredeti hirdetést különböző kijevi nagykövetségeknek küldte el, majd valaki felhívta, mert az ár túl vonzónak tűnt. Kiderült, hogy a hekkerek a hirdetés hamisított változatában a diplomata BMW-jét alacsonyabb áron, 7500 euróért tüntették fel, hogy minél több embert arra ösztönözzenek, hogy töltse le a rosszindulatú szoftvert, ami távoli hozzáférést biztosít a készülékükhöz.
A támadást végrehajtó APT29-et az amerikai és a brit hírszerző ügynökségek is az Orosz Föderáció külföldre irányuló polgári hírszerző szervezetetének egyik ágaként azonosították.
Nagy Bálint
Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök július 10-én jelent meg először a televízióban a sikertelen Wagner-lázadás óta – írja brit védelmi minisztérium napi hírszerzési jelentése.
Geraszimovot videókapcsolaton keresztül Viktor Afzalov, az orosz légierő vezérkari főnöke tájékoztatta. Afzalov már több mint négy éve tölti be ezt a posztot, de valószínűleg ez volt az első nyilvános szereplése Geraszimovval közösen.
Afzalov az orosz légierő főparancsnokának, Szergej Szurovikin tábornoknak a helyettese. Afzalov egyre többet szerepel nyilvánosan, miközben Szurovikin holléte továbbra is tisztázatlan. A helyettes nyilvános szerepeltetése tovább erősíti azt a feltételezést, hogy Szurovikin a lázadást követően háttérbe szorult.
Nagy Bálint
Oroszország a második egymást követő éjszaka indított dróntámadásokat Kijev és térsége ellen, közölte az ukrán hadsereg. Ez mindössze néhány órával azelőtt történt, hogy Zelenszkij találkozik majd Vilniusban a NATO-országok vezetőivel.
„Az Orosz Föderáció Ukrajna ellen indított teljes körű inváziójának 504. napja. Az ellenség újabb légitámadást indított a főváros ellen”
– közölte Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője a Telegramon. Az ukránok jelentésükben azt írják, hogy áldozatokról nem tudnak, illetve az összes drónt elfogták, mielőtt azok célba értek volna.
A Reuters beszámolója szerint a városban olyan hangokat lehetett hallani, amelyek a támadó eszközöket elfogó légvédelmi rendszer hangjára hasonlítottak. A támadások miatt több mint két órán keresztül légiriadó volt érvényben Kijev és térsége felett.
Az oroszok kedd éjjel is drónokkal támadtak: az ukrán légierő közlése szerint Oroszország kedden a kora reggeli órákban legalább 28 iráni gyártmányú Sahed támadó drónt indított el odesszai és kijevi célpontok ellen.
Nagy Bálint
A G7-országok csoportja szerdán várhatóan nyilatkozatot ad ki arról, hogy miként segítik Kijevet Oroszország legyőzésében.
Rishi Sunak brit miniszterelnök arról beszélt nyilatkozatában, hogy ahogy Ukrajna stratégiai előrelépéseket ér el az ellentámadásában, úgy fokozzák majd a támogató országok a hosszú távú védelmet szolgáló intézkedéseket. Kiemelte, hogy soha többé nem ismétlődhet meg az, ami Ukrajnával történt, ez a nyilatkozat ezen elkötelezettségük is megerősíti majd.
A nyilatkozat várhatóan keretet biztosít majd arra, hogy egyes nemzetek kétoldalú megállapodások útján biztosítsanak fegyvereket Kijevnek.
(BBC)
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden arról beszélt, hogy Moszkva „kénytelen lenne” hasonló fegyvereket használni, ha az Egyesült Államok kazettás bombákat szállít Ukrajnának.
Sojgu szerint Oroszország is rendelkezik kazettás bombákkal, de eddig tartózkodtak azok harctéri bevetésétől. Az Egyesült Államok korábban már azzal vádolta az oroszokat, hogy ilyen fegyvereket használt Ukrajnában. Az amerikaiak szerint az oroszok fegyverei 40 százalékos hibaaránnyal rendelkeznek, így nagy területek vannak tele fel nem robbant bombákkal.
A Human Rights Watch szerint Moszkva és Kijev is használt kazettás bombákat a közel 17 hónapja tartó ukrajnai konfliktusban. Amerikai tisztviselők azt mondják, hogy teljesítették Kijev kazettás bombákra vonatkozó kérését, miután nyilvánvalóvá vált, hogy Ukrajna – amely most ellentámadást folytat Oroszország ellen – kifogyott a hagyományos tüzérségi lőszerekből, a gyártás pedig nem tudja kielégíteni igényeit.
(Reuters)
Bakró-Nagy Ferenc
- Az oroszok kedd reggel drónokkal támadták Kijevet és Odesszát
- Orbán Viktor kétoldalú tárgyalásokat folytatott kedden a vilniusi NATO-csúcstalálkozón
- Szijjártó Péter szerint Magyarország részéről már csak technikai kérdés a svéd NATO-csatlakozás ratifikálása, Ukrajna NATO-tagságáról felelős döntés születhet
- Joe Biden kezet fogott Orbán Viktorral
- A Kreml szerint a NATO hibát követ el a terjeszkedéssel
- Franciaország és Németország újabb fegyverszállítmányokat jelentett be Ukrajnának.
- NATO-főtitkár: A NATO-tagság mindig is feltételeken alapult, emiatt nincs pontos ideje Ukrajna felvételének
- Zelenszkij szeretné, ha a NATO-ba vetett hite bizalommá válhatna
- Ukrajna csak akkor csatlakozhat a NATO-hoz, ha a szövetségesek ebben egyetértenek, és a feltételek teljesülnek
- Kocogás közben agyonlőttek egy volt orosz tengeralattjáró-parancsnokot
- Augusztusban indul az ukrán pilóták kiképzése az F–16-os repülőgépekre
- A NATO-tagországok ezentúl előzetes bejelentés nélkül használhatják a lett, litván, illetve észt légteret