Az orosz parlament csütörtökön „nemkívánatos szervezetnek” minősítette a legnagyobb független orosz híroldalt, a Meduzát – írja az Euractiv. A döntés gyakorlatilag felér a betiltással, a „nemkívánatos” kategóriába való tartozás ugyanis azzal jár, hogy az adott szervezet nem működhet legálisan Oroszországban, sőt, bárki ellen eljárás indulhat, aki bármilyen formában együttműködik vele.
A Meduza székhelye 2014-es megalapítása óta Lettországban van, ugyanakkor orosz belügyekkel foglalkoznak. A döntés bejelentésekor az orosz főügyész azzal indokolta a nemkívánatos minősítést, hogy a hírportál „veszélyt jelent az alkotmányos rendszer alapjaira és az Orosz Föderáció biztonságára”.
A fejleményről saját cikkben beszámoló Meduza azt írja: „a nemkívánatos szervezeteknek tilos orosz területen működniük, és büntetőjogi felelősségre vonással fenyegetik őket”. „Bárki, aki tagja ilyen csoportoknak, vagy együttműködik velük, bűnvádi eljárásra számíthat – ez különösen súlyos korlátozás az újságírók számára, akiknek a hírek közléséhez forrásokkal kell beszélniük”.
Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner magánhadsereg alapítója tavaly júliusban nyilvánosan szót emelt azért, hogy tegyék fel a Meduzát a 2015-ben létrehozott „nemkívánatos” listára, amelyen jelenleg több mint 50 szervezet szerepel, köztük több újság (pl. az iStories és a Proekt orosz oknyomozó hírportálok, valamint a holland székhelyű Bellingcat).
Az orosz legfőbb ügyésznek írt levelében Prigozsin a Meduza ukrajnai háborúról szóló tudósításait kritizálta. Szerinte törvénysértőek voltak például a lap azon cikkei, amelyekben azt tárgyalták, hogy egyesek a Kremlben el akarják távolítani a hatalomból Vlagyimir Putyint, és hogy második támadást tervez a hadsereg Kijev ellen.
A Meduzával szembeni fellépésnek ez már a második hulláma, első körben csak „külföldi ügynöknek” nyilvánították a lapot a hatóságok, ezzel meggátolva, hogy hirdetéseket értékesítsen a felületén. A Meduza azóta közösségi finanszírozásból tartja fenn magát.
Oroszországban már a háború kitörése előtt sem lehetett sajtószabadságról beszélni, az elmúlt év folyamán azonban fokozódott a helyzet. Közvetlenül Ukrajna lerohanása után a Kreml elfogadott egy törvényt, amelynek értelmében a fegyveres erők „lejáratásáért” öt évig terjedő börtönbüntetést, a róluk szóló „szándékosan hamis információk” terjesztéséért pedig akár 15 éves szabadságvesztést kaphatnak az elkövetők.