Ketten meghaltak a dnyiprói klinikát ért légicsapásban

A júliusi vilniusi NATO-csúcs előtt szeretné Svédország, ha felvennék az észak-atlanti katonai szövetségbe, írja az MTI a Reuters híre alapján. „Nem lesz semmiféle B-terv. A B-terv az A-terv, azaz a teljes értékű NATO-tagság, és a kormánnyal együtt ezért fogunk dolgozni a vilniusi találkozóig” – mondta pénteki sajtótájékoztatóján Tobias Billström svéd külügyminiszter.

Ezt egyelőre továbbra is Törökország és Magyarország blokkolja – Ankara szerint ugyanis „súlyos biztonsági aggályokat” vet fel az, hogy Svédország nem adott ki nekik többségében kurd származású török állampolgárokat. Korábban háromoldalú, török-finn-svéd egyezmény is született a csatlakozási feltételekről, a török belpolitikát viszont egyelőre jobban leköti a választási kampány az elnökválasztás vasárnapi második fordulója előtt.

Magyarország esetében viszont a svéd kormány nem érti, miért nem ratifikálják a csatlakozáskat. „A magyar kormány a tavalyi madridi csúcstalálkozón támogatta, hogy Svédország feltételek nélkül meghívást kapjon. Szilárd meggyőződésünk, hogy Magyarországnak el kellene kezdenie a ratifikációt” – mondta pénteken Billström.

Azonban a magyar kormány most is feltehetően arra játszik, hogy ha majd Ankara lép, Budapest is lépni fog. Legalábbis ez történt a finn csatlakozás ügyében is, amikor percekkel a török ratifikálás hírére jött a közlemény arról, hogy a magyar parlament is előrehozza a ratifikálást.

Így nem lenne meglepő, hogy bár a kormány részéről próbálnak valamiféle koherens gondolatot szülni a svédek elleni vétóra, ezt abban a pillanatban fogják sutba dobni, amikor Ankara meggondolja magát.

Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke szerint a háború akár évtizedekig eltarthat, és az Ukrajnával folytatott tárgyalások sem lehetségesek, amíg a nyugati támogatást élvező Volodimir Zelenszkij van hatalmon, írja a Guardian a Reutersre hivatkozva.

Mint a korábbi orosz elnök kifejtette, hazája nem bízhat a fegyverszünetben a mostani helyzetben, mert a konfliktus újra kirobban, ezért mint mondta, Ukrajna jelenlegi vezetését kell megsemmisíteni, Zelenszkijt pedig bohócnak nevezte.

Kettőre nőtt a dnyiprói orosz légicsapás áldozatainak a száma. A rakéta a város pszichológiai klinikáját találta el, ahol legalább 23 ember megsebesült. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök emberiség elleni bűncselekménynek minősítette a támadást.

„Egy újabb orosz rakétatámadás, egy újabb emberiség elleni bűncselekmény Csak egy gonosz állam képes klinikákra támadni. Ennek nem lehet katonai célja. Ez színtiszta orosz terror” – írta Zelenszkij a Twitteren.

Szerhij Liszak regionális kormányzó azt közölte, hogy egy 69 éves férfi halt meg a csapásban. „Éppen arra járt, amikor az orosz terroristák rakétája becsapódott a városba” – mondta. A kormányzó elmondása szerint egy másik férfi holttestét is kihúzták a romok alól, a 23 sebesültből pedig 21-et kórházba szállítottak. Hárman súlyosan megsérültek.

(Reuters)

Legalább egy ember meghalt és 15-en megsebesültek a ma reggeli orosz rakétatámadásban Dnyipróban – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Az elnök beszámolója szerint a találat egy kórházat ért. A mentés jelenleg is zajlik.

Dnyipropetrovszk régió kormányzója közölte, hogy a sérültek között két gyerek is van. A jelentése szerint két épületet ért találat, összesen 500 négyzetmétert borított tűz.

A közösségi médiában a kórház helyszínéről készült, nem ellenőrzött felvételek terjednek, amelyeken sérült emberek láthatók a romok között.

Dnyiprót egész éjjel támadták az orosz erők. Az ukrán erők állítása szerint az éjszaka folyamán tíz rakétát és 25 drónt lőttek le a térség felett. Négy napja egy tűzoltóállomást is találat ért a városban.

(Guardian)

Ukrajna rakétával és drónnal is csapást mért két dél-oroszországi régióra – közölte pénteken az orosz állami média helyi tisztviselők jelentései alapján.

Az állításokat független média nem ellenőrizte.

A hírek szerint a déli Krasznodar városban egy robbanás megrongált egy lakó- és irodaházat. A hatóságok nem közölték, hogy pontosan mi okozta a robbanást, de az orosz média beszámolója szerint dróntámadás történt.

A szomszédos Rosztovi területen a helyi kormányzó közölte, hogy egy ukrán rakétát lőtt le a légvédelem csütörtökön Morozovszk közelében, ahol egy orosz légibázis található.

(Guardian)

Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy „kellő időben” ismét telefonon tervezi megvitatni az ukrajnai helyzetet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Erről a a Koelner Stadt-Anzeiger című lapnak adott interjújában beszélt.

Scholz és Putyin utoljára tavaly december 2-án beszélt telefonon. Az egyeztetés ó körülbelül egy órán át tartott, az ukrajnai konfliktusról és annak következményeiről beszéltek. Ezt megelőzően a két vezető szeptember 13-án, szintén telefonon beszélt egymással.

A német kancellár szerint a legutolsó telefonbeszélgetésük óta meglehetősen hosszú idő telt el, „de azt tervezem, hogy kellő időben újra beszélek Putyinnal” – mondta.

Azt, hogy erre pontosan mikor kerülhet sor, nem árulta el az interjúban.

(SkyNews)

Ukrajna tíz rakétát és több mint húsz drónt lőtt le, amelyeket Oroszország indított éjszaka – közölték ukrán tisztviselők. Az ukrán légierő azt közölte, hogy lelőttek tíz, a Kaszpi-tenger térségéből indított rakétát, 23 iráni gyártmányú Shahed drónt és két felderítő drónt.

A jelentések szerint Kijevben egy bevásárlóközpont teteje, egy magánház és több autó is megrongálódott. A Harkivi terület kormányzója szintén arról számolt be, hogy több házban és ipari létesítményben is károk keletkeztek. Halálos áldozatokról nem érkeztek egyelőre jelentések.

(Sky News)

Az Európai Unió megállapodott abban, hogy további egy évre felfüggeszti az Ukrajnából származó behozatalra vonatkozó korlátozásokat – írja a Reuters.

Az Európai Unió 2022 júniusában szüntette meg 12 hónapra az Ukrajnára vonatkozó a vámokat és egyéb korlátozásokat.

Az Európai Tanács csütörtökön közölte, hogy elfogadta a rendeletet,

amely további egy évvel, 2024 júniusáig meghosszabbítja az EU-ba irányuló ukrán exportra vonatkozó valamennyi vám, kvóta és kereskedelmi védelmi intézkedés felfüggesztését.

Az uniós kereskedelmi tanács brüsszeli ülésén meghosszabbított rendelet az Ukrajnából származó behozatalra vonatkozó valamennyi dömpingellenes vám és védintézkedés felfüggesztésére vonatkozik, illetve a belépési árrendszer hatálya alá tartozó gyümölcsöket és zöldségeket, valamint a vámkontingensek hatálya alá tartozó feldolgozott és feldolgozatlan mezőgazdasági termékeket érinti.

A rendelet június 6-án lép hatályba.

„Ezen intézkedések megújításával az EU továbbra is demonstrálja, hogy politikai és gazdasági szempontból továbbra is rendíthetetlenül támogatja Ukrajnát, amely továbbra is Oroszország indokolatlan és indokolatlan katonai agressziójával néz szembe. Az intézkedések segíteni fogják Ukrajnát abban, hogy megőrizze az EU-val fenntartott kereskedelmi kapcsolatainak stabilitását, és hogy gazdasága a rendkívül nehéz körülmények között is működőképes maradjon. A széles körű katonai, pénzügyi és humanitárius támogatással párosulva ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy Ukrajna hosszú távú felépülését elősegítsük” – áll a közleményben.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök köszönetet mondott az EU-nak a meghosszabbításért, és ígéretet tett arra, hogy az uniós tagsághoz szükséges normák teljesítésén fog dolgozni.

A döntés nem meglepetés: az Európai Bizottság május elején állapodott meg az ukrán termékekre alkalmazandó kereskedelmi engedményekről. A javaslatot május 9-én módosítások nélkül elfogadta az Európai Parlament is, így nem meglepő, hogy a tanács is így tett.

Az ukrán gabonaimportra vonatkozó enyhítések az utóbbi hónapokban komoly feszültségeket szültek:

Az EU az intézkedéssel segíteni akarta Ukrajnát abban, hogy az orosz tengeri blokád ellenére is eljuttathassa terményeit a világpiacra. Az olcsón megtermelt ukrán gabona jó része azonban nem az eredeti célországokba (afrikai és közel-keleti államokba) került, hanem az Európai Unióba, ahol dömpingáron a tagállamokban adták el. Erről a problémáról ebben a cikkünkben írtunk.

A termelők tiltakozására először Lengyelország, majd Magyarország, Szlovákia és Bulgária megtiltotta bizonyos Ukrajnából származó gabonafélék belföldi értékesítését. Ugyanakkor engedélyezték a máshová irányuló export tranzitforgalmát. Május elején a tilalmat bevezető államok kötelezettséget vállaltak arra, hogy megszüntetik az Ukrajnából származó termékekre vonatkozó egyoldalú intézkedéseiket.

Oroszország péntek éjjel ismét rakétákat lőtt ki Ukrajna fővárosára, Kijevre. Ez a 13. rakétatámadás Kijev ellen májusban. A rakétákat az ukrán légvédelmi rendszer semlegesítette, közvetlen találat nem érte a várost. Áldozatokról nem érkezett jelentés, de a lehulló törmelék megrongálta egy bevásárlóközpont tetejét.

A kijevi regionális adminisztráció a Telegramon azt írta:

„Újabb légitámadás Kijev ellen, május eleje óta a 13. a sorban! És mint mindig, most is éjszaka. A támadást ezúttal Tu-95MS stratégiai bombázók hajtották végre, a Kaszpi-tenger térségéből, valószínűleg X-101-es cirkálórakétákkal”.

(Guardian)

Japán további szankciókat fog bevezetni Oroszországgal szemben, miután a múlt heti G7-csúcstalálkozón a tagországok megállapodtak abban, hogy fokozzák az intézkedéseket Moszkva ukrajnai inváziójának megbüntetésére – közölte pénteken Macuno Hirokazu kabinetfőtitkár.

Macuno a sajtótájékoztatón elítélte, hogy Oroszország taktikai atomfegyvereket telepít Belaruszba.

„Japán, mint az egyetlen ország, amely háborús időkben atombombázást szenvedett el, soha nem fogadja el Oroszország nukleáris fenyegetését, nemhogy annak használatát” – mondta.

A G7-ekkel összehangolt akcióban Japán 78 cég és 17 magánszemély, köztük az orosz hadsereg tisztjeinek vagyonát fagyasztja be, és 80 orosz szervezetnek, például katonai vonatkozású kutatólaboratóriumoknak szóló exporttilalmat rendel el – áll a külügyminisztérium pénteki közleményében.

Japán megtiltja továbbá az építőipari és mérnöki szolgáltatások nyújtását Oroszországnak. Az intézkedés részleteit egy későbbi időpontban jelentik be.

(Guardian)

• Az ukrán hadvezetés azt állította, hogy a kijevi légvédelem egy tömeges orosz dróntámadást hárított el, és erről több felvételt is megjelentettek.
• Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-zsoldosok vezetője bejelentette, hogy kivonulnak Bahmutból, hogy helyüket átadják a reguláris orosz erőknek.
• Megállapodást írt alá Oroszország és Belarusz, hogy taktikai nukleáris fegyvereket telepítenek Belarusz területére.
• Finnország 109 millió euró értékben küldi katonai felszerelést Ukrajnának, miközben Svédország hajlandónak mutatkozik arra, hogy ukrán pilóták Gripen vadászrepülőket teszteljenek.
• Az ukrán vezetés nemcsak légvédelmi elhárításról tett ki videót, hanem egy olyan felvételt is közzétett, amelyen egy vezető nélküli motorcsónak belehajt egy modern orosz felderítőhajóba. Azt viszont nem tudni, hogy ez az akció okozott-e károkat.

Az orosz-ukrán háború csütörtöki mozzanatait itt tudja visszaolvasni.