Svédország engedélyezheti az ukrán pilótáknak, hogy teszteljék a Gripeneket

Oroszország bejelentette, hogy államosították Volodimir Zelenszkij ukrán elnök krími nyaralóját, és azt tervezik, hogy eladják az ingatlant, az ebből befolyó pénzt pedig az ukrajnai invázió finanszírozására fogják fordítani – írja a Telegraph.

Az Oroszország által 2014-ben törvénytelenül annektált Krím félsziget vezetője, Szergej Akszjonov egy csütörtökön közzétett videóban jelentette be a helyi törvényhozás döntését, miszerint államosítanak 57 ingatlant, amelyek korábban ukrán oligarchák és közéleti személyiségek tulajdonában voltak. „A Krím visszaszerzi a jogokat számos ingatlanra, köztük Olena Zelenszka lakására is” – mondta Szergej Akszjonov, utalva a Zelenszkij feleségének nevére bejegyzett ingatlanra. „Oroszország ellenségei nem fognak pénzt keresni az orosz Krímben” – tette hozzá.

Zelenszkijék 2013-ban vásároltak egy háromszobás lakást a Krím egyik tengerparti üdülővárosában, Livadiában, de az annexió miatt gyakorlatilag sosem tudtak ott lakni. Az orosz állami média becslése szerint a lakás értéke körülbelül 800 ezer dollár, vagyis több mint 278 millió forint.

Vlagyimir Konsztantyinov, az Oroszország által kikiáltott krími parlament elnöke csütörtökön azt mondta, hogy Zelenszkijék lakását el fogják adni, és a bevételt valószínűleg az ukrajnai háború finanszírozására fogják fordítani. „Eladásra kerül, és a pénzt elsősorban a különleges katonai művelet szükségleteire, a megölt katonák és a mozgósítottak családjaira fordítják” – mondta az állami orosz televíziónak.

Anton Gerascsenko ukrán belügyi tanácsadó osztotta meg Twitteren azt a videót, amelyen egy személyzet nélküli motorcsónak hajt neki egy hadihajónak. A hírek szerint az oroszok egyik legmodernebb felderítőhajójáról, az Ivan Hurszról van szó:

Arról már tegnap beszámolt az orosz védelmi minisztérium, hogy a Hursz a Fekete-tengeren tartott a Boszporusz felé, amikor három személyzet nélküli ukrán motorcsónak támadta meg. Ők akkor azt mondták, hogy a támadás sikertelen volt.

A nem sokkal később közzétett videó szerint azonban a harmadik, valószínűleg robbanóanyaggal megpakolt csónak elérte a hajót, és nekiütközött annak. Azt, hogy okozott-e benne kárt, a videó alapján nem lehet megállapítani.

Svédország engedélyezheti az ukrán pilótáknak, hogy teszteljék a JAS-39 Gripen vadászrepülőgépeket. A svéd védelmi minisztere, Pål Jonson szerint a kormánya mérlegeli, hogy az ukrán pilóták kipróbálhassák-e a svéd gyártmányú vadászgépeket.

Ez jelentős változás Svédország politikájában, ugyanis korábban kizárták, hogy Gripeneket küldjenek Ukrajnába, mondván, hogy azokra a saját védelmükhöz van szükség.

Most azonban Jonson azt nyilatkozta a svéd médiának, hogy Svédország „pozitívan” tekint arra az ukrán kérésre, hogy a pilótáik kipróbálhassák a Gripeneket. „Ez jelenthet például tesztrepüléseket, szimulátorok használatát, a Gripenekhez tartozó földi rendszerek megismerését” – tette hozzá a svéd védelmi miniszter. Jonson ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Svédországnak nincsenek azonnali tervei a Gripenek átadására.

A svéd álláspont azután van változóban, hogy az Egyesült Államok nemrég beleegyezett abba, hogy a nyugati országok engedélyezzék az amerikai gyártmányú F–16-os vadászgépek ukrajnai exportját.

(Sky News)

Finnország 109 millió euró értékű katonai felszerelést küld Ukrajnának. A felszerelések között légvédelmi fegyverek és lőszerek is szerepelnek – közölte a finn kormány. További részleteket azonban „operatív okokból és a segítség biztonságos eljuttatásának biztosítása érdekében” nem árultak el.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök köszönetet mondott Finnországnak az újabb felszerelésekért. A Twitteren közzétett bejegyzésében azt írja: „Személyesen köszönöm Finnországnak és Sauli Niinistö elnök úrnak a Helsinkiben kötött megállapodásaink gyors végrehajtását. Az Ukrajnának nyújtott 16. védelmi segélycsomagra, amely légvédelmi rendszereket és lőszereket is tartalmaz, sürgősen szükség van a harctéren. Együtt a győzelemért!”

(Sky News)

Megállapodást írt alá Oroszország és Belarusz, amely értelmében atomfegyvereket, vagyis taktikai nukleáris fegyvereket telepítenek Belarusz területére, írja a SkyNews.

A TASZSZ állami hírügynökség az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu szavait idézte, aki szerint a megállapodásra, a katonai-nukleáris szférában történő intézkedésekre azért van szükség, mert „egyre nagyobb a feszültség, a fenyegetettség Oroszország és Belarusz nyugati határainál.” A miniszter azt is hozzátette, hogy továbbra is Moszkva kezében lesz a fegyverek ellenőrzése, irányítása.

Sojgu azt is hozzátette, hogy Iszkander-M rakétákat adtak át Belarusznak. Ezeket a rakétákat nukleáris robbanófejekkel is felszerelhetik, valamint néhány Szu-25-ös repülőgépet is átalakítottak, annak érdekében, nukleáris fegyverekkel is fel lehessen őket szerelni.

Az atomfegyverek telepítéséről Vlagyimir Putyin orosz elnök először márciusban beszélt, akkor az orosz elnök többször is hangsúlyozta, ha szükséges, Oroszország készen áll atomfegyverek bevetésére, hogy megvédje területi integritását.

A taktikai nukleáris fegyverek a kisebb hatóerejű, harctéri használatra tervezett fegyvereket jelentik, szemben a stratégiai fegyverekkel, amelyek képesek egész városok eltörlésére. Oroszország nem hozta nyilvánosságra, hogy hány taktikai nukleáris fegyverrel rendelkezik.

Miután Putyin márciusban bejelentette, hogy harcászati atomfegyvereket telepítenek Belaruszba, Rácz András Oroszország-szakértő ezt eszkalációs lépésnek minősítette, de olyannak, amely az orosz-ukrán háború menetét kevéssé befolyásolja. A Putyin és kormánya által gyakran emlegetett atomfegyverek, illetve arról, hogy mi a különbség a hadászati és harcászati (strategic és tactical) atomfegyverek között, arról itt írtunk.

Meg nem erősített felvételeket tett közzé Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója arról, hogy lőtték ki az orosz drónokat Kijev felett tegnap este, írja a Guardian. Gerascsenko Twitterén azt írta, hogy „sokunk számára ez egy újabb álmatlan éjszaka, egy újabb támadás Kijev ellen. Kitartunk, reggel munkába megyünk, hálásak vagyunk légvédelmünknek és minden barátunknak, akik szívükben őrzik Ukrajnát és közelebb hozzák Győzelmünket.”

Ebben a hónapban ez volt a 12. dróntámadást, amit az oroszok indítottak az ukrán főváros ellen. Csütörtök reggel az ukrán hatóságok arról számoltak be, hogy a város légvédelmének sikerült kivédeni az újabb orosz támadást.

Hat ukrán drónt és rádióelektronikai eszközöket szerelt le az orosz légvédelem egy Szevasztopol elleni támadás során, számolt be erről Telegram-csatornáján Szergej Akszjonov, a Krím félsziget közigazgatásának vezetője, amit Oroszország 2014-ben csatolt el. Akszjonov szerint az éjszakai dróntámadásnak nem voltak sebesültjei.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) csütörtökön közölte, hogy megakadályozott egy terrortámadást, amelyet az ukrán titkosszolgálatok május elején, a győzelem napjának előestéjén kíséreltek meg elkövetni úgy, hogy aláaknázzák a leningrádi és a kalinyini atomerőmű távvezetékeinek több mint harminc oszlopát. A céljuk a reaktorok működésének leállítása volt.

Az FSZB három ukrán és két orosz állampolgárt is őrizetbe vett, egy negyedik ukrán ellen pedig, aki jelenleg Belgiumban tartózkodik, körözést adott ki. A tájékoztatás szerint a gyanúsítottak felrobbantották a leningrádi erőmű-távvezeték egyik tartóoszlopát, további négyet pedig aláaknáztak. A kalinyini létesítmény esetében hét oszlopra rögzítettek robbanószerkezetet.

Az orosz hatóságok különböző rejtekhelyeken 36,5 kilogramm C-4 műanyag robbanóanyagot, 61 külföldi gyártmányú elektromos detonátort, 38 időzítőt és két Makarov pisztolyt foglaltak le, lőszerrel együtt. Az FSZB szerint az ukrán titkosszolgálatok a robbanóanyag becsempészéséhez egy Lengyelországot, Litvániát és Belaruszt érintő nemzetközi kamionos útvonalat használtak.

(MTI)

Oroszország Wagner zsoldos csoportjának vezetője, Jevgenyij Prigozsin május 25-én bejelentette, hogy megkezdi csapatainak kivonását Bahmutból – olvasható a RadioFreeEurope/RadioLiberty oldalán. A Telegramon közzétett videóban Prigozsin azt mondta, hogy csapatai június 1-jéig átadják Bahmutot a reguláris orosz fegyveres erőknek. Prigozsin hozzátette, hogy „ha a hadsereg nehézségekbe ütközik”, néhány Wagner-harcos maradhat Bahmutban. Az orosz védelmi minisztérium még nem kommentálta Prigozsin nyilatkozatát.

A Wagner-csoport az ukrajnai invázió kezdete óta a konfliktus egyik legfontosabb tényezője, a zsoldossereg hónapok óta Bahmut ostromában játszik kulcsszerepet. A korábban Putyin eddig legszorosabb szövetségesének számító orosz oligarcha az elhúzódó harcok miatt egyre élesebb kritikákat fogalmaz meg az orosz hadsereggel kapcsolatban. Egy orosz bloggernek adott interjúban Prigozsin azt is elismerte, hogy Oroszország nem sok sikert ért el az Ukrajna „demilitarizálására” irányuló törekvéseiben.

Prigozsin a múltban többször is bírálta az orosz katonai vezetést, többek között a hónap elején, amikor az orosz védelmi vezetőket hibáztatta a Wagner „több tízezer” áldozatáért, mert nem kaptak elégséges mennyiségű lőszer-utánpótlást. A katonai vezető akkor nyilvánosan azzal fenyegetőzött: kivonja zsoldosait a Bahmut környéki területről, ahol az orosz offenzíva élén állnak, ha nem kapják meg a szükséges lőszereket. Nem sokkal később azzal is megvádolta az orosz hadsereg felsővezetőit, hogy stratégiai hibákat követtek el Bahmutnál, és ezzel sebezhetővé tették a magánhadseregét.

A Jevgenyij Prigozsinről szóló portrénk itt olvasható.

Kijev légvédelme teljes mértékben visszavert egy újabb, tömeges orosz dróntámadást, közölte csütörtökön a kijevi hadvezetés. Szerhij Popko, a városi katonai közigazgatás vezetője a Telegramon arról számolt be, hogy csütörtökre virradóra Oroszország „ismét a levegőből támadta meg Kijevet”. A légiriadó több mint három órán át tartott, az oroszok több hullámban indították a dróntámadásokat. Az ukrán légvédelem minden ellenséges légi célpontot megsemmisített.

Az ukrán főváros elleni legutóbbi légitámadás négy nappal ezelőtt volt.

Az éjszaka folyamán légiriadó volt az ország más részein is, köztük a kelet-ukrajnai Harkivban és a nyugati Csernyivciben – számoltak be a helyi hatóságok.

(MTI)

Japán száz katonai járművet adományoz Ukrajnának, írja az AP hírügynökség. Az adományt a japán védelmi minisztérium szerdai eseményén jelentették be, amelyen jelen volt az ukrán nagykövet Szerhij Korszunszkij is. Meglehetősen nagy lépés ez Japán részéről, mivel az ország a második világháború után pacifizmust hirdetett. A kormány egy új nemzetbiztonsági politika kialakításán dolgozik, ami enyhíti a katonai felszerelések adományozására vonatkozó szabályokat.

A katonai járművek mellett a tokiói kormány 30 000 élelmiszercsomagot, golyóálló mellényeket, sisakokat, gázálarcokat és drónokat is ad Ukrajnának. Japán azt is felajánlotta, hogy a sérült ukrán katonákat japán katonai kórházban kezeljék.

A háború kirobbanása óta Japán óta több mint hétmilliárd dollárral segítette Ukrajnát, és több mint 2000 kitelepített ukrán állampolgárt fogadott be.

• Az oroszországi Belgorod régió kormányzója dróntámadásokról számolt be.
• Egy ukrán hírszerzési forrás szerint Ukrajnát előre figyelmeztették a belgorodi támadásról.
• Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér egy interjúban élesen kritizálta az orosz hadsereget, és dicsérte az ukránt.
• A szakadár Donyecki Népköztársaság vezetője Bahmutban járt, és át is nevezte a várost.
• Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, hogy nincs napirenden Ukrajna NATO-csatlakozása, amíg tart a háború.
• Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter azt mondta, hogy Hollandia a lehető leghamarabb el akarja kezdeni az ukrán pilóták F–16-osokra való kiképzését.
• Kijevbe látogatott Ben Wallace brit védelmi miniszter, ahol az ukrán védelmi miniszterrel, Olekszij Reznyikovval találkozott.
• Rishi Sunak brit miniszterelnök egy londoni konferencián megerősítette, hogy a nyugati szövetségesek készek évekig támogatni Ukrajnát.

A szerdai hírfolyamunkat ide kattintva olvashatja el.