Mindkét jelölt 50 százalék alatt, egyre valószínűbb a második forduló a török elnökválasztáson

• Éjszakába nyúlóan is számolták a szavazatokat a vasárnapi török elnök- és parlamenti választásokon. A szavazatok 91,93 százalékos feldolgozottságánál Recep Tayyip Erdoğan elnök 49,49 százalékkal vezetett, az ellenzéki Kemal Kılıçdaroğlu 44,79 százalékon állt.
• A legfelsőbb választási tanács sokáig csak a feldolgozott szavazatok arányát közölte, azok megoszlását nem, az este folyamán pedig a kormánypárt és az ellenzék egymásnak ellentmondó részeredményekről beszélt.
• Az Anadolu állami hírügynökség, később pedig az Anka hírügynökség adatai eltérő mértékben, de Erdoğan vezetését mutatták.
• Az ellenzék azonban azzal vádolta az Anadolut, hogy eltorzította Erdoğan irányába a részeredményeket, szerintük a kormánypárt sok, az ellenzék felé húzó körzetben megtámadta eredmények hitelesítését, és a párhuzamos szavazatszámlálásuk szerint Kılıçdaroğlu vezetett.
• Erdoğan éjjel tartott beszédében még nem zárta ki, hogy az első fordulóban győzzön, míg Kılıçdaroğlu arról beszélt, hogy egy második fordulót ő nyer meg.
• Ha végül egyik jelölt sem szerzi meg az első fordulóban a győzelemhez szükséges 50 százalékot, akkor két hét múlva második kör döntene.
• A parlamenti választáson az Erdoğan-féle választási koalíció áll nyerésre, de hivatalos végeredmény még ott sincs.

Éjszakába nyúlóan számolták a szavazatokat a török elnök- és parlamenti választásokon, a legfelsőbb választási tanács pedig sokáig csak a feldolgozott szavazatok arányát közölte, azok megoszlását nem. Magyar idő szerint éjjel fél kettő után beszéltek először arról, hogyan néz ki az állás a hivatalos részeredmények alapján az elnökválasztáson: eszerint a szavazatok 91,93 százalékot dolgozták addig fel, és Recep Tayyip Erdoğan elnök 49,49 százalékkal vezetett, a hat párt által támogatott legfőbb ellenzéki kihívója, Kemal Kılıçdaroğlu 44,79 százalékon állt.

Ahmet Yener, a tanács elnöke arra a kérdésre, hogy lesz-e szükség második fordulóra, csak annyi mondott, hogy a szavazatszámlálás folytatódik. Akkor még több millió szavazat nem volt hivatalosan feldolgozva. Második fordulót akkor kell tartani, ha egyik jelölt sem éri el az 50 százalékot.

A végeredmény így még hátra volt, amikor helyi idő szerint éjjel kettő után Erdoğan Ankarában beszédet tartott az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) székháza előtt összegyűlt híveinek. Ebben bizakodott, hogy még győzni tud az első fordulóban, és azt mondta, hogy a nem végleges eredmények alapján is messze az élen állnak. De ha úgy alakul, elfogadja a második fordulót. Ezt kijelentette Kılıçdaroğlu is, aki utána tartott beszédében visszavágott az elnöknek: „Minden hazugsága és támadása ellenére Erdoğan nem kapta meg a kívánt eredményt.” Hozzátette, hogy a második fordulóban biztosan megnyerik a választást. A két jelölt éjjel elmondott beszédéről itt írtunk részletesen.

Egymásnak ellentmondó nem hivatalos részeredmények

Nem hivatalos részeredmények azonban korábban több, egymásnak ellentmondó forrásból is érkeztek a szavazatszámlálás során. Elsőként az Anadolu török állami hírügynökség nem hivatalos szavazatösszesítőjét lehetett ismerni, ez azt mutatta, hogy Erdoğan csökkenő mértékben, de végig vezetett a számolás kezdete óta.

Az Anadolu nem hivatalos adatai alapján az elnökválasztáson a szavazóurnák – tehát nem a szavazatok – 97,45 százalékos feldolgozottságánál Erdoğan 49,4 százalékkal állt az élen, míg Kılıçdaroğlu pedig 45 százalékkal követte. A harmadik jelölt, a szélsőjobboldali Sinan Oğan 5,3 százalékon áll. Az Anka magán hírügynökség saját összesítésében a szavazóurnák harmadának feldolgozásakor Kılıçdaroğlu vezetett, de a Cumhüriyet szerint 98,43 százaléknál Erdoğant 49,25 százalékon, Kılıçdaroğlut pedig 45,03 százalékon mutatták.

A párhuzamos szavazatszámlálást folytató ellenzék – azt mondták, saját megfigyelőket állomásoztattak minden szavazóurnánál, és minden szavazatot lefényképeztek, amint azt megszámolják – azonban manipulálással vádolta az Anadolut, szerintük ugyanis az elnök mögött álló Igazság és Fejlődés Pártja és jelöltjének összeszámolt szavazatait előbb közölték, ami eltorzította az irányába a részeredményeket. Az ellenzék az este folyamán többször is jelezte, hogy a párhuzamos szavazatszámlálásuk alapján fordított a helyzet az elnökválasztáson, szűken Kılıçdaroğlu vezet.

Mansur Yavaş ankarai és Ekrem İmamoğlu isztambuli polgármester szerint 23 és 47 százalékos feldolgozottságnál is az ellenzék jelöltje állt az élen, a korai feldolgozás idején Kılıçdaroğlu is kiírta Twitterre, hogy „vezetünk.” Magyar idő szerint tizenegy után a BBC szerint arról beszéltek, hogy a legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt (CHP) helyszínen lévő megfigyelői alapján a szavazóurnák 69,67 százalékos feldolgozásánál Kılıçdaroğlu 47,7 százalékon, míg Erdoğan 45,8 százalékon állt.

Ankara egyik erősen ellenzéki kerületének polgármestere pedig azt mondta, szinte minden szavazat érvényességét megtámadták a kerületében. Ez szerinte azt jelentette, hogy még nem tudtak bekerülni az állami összesítésbe, mivel az urnákat újra kell számolni. Helyi idő szerint éjfél körül Yavaş azt mondta, hamarosan meglesz az összes eredmény, és akkor szerinte Kemal Kılıçdaroğlu végez majd az élen az első fordulóban. De azt is hozzátette, hogy nagyon nagy valószínűséggel második forduló következik majd.

Az Erdoğan-féle AKP szóvivője elítélte az ellenzéki politikusok kijelentéseit. „Nagyon súlyos kijelentéseket tettek. Támadják az Anadolu ügynökséget és választási eredményt hirdetnek. Ez egy diktatórikus megközelítés. Ez egy kísérlet a nemzeti akarat meggyilkolására” – mondta Omer Celik. Az AKP alelnöke pedig azt mondta, hogy az elnök- és a parlamenti választáson is nagy különbséggel vezettek.

Erdoğan időközben Twitteren bírálta a nyilatkozatokat, és arra kérte a párt- és választási tisztviselőket, hogy maradjanak éberek az urnáknál. „Miközben a választások ilyen pozitív és demokratikus légkörben zajlottak, és a szavazatszámlálás még tart, az eredmények elhamarkodott kihirdetésének kísérlete a nemzeti akarat bitorlásával ér fel” – mondta.

Kılıçdaroğlu Twitteren szintén arra kérte az ellenzéki tisztviselőket, hogy továbbra is figyeljék az urnákat országszerte. Emellett felszólította a legfelsőbb választási tanácsot, hogy tegye közzé a nagyvárosok eredményeit: „Ma éjjel nem fogunk aludni. Figyelmeztetem a legfelsőbb választási tanácsot, hogy a városokból származó adatokat kell közölniük.”

Kılıçdaroğlu éjfél előtt nem sokkal rövid sajtótájékoztatót is tartott, melyben azzal vádolta meg riválisát, hogy az „blokkolja Törökország akaratát”, írja az al-Dzsazíra. Szerinte az Erdoğan-tábor folyamatosan kifogásolja egyes szavazóurnák eredményeit, hogy lassítsa a rendszert. „Vannak olyan szavazóurnák, amelyek eredményeit hatszor, 11-szer támadták meg” – mondta. Ankarában 300, Isztambulban 783 szavazóurna érintett. Majd hozzátette, a kifogások nem fogják megállítani a szavazatok megszámlálását.

Isztambul polgármestere szerint egy ponton hétmillió szavazólapot tartottak vissza a szavazatszámlálásból az ilyen kifogások miatt, és ezek mind olyan helyen történtek, ahol az ellenzék jól áll. Állítása szerint ezt a taktikát Erdoğan pártja az elmúlt hét-nyolc választáson is alkalmazta. Az AKP egyik tisztviselője emellett azt állította, hogy az újraszámlálás kérésének határideje kedd délután jár le, emiatt a BBC szerint elhúzódhat a végeredmény.

Kılıçdaroğlu az éjjel az őt támogató pártok vezetőinek társaságában tartott beszédében a BBC szerint nem vitatta a legfelsőbb választási tanács előzetes eredményeit. Akkor viszont még több millió szavazat feldolgozása hátra volt, amelyek között lehettek azok is, amelyeket az ellenzék szerint a fenti módon próbáltak akadályozni.

Az eredményvárókon mindenki bizakodott

Helyi idő szerint délután ötkor zárultak a szavazóhelyiségek Törökországban, ahol a felmérések azt jelezték, hogy a 20 éve kormányfőként, majd államfőként hatalmon lévő Erdoğan minden eddiginél kiélezettebb szavazással nézett szembe. Az első részeredményekre a török szabályok alapján még várni kellett az urnazárás után, de a legfelsőbb választási tanács aztán előrehozta azt az időpontot, amikortól a média beszámolhatott az állásról.

Az AKP ankarai eredményváróján a Telex tudósítóinak egy fiatal férfi azt mondta a szavazatszámlálás közben, szerinte hárommilliós előnye van Erdoğannak, ezért magabiztos a győzelmében, és abban is, hogy nyerni fognak az első fordulóban. Az ellenzék által közölt számoknak nem hisz, és azt is hozzátette, hogy a több mint másfél millió külföldi szavazatból csak nagyon keveset számoltak össze, és szerinte ezek többsége is az elnökre megy majd.

Az ellenzéki CHP isztambuli központjában lévő tudósítóink szerint a szavazatok nagyjából felének feldolgozásakor feszült volt a hangulat, mindenki a tévét nézte és az eredményeket várta. Ott a politikusok akkor nem nyilatkoztak semmit, de a helyszínen lévők közül többen azt mondták nekünk, hogy még bármi lehet az eredmény, és bíznak Kılıçdaroğlu győzelmében. Amikor az isztambuli és az ankarai polgármester bejelentette, hogy szerintük az ellenzék vezet, az eseményeket a tévén követők hosszú és hangos tapsolással reagáltak.

Noha az este korábbi szakaszában többek között az ankarai polgármester is azt nyilatkozta, hogy szerinte az ellenzéki jelölt akár meg is szerezheti az elnökséget az első fordulóban, és Erdoğan hívei is bizakodtak, a Reuters szerint az AKP-n és a CHP-n belüli források is arról beszéltek a szavazatok több mint kétharmadának összeszámolása környékén, hogy valószínűleg második forduló lesz a végén.

A harmadik jelölt a külképviseleteken leadott szavazatok összeszámolását félti

Ha végül valóban nem lesz győztes az első fordulóban, abban szerepe lehet az ultranacionalista Oğannak is, aki az összes számítás alapján 5 százalék körül állt. Egy esetleges második forduló esetén potenciális királycsinálónak számítana, és arra számít, hogy csak május 28-án fog eldőlni az elnöki szék sorsa. Hozzátette, a török nacionalisták és a kemalisták kulcsfontosságúak lesznek ezen a választáson, azt pedig egyelőre nem árulta el, kit támogatna.

Oğan éjfél után arról írt a Twitterén, hogy azt hallották, a külföldön leadott szavazatok összeszámolásánál manipulációk lehetnek, és szerinte nem fogják hagyni, hogy ezek döntsenek, „ez második fordulóban dől el.” Felszólította a választási bizottságot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket, és biztosítsa, hogy hamar a végére érjenek a számolásoknak.

Az a legfelsőbb választási tanács bejelentéseiből is látszott, hogy a külföldön leadott szavazatok összesítése lassabban halad. A 91,98 százalékos feldolgozottságnál a belföldi szavazóurnák 89, míg a külföldi szavazatokat tartalmazók 30,8 százalékát összesítették. A tanács elnöke ezt a Guardian szerint azzal magyarázta, hogy megnövekedett a külföldön szavazók száma, és a 2018-as nyolc párt helyett ezúttal háromszor annyi szerepelt a szavazólapon.

A 600 fős parlamentről is döntöttek

A parlamenti eredményekről a tanács az elnökválasztással szemben semmilyen hivatalos adatot nem közölt, arról csak az Anadolu török állami hírügynökség számolt be, szerintük kb. 96 százalékos feldolgozottságnál Erdoğan Népi Szövetség koalíciója az összes szavazat 49,38 százalékát szerezte meg, míg az ellenzéki Nemzeti Szövetség koalíció 35,16 százalékot. Az ellenzéki koalíció potenciálisan további 10,5 százalékpontot kaphat, ha hozzáadjuk a kurd pártok és más baloldali pártok szavazatait.

Az eddigi parlamenti eredmények összességében a nacionalista pártok győzelmére utalnak, és a hatpárti ellenzéki koalíció (amelyhez egy nacionalista párt is tartozik) várhatóan a kurdokkal együtt sem szerez többséget.

Viszont az is észrevehető a parlamenti választások eredményeit nézve, hogy bár az általa vezetett szövetség nyerésre áll, az AKP maga jelentősen visszaesett, a kisebb, nacionalista pártok pedig jobban szerepeltek a vártnál. Az AKP 2015-ben 49,5 százalékot 2018-ban pedig 42,6 százalékot kapott, most magában nézve 35,6 százalékra számíthat.

A felmérések Kılıçdaroğlu előnyét mutatták

A kampány elején a közvélemény-kutatók Kemal Kılıçdaroğlu jelentős előnyét mérték, akkor úgy tűnt, hogy az ellenzéki jelölt az első körben behúzhatja a választást. Áprilisra azonban Erdoğan ledolgozott a lemaradásából, akkor nagyon szorosnak látszott a várható eredmény.

A választási kampány finisében a közvélemény-kutatások többsége megint Kılıçdaroğlu nagy előnyét mutatta, több alapján már az első körben is esélyes volt, de olyan felmérések is voltak, amelyek Erdoğan első fordulós győzelmét vetítették előre. Az is kérdés volt, hogy a két kisebb jelölt, köztük a négy nappal a választások előtt visszalépett Muharrem İnce egykori baloldali politikus szavazói hogyan döntenek.

İnce és Oğan a május eleji felmérésekben együtt állt 4-6 százalékon, de İnce visszalépése után több poll is azt mutatta, hogy Oğan egyedül is hasonló eredményt érhet el, amit a részeredmények is megerősítettek. İnce is fent maradt a szavazólapon, ezzel nagyjából 0,5 százaléknyi voksot vitt el a többi jelölttől.

A Telex tudósítói a választást megelőző napokban Isztambulban interjúztak Can Selcuki török közvélemény-kutatóval, ő akkor úgy vélte, a Törökországban hagyományosan megbízhatónak számító felmérések alapján vagy Kılıçdaroğlu nyer az első fordulóban, vagy senki, Erdoğannak egy esetleges második fordulóban lehet esélye.

A gazdasági helyzet és a földrengés árnyékában

Az egyik legfontosabb tényező a választások előtt a gazdasági helyzet volt. A török gazdaságról szóló podcastunkat itt hallgathatja meg. Helyszíni anyagunkat a tavaly 85, idén 45 százalékos infláció mindennapokra gyakorolt hatásáról pedig itt olvashatja. Az inflációnak több, Törökországon kívül eső oka is van, de az államfőnek közvetlen felelőssége is van abban, hogy a drágulás rekordmagasságba szökött.

Ronthatta az elnök esélyeit a több mint 50 ezer halottal járó februári földrengés is, amely az őt támogató térségben pusztított. A földrajzi katasztrófáról természetesen nem a vezetés tehet, arról azonban igen, hogy a romok alóli mentés török oldalról nem ment meggyőző szervezettséggel, ráadásul abban az egyre lazább építési szabályoknak is szerepük volt, hogy sok lakóház kártyavárként omlott össze. A BBC szerint a vasárnapi eredmények alapján abban a nyolc városban, amely az AKP felé húzott korábban, nem változott lényegesen Erdoğan eredménye korábbi választásokhoz képest.

A török és a magyar ellenzék hasonlóságairól és különbségeiről, a vasárnapi esélyekről ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, egy közvélemény-kutatóval is átbeszéltük a várható eredményeket, illetve egy politikai kiállásáért korábban meghurcolt egyetemi oktatóval a választás történeti hátteréről és lehetséges utóéletéről beszélgettünk.

Mindkét oldal aktív támogatói biztosak voltak a győzelmükben. Hogy miként vallottak Erdoğanról támogatói, azt ebből az ankarai kormánypárti tüntetésről készült videóból tudhatja meg, itt pedig megismerheti, miért várták a győzelmet a főváros ellenzéki szavazói. Képriportunkban azt is bemutattuk, ahogy Erdoğan mecsetet avatott, az ellenzék pedig a győzelemre számítva kampányolt Isztambulban, itt pedig a szavazás napján készült képes cikkünket nézhetik meg.

A török választásokról szóló előzetes összefoglaló cikkünk itt olvasható.