Erdoğan behozta lemaradását, a kampányhajrára lett nagyon szoros a török elnökválasztás

• A közvélemény-kutatások szerint másfél héttel az első forduló előtt fej fej mellett áll Erdoğan és az ellenzéki Kılıçdaroğlu a török elnökválasztás kampányában, ha második forduló jönne, a mérleg nyelvét két kisebb jelölt adhatja.
• A kurdok annyira féltek saját pártjuk betiltásától, hogy végül egy másik párt nevében indulnak el a választásokon, amivel minden bizonnyal megint bent lesznek a parlamentben.
• Erdoğan azzal kampányol, hogy egy év alatt újjáépíti a földrengésben lerombolt országrészeket. Az ellenzék pedig eltörölné az elnöki rendszert.
• A szavazáshoz közeledve lehetetlen megmondani, ki az esélyesebb.

Múlt kedden este Recep Tayyip Erdoğan török elnök élő tévéinterjút adott, amikor a mikrofonból hirtelen furcsa, tompa hangok hallatszottak. Az adást megszakították, kiderült, hogy az elnök rosszul lett, saját bevallása szerint gyomor-bél hurut miatt. Erdoğan a következő napok kampányeseményeit lemondta.

Törökország és a világ napokig tűkön ülve várta, mi lesz az évek óta különböző egészségügyi problémákkal küzdő 69 elnökkel. Egy hosszan elhúzódó betegség ugyanis eldönthette volna a május 14-én tartott elnökválasztás kimenetelét. Erdoğan azonban négy nap után visszatért a kampányba, ami pont a hajrára lett nagyon szoros.

Ledolgozott a lemaradásából

Március végéhez képest komolyan javultak Erdoğan esélyei az elnökválasztás első fordulója előtt – derül ki a közvélemény-kutatásokból. Egy hónappal ezelőtt az ellenzéki Kemal Kılıçdaroğlu még 10 százalék körüli különbséggel vezetett, akkor egyre valószínűbbnek tűnt a győzelme, több felmérés is a győzelemhez szükséges 50 százalék felett mérte. Mostanra viszont a pollok szerint Erdoğan és Kılıçdaroğlu is nyerhet, de a legvalószínűbb, hogy senki nem szerzi meg a szavazatok 50 százalékát, és május végén második fordulót kell majd tartani.

Azt, hogy Erdoğan hogyan hozta be lemaradását, nem lehet egy okra visszavezetni.

Szintén egyre szorosabbnak látszik az elnökválasztással egyszerre tartott parlamenti választás. Ezen ugyan valószínűleg az Erdoğant támogató Népi Szövetség győz majd, de egyáltalán nem biztos, hogy többséget tudnak szerezni az egymással is versengő ellenzéki pártszövetségekkel szemben. A közvélemény-kutatások egymásnak teljesen ellentmondó adatokat közölnek, az előző két választás idején elég pontos ORC és SONAR legfrissebb felmérései között majdnem 10 százalékpontos különbség van.

Az ábrán látszik, hogy az egyik intézet szerint Kılıçdaroğlu egy hajszállal van az 50 százalékos támogatottságtól, a másik szerint viszont Erdoğan a népszerűbb. Az Euronews tizenöt felmérést összesítve azt jelzi, hogy Kılıçdaroğlu 47,6, Erdoğan pedig 45 százalékon áll, de összességében tizenkét felmérésben vezet az ellenzéki jelölt.

Az áprilisi közvélemény-kutatások pedig ennek megfelelően többnyire csak abban értenek egyet, hogy egyikük sem esélyes az első fordulós győzelemre. Ha pedig végül második forduló jön május 28-án, az arról szóló legutóbbi közvélemény-kutatások rettentően szórnak, ugyanannyi jelzi Erdoğan és Kılıçdaroğlu lehetséges győzelmét.

Erdoğan az ország újjáépítésével kampányol

A Törökországot 2003 óta vezető Recep Tayyip Erdoğan nem kezdte jó pozícióból az idei elnökválasztási kampányt. A török líra évek óta rohamosan veszíti el az értékét a nagyobb valutákhoz képest, részben emiatt tavaly az országban 60 százalék volt az infláció.

Ezt fejelte meg a februári földrengés, amelyben több mint 50 ezren haltak meg és több százezren (ha nem millióan) lettek hajléktalanok. A katasztrófa a hatóságokat szervezetlenül érte, volt olyan település, ahová napok múlva érkeztek meg az első mentőalakulatok, és rengetegen halhattak meg a romok alatt a mentés hibái miatt. Ráadásul kiderült, hogy Erdoğan maga lazította fel az országban azokat a földrengés-biztonsági szabályokat, amelyeket még az 1999-es török földrengés után hoztak.

Erdoğan április elején három fő üzenettel indította el elnökválasztási kampányát. Ezek:

• a gazdaság felpörgetése, 2024 és 2028 között évi 5,5 százalékos GDP-növekedéssel;
• az infláció visszaszorítása az egyszámjegyű szintre;
• és a földrengés által lerombolt települések újjáépítése egy éven belül 650 ezer lakás átadásával.

Ez utóbbi elég meredek vállalás, főleg, hogy az érintett területek egy részén még a romokat sem takarították el. Erdoğan elmúlt húszéves uralma alatt viszont rengeteg hatalmas léptékű infrastrukturális projektet valósítottak meg, ami miatt sokan azt gondolhatják: ha valaki, akkor ő képes az újjáépítésre.

Erdoğan a héten emellett ismét az LMBTQ+ közösséget támadta a választási kampányában, és az ellenzéki pártokat, illetve fő kihívóját is LMBTQ-pártinak nevezte.

A török Gandhi megtörte a vallási tabut

Erdoğan kihívója, Kemal Kılıçdaroğlu az ellenzék fő erejét adó baloldali-kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke. Az alevita vallási kisebbséghez tartozó, 73 éves jelölt egy alapvetően szekuláris, nyugatos, köztársaságpárti kampányt folytat, de egy ideológiailag nagyon sokszínű koalíció jelöltjeként elég sok igénynek kell megfelelnie.

Kılıçdaroğlu gyengeségét sokáig éppen ebben látták: a szunnita muszlim Törökországban sok szavazónak tabu egy más vallású jelöltre szavazni az elnökválasztáson. Az ellenzéki pártszövetség második legerősebb pártja ráadásul a nacionalista Jó Párt (İYİ), akik eredetileg nem is akarták támogatni Kılıçdaroğlut, a választás kimenetelében pedig döntő szava lesz a vallásos muszlim rétegeknek is.

Kılıçdaroğlu az elmúlt években igyekezett hallgatni származásáról és vallási hovatartozásáról, ami miatt gyakran támadták vallásos-nacionalista oldalról. Április közepén aztán megtörte a hallgatását, és egy videóban hosszan beszélt arról, mit jelent neki a vallásosság és ennek megfelelően milyen Törökországot teremtene, ha megválasztják. A videó felrobbantotta a török Twittert, azóta több mint 110 millióan nézték meg és több mint félmillióan lájkolták.

13 éve faragják az ellenzéki koalíciót

A 90-es évekig állami tisztviselőként dolgozó Kemal Kılıçdaroğlu 2010-ben vette át az ellenzéki Köztársasági Néppárt elnökségét. Azóta ugyan minden választást elveszítettek, de egy dolgot sikerült elérni: azt, hogy a korábban egymással is szemben álló Erdoğan-ellenes erők nagy része most egy jelölt mögött sorakozott fel.

Kılıçdaroğlu pártelnöksége alatt a korábban szigorúan szekuláris CHP-tól nyitott az iszlamista és vallásos rétegek felé, és 2018-ban már szövetségben indultak a választásokon a mérsékelt nacionalista İYİ párttal. Idén először a nacionalisták ősellenségének számító kurdok sem indítanak saját jelöltet az elnökválasztáson, ami közvetve szintén Kılıçdaroğlunak kedvez.

Az ellenzék kampánya Erdoğan autoriter rendszerének lebontását, megélhetési problémák enyhítését, a gazdasági válság megoldását és az infláció kezelését ígéri. Szintén fontos téma a fiatalok kivándorlásának megállítása és az országban tartózkodó 3,6 millió szír menekült hazaküldése. Kılıçdaroğlu adócsökkentést és az oktatás támogatását ígéri, miközben Erdoğan kampányára válaszul nem győzik hangsúlyozni az elnök felelősségét a földrengés félrekezelésében.

A dezertőrön múlhat az első forduló

Ahogy a márciusi elemzésünkben is írtuk, az idei elnökválasztás meglepetésfellépője a két éve saját pártot alapított Muharrem İnce veterán baloldali politikus. İnce 2002 óta volt az ellenzéki Köztársasági Néppárt parlamenti képviselője, több vezető tisztséget betöltött, és 2018-ban ő volt a CHP elnökjelöltje. Akkor 30 százalékot ért el, a vereség után fokozatosan elfordult volt pártjától, 2021-ben pedig kilépett, hogy idén új pártja élén induljon el az elnökválasztáson.

İnce szerint 2018-ban azért vesztett annyival Erdoğannal szemben, mert a CHP-n belüli frakciók szabotálták a kampányát, a mostani ellenzéki összefogás pedig képtelen lenne az ország vezetésére. A CHP támogatói szerint viszont İncét megvette Erdoğan, és indulása az ellenzék megosztását szolgálja.

Kılıçdaroğlu a kampány elején csomó parlamenti széket és ellenzéki győzelem esetén az oktatási minisztériumot ajánlotta İncének a visszalépésért cserébe, amit ő nem fogadott el. Az összefogáspárti trollok egyébként İnce minden Facebook-posztja alatt ott vannak, ami miatt az ő kampánya egy folyamatosan defenzívának tűnik.

İnce támogatottságát a közvélemény-kutatók 6 százalék köré mérik, ami a mostani felállásban éppen a mérleg nyelvét jelenti majd Erdoğan és Kılıçdaroğlu között. Kérdés, hogy İnce mögött valóban állnak-e ennyien, vagy csak a 2018-ból maradt ismertsége és népszerűsége áll a számok mögött. Az előző választás példája viszont azt mutatja, hogy az utolsó pillanatban a kisebb jelöltek támogatóinak egy része inkább átszavaz a legesélyesebb ellenzéki jelöltre.

A kurdoknak új párt kellett

Az Erdoğan-párti és az ellenzéki összefogáson kívül a török politika harmadik nagy szereplői a kurdok. Az országon belül egyre növekvő számú és arányú kurdok politikailag megosztottak: van egy vallásos réteg, aki máig Erdoğant támogatja és van egy városi, szekuláris réteg, aki az ellenzéki összefogásra szavaz. Az ország délkeleti részében egy tömbben élő kurdoknak azonban van egy saját szervezete Népi Demokratikus Párt (HDP) néven.

A HDP régóta Erdoğan bögyében van, az elmúlt években a párt számtalan politikusát bebörtönözték, elvették az állami támogatásukat, és régóta szó van a betiltásukról is. Mivel ez utóbbi ügy még most is húzódik, és felmerült, hogy a pártot a kampány közben tilthatják be, végül arról döntöttek, hogy a HDP politikusai idén egy másik párt színeiben indulnak el.

A kurdok most a Zöldek és Baloldali Jövő Pártja nevében indulnak a választásokon és több baloldali párttal együtt a Munka és Szabadság Szövetség koalícióban mérettetik meg magukat. A szövetség támogatottsága 10-13 százalék között van, amivel szinte biztosan megugorják a 7 százalékos parlamenti küszöböt. A mostani közvélemény-kutatások szerint ezzel az új parlamentben a kurdok lehetnek a mérleg nyelve az erdoğanista és az ellenzéki koalíció között, kérdés, hogy egy ilyen felállásban ki és hogyan tudna kormányozni.

Bármi megtörténhet

Az, hogy a következő öt évben ki vezeti Törökországot, elsősorban az elnökválasztáson múlik. Ennek a kimenetele a korábbi hónapok képest még teljesen nyitott, és ha azzal számolunk, hogy az utolsó pillanatban tényleg sokan átszavaznak a két esélyes jelöltre, akkor nagyon-nagyon szoros eredmény jöhet. Ebben benne van az is, hogy Erdoğan nyer, az is, hogy Kılıçdaroğlu nyer, és az is, hogy senki nem szerez 50 százalékot, és második fordulót kell tartani.

Egy esetleges második forduló pedig pont ilyen bizonytalan még: a legutolsó 14 közvélemény-kutatásból például 7 hozza ki Erdoğant és 7 Kılıçdaroğlut győztesnek. Van olyan, amely szerint a jelenlegi elnök 6 százalékkal vezet, és olyan is, amely szerint 11 százalék a lemaradása. A Politico összesítése 50-50 százalék esélyt ad a két jelöltnek egy második fordulóban, ezek alapján pedig még bármi megtörténhet.