A Vatikán már dolgozik egy titkos békemisszión az orosz-ukrán háború lezárásáért

Ferenc pápa magyar idő szerint vasárnap este 6 körül utazott el Budapestről, a repülőn pedig rögtön tartott is egy sajtótájékoztatót, ahol újságírói kérdésre elmondta, a Vatikán aktívan dolgozik az orosz–ukrán konfliktus lezárásán, bővebb információkat azonban egyelőre nem osztott meg erről.

„Hajlandó vagyok bármit megtenni, amit csak kell. Már dolgozunk egy békemisszión, melynek részletei egyelőre titkosak, de ha eljön az ideje, nyilvánosságra fogom hozni őket”

– mondta a pápa.

Azt is hozzátette, hogy békét csak úgy lehet teremteni, ha nyitunk egymás felé. Azt is elmondta, hogy Orbán Viktorral és Hilarion orosz pátriárkával is beszélt a fennálló helyzetről, és hangsúlyozta, hogy itt nemcsak kerülgették a forró kását, hanem érdemi beszélgetéseket folytattak, mert végső soron mindenki abban érdekelt, hogy a béke felé haladjunk.

Ferenc pápa a háború kitörése óta számtalanszor jelezte már, hogy segítene a béke megkötésében, egyelőre azonban az erőfeszítései nem vezettek eredményre. Denisz Smihal ukrán miniszterelnök legutóbb csütörtök reggel a Vatikánban tartott audiencia során egyeztetett a katolikus egyházfővel, ahol ismét meghívta őt Ukrajnába, a pápa azonban korábban már jelezte, hogy csak akkor utazik el Kijevbe, ha egyúttal Moszkvába is el tud jutni.

(Reuters)

Az elmúlt napok spekulációi és különböző forrásokból érkező megerősítései után az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a közelgő ukrán ellentámadásra készülve felmentették védelmi miniszterhelyettesi posztjáról a mariupoli mészárosként ismert Mihail Mizincev vezérezredest, aki tavaly szeptember óta volt a legmagasabb rangú, logisztikáért felelős tábornok.

Ahogy azt a Reuters is írta pénteken, a hírről már napokkal ezelőtt beszámolt egy orosz hadiblogger és az RBC nevű hírportál is, de csak most lett hivatalos a minisztérium döntése. A közleményükből az is kiderült, hogy Alekszej Kuzmenkovot nevezték ki Mizincev helyére, az viszont nem, hogy mi az oka a döntésnek.

Mizincev kinevezése előtt azzal szerzett magának hírnevet, hogy ő vezette az orosz erőket Mariupol ostromakor, ennek nyomán ragadt rá a „Mariupol mészárosa” név is. Az Európai Unió is így hivatkozott rá, amikor tavaly nyáron felvette a szankciós listájára. Mizincev állítólagos kirúgására korábban az ukrán védelmi minisztérium is reagált.

A péntektől vasárnapig tartó látogatásából hazatérő elnök szerint Ukrajnában komoly lőszerhiány van, ami nemcsak a hatékony védekezésben korlátozza Kijevet, hanem abban is, hogy sikeres ellentámadást indítson az orosz megszállók ellen. Pavel hozzátette, az oroszok naponta négyszer-ötször több lőszert használnak fel, ezért úgy gondolja, hogy az ukránoknak jelenleg leginkább lőszerre van szüksége.

Az elnök vasárnapi, a Kbely katonai repülőtéren tartott sajtótájékoztatóján azt is közölte, hogy már keresik is annak a módját, hogy miként növeljék a lőszerszállítást saját forrásaikból, mert ugyan nagyon hatékony fegyvereket szállítanak az ukránoknak, ha ehhez csak minimális mennyiségű lőszert adnak, annak szerinte nincs értelme. A szövetségesekkel is tárgyalni akar, mert Csehországgal ellentétben más országokban még van elég a régebbi, szovjet gyártmányú fegyverekben használatos lőszerből.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Kijevben arról biztosította Petr Pavelt és Zuzana Čaputová szlovák elnököt, hogy Ukrajna kész teljesíteni az uniós csatlakozás minden feltételét, a cseh államfő pedig a sajtótájékoztatón ismét leszögezte, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a csatlakozási tárgyalások még az idén megindulhassanak. Pavel pénteken egyébként arról is beszélt, hogy Csehország támogatja egy nemzetközi különleges törvényszék létrehozását is az ukrajnai orosz háborús bűnök kivizsgálására.

Pavel az elmúlt napokban számos bejegyzést tett közzé a látogatásról, legutóbb arról írt, hogy Zelenszkij sokkal kevesebbet nevet, mint régebben, ami persze nem is meglepő, hiszen sok oka nem volt a mosolyra az elmúlt időszakban. Mint írta, leginkább azt szeretné elérni, hogy Zelenszkij és az ukrán nép is megint mosolyoghasson.

Tavaly szeptemberi kitiltásuk megszüntetése nyomán, a jövőben ismét indulhatnak nemzetközi versenyeken Oroszország és Belarusz legjobb cselgáncsozói a Nemzetközi Cselgáncs Szövetség (IJF) Végrehajtó Bizottságának döntése értelében.

Mindkét ország sportolói komoly megkötésekre számíthatnak és nevezésükre csak azután kerülhet sor, hogy a szövetség által megbízott független cég elvégezte az ő és kísérőik ellenőrzését, ott mindent rendben talált, illetve ha egyértelművé válik, hogy egyikük sem támogatja Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborúját.

A döntés értelmében csak nemzeti szimbólumaik feltüntetése nélkül léphetnek majd a szőnyegre az orosz és belarusz cselgáncsozók. Bár a sportban semmilyen megkülönböztetés nem éri őket, amennyiben eredményt érnek el, nem játsszák el országaik himnuszát. A szövetség ismét elítélte az erőszakot, a megkülönböztetést és a háborút, de az ENSZ 2019-es állásfoglalásával összhangban leszögezte, hogy a sporthoz mindenkinek joga van.

A szövetség közleményét a Nemzeti Sport szemlézte, és ebben kiemelték, hogy a 2024-es olimpiai kvalifikáció már tavaly júniusban elkezdődött. A május 7. és 14. között Dohában rendezett világbajnokságon szintén sok pontot lehet szerezni, így ez a döntés tisztességes részvételt és egyenlő esélyeket biztosít minden, az olimpiai álmait megvalósítani vágyó cselgáncsozó számára.

Nem sokat kellett várni Szijjártó Péter reakciójára, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy minapi interjúban arról beszélt, Magyarország viselkedése NATO-tagországként nem megfelelő.

„Ezt szerencsére nem ő dönti el”

– üzent az ukrán elnöknek a magyar külügyminiszter Facebookon. Szijjártó szerint a magyar emberek már eddig is rendkívül magas árat fizettek az orosz-ukrán háborúért, számos kárpátaljai magyar ember halt meg a háborúban.

„Ha ez a nyilatkozat azt jelenti, hogy: »Tisztelettel megköszönöm a magyaroknak, hogy beengedtek és elláttak több mint egymillió menekültet Ukrajnából, és tisztelettel megköszönöm, hogy folyamatosan küldik a segélyeket!«, akkor »Szívesen és számíthatnak ránk a jövőben is«” – írta Szijjártó.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknél mindig van fegyver, és nem fél használni – írja az 1+1 interjúja alapján a Reuters. Zelenszkij az újságíró kérdésére azt mondta, hogy ha az orosz erők a háború kezdetekor bejutottak volna az irodájába, akkor ő és belső köre a végsőkig harcolt volna.

„Tudok lőni. El tudja képzelni (a szalagcímet – szerk.), hogy »Az orosz erők elfogták Ukrajna elnökét«? Szégyen lenne”

– mondta.

2022. február 24-e körül, az invázió kezdetekor az ukrán vezetés szerint az orosz titkosszolgálat megpróbált bejutni Kijevbe, de nem sikerült nekik, így nem jutottak el az elnöki hivatalba a Bankova utcába. Az orosz erők is megpróbálták elfoglalni a várost, de ez is sikertelen volt.

„Ha bejutottak volna, az elnöki irodába, akkor nem lennénk itt. Senkit nem tudtak volna elfogni, mert nagyon alaposan felkészültünk a Bankova utca védelmére. A végsőkig kitartottunk volna.”

Kihangsúlyozta, hogy a fegyver, amivel rendszeresen gyakorol, nem azért van nála, hogy ha úgy adódik, végezni tudjon magával.

„Nem, nem, nem. Nem azért van, hogy lelőjem magam, hanem hogy visszalőjek”

– mondta.

Azt mondta, hogy a háború elején legalább annyian próbálták meg otthon megmondani neki, hogy menjen vagy maradjon, mint ahányan külföldről győzködték. Sokan mindenképp győzködték, hogy hagyja el Kijevet, mert azt tartották fontosnak, hogy az elnök életben maradjon, de ő ezt nem így látta.

„Sokféle vélemény volt arról, hogy hova menjek, honnan irányítsak, hova fussak, hova bújjak el stb. (…) Azt hiszem, ha elmentem volna, nagyobb lett volna a veszélye annak, hogy a fővárost elfoglalják. Én nem értettem egyet, mert tudom, hogy milyen Kijev. Sok mindent olvastam. Emlékszem könyvekre a második világháborúról és Kijev megszállásáról. Ha a főváros elesik és a vezető elmenekül, akkor nincs állam”

– magyarázta.

Az apró győzelmeket is fontosnak tartja. Az Oroszország elleni háború túl nagy ahhoz, hogy egy egészként kezelje, ezért kisebb elemekre kell bontani. Ezért tartja fontosnak például a Moszkva elsüllyesztését, mert annak nemcsak katonai, hanem szimbolikus jelentősége is volt.

Győzelemnek azt tartaná, ha az ország területi egységét egy globális biztonsági garancia szavatolná, mint például a NATO. Szerződés olyan országokkal, amikben megbíznak, tehát nem Oroszországgal. Úgy gondolja, hogy azok, akik a háborúban elvesztették szeretteiket, megérdemlik az igazságtételt – legyen szó kártérítésről vagy gyilkosok elítéléséről, méghozzá a nemzetközi szinten.

A hatalompárti lázadás nemcsak Magyarországon népszerű tevékenység, hiszen a nyíltan Putyint támogató Éjszakai Farkasok nevű motoros klub szintén régóta a Kreml szolgálatában próbál lázadónak tűnni.

Az Alekszandr Zaldasztanov, közismert nevén a Sebész vezette motoros csapat szombaton, Moszkva délkeleti területén tartott felvonulást, majd a résztvevők hazafias zenekarok koncertjét hallgathatták meg. Az AFP tudósítását szemléző France 24 beszámolója szerint a menetben résztvevő motorok egy részén a Putyin-rezsim által különleges katonai műveletnek nevezett, egy éve tartó orosz-ukrán háború szimbóluma a Z-betű volt látható. A győzelem útjának nevezett menet holnap ér Volgográdba, régi nevén Sztálingrádba, ahol a második világháború legvéresebb csatáját vívták a német és orosz csapatok, illetve ez hozta el a háború fordulópontját is.

Mielőtt a felvonulás május 9-én, vagyis az oroszok által győzelem napjaként ünnepelt időpontban Berlinbe érkezik, a tervek szerint ellátogat a Kelet-Ukrajnában található Donbasz régióba is, ahol segélycsomagokat osztanának szét a civilek és az Ukrajna ezen részét megszálló orosz csapatok tagjai közt.

Az ukrán elnök egy finn, svéd, dán és norvég újságíróknak adott interjúban beszélt hazánkról, amikor elmondta, Magyarország magatartása és Oroszországhoz fűződő viszonya nem felel meg NATO-szövetségesi státuszának, írta összefoglalójában az Evropejszka Pravda nevű ukrán nyelvű portál.

Mint Volodimir Zelenszkij kifejtette, az, hogy szövetséges nem csak egy szó, hanem jelentés is. Hozzátette, a NATO olyan államok uniója, amelyek azonos álláspontot képviselnek a biztonság és az értékek kérdésében. Bizonyos helyzeteket talán másként kezelnek, de létezik egy szövetségi megállapodás, amelyben védik egymást és közös értékeiket, mondta Zelenszkij az újságíróknak.

Magyarország esetében a fentiek az ukrán elnök véleménye szerint azt jelentik, hogy nem nevezheti szövetségesének Oroszországot egy NATO-tag, miközben az utóbbi éppen konfliktusban áll vele, hiszen ez esetben ez a tagország többé nem szövetségese a szövetségnek, vagyis, amikor de jure szövetséges, miközben de facto ellene dolgozik, akkor nem fejthet ki álláspontot azzal kapcsolatban sem, hogy Ukrajna csatlakozzon-e a NATO-hoz, vagy sem.

Zelenszkij ezzel a kijelentésével emlékeztetett Orbán Viktor miniszterelnök azon reakciójára is, amelyet Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijevi látogatása során tett kijelentésére adott, e szerint ugyanis Ukrajnának jogos helye van a NATO-ban. Orbán erre rövid Twitter-bejegyzésben reagált, amelyben csak ennyi állt: „What?” – vagyis „Mi van?”.

Az orosz parancsnokok néhány hónapja zsindanokba, földbe ásott, fémráccsal lezárt improvizált fogdákba zárják a fegyelemsértő katonáikat – írja vasárnapi elemzésében a brit védelmi minisztérium. Orosz katonák számoltak be arról, hogy kisebb vétségekért kerültek a lyukba, például részegségért vagy azért, mert megpróbálták felmondani a szerződésüket.

A minisztérium szerint a háború első hónapjaiban a parancsnokok viszonylag megengedőek voltak: ha valaki rendbontó volt vagy rájött, hogy nem jó neki a fronton, akkor sokszor csendben hazaküldték.

2022 ősze óta viszont egyre határozottabban lépnek fel a fegyelem megtartásáért, főleg, mióta januárban Valerij Geraszimov vezérkari főnök lett a „különleges katonnai művelet” új parancsnoka.

• 25-re nőtt az umani rakétatámadás halálos áldozatainak száma;
• Dróntalálat ért egy orosz olajraktárat a Krím-félszigeten található Szevasztopolban, legalább tíz olajtank kigyulladt és leégett. A támadásban 40 ezer tonna benzin vagy dízel semmisülhetett meg.
• A megszállt Donyecket lőtték az ukránok, az oroszok szerint hét civil meghalt.
• Resperger István ezredes szerint az ukránok Zaporizzsja felől Melitopol felé fogják elindítani a nagy tavaszi ellentámadásukat.

A szombati híreket itt lehet elolvasni.