Zelenszkijnél mindig van pisztoly, az utolsó leheletéig harcolt volna, ha az oroszok bejutnak az irodájába

Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknél mindig van fegyver, és nem fél használni – írja az 1+1 interjúja alapján a Reuters. Zelenszkij az újságíró kérdésére azt mondta, hogy ha az orosz erők a háború kezdetekor bejutottak volna az irodájába, akkor ő és belső köre a végsőkig harcolt volna.

„Tudok lőni. El tudja képzelni (a szalagcímet – szerk.), hogy »Az orosz erők elfogták Ukrajna elnökét«? Szégyen lenne”

– mondta.

2022. február 24-e körül, az invázió kezdetekor az ukrán vezetés szerint az orosz titkosszolgálat megpróbált bejutni Kijevbe, de nem sikerült nekik, így nem jutottak el az elnöki hivatalba a Bankova utcába. Az orosz erők is megpróbálták elfoglalni a várost, de ez is sikertelen volt.

„Ha bejutottak volna, az elnöki irodába, akkor nem lennénk itt. Senkit nem tudtak volna elfogni, mert nagyon alaposan felkészültünk a Bankova utca védelmére. A végsőkig kitartottunk volna.”

Kihangsúlyozta, hogy a fegyver, amivel rendszeresen gyakorol, nem azért van nála, hogy ha úgy adódik, végezni tudjon magával.

„Nem, nem, nem. Nem azért van, hogy lelőjem magam, hanem hogy visszalőjek”

– mondta.

Azt mondta, hogy a háború elején legalább annyian próbálták meg otthon megmondani neki, hogy menjen vagy maradjon, mint ahányan külföldről győzködték. Sokan mindenképp győzködték, hogy hagyja el Kijevet, mert azt tartották fontosnak, hogy az elnök életben maradjon, de ő ezt nem így látta.

„Sokféle vélemény volt arról, hogy hova menjek, honnan irányítsak, hova fussak, hova bújjak el stb. (…) Azt hiszem, ha elmentem volna, nagyobb lett volna a veszélye annak, hogy a fővárost elfoglalják. Én nem értettem egyet, mert tudom, hogy milyen Kijev. Sok mindent olvastam. Emlékszem könyvekre a második világháborúról és Kijev megszállásáról. Ha a főváros elesik és a vezető elmenekül, akkor nincs állam”

– magyarázta.

Az apró győzelmeket is fontosnak tartja. Az Oroszország elleni háború túl nagy ahhoz, hogy egy egészként kezelje, ezért kisebb elemekre kell bontani. Ezért tartja fontosnak például a Moszkva elsüllyesztését, mert annak nemcsak katonai, hanem szimbolikus jelentősége is volt.

Győzelemnek azt tartaná, ha az ország területi egységét egy globális biztonsági garancia szavatolná, mint például a NATO. Szerződés olyan országokkal, amikben megbíznak, tehát nem Oroszországgal. Úgy gondolja, hogy azok, akik a háborúban elvesztették szeretteiket, megérdemlik az igazságtételt – legyen szó kártérítésről vagy gyilkosok elítéléséről, méghozzá a nemzetközi szinten.