Újságírókra lőttek orosz mesterlövészek Herszonban, Zelenszkij a kínai vezetővel beszélt

A La Repubblica olasz újságírójára, Corrado Zuninóra és a fixerére, az ukrán Bogdan Bitikre tüzeltek orosz mesterlövészek Herszonban, Bitik a helyszínen meghalt – írja a Guardian az olasz lapra hivatkozva.

Zuninót a jobb vállán érte a golyó, ő biztonságba kúszott, majd kórházba vitték.

A lap szerint Bitik holttestét nagyon nehéz kimenteni a helyszínről a mesterlövészek miatt.

Zuninó azt nyilatkozta, hogy PRESS feliratú golyóálló mellényben volt, amikor tüzet nyitottak rájuk.

Az orosz–ukrán háborúban legalább tizenkét újságíró halt meg, és tizennyolcan sérültek meg, jellemzően ukrán nemzetiségűek.

(Guardian)

A Google Earth frissítette az orosz–ukrán háború talán legsúlyosabb helyszínének számító Mariupol műholdképeit, az új felvételeken már látszik az a hatalmas pusztítás, amit az oroszok végeztek ott. Itt a hosszabb cikkünk a témában.

Kigyulladt és nagy lángokkal égett az Orosz Tudományos és Kulturális Központnak nevezett épület Nicosiában, Cipruson.

A tűzben senki sem sérült meg. A központ egyik munkatársára hivatkozva a TASZSZ orosz hírügynökség azt írja, hogy Molotov-koktélok miatt gyulladt ki az épület, de a hatóságok még vizsgálják a tűz okát.

Az épületet 1978-ban nyitották meg.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán „hosszú és tartalmas” telefonbeszélgetést folytatott Hszi Csin-ping kínai vezetővel, és reméli, hogy ez lendületet ad a Pekinggel való kapcsolatoknak. „Hiszem, hogy ez a hívás, valamint Ukrajna kínai nagykövetének kinevezése erőteljes lendületet ad kétoldalú kapcsolataink fejlődésének” – írta a Twitteren az ukrán elnök, de más részletet nem közölt.

A kínai külügyi szóvivő megerősítette, hogy a két vezető beszélt egymással, és azt írta, hogy Kína mindig a béke oldalán áll.

Zelenszkij még márciusban meghívta a kínai elnököt, hogy látogasson el Ukrajnába, miután Hszi Csin-ping Putyinnál járt, de nem jelentette ki, hogy nyíltan támogatná Oroszország invázióját.

(Guardian)

Az előzetes letartóztatásban levő orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij szerdán közölte, hogy a nyomozók „terrorizmus vádjával” új eljárást indítottak ellene, és ha bűnösnek találják, akkor további 30 év börtönbüntetésre ítélhetik. „A nyomozó közölte velem, hogy egy új, terrorizmussal kapcsolatos eljárást indítottak ellenem, és hogy egy katonai bíróság fogja tárgyalni az ügyet. Abszurd vádakat fogalmaztak meg, amelyek szerint 30 év börtönbüntetés vár rám” – mondta Navalnij a Reuters beszámolója szerint.

Az orosz hatóságok Navalnijt és támogatóit szélsőségeseknek minősítették, akik kapcsolatban állnak a CIA-val, és Oroszország destabilizálására törekednek. A nyomozók áprilisban hivatalosan is Navalnij támogatóit hozták összefüggésbe Vladlen Tatarszkij, egy népszerű katonai blogger meggyilkolásával, akit egy szentpétervári bombamerényletben öltek meg. Navalnij támogatói tagadták, hogy bármi közük lenne a gyilkossághoz.

Szerdán az orosz nyomozók azt közölték, hogy 11 személyt vettek fel „nemzetközi körözési listára” egy Navalnijhoz köthető ügyben – jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Navalnijt még 2015-ben három és fél év felfüggesztett börtönre ítélték az úgynevezett Yves Rocher-ügyben, amiről itt írtunk bővebben. 2020 augusztusában novicsokkal mérgezték meg, ami után Németországban lábadozott. Az ügyészség szerint ekkor, de néhányszor előtte sem jelent meg a megadott időben a rendőrségen, ezért úgy döntöttek, letöltendőre kell változtatni a felfüggesztett börtönbüntetését. Navalnij végül azután került börtönbe, hogy berlini gyógyulása után visszatért Oroszországba. Eredetileg két és fél évet kapott, de aztán csalás és bíróság megsértése miatt további kilenc évet. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban azt is mondta, hogy nem lehet garantálni, hogy Navalnij élve kikerül a börtönből.

Navalnijt egy büntetőtelepen tartják fogva Moszkvától több mint 250 kilométerre, itt és itt írtunk arról, hogy telnek a hétköznapjai a kínzásoktól hírhedt börtönben.

„Két Tu-160-as orosz stratégiai rakétahordozó bombázógép végrehajtotta tervezett repülését semleges vizek felett” – közölte az orosz védelmi minisztérium. A repülés több mint 14 órán át tartott a Barents-tenger és a Norvég-tenger felett. „A repülés során a nagy hatótávolságú repülőgépek személyzete a levegőben éjszakai és nappali légi utántöltést hajtott végre” – áll a minisztérium közleményében. A gépeket a MiG-31-esek kísérték.

A német légierő közlése szerint ez azután történt, hogy két orosz repülőgépet elfogtak a Balti-tenger feletti nemzetközi légtérben. A Tu-160-asokat távoli célpontok megsemmisítésére tervezték, a világ legnagyobb szuperszonikus és legnehezebb harci repülőgépeként ismertek.

(SkyNews)

Elfogtak a nemzetközi légtérben három orosz repülőgépet, amik a Balti-tenger felett repültek – közölte a német légierő. A két Szuhoj Szu-27-es vadászgép és egy Iljusin Il-20-as repülőgép azonosítására német és brit erőket is bevetettek. A gépek transzponder jelek, vagyis a repülőgépek azonosítására szolgáló jelek nélkül repültek. A Luftwaffe több képet is posztolt az orosz gépekről repülés közben:

(SkyNews)

Az európai légi forgalomért felelős Eurocontrol előrejelzése szerint 2029-ig nem várható, hogy feloldják az ukrán, az orosz, a belarusz és a moldovai légtérre jelenleg érvényes korlátozásokat – írja a Világgazdaság.

Az Eurocontrol 2023 és 2029 közötti időszakra vonatkozó jelentése kiemeli, hogy az orosz–ukrán háború hatásai hangsúlyosan érezhetők lesznek a következő években, és ha véget is érnének a harcok, az Ukrajna felett tavaly február 24-én lezárt légtér nem lesz azonnal szabad. Valószínűleg hosszú időnek kell eltelnie, amíg a megsemmisült vagy megrongálódott légiforgalmi infrastruktúrát helyreállítják.

Ugyanakkor az ukrán állami légiforgalmi hivatal az Euroactiv portál megkeresésére vitatta az Eurocontrol állításait. Az ukránok szerint az Eurocontrol hétéves jelentése csak feltételezéseken alapul, mivel a szervezet nem készít és nem is használ katonai előrejelzéseket, és azt sem veszik figyelembe, hogy meddig tarthat a geopolitikai feszültség. A hivatal hangsúlyozta, hogy Ukrajna készen áll a repülőgépek fogadására és légtere megnyitására, amint Oroszország befejezi a háborút és kivonulnak az országból.

A Világgazdaság megjegyzi, hogy a Wizz Airnek négy repülőgépe volt Ukrajnában a háború kitörésének idején. A Lvivben állomásozó géppel fél évvel később át tudtak repülni Lengyelországba, viszont a Kijev melletti Boriszpili nemzetközi repülőtéren pihenő három Airbus A320-as gépük ügyében egyelőre nincs megoldás. A légitársaság szerint a gépek sértetlenek, de alapos átvizsgálásra és karbantartásra lenne szükségük, mielőtt felszállhatnának.

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírt egy új rendeletet, amellyel ideiglenes orosz állami kezelésbe veszik a külföldi államokkal kapcsolatban álló vállalatok vagyonát, ha ezek az országok orosz oligarchák vagy cégek vagyonát zárolják.

A rendeletet kedd éjjel tették közzé a jogi információk hivatalos internetes portálján. Ennek értelmében az orosz Unipro (a német Uniper tulajdonában lévő) részvényeinek 83,73 százaléka és a (a finn Fortum tulajdonában lévő) Fortum részvényeinek 98 százaléka az orosz Szövetségi Vagyonkezelő Ügynökség ideiglenes igazgatása alá került.

Az ideiglenes orosz vagyonkezelő gyakorolja a tulajdonosi jogköröket, továbbá leltározhatja a vagyontárgyakat, és gondoskodhat a megőrzésükről. Az ideiglenes kezeléssel kapcsolatos kiadásokat a használatból származó bevételből finanszírozzák. A barátságtalan országok vagyonának ideiglenes kezelése a rendelet szerint államfői döntéssel megszüntethető.

(MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kedd esti videóbeszédében azt mondta, az oroszok több mint hatvan múzeumot és galériát romboltak le vagy rongáltak meg Ukrajna különböző régióiban az invázió tavaly februári kezdete óta.

Az ukrán elnök beszámolt arról, hogy kedden egész nap takarították a romokat a Harkivi megyei Kupjanszk városában, ahol egy orosz Sz–300-as rakéta csapódott a helyi történelmi múzeumba. „Oroszország két nőt ölt meg ezzel a csapással. Részvétem az áldozatok családjainak és barátainak... Tíz ember megsebesült, őket ellátták” – mondta Zelenszkij.

Zelenszkij arról is beszélt, hogy a megszálló oroszok betörtek egy emberi jogi aktivista, a krími tatár nemzeti mozgalom képviselője, Abduresit Dzsepparov házába. „Nem tudni, hol van most, és milyen állapotban van. Ez egy újabb példája a Krím őslakosai, a népünk elleni orosz elnyomásnak. Ezer és ezer ilyen példa volt az agresszió kezdete óta mind a Krímben, mind az Oroszország által megszállt régióikban. Senki sem érezheti magát sehol biztonságban, amíg le nem győzzük az agresszort” – mondta az ukrán elnök.

„Az orosz terror minden egyes megnyilvánulása, az agresszió minden egyes napja újabb érv arra, hogy mindennek a bíróságon kell véget vetni – egy új Nürnbergben a russzizmus (az orosz állam politikai ideológiája) ellen, azok ellen, akik életeket és embereket pusztítanak el, akik rakétákat és bombákat vetnek be múzeumok és templomok ellen. Oroszországnak veszítenie kell. A világnak nem lehet más célja. Mert minden más az élet, a jog és magának a világnak a vereségét jelenti” – mondta Zelenszkij.

Oroszország „gyakorlatilag semmilyen eredményt” nem látott az ENSZ-szel kötött megállapodásból, amelynek célja az orosz gabona- és műtrágyaexport segítése volt – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy keddi sajtótájékoztatón az ENSZ New York-i székházában. Az orosz külügyminiszter a nyugati országokat hibáztatta a „patthelyzet kialakulásáért”.

Oroszország jelezte, hogy amennyiben nem teljesítik az exporttal kapcsolatos követeléseiket, akkor nem fognak beleegyezni a fekete-tengeri gabonamegállapodás május 18-án túli meghosszabbításába, amely lehetővé teszi a gabona biztonságos exportját Ukrajna fekete-tengeri kikötőiből.

Lavrov ugyanakkor méltatta António Guterres ENSZ-főtitkár, valamint Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettes munkáját, akik „megállapodásra próbálnak jutni azokkal az országokkal, amelyek illegitim szankciókat vezettek be Oroszországgyal szemben”. „De gyakorlatilag semmilyen eredmény nem született” – tette hozzá Lavrov.

(Reuters)

• Lavrov vezette az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülését, sorra ítélték el az ENSZ-nagykövetek az orosz inváziót.
• Eddig 18 kárpátaljai magyar katona halhatott meg az ukrajnai harcokban.
• Múzeumot ért támadás Kupjanszkban, egy ember meghalt, többen megsérültek.
• A Dnyeperen átkeltve rajtaütésekkel gyengítik az oroszokat az ukránok.
• Brit védelmi minisztérium: áprilisban 30 százalékkal csökkenhetett az elesett orosz katonák száma – de ez valószínűleg a visszafogottabb offenzíva miatt lehet.
• Medvegyev, a Kreml vezértrollja szerint Magyarország, Lengyelország és Románia egy évtizede készül Ukrajna felosztására.
• Svédország kiutasított öt kémgyanús orosz diplomatát.
• Kijev elismerte, hogy ukrán drónok támadták meg a szevasztopoli kikötőt.
• Nagy-Britannia és Franciaország az összes nemzetközi versenyről kitiltaná az orosz és belarusz sportolókat.

A keddi hírfolyamot ide kattintva értheti el.