Kiakasztotta a nyugati szövetségeseket Macron nyilatkozata Európa szerepéről a tajvani konfliktusban

Felbolydulást keltett a nyugati szövetségi rendszeren belül Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozata, amelyet kínai látogatása után tett. A Guardian összefoglalója szerint Macron a Les Echos és a Politico riportereinek arról beszélt, Európának nem szabad „vazallussá” válnia, és el kell kerülnie, hogy belekeveredjen az USA és Kína Tajvan miatti konfliktusába.

Macron három napot töltött Kínában, ahol Hszi Csin-ping kínai vezetővel tárgyalt, az újságírókkal a hazafelé tartó repülőn beszélt.

„Érdekünkben áll-e hogy siettessük a Tajvan-ügyet? Nem. A legrosszabb az lenne, ha azt gondolnánk, hogy nekünk, európaiaknak ebben a témában alkalmazkodnunk kell az amerikai ritmushoz és a kínai túlreagáláshoz” – magyarázata a francia elnök hozzátéve: „csapda lenne Európa számára” most, hogy a Covid-járvány nyomán nagyobb önállóságra tett szert, hogy belekeveredjen olyan válságokba, „amelyek nem a mieink”. Ha felpörögne a tajvani konfliktus az USA és Kína között, „nem lesz sem időnk, sem eszközünk a saját stratégiai autonómiánk finanszírozására, és vazallusok leszünk, miközben mi lehetnénk a harmadik pólus [a világrendben], ha lenne néhány évünk ennek kialakítására” – mondta.

Noha az idézett álláspont összhangban van Macron rendszeresen fejtegetett nézeteivel – miszerint Európának autonómabbnak, az Egyesült Államoktól védelmi téren kevésbé függőnek kellene lennie –, a nyilatkozat felborzolta a kedélyeket az Atlanti-óceán mindkét oldalán. Még úgy is, hogy a Politico szerint ezeken a mondatokon még finomítottak is ahhoz képest, ahogyan elhangzottak. Az Élysée-palota ugyanis visszakérte ellenőrzésre a Macrontól idézett részeket megjelenés előtt, és kihúzta az élesebb megfogalmazásokat.

Amerikai részről éles kritikát fogalmazott meg Marco Rubio republikánus szenátor, aki Twitter-bejegyzésében azt mondta: ha Macron egész Európa nevében beszél, akkor az Egyesült Államoknak meg kellene fontolnia, hogy külpolitikai törekvéseit inkább Kína megfékezésére összpontosítja, és az ukrajnai háború kezelését pedig Európára hagyja.

Európában sem örült mindenki a macroni nyilatkozatnak. Norbert Röttgen német jobbközép képviselő, a Bundestag külügyi bizottságának tagja és korábbi elnöke azt mondta, a mondatok „Európa számára külpolitikai katasztrófává” változtatták Macron útját. Szerinte a francia elnök szuverenitásról alkotott elképzelésével, amelyet az USA-val való partnerség helyett inkább elhatárolódásként határoz meg, egyre inkább elszigeteli magát Európában. Reinhard Butiköfer zöld európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament kínai delegációjának elnöke hasonlóan vélekedett, szerinte Macron „vágyálma” az EU stratégiai autonómiájáról és a „harmadik szuperhatalommá” válásról „túl van egy határon”. Hozzátette, hogy az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen „jobb alternatívát” mutatott Kínával kapcsolatban.

Macron és Von der Leyen kínai útjának tanulságairól, a francia elnök elképzeléseiről itt írtunk bővebben.