11-en meghaltak egy orosz kiképzőközpontban történt támadásban

11 ember meghalt és 15 másik megsebesült lövöldözés közben egy lőtéren az oroszországi Belgorod régióban – közölte szombaton az orosz védelmi minisztérium, írja az Interfax. A támadás a minisztérium szerint terrorista cselekmény volt. Úgy tudni, hogy két elkövető volt, akik valamelyik posztszovjet ország állampolgárai.

„Két terroristát megöltek a helyszínen”

– írja a minisztérium közleményében. A hírek szerint egy különleges katonai műveletben önkéntesnek jelentkezők lőfegyveres kiképzése közben a terroristák kézifegyverekkel tüzet nyitottak.

A New York Times azt írja, hogy az elkövetők önkéntesként csatlakoztak az orosz hadsereghez, és egy lőtéren tartott lőgyakorlat során lőttek más katonákra. Kiemelik, hogy az orosz média legalább hét, a mozgósításhoz köthető halálesetről számolt be a közelmúltban. Szeptember végén Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte, hogy „hibák” voltak abban, ahogyan az orosz kormány végrehajtotta a sorozásokat. Például sokgyermekes apákat, krónikus betegségben szenvedő férfiakat vagy a katonai korhatár felettieket is tévesen soroztak be.

Korábban Belgorodban kigyulladt egy üzemanyagraktár, miután lövések érték. Az orosz határ menti régiók, köztük Belgorod is azzal vádolják Ukrajnát, hogy elektromos vezetékeket és üzemanyagraktárakat támadnak.

Elon Musk szombaton közölte, hogy cége, a SpaceX továbbra is finanszírozza az Ukrajnában működő Starlink internetszolgáltatást, miközben egy napja még azt mondta: a veszteségek miatt ezt nem engedheti meg magának.

Musk a Twitteren osztotta meg a világgal a hírt:

„a pokolba vele ... annak ellenére, hogy a Starlink még mindig veszteséges és más cégek milliárdokat kapnak az adófizetők pénzéből, mi továbbra is ingyen finanszírozzuk az ukrán kormányt”.

Musk pénteken azt mondta, hogy nem akar tovább ingyen internetet biztosítani Ukrajnának a Starlink műholdakkal, szerinte innentől azt az amerikai kormánynak kéne fizetnie. A szolgáltatás azért fontos Ukrajnának, mert segített a civileknek és a katonáknak online kapcsolatban maradni a háború alatt.

Musk korábban azt írta a Twiterren, hogy cége havonta 20 millió dollárt éget el azért, hogy a termináljaik mellett műholdakat és földi állomásokat is felbocsátottak, létrehoztak, amelyeket karbantartanak és fel is töltenek, valamint távközlési cégeknek is fizetnek a netes kapcsolatért és kibertámadások ellen is védekeznek.

Mihajlo Fedorov Ukrajna digitális fejlesztési minisztere a Twitteren pénteken azt írta: a Starlink fontos eleme az infrastruktúrájuknak, Musk egyértelműen Ukrajna egyik legnagyobb adományozójának számít. Musk ezt kommentben megköszönte neki.

A SpaceX nem sokkal a háború kitörése után aktiválta a netes szolgáltatását Ukrajnában. A tulajdonos Elon Musk viszont a korábbiaktól eltérően már nincs egyértelműen Ukrajna pártján, nemrég például azt javasolta, hogy Ukrajna engedje át a Krímet Oroszországnak, maradjon semleges, és tegye lehetővé a népszavazásokat az oroszok által megszállt ukrán területeken.

(Reuters)

Kibertámadás érte a bolgár kormány honlapjait, „a hackertámadás az Oroszországi Föderáció területéről történt” – mondta Boriszlav Szarafov, a bolgár nyomozóhatóság vezetője.

A bolgár elnök, a kormány, a fontosabb minisztériumok és a legfelsőbb bíróság honlapjait is kibertámadás érte szombaton, írja az MTI.

Az érintett honlapok emiatt elérhetetlenné váltak, vagy lelassultak. Személyes adatok, bizalmas tartalmak állítólag nem szivárogtak ki. Az elektronikus kormányzásért felelős minisztérium szerint időközben már elhárították a digitális támadást.

Az ukrán erők 11 település közelében visszaverték az orosz támadásokat, írja a Guardian.

Az ukrán erők emellett öt orosz katonai parancsnoki pontot, három lőszerraktárt is eltaláltak, valamint lelőttek hat orosz drónt és egy helikoptert.

Irán ismét visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint Oroszországnak fegyvereket szállított volna „az ukrajnai háborúban való felhasználásra” – közölte szombaton az iráni külügyminisztérium.

Hoszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter hangsúlyozta, hogy „az Iráni Iszlám Köztársaság nem adott, és nem is fog adni semmilyen fegyvert, amelyet az ukrajnai háborúban használnának”. „Úgy véljük, hogy mindkét oldal felfegyverzése csak meghosszabbítja a háborút. (…) Sem Ukrajnában, sem Afganisztánban, Szíriában és Jemenben nem tartjuk, nem tartottuk helyes útnak a háborút” – mondta az iráni külügyminiszter a portugál kollégájával, Joao Gomes Cravinhóval folytatott telefonbeszélgetésben.

A Josep Borrell uniós külügyi vezetővel pénteken folytatott telefonbeszélgetésben Amir-Abdollahian megismételte Irán hivatalos álláspontját, miszerint semleges álláspontot képvisel az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban.

Ezzel szemben Ukrajna és a Nyugat nagy része azzal vádolta Moszkvát, hogy az elmúlt hetekben iráni gyártmányú drónokat használtak az ukrán városok elleni támadásokban. Amerikai hírszerzési jelentés szerint Oroszország százával rendelt drónokat Irántól, de állítólag nincsenek velük megelégedve. Az elmúlt időszakban több felvétel is készült a Sáhed-136 típusú iráni drónok maradványairól Ukrajnában.

(Sky News)

A norvég rendőrség őrizetbe vett egy orosz férfit Tromsø városának repülőterén, mert drónnal repült, ez a héten már a második ilyen eset volt, írja a Reuters.

A rendőrség sok fotózáshoz szükséges felszerelést, köztük egy drónt és több memóriakártyát foglalt le az 51 éves férfitől, aki mindent beismert, közölte a rendőrség. Jacob Bergh ügyész szerint a férfi felvételeket készített a kirkenesi repülőtérről és a hadsereg egyik helikopteréről, írja az MTI. Hozzátette, hogy az ügybe bekapcsolódott a PST norvég titkosszolgálat is.

A szankciós törvények tiltják, hogy orosz cégek vagy állampolgárok repülőgépeket üzemeltessenek Norvégiában. Az utóbbi hetekben többször is drónokat észleltek gáz- és olajlétesítmények körül.

A lengyelek szombaton kijavították a Barátság kőolajvezetéket, miután kedd este óta szivárgást észleltek, írja a Sky News.

Szerdán írtuk meg, hogy a lengyel gázvezeték-üzemeltető, a PERN közleménye szerint kedd este szivárgást észleltek a Barátság kőolajvezetéken. A szivárgást a nyugati szakaszon lévő két vezeték egyikén, Płocktól mintegy 70 kilométerre találták. Akkor Mateusz Berger, Lengyelország energetikai infrastruktúráért felelős vezető tisztviselője azt mondta, hogy nincs semmilyen szándékosság a károkozás hátterében.

Szombaton a PERN azt közölte, hogy a szivárgás okait jelenleg is vizsgálják, de most a lényeg az eredeti állapot helyreállítása.

A Barátság legutóbb augusztus elején került be a hírekbe, amikor a déli, Magyarországra is érkező szakaszán leállt az olajszállítás. A magyar, cseh és szlovák szállítások akkor azért álltak le, mert az oroszok nem tudták kifizetni a tranzitdíjat az ukránoknak. A problémát – aminek hátterét ebben az elemzésben világítottuk meg részletesen – két nappal később az oldotta meg, hogy a Mol átvállalta az orosz fél által fizetendő tranzitdíjat.

Az Ukrajnával határos oroszországi Belgorod városában szombaton kigyulladt egy üzemanyagraktár, miután lövések érték, írja a Guardian.

Az orosz határ menti régiók, köztük Belgorod azzal vádolják Ukrajnát, hogy például elektromos vezetékeket és üzemanyagraktárakat támadnak.

„A katasztrófavédelem már küzd a tűzzel, nem áll fenn a továbbterjedés veszélye” – mondta Vjacseszlav Gladkov, a terület kormányzója. Gladkov később azt mondta, hogy a tüzet eloltották. A helyi segélyszolgálat szerint 10 raktár közül csak az egyik gyulladt ki.

Oroszország pénteken közölte, hogy büntetőeljárást indított, mert csütörtökön lövések megsemmisítettek egy lőszerraktárat ugyanúgy Belgorodban, a támadásban állítólag többen meghaltak.

Ukrajna védelmi minisztere a Twitteren közzétette a Biden által jóváhagyott 725 millió dolláros támogatási csomag részleteit. A támogatás részeként az ukránok kapnak

• lőszereket a HIMARS rakétavetőkhöz,
• több tízezer tüzérségi lőszert,
• 200 járművet,
• több mint kétmillió lőszert kézifegyverekhez, valamint
• orvosi utánpótlást.

Belarusz védelmi minisztériuma adta ki azokat a fényképeket, amin az országba érkező orosz csapatok láthatóak:

Az orosz csapatokat zenekar és kenyér búcsúztatta/fogadta.

Egy orosz rakéta súlyosan megrongált egy energetikai létesítményt a Kijevi régióban – közölte az ukrán állami áramszolgáltató, az Ukrenergo. A társaság figyelmeztetett, hogy a helyreállítás ideje alatt áramkimaradásokra lehet számítani, az illetékes hatóságok a fővárosban és három szomszédos régióban élőket arra kérték, hogy az esti csúcsidőben csökkentsék energiafogyasztásukat.

Olekszij Kuleba kormányzó szerint a támadásnak nincsenek sem áldozatai, sem sérültjei.

Az éjszakai és reggeli órákban a dél-ukrajnai Zaporizzsja és Nikopol településekről is jelentettek rakétatámadásokat, amikben a hírek szerint szerint több ember is megsérült.

(Guardian)

Zelenszkij ukrán elnök köszönetet mondott az Egyesült Államoknak a legutóbbi, 725 millió dolláros támogatási csomagért, különösképp üdvözölve a HIMARS rakétarendszerekhez érkező lőszereket. Ukrajna arra számít, hogy az Egyesült Államok és Németország még ebben a hónapban leszállítja az ígért légvédelmi rendszereket, amelyek segíthetnek az orosz rakéta- és dróntámadások elhárításában – közölte pénteken Olekszij Reznyikov védelmi miniszter.

Amerika a háború februári kezdete óta már több mint 17,5 milliárd dollár értékben nyújtott támogatást Ukrajnának.

A belarusz védelmi minisztérium szerint az első orosz csapatok megérkeztek az országba a „regionális összevonás” részeként, írja a Sky News. Lukasenko elnök a héten közölte, hogy csapatai az orosz erőkkel együtt az ukrán határ közelében fognak állomásozni, amit Ukrajna és a Nyugat fenyegetései tesznek indokolttá. Többek szerint az is elképzelhető, hogy Belarusz csapatok átlépik majd az ukrán határt.

Lukasenko elnök Putyin erős szövetségese, és a két vezető a háború kezdete óta többször is találkozott egymással.

Az orosz külügyminisztérium megerősítette, hogy a belarusz Szu-25-ös vadászgépeket ismét alkalmassá teszik nukleáris fegyverek szállítására. Péntek este az orosz állami RIA hírügynökség számolt be az ENSZ-közgyűlésen résztvevő orosz delegáció vezetőhelyettese, Konsztantyin Voroncov nyilatkozatáról.

„Jelenleg csak a hagyományos rakétákkal ellátott, kettős felszerelésű Iszkander-M rendszerek átadásáról beszélünk, valamint arról, hogy

a belarusz Szu-25-ös repülőgépek egy részét nukleáris fegyverek hordozására alkalmas technikai képességgel ruházzuk fel.

Ennek technológiáját viszont nem adjuk át Belarusznak” – mondta az orosz diplomata, hozzátéve azt is, hogy jelenleg nem várható, hogy a gépeket ténylegesen ellássák nukleáris robbanófejekkel, vagy akár ilyen robbanófejeket szállítsanak Belarusz területére.

Az elmúlt hetekben megbeszéléseket folytatott Ukrajnával és Oroszországgal Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója. A továbbra is folyamatban lévő egyeztetések célja a nukleáris balesetek megelőzéséhez szükséges nukleáris biztonsági és védelmi övezet mielőbbi létrehozása a zaporizzsjai erőmű körül.

Grossi szerint az erőmű ukrán személyzetének helyzete egyre nehezebb. A NAÜ jelentése arról ír, hogy a dolgozóknak „elfogadhatatlan nyomással” kell szembenézniük, azt követelik tőlük, hogy

az állásuk megtartása érdekében írjanak alá új munkaszerződést az orosz állami Roszatom vállalattal,

míg az ukrán üzemeltető, az Enerhoatom arra ösztönzi őket, hogy ne tegyék ezt, hanem kövessék az ő utasításaikat.

„Biztosítani kell, hogy a dolgozók beavatkozás és nyomásgyakorlás nélkül végezhessék létfontosságú feladataikat” – közölte a főigazgató.

Szankciókat vethet ki az USA olyan személyekre, vállalatokra vagy akár országokra, amelyek lőszert szállítanak Oroszországnak vagy támogatják annak hadiiparát – közölte az amerikai pénzügyminiszter-helyettes.

Wally Adeyemo ezt azon a pénteki találkozón mondta, amit 33 ország képviselőinek részvételével tartottak, hogy megvitassák az Oroszországgal szembeni szankciókat. A külügyminiszter világossá tette, hogy Washington „hajlandó és képes” növelni a nyomást Moszkván az ukrajnai háború miatt.

Az Oroszországgal szembeni szankciókról szóló tanácskozáson az Európai Unió országai, Kanada és Dél-Korea vett részt.

Az Egyesült Államok további lőszereket és katonai járműveket küld Ukrajnának egy új, 625 millió dolláros csomag részeként.

Ezzel több mint 17,5 milliárd dollárra emelkedik az amerikai biztonsági támogatás összege a háború kezdete óta.

A legújabb szállítmány nagysebességű radarelhárító rakétákat (HARM) és precíziós irányítású tüzérségi eszközöket, valamint orvosi felszereléseket tartalmaz – áll az amerikai védelmi minisztérium közleményében.

(Sky News)

Az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériumának friss jelentésében az áll, az elmúlt két hét folyamán megérkeztek a frissen mozgósított orosz katonák első kontingensei a frontra, felszerelésük azonban hiányos az eddigi harcoló csapatokéhoz képest.

A fő probléma a britek információi szerint a testpáncél, sok mozgósított katonának nem jut, ha nem veszi meg magának előzőleg. A 6B45 golyóálló mellény hiánycikk, amit már a piaci folyamatok is mutatnak: a háború kitörése előtt 12 ezer rubelért lehetett megvásárolni, mostanra 40 ezer rubelért árulják online, ez a kereslet növekedéséről tanúskodik.

A helyzet furcsasága, hogy 2020-ban 300 ezer embernek elég felszerelés beszerzését kommunikálta Oroszország, ennek bőségesen elégnek kellene lennie a most Ukrajnában harcoló csapataik ellátására. A brit minisztérium diagnózisa szerint a kiterjedt korrupció és a rosszul szervezett logisztika továbbra is az oroszok gyenge teljesítménye mögötti fő okoknak számítanak.

Szaúd-Arábia 400 millió dollár értékű humanitárius segélyt nyújt Ukrajnának – közölte az SPA szaúdi állami hírügynökség.

Közlésük szerint Mohammed bin Szalmán trónörökös pénteken tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Zelenszkij ezzel kapcsolatban közölte, hogy a két fél megállapodott abban, hogy „együttműködnek az ukrán hadifoglyok szabadon bocsátásában”.

• Vlagyimir Putyin elnök azt mondta, hogy egy darabig biztosan nem lesz szükség tömeges rakétatámadásokra Ukrajnában.
• Az orosz elnök szerint globális katasztrófa lenne abból, ha a NATO a harctéren is beavatkozna az orosz-ukrán háborúba. Egyébként nem bánta meg, hogy megtámadták Ukrajnát.
• Elon Musk túl költségesnek találja azt, hogy a Starlink műholdhálózatával internetet biztosít Ukrajnának, és az amerikai kormányt akarja rávenni, hogy fizessenek a szolgáltatásért több százmillió dollárt.
• A török és az orosz elnök megegyezett a Törökországban létesítendő gázcsomópontról.
• Az oroszok letartóztattak öt férfit a Krímben, akiknek a gyanú szerint közük lehetett a kercsi hídon történt robbantáshoz.
• Ismét fogolycsere történt, a felek 20-20 katonát adtak át egymásnak.
• Oroszország területén, Belgorodban felrobbant egy lőszerraktár, amely az oroszok szerint egy ukrán rakétatámadás eredménye volt.

Ha szeretné részletesen visszaolvasni, mi történt pénteken, akkor kattintson ide.