Havi 1,5 milliárd dollárral segítené Ukrajnát az USA, de ugyanezt várnák Európától is

Miután Oroszország szeptemberben Harkiv-Izjum térségében komoly vereséget szenvedett, és az orosz inváziós erők teljesítményén egyre jobban kezdett érződni az emberhiány és a nemzetközi technológiai korlátozások által előidézett alkatrészhiány, Vlagyimir Putyin két fokozattal feljebb csavarta a háborús erőfeszítéseket: Elrendelte több százezer tartalékost mozgósítását, és felpörgette a megszállt ukrán területek elcsatolására hónapok óta tervezgetett kamunépszavazások lebonyolítását. A két intézkedés közös következménye egyértelmű: Putyin ki akarja csikarni a győzelmet, az erőfeszítések fokozása pedig előrevetíti azt, hogy a háború bizony akár évekig is eltarthat.

Ezzel a komor lehetőséggel az Ukrajna támogatását szervező nyugati stratégáknak is komolyan számolnia kell, nem véletlen, hogy a Bloomberg vasárnapi cikke szerint az Egyesült Államok le is rakott egy hosszútávú civil – azaz nem katonai kiadásokra, hanem az infrastruktúra, az egészségügy és az oktatás működtetésére szolgáló – finanszírozási tervet szövetségesei elé.

Ebben az USA havi 1,5 milliárd dollár értékű segélyt vállal, de ugyanilyen mértékű támogatást kér európai szövetségeseitől is.

A Nemzetközi Valutaalap számításai szerint Ukrajnának havi 5 milliárd dollárra lenne szüksége az alapvető állami feladatok ellátásához és a gazdaság működtetéséhez – ehhez képest Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter szerint az augusztusi 4,7 milliárd dollár után szeptemberben már csak 2 milliárd dollár támogatás folyt be a kijevi államkasszába.

A Bloomberg kormányzati forrásai szerint a Biden-kormányzat egyébként is keményen lobbizik azért, hogy az Európai Unió határozottabban teljesítse vállalásait (a ténylegesen kifizetett támogatások milliárdokkal vannak elmaradva a vállalt összegektől). Az EU 9 milliárd eurónyi segélyről döntött a nyáron, ebből azonban 3 milliárd folyósításának formájáról még mindig vita zajlik, 5 milliárd folyósítása folyamatban van, és csak 1 milliárd eurót sikerült ténylegesen kifizetni.

Az október elején Csehországban tartandó uniós csúcs napirendjén az újabb szankciók mellett szerepel az, hogy a 2023-as évben az EU összesen 38 milliárd dollárt különít el Ukrajna számára az uniós költségvetésből. Azonban a lapnak nyilatkozó uniós diplomaták egy része „rettentő frusztrált” az európai uniós döntéshozatal lomhasága miatt, és azt állítják, a tél közeledtével és az energiaválság kézzelfogható jeleinek szaporodásával „egyes tagállamok” még jobban elkezdték halogatni a vitás ügyek lezárását.

Jóváhagyta az orosz alkotmánybíróság a négy megszállt ukrajnai régió, Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megye Oroszországhoz csatolásáról szóló dokumentumcsomagot – írja az MTI.

A testület a szerződések szövegének alapján megállapította, hogy azok már az aláírásuktól kezdve, vagyis szeptember 30-tól hatályosak, így a négy területet már Oroszország részének tekinti.

Az alkotmánybíróság szerint Oroszország garantálja az elcsatolt régiók minden népének az anyanyelv megőrzéséhez, valamint a nyelvtanulás és -fejlesztés feltételei megteremtéséhez való jogát, az orosz alkotmánnyal összhangban. A testület szerint az átmeneti időszak, amíg a négy elcsatolt régiót Oroszország gazdasági, pénzügyi, hitel- és jogrendszerébe integrálják, 2026. január 1-jéig tart majd.

Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnapi közlés szerint beterjesztette az Állami Dumának – az alsóháznak – négy régió Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló alkotmányos törvénytervezeteket. A csatlakozási szerződéseket és a vonatkozó alkotmányos törvényeket az alsóház a tervek szerint hétfőn, a felsőház pedig kedden tárgyalja majd – de ez, az alkotmánybíróság döntéséhez hasonlóan inkább csak formalitás.

A nemzetközi hatalmak előre jelezték, hogy nem ismerik el az Ukrajnához tartozó területek „népszavazásokat” követő elcsatolását, az ENSZ szerint ez összeegyeztethetetlen a nemzetközi joggal. A reakciókról bővebben itt olvashatnak.

A Donyeck megyei Liman városát teljesen megtisztították az orosz megszállóktól – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap délutáni videoüzenetében az MTI szerint.

„Köszönet katonáinknak, harcosainknak” – mondta az államfő. A Guardian tudósítója szerint Liman visszafoglalása után optimistább a hangulat, és újra beindult az élet a környéken. Már most járnak a buszok, és ismét elkezdték látogatni a civilek a helyi piacot.

Liman stratégiai szempontból fontos város: visszafoglalásával a luhanszki régióban levő orosz csapatok ellátását is akadályozhatják. A brit hírszerzés szerint a stratégiai jelentőségű Liman feletti orosz ellenőrzés elvesztése jelentős politikai kudarc Moszkva számára. Zelenszkij szerint az orosz tábornokok egymásnak estek a mostanihoz hasonló, sorozatos vereségek után.

Az összes NATO-szövetséges tagállamnak egyet kell értenie Ukrajna gyorsított csatlakozási kérelmének kérdésében ahhoz, hogy döntést lehessen hozni – nyilatkozta Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára vasárnap.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken jelentette be, hogy Ukrajna „gyorsított eljárással” kérelmezi a NATO-tagságot. Szombaton az ukránok már arról adtak hírt, hogy 10 tagállam is támogatja a csatlakozási kérelmüket.

„A NATO nyitott ajtós politikát folytat, és minden nemzetnek, beleértve természetesen Ukrajnát, joga van megválasztani a saját útját, beleértve azt is, hogy milyen biztonsági intézkedésekben kíván részt venni” – mondta Stoltenberg a BBC-nek, amikor Ukrajna kérelméről kérdezték.

„Ugyanakkor a tagságról szóló döntést konszenzussal kell meghozni, mind a 30 szövetségesnek bele kell egyeznie” – tette hozzá. A főtitkár ezután megerősítette, hogy a NATO-szövetségesek egyik legfontosabb célja „Ukrajna támogatása”.

(CNN)

Az Északi Áramlat-1 mindkét vezetékében stabil a nyomás, ami arra utal, hogy teljesen megszűnt a gázszivárgás – idézte a vállalatot Twitter-üzenetében a Dán Energiahatóság.

A vezeték szeptember 27. óta eresztette a gázt a tengerbe, két helyen is. Az orosz állami vállalat, a Gazprom akkor nem kívánt nyilatkozni az ügyben.

Az Északi Áramlat-2 már egy nappal az 1-es vezeték előtt szivárogni kezdett, de az üzemeltető már szombaton bejelentette, hogy nem kerül több gáz a Balti-tengerbe. A vállalat szóvivője, Ulrich Lissek akkor azt mondta, hogy vagy teljesen kiürült a vezeték, vagy a csőben lévő gáz és a víz nyomása kiegyenlítette egymást.

A két vezetékrendszeren hétfő óta négy helyen ömlött hatalmas mennyiségű gáz a tengerbe. A vezetékeken keletkezett négy lyukból kettő Svédország, kettő pedig Dánia kizárólagos gazdasági övezetében található. A hatóságok mindkét esetben gondoskodtak arról, hogy a vezetékeket kerüljék el a hajók, amelyek a víz felhajtóerejének változása miatt balesetet szenvedhettek volna.

A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. Mindkét vezetékpár üzemen kívül van: az Északi Áramlat-1 azért, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást, az Északi Áramlat-2 pedig azért, mert a német fél Oroszország Ukrajna elleni támadása miatt februárban leállította a rendszer üzembe helyezési eljárását.

(MTI)

48 óra alatt már tíz tagállam közölte, hogy támogatja Ukrajna csatlakozási kérelmét a NATO-hoz, írta Mihajlo Podoljak, Zelenszkij elnöki tanácsadója a Twitteren. A bejegyzés szerint a kérelmet támogatók „többnyire olyan országok, amelyek emlékeznek az orosz birodalom mérgező karmaira”.

Zelenszkij pénteken jelentette be és írta alá a 30 államot tömörítő biztonsági szövetséghez való gyorsított csatlakozási kérelmet. A tíz országot nem nevezi meg Podoljak, viszont az annexiót elítélő nyilatkozatban – amit a V4-es országok közül egyedül Novák Katalin nem írt alá – szerepel ez a mondat is:

Szilárdan kiállunk a 2008-as NATO-csúcs döntése mellett, mely Ukrajna eljövendő NATO-tagságáról szól.

Ferenc pápa vasárnap elítélte, hogy Oroszország elcsatolta az ukrán területeket. Felszólította Putyint, hogy hagyja abba a háborút, az ukrán elnököt pedig arra kérte, hogy legyen nyitott a tárgyalásokra.

„Mélységesen elítélem az elmúlt napokban kialakult súlyos helyzetet, a nemzetközi jog elveivel ellentétes lépéseket, amelyek növelik a nukleáris háború kockázatát. Ez világszerte katasztrofális következményekkel járhat” – mondta a vasárnapi Szent Márk téri beszédében.

A pápa arra kérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy „állítsa meg az erőszak és a halál örvényét”, Zelenszkij ukrán elnököt pedig arra, hogy „legyen nyitott a komoly békejavaslatokra”. A nemzetközi közösséget sürgette, hogy tegyenek meg mindent a háború befejezéséért, és támogassanak minden olyan erőfeszítést, amely a konfliktus párbeszéd útján történő megoldására irányul.

Ferenc pápa az invázió kezdete óta próbálja elősegíteni a párbeszédet Moszkvával, miközben mindvégig elítélte a „kegyetlen és értelmetlen háborút”. Ez az első alkalom, hogy február 24. óta közvetlenül szólította meg az orosz elnököt.

Mark Hamill, a Csillagok háborúja Luke Skywalkert alakító színésze szerint Ukrajnának több drónra van szüksége az orosz invázió megállításához. A színész Moszkvát az Erő sötét oldalához hasonlította. Mark Hamillt Volodimir Zelenszkij elnök a United24 nagykövetévé tette – a projektet Ukrajna azért hozta létre, hogy adományokat gyűjtsön az ukrán hadsereg számára vásárlandó drónokra.

„[Zelenszkij] valóban hivatkozott a csillagok háborúja sorozat filmjeire, és nem nehéz megérteni, hogy miért” – mondta Hamill – „A Star Wars mindig is egy mese volt, az ilyen erkölcsi tanítások a jó és a rossz közötti harcról szólnak, a jó és a rossz oldal is tisztán definiált.

Nem nehéz a gonosz birodalmát belelátni abba, ahogyan Oroszország megszállt egy szuverén országot.

Ukrajnának drónokra van szüksége. Van ugyan néhány drónjuk, de közel sem annyi, mint az oroszoknak”.

Hamill méltatta az ukrán elnököt is: „Zelenszkij egy csodálatos ember, nagyon lenyűgözött a hősiessége, mint ahogy az ukrán nép is inspiráló.”

Hamill szerint a projektben való részvétele egy lehetőség arra, hogy a filmek népszerűségét jó célok érdekében használja, és megpróbál „mindent megtenni az ukrán ügy érdekében”.

Az ukrán fegyveres erők frissítették az orosz áldozatok számára vonatkozó becslésüket. Állításuk szerint hogy mintegy 60 110 orosz katona halt meg és 2377 harckocsi semmisült meg a háború kezdete óta. Közölték, hogy Moszkva az elmúlt 24 órában 500 katonát vesztett, a legnagyobb veszteségeket Kramatorszkban és Bakhmutban szenvedték el.

Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu is beszámolt két hete az emberveszteségről, de az ő és az ukránok számai között óriási szakadék tátong, akkor Sojgu 5937 elesett oroszról beszélt. Ez még annak fényében is jelentős eltérés, hogy Oroszország valószínűleg nem saját veszteségként könyveli el az önjelölt népköztársaságok, Donyeck és Luhanszk veszteségeit.

Sem az ukrán, sem az orosz adatokat nem lehet megerősíteni, de az ukránok számaihoz közeli adatokat valószínűsítenek a nemzetközi szakértők is.

Közzétette szokásos napi jelentését a brit védelmi minisztérium, a következőket írják:

• Szombaton visszavonultak az oroszok Limanból, amihez valószínűleg a hadsereg létszámhiánya is hozzájárult, a területen az önkéntesen mozgósított tartalékosokat is bevetették.
• Az orosz erők súlyos veszteségeket szenvedhettek a városból kivezető egyetlen, még orosz kézben lévő úton való visszavonulásuk során.
• A kivonulásnak jelentős politikai következményei is lehetnek, hiszen a város a Donyecki területen található, egy olyan régióban, amelyet Oroszország fel akart „szabadítani”, és annektálni.
• Már magas rangú tisztviselők is nyilvános kritikákat fogalmaztak meg az orosz katonai vezetéssel szemben, és a megszállt területeken bekövetkező esetleges további területveszteségek szinte biztosan újabb kritikákhoz vezetnek, növelve a nyomást a parancsnokokon.

Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) kutatóintézet szerint az orosz hadsereg jelenlegi állapotában szinte biztosan nem képes nukleáris harcviselést folytatni, annak ellenére, hogy egységeit történelmileg erre képezték ki, írja a Guardian.

„A jelenleg az orosz szárazföldi erőket alkotó kimerült szerződéses katonák, rohamléptekkel mozgósított tartalékosok, sorkatonák és zsoldosok kaotikus összevisszasága nem tudna működni nukleáris környezetben” – írták az ISW elemzői.

Ha egyes területeken bevetnének taktikai atomfegyvereket at oroszok, az érintett területek járhatatlanokká válnának, ami nagy valószínűséggel megakadályozná a tervezett orosz előrenyomulást.

Liman visszafoglalása és az ukrán előrenyomulás feldühítette Putyin szövetségeseit, Ramzan Kadirov, Oroszország déli csecsenföldi régiójának vezetője szerint Moszkvának „drasztikusabb intézkedéseket” kellene hoznia, beleértve „a kis hatóerejű nukleáris fegyverek alkalmazását”. Más vezető tisztségviselők is felvetették ezt, köztük Dmitrij Medvegyev volt elnök is.

Az amerikai védelmi miniszter szombati sajtótájékoztatóján örömmel üdvözölte Liman visszafoglalását, Lloyd Austin szerint „nagyon bátorító, amit most látunk.”

A Reuters jelentése szerint Austin megjegyezte, hogy Liman olyan utánpótlási útvonalakon fekszik, amin Oroszország csapatait és utánpótlását délre és nyugatra szállította.

„Ezek nélkül az útvonalak nélkül ez nehezebb lesz, vagyis megnehezíti az oroszok dolgát” – mondta Austin. Amerikai tisztviselők az elmúlt napokban széles körben elítélték Oroszország nukleáris retorikáját, Joe Biden elnök pedig nyilvánosan felszólította Putyint, hogy tartózkodjon az atomfegyverek bevetésétől.

(Guardian)

A hét eleji robbanásokban megsérült Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékek közül a még nem használt, de gázt már tartalmazó Északi Áramlat 2 szivárgása szombatra elmúlt – írta az AFP a vezeték üzemeltetőjének közleménye alapján. A szivárgást az állította le, hogy a víz és a gáz nyomása mostanra nagyjából kiegyenlítették egymást.

Az Északi Áramlat 1 gázvezeték esetében arra számítanak, hogy valamikor vasárnap jön el az a pillanat, hogy egyensúlyba kerüljön a rendszer, és elálljon a szivárgás.

• Oroszország kitiltja az európai közúti fuvarozókat
• A csecsenföldi vezető szerint Moszkva fontolóra vehetné egy kis hatóerejű atomfegyver bevetését Ukrajnában
• Nem szivárog tovább az Északi Áramlat 2
• Az oroszok kivonják a csapataikat Limanból
• A Gazprom nem szállít gázt Olaszországba
• Legalább húsz ember meghalt egy civil konvojra mért csapásban Harkiv régióban
• Megindult a gáz áramlása Lengyelországba az új Balti-gázvezetéken keresztül
• A balti államok támogatják Ukrajna gyorsított NATO-csatlakozását
• Az oroszok őrizetbe vették a zaporizzsjai atomerőmű ukrán főigazgatóját
• Törökország is elutasítja az ukrajnai területek orosz annexióját
• Vörös festékkel fújták le a New York-i orosz konzulátus épületét

Itt tudja visszaolvasni a szombati hírfolyamot.