Egyre több civil célpontot lőnek az oroszok

Az ukrán first lady, Olena Zelenszka képviseli majd Ukrajnát és férjét, Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt II. Erzsébet királynő hétfői temetésén. Az ukrán elnök felesége vasárnap rótta le kegyeletét a Westminster Hallban felravatalozott királynő előtt, a Buckingham palotában pedig Katalin walesi hercegnővel találkozott.

Rengetegen akartak búcsút venni, II. Erzsébettől, volt, amikor 8 kilométer hosszan álltak sorba az emberek, hogy bejussanak a Westminster Hallba. Természetesen a világ vezetői politikusai is felkeresték a felravatalozott királynőt. Vlagyimir Putyin orosz elnök nem kapott meghívót a temetésre.

A Sáhed-136 típusú iráni drónok maradványait a hónap elején indított ellentámadás során találták meg Harkiv régióban, nyilatkozta egy ukrán katonai tisztviselő a New York Times-nak. A kamikaze drónok körülbelül 30 kilónyi robbanószert képesek magukkal vinni, és akár egy platós teherautóról el lehet őket indítani. Az amerikai hírszerzés szerint Oroszország százával rendelt drónokat Irántól, de állítólag nincsenek velük megelégedve.

Rodion Kulagin tüzérségi ezredes szerint a drónok képesek olyan pontosan célozni, hogy eltalálják az önjáró lövegnek azt a részét, ahol a lőszert tárolják. Elmondása szerint egy amerikai M777-es löveget is egy ilyen iráni drón semmisített meg. Sokkal egyszerűbb egy ilyen drónnal támadást indítani, mint kilőni 100 darab tüzérségi lövedéket, magyarázta. Az ezredes szerint az iráni drónok komoly veszélyt jelentenek az ukrán erőkre.

(Guardian)

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök vasárnap azt mondta, hogy az Ukrajnában felfedezett tömegsírok a bizonyítékai az országban elkövetett orosz háborús bűnöknek, írja a Guardian.

„Egyértelmű, hogy az Egyesült Királyság és Kanada a két legerősebb olyan ország, amely kiállt Ukrajna mellett és visszavágott Oroszország törvénytelen tetteire” – mondta Trudeau Londonban, ahová Erzsébet királynő temetése miatt utazott.

„Egyre egyértelműbb, hogy háborús bűnökről beszélhetünk, ha arra gondolunk, amit Bucsában láttunk, vagy az Ukrajna által visszafoglalt területeken felfedezett tömegsírokra. Megfelelő vizsgálatnak kell következnie, Vlagyimir Putyint, támogatóit és az orosz hadsereget pedig felelősségre kell vonni az általuk Ukrajnában elkövetett és jelenleg is folyó törvénysértésekért” – tette hozzá Trudeau.

Még mindig nem lehet tudni, hogyan reagálnak majd az oroszok az utóbbi időben elszenvedett kudarcaikra, jelentette ki az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője, Mark Milley vasárnap Lengyelországban.

Milley egy katonai bázison tett látogatást, aminek helyét biztonsági okokból nem közölte a Reuters. A tábornok éberségre szólította fel katonáit, annak ellenére, hogy nincs jele annak, hogy az Európában állomásozó amerikai csapatokat fokozottabb veszély fenyegetné.

„A háború most nem megy túl jól Oroszország szempontjából. Ezért mindannyiunk kötelessége, hogy éberséget tanúsítsunk. A hadászatban sohasem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy legközelebb mi fog történni pontosan” – mondta Milley.

(Guardian)

Az ENSZ Kongói Demokratikus Köztársaságban működő békefenntartó missziójának 250 ukrán katonája tért haza, részt vegyen az orosz csapatok elleni harcban, írja a BBC.

Az ukrán légi egység kivonását még márciusban jelentették be, akkor többen figyelmeztettek, hogy a lépés komoly helikopterhiányt okozhat az ENSZ-misszióban, mivel a gépek kulcsfontosságúak a Kongó keleti részének sűrű erdeiben rejtőző lázadó csoportok elleni harcban. A nyolc ukrán helikopter az ENSZ-flotta mintegy harmadát tette ki. Az orosz invázió februári kezdete óta Ukrajna már kivonta csapatait a többi ENSZ-békefenntartó misszióból.

Jacques Ndjoli, a Kongói Demokratikus Köztársaság parlamenti védelmi bizottságának tagja a BBC-nek nagy horderejűnek nevezte a kivonulást, ugyanakkor rámutatott, hogy a béke megteremtése az országban elsősorban a kongói hadsereg feladata.

A Kongói Demokratikus Köztársaságban működő ENSZ-missziónak, a Monusconak a polgári lakosság védelme és a béke megszilárdítása lenne a feladata, azonban sokan kritikát fogalmaztak meg vele szemben, hogy nem tudott mit kezdeni a három évtizede garázdálkodó fegyveres csoportokkal. Idén júliusban 36-an haltak meg – köztük négy ENSZ-békefenntartó –, amikor tüntetők megrohamozták és kifosztották az ENSZ épületeit az ország keleti részén található egyes városokban.

Az ENSZ 12 békefenntartó missziója közül ez az egyik legnagyobb szabású és legdrágább, évi 1 milliárd dollárnál is többet költ rá az ENSZ.

A Critical Threats és az Institute for the Study of War egy interaktív térképre vitték Oroszország ukrajnai inváziójának első 200 napját. Az animáció jól mutatja, hogy az ukrán csapatok milyen előrehaladást értek el az oroszok által megszállt területek visszafoglalásában, április óta több mint 60 ezer négyzetkilométernyi területet szabadítottak fel.

Békét sürget Vlagyimir Putyin orosz elnök a már több tucatnyi emberéletet is követelő határmenti összecsapások lezárására Kirgizisztán és Tádzsikisztán között – írja a Sky News.

Putyin vasárnap telefonon beszélt Szadir Dzsaparov kirgiz elnökkel és és Emomali Rahmont tádzsik vezetővel, az orosz elnök a vita békés rendezésére szólította fel a két felet, és felajánlotta, hogy akár közvetít is az ügy érdekében – közölte a Kreml.

A két ország közötti harcokban már hetvennél is többen haltak meg, két napja tűzszünetet hirdettek. A volt szovjet köztársaságok azzal vádolják egymást, hogy harckocsikkal, aknavetőkkel, rakétákkal és drónokkal támadtak rájuk. Tádzsikisztán és Kirgizisztán közös határa 980 kilométer hosszú, ebből 580 kilométernyi szakaszról sikerült eddig a két félnek megállapodnia. A Szovjetunió összeomlását követően – addig ugyanis a közös szövetségi államkeret miatt a határoknak inkább jelképes jelentőségük volt – több tucat, határ menti körzet hovatartozása vált vita tárgyává, és emiatt időről időre viszályok és összetűzések törnek ki az ott élők között.

Nyilvánítsanak engem is külföldi ügynöknek! – kérte Instagramján Alla Pugacsova, a 70-es, 80-as évek népszerű táncdalénekesnője. A bejegyzést azt követően írta, hogy férjét, a műsorvezető-humorista Maxim Galkint – aki többször is felemelte hangját az ukrajnai háború ellen – Oroszország külföldi ügynöknek nyilvánította.

„Kérem, vegyenek fel szeretett hazám külföldi ügynökeinek soraiba, mert szolidaritást vállalok a férjemmel, azzal a becsületes, tisztességes és őszinte emberrel, Oroszország igaz és megvesztegethetetlen polgárával, aki hazájának jólétet, békés életet, szólásszabadságot kíván, és véget vetne ... az illuzórikus célok érdekében ölni induló honfitársaink meggyilkolásának” – írta posztjában a 73 éves énekesnő.

Már összesen 165 hajó hagyta el Ukrajnát, fedélzetén 3,7 millió tonna mezőgazdasági termékkel, mióta feloldották a blokádot az ukrán tengeri kikötőknél, állítják az ukránok. Az ukrán infrastrukturális minisztérium szerint vasárnap tíz hajó hagyja el a kikötőket, 169 300 tonna mezőgazdasági termékkel a fedélzetén.

Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonatermelője, a háború előtt havonta akár 6 millió tonna gabonát is exportált. Júliusban írtak alá egy megállapodást Oroszországgal arról, hogy a kikötőkből újra szállíthatnak gabonát külföldre. (Guardian)

Az ukrán-magyar határszakaszon 6931-en léptek be szombaton Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 7949-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek, írja a rendőrség. Vonattal 155-en jöttek Budapestre a háború elől, köztük 50 gyerek. A rendőrség összesen 277 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. (MTI)

Kiadta szokásos katonai hírszerzési jelentését a brit védelmi minisztérium. Eszerint Oroszország az elmúlt hét napban fokozta az ukrajnai civil infrastruktúra elleni támadásokat, ilyen volt például Krivij Rih gátjainak a lebombázása vagy az elektromos hálózatot megrongáló rakétatámadások.

A britek szerint ennek közel lehet az elmúlt héten indult, nagy sikerű ukrán ellentámadásnak, amely elől az orosz csapatok gyakorlatilag elmenekültek a keleti fronton. A hírszerzési jelentés szerint az oroszok az ilyen légi csapásokkal próbálhatják aláásni az ukrán nép és kormány morálját.

A háború tovább zajlik a szomszédunkban, a legfontosabb eseményekről vasárnap is frissülő hírfolyammal tudósítunk. A szombati nap kiemelt hírei ezek voltak:

• Putyin nyilvánosan kommentálta az ukrán ellentámadást, azt mondta, céljuk továbbra is Donyec-medence teljes megszállása, nem sietnek ezzel.
• Zelenszkij azt mondta, szombati állás szerint 450 embert temettek el tömegsírokba Harkiv megyében, a sírok műholdképről is látszanak.
• Csehország, mint soros EU-elnök ebben az ügyben nemzetközi bírósági kivizsgálást szorgalmaz.
• A CEPA nevű amerikai elemzőközpont szerint az Oroszországot sújtó szankciók működnek, sokkal nagyobb hatásuk lesz, mint Európában.
• Folytatódott az ukrán erők előrenyomulása az Oszkil folyón túl.
• A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség közölte, hogy megjavították a a zaporizzsjai erőmű fő távvezetékét. Ez azért fontos, mert a megbízható külső áramforrás, illetve a tartalék áramforrások megléte nagyon fontos a nukleáris biztonság garantálásához.
• Rálőttek a pápa különmegbízottjára Zaporizzsja környékén.