Nemzetközi bíróságot állítana fel a cseh EU-elnökség az ukrajnai tömegsírok miatt

Az ukrán védelmi minisztérium pénteken számolt be arról, hogy tömegsírokat találtak a város közelében, és hamar kiderült az is, hogy az exhumált holttestek nagy részén erőszakos halál jelei láthatóak. A tömegsírok helyszínéről most a Maxar Technologies adott ki műholdképeket, balra a márciusi, jobbra pedig az augusztusi állapot látható.

Konrad Krajewski bíboros, pápai főalamizsnás már negyedjére utazott Ukrajnába a háború kezdete óta, hogy humanitárius segítséget nyújtson az ott élőknek, és bár ezúttal nem úszta meg incidens nélkül a küldetést, nem sérült meg a támadásban. Krajewski elsőként Odesszába látogatott el, majd innen Zaporizzsjába ment, ahonnan egy kisbusszal a közeli frontra utazott, ahová egy ideje csak katonák mennek önszántukból, de a senkiföldjén azért vannak még civilek is.

A Vatican News beszámolója szerint sikerült is élelmet és más hasznos dolgokat szétosztania a helyiek között, ezután lőttek rájuk. Végül sem Krajewski, sem pedig a vele utazók nem sérültek meg, így a bíboros zavartalanul folytathatta tovább az útját. A cikk szerint most még Zaporizzsjában van, de hamarosan Harkivbe utazik majd.

Jan Lipavský cseh külügyminiszter a Twitteren azt írta, hogy az oroszok több száz megkínzott és agyonlőtt ember holttestét hagyták hátra az Izjum környékén feltárt tömegsírokban, és hozzátette, hogy a 21. században egyszerűen elképzelhetetlen és visszataszító, hogy ilyet kövessen el valaki civilek ellen.

Lipavský szerint ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni, mint írta, az Európai Unió Tanácsának cseh elnöksége kiáll az összes háborús bűnös megbüntetése mellett. A külügyminiszter éppen ezért egy különleges nemzetközi bíróság gyors létrehozatalát szorgalmazta, melynek feladata a bűnösök felelősségre vonása lenne.

Tömegsírokat egyébként nemcsak Izjum környékén, hanem más felszabadított városokban is találtak, többek közt a frissen visszafoglalt Kupjanszkban is. A tömegsírokról szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is beszélt, ő úgy fogalmazott, hogy a felszabadított területeken az oroszok háborús bűnöket követtek el.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szombaton a helyszínen maradt szakembereinek tájékoztatása nyomán közölte a hírt, hozzátéve, hogy így az erőmű ismét közvetlenül az ukrán áramhálózatról kapja az áramot. A 750 kilovoltos távvezeték két héttel ezelőtt állt le, a korábbi három pedig már korábban elszállt, így először az egyetlen még üzemben maradó reaktor által termelt árammal biztosították az erőmű áramellátását (ez volt az ún. szigetüzem), majd ennek leállítása után az időközben helyreállított tartalékvezetékek segítségével. Ezekre a fő távvezeték megjavításával egyelőre most nincs szükség – tette hozzá a szervezet.

A távvezeték helyreállításával egy időben az ukrán Enerhoatom azt is közölte, hogy a maradék vezetékek megjavításához szükséges alkatrészeket, valamint a vészhelyzet esetén beüzemelhető dízelgenerátorokba való üzemanyagot is eljuttatott az erőműbe, amit a NAÜ megfigyelői is megerősítettek. A mostani helyzet fontos előrelépés, mert ahogy azt a NAÜ is kiemelte korábban, a megbízható külső áramforrás, illetve a tartalék áramforrások megléte nagyon fontos a nukleáris biztonság garantálásához.

A NAÜ a héten határozatban szólította fel Oroszországot, hogy hagyja el a zaporizzsjai atomerőművet, egyben felszólította az orosz hadsereget és a Roszatom orosz atomenergetikai konszernt, hogy haladéktalanul hagyjanak fel minden tevékenységükkel az atomerőmű területén és adják át a létesítmény ellenőrzését az ukrán hatóságoknak. Az erőmű helyzetéről részletesen legutóbb ebben a cikkben írtunk.

Az Institute for the Study of War (ISW) legfrissebb jelentése szerint az ukránok pénteken maradéktalanul visszafoglalták a folyó partján található Kupjanszkot, melynek felszabadítását egy hete erősítették meg hivatalosan. Az intézet a műholdképek alapján megállapította, hogy az ukrán katonák tüzérségi állásokat is kialakítottak már a folyó túloldalán. Azt is hozzátette, hogy ha az ukránok úgy döntenek, hogy tovább folytatják az ellentámadás után természetes frontvonallá avanzsáló Oszkilon túli műveleteket, az oroszok valószínűleg nem lesznek elég erősek ahhoz, hogy megakadályozzák az előretörést a folyó mentén.

A jelentésben emellett szó volt a tömegsírokról és az orosz kínzókamrákról, Putyin friss fenyegetéséről, amelyet az ellentámadás első publikus elismeréséhez mellékelt, valamint arról is, hogy az ukránok szerint az oroszok hamis zászlós (false flag) műveleteket terveznek végrehajtani a következő napokban az ellenőrzésük alatt tartott területeken. Arról is beszámoltak, hogy az ukránok az oroszországi Belgorod megyében található Valujki városát lőtték csütörtökről péntekre virradóra, az oroszok herszoni főhadiszállását pedig valószínűleg HIMARS-szal vették célba. Továbbá szó volt arról is, hogy az Ukrajnától elszakadt Donyecki- és Luhanszki Népköztársaságok egyes részein fogytán lehetnek a férfiak a kényszersorozás miatt.

Joe Biden amerikai elnök arra figyelmeztette Vlagyimir Putyint, nehogy hozzá merjen nyúlni a vegyi vagy taktikai nukleáris fegyvereihez az ukrajnai háborúban. A Guardian szemlézte a CBS-szel készült interjút, amiben arról kérdezték Bident, mit szólna, ha az orosz vezető ilyen fegyverek bevetését fontolgatná:

„Nehogy. Nehogy. Nehogy. Ez úgy megváltoztatná a háború arculatát, mint semmi más a második világháború óta.”

Az amerikai elnök nem akarta részletezni, mit tenne az Egyesült Államok, ha Putyin eljutna a nukleáris vagy a vegyi fegyverek bevetéséig. Viszont hozzátette: „Olyannyira a világ páriájává válnának, mint amennyire még soha. Az pedig a cselekvésük mértékétől függ, hogy milyen válaszlépést váltanak majd ki ezzel.”

Hosszú évekbe telhet, mire Oroszország gazdasága visszaáll az orosz–ukrán háború előtti szintre – erről Tóth-Czifra András, a CEPA nevű amerikai elemzőközpont kutatója beszélt a G7-nek. „Az orosz lakosság többségének a hanyatló életszínvonal nem lesz újdonság, mivel a reáljövedelmek évek óta stagnálnak, vagy esnek” – tette hozzá az elemző.

Tóth-Czifra szerint az orosz gazdasági modell szinte minden eleme nehéz kihívásokkal küzd, a nyersanyag-exporttól kezdve a hadiiparon át más, a szankciók által érintett iparágakig.

„A szankciók tehát jól működnek, és sokkal nagyobb hatásuk lesz, mint Európában. Németországban a Kieli Világgazdasági Intézet legfrissebb előrejelzése szerint még az Északi Áramlat teljes leállítása estén is csak 0,7 százalékos recesszió várható 2023-ban, majd 2024-re már ismét 1,7 százalékos bővülést várnak. Ehhez képest Oroszországban ezek a hatások hosszabb távúak és sokkal mélyebbek lehetnek”

– mondja az elemző. Szerinte nagyjából 2028-2030 környékére kerülhet vissza oda az orosz gazdaság szintje, ahol 2021-ben volt.

Bár az orosz vezetés kínosan ügyel arra, hogy ne maradjanak tömegek munka nélkül, így is egyre gyakoribb téma a helyi sajtóban a fizetések elmaradása, és egyre több iparágban kényszerülnek elbocsátásokra. Tóth-Czifra szerint ugyan politikai eszközökkel el lehet fedni a munkanélküliséget, de a szegények száma nőni fog: 20 százalék környékéről akár 33 százalék közelébe is nőhet a nélkülözők aránya a lakosságban.

Igaz, az elemző szerint a szankciók és a gazdasági visszaesés ellenére is létrejöhet egy középtávon fenntartható orosz gazdaság, ami papíron évekig működhet úgy, hogy kevesebbet termel, rosszabb minőségben. Példaként említette Tóth-Czifra erre Venezuela, Irak és Észak-Korea gazdaságát.

Bár sikeres volt az elmúlt hetekben az ukrán ellentámadás, de Volodimir Zelenszkij szerint korai lenne még háborús fordulatról, vagy a konfliktus végéről beszélni. Az ukrán elnök a Reutersnek adott interjújában arról is beszélt, hogy a felszabadított területeken az oroszok háborús bűnöket követtek el – utalva ezzel azokra a tömegsírokra, melyeket nemrég tártak fel többek között Izjum környékén.

„Mai állás szerint 450 embert temettek el [Harkiv megyében]. De felfedeztek egyéni sírokat, megkínzott embereket, és egyes helyeken egész családokat is”

– mondta a hírügynökségnek Zelenszkij. Harkiv megye kormányzója is arról beszélt, hogy a tömegsírok exhumálásakor a holttestek egy részét hátrakötött kézzel találták meg. Zelenszkij szerint a harkivi helyzet hasonló a „Bucsa utáni véres szappanoperához”. A Kijev környéki városban tavasszal fedeztek fel tömegsírokat az oroszok kivonulása után, a tömegmészárlás vádját viszont Moszkva tagadja.

Az ukrán elnök szerint az ellentámadásuk meggyőzheti az eddig hezitáló országokat arról, hogy érdemes fegyvert küldeni Ukrajnának. „Több segítséget szeretnénk kapni Törökországtól, Dél-Koreától. Több segítséget az arab világtól, Ázsiából” – mondta, majd kiemelte Németországot is. Zelenszkij szerint „bizonyos pszichológiai akadályai” is lehetnek a náci múlt miatt annak, hogy Berlin katonai felszerelést küldjön, de szerinte ezek is létfontosságúak az „orosz fasizmussal” szembeni harchoz.

A Reuters végül arról kérdezte Zelenszkijt, van-e ideje néha lepihenni, amire úgy válaszolt: „Nagyon szeretném, ha az oroszok lepihennének végre.”

Úgy tűnik, a katonai után a diplomáciai fronton is megbicsaklott Vlagyimir Putyin: hiába próbál szövetségeseket keresni az ukrajnai háborújához, sorra kapja a kosarakat a külföldi vezetőktől, írja a CNN. Hszi Csin-ping kínai elnöknél alig jutott többre egy nesze semminél, most pedig Narendra Modi indiai miniszterelnök állt bele a háborúellenes narratívába:

„Tudom, hogy ez most nem a háború ideje, és többször is beszéltünk már telefonon arról, hogy a demokrácia, a diplomácia és a párbeszéd viszik előre a világot”

– mondta pénteken Putyinnak az indiai vezető. Az orosz elnök erre úgy reagált, hogy „Oroszország mindent megtesz az ukrajnai konfliktus mielőbbi befejezésének érdekében”.

Tovább növelheti Oroszország az ukránok elleni támadások intenzitását, ha Ukrajna orosz területeket támad – erről beszélt pénteken üzbegisztáni látogatásán Vlagyimir Putyin, írja a Guardian. Az orosz elnök szerint továbbra is céljuk a Donyec-medence teljes megszállása, és Kijev sikeres ellentámadása ellenére nem lát indokot arra, amiért ezt a célt felül kellene vizsgálni.

„Nem sietünk”

– mondta Putyin a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozója után. Hozzátette, hogy Moszkva eddig csak önkéntes katonákat küldött Ukrajnába.

Putyin pénteken kommentálta először a szeptember eleji ukrán offenzívát, amelyben több ezer négyzetkilométernyi területet szabadítottak fel Harkiv megyében alig egy hét alatt – nagyobb területet, mint amennyit a megszálló orosz erők foglaltak el az elmúlt négy hónapban. Az offenzíváról itt írtunk részletesen.

„Meglátjuk, hogyan alakul és hogyan végződik” – mondta az orosz elnök. Szerinte az ukránok az oroszországi polgári infrastruktúrát is célba vették, amire „eddig visszafogottan” válaszoltak, de „csak eddig”:

„Ha így alakul a helyzet, akkor a mi válaszlépéseink is komolyabbak lesznek. Az orosz erők néhány igen hatásos csapást is mértek nemrégiben”

– tette hozzá az orosz vezető, utalva ezzel a héten történt orosz támadásokra az észak-ukrajnai erőművek és a Krivij Rih közelében fekvő gátrendszer ellen.

Az üzbegisztáni csúcs egyébként más szempontból is kiemelt esemény volt: Hszi Csin-ping kínai elnök 2020 januárja óta először hagyta el Kínát, és találkozott Vlagyimir Putyinnal is. Az orosz elnök viszont nem igazán jött ki kézzelfogható eredménnyel az egyeztetésről – erről bővebben itt olvashat.

Miközben Ukrajna folytatja a támadó hadműveleteit az ország északkeleti részén, az orosz erők egy védelmi vonalat hoztak létre az Oszkil folyó és Szvatove városa között – írja reggeli jelentésében a brit védelmi minisztérium.

„Oroszország valószínűleg azért tartja fontosnak, hogy fenntartsa az ellenőrzést a zóna felett, mert ezen keresztül halad át az oroszországi Belgorod régióból indulva egy olyan fő utánpótlási útvonal, amely még mindig orosz kéz alatt van”

– írja a jelentés.

Hozzáteszik, hogy a vonal az oroszok által teljes egészében megszállt Luhanszk megye határán húzódik. A megye megszállása Moszkva deklarált célja volt az offenzíva februári kezdete óta, és a britek szerint „bármilyen jelentős luhanszki területvesztés egyértelműen aláássa Oroszország stratégiáját”.

Szerintük az orosz hadsereg makacsul ragaszkodni fog a Donbaszban megszerzett területekhez, de „nem világos, hogy Oroszország frontvonalbeli erői rendelkeznek-e elég tartalékkal vagy megfelelő morállal ahhoz, hogy ellenálljanak egy újabb összehangolt ukrán támadásnak”.

• A brit hírszerzés szerint Oroszországban a börtönökben is toborozzák a katonákat. Emellett a katonai akadémiák lerövidítik a képzési idejüket és előrehozzák a kadétok vizsgáinak időpontját.
• Joe Biden amerikai elnök egy újabb 600 millió dolláros fegyvercsomagot küld Ukrajnának.
• Tömegsírokra bukkantak a néhány nappal ezelőtt visszafoglalt Izjum városában. A legnagyobb sírban több mint 440 holttestet találtak. Az exhumált holttestek jó részén erőszakos halálra utaló jelek voltak.
• A cseh Információs és Biztonsági Szolgálat lefülelt a külügyminisztériumban egy téglát, aki az orosz Külügyi Hírszerző Szolgálatnak jelentett
• Megszűnik az Észtország és Oroszország közötti kétoldalú vámügyi együttműködési megállapodás
• Ferenc pápa kijelentette, hogy erkölcsileg legitim, ha a nemzetek fegyvereket szállítanak Ukrajnának, hogy segítsenek az országnak megvédeni magát az orosz agresszióval szemben.
• Néhány óra alatt négy, oroszok által beiktatott tisztviselő lett merénylet áldozata Ukrajna megszállt részén, Luhanszk és Zaporizzsja megyékben.
• Putyin azt mondta, Oroszország mindent, hogy mihamarabb véget érjen a háború, de az ukránok nem akarnak tárgyalni.

A háború pénteki eseményeit ide kattintva tudja elolvasni.