III. Károlyt trónörökösként jól ismerte a világ, most az a kérdés, milyen király lesz belőle

III. Károly már közvetlenül édesanyja, II. Erzsébet királynő csütörtöki halála után uralkodó lett, de szombaton formális ceremónián is királlyá nyilvánították (amit tudósítónk a helyszínen is követett). III. Károly a leghosszabb ideig volt a trón várományosa, és senkiből nem lett még ilyen idősen uralkodó a brit történelemben. A 73 éves Károly életét trónörökösként eddig is nyomon követte a világ, a folyamatos figyelem és a róla kialakult kép ellenére azonban így is sokan találgatják, hogy mire lehet tőle számítani királyként.

Ellentétben a 25 évesen trónra került II. Erzsébettel, aki gondosan ügyelt rá, hogy szinte semmilyen ügyben ne lehessen kiismerni a véleményét, Károly számos kérdésben megnyilvánult az elmúlt évtizedek alatt.

Egyes visszás kijelentései és ügyei mellett a néhai feleségével, Dianával, és kisebbik fiával, Harryvel való kapcsolata is megtépázta tekintélyét, amit széleskörű jótékonysági tevékenységével és például a környezetvédelem és fenntarthatóság melletti kiállással is próbált ellensúlyozni.

A brit uralkodó szerepe az alkotmányos monarchiában erősen korlátozott, azonban az ország legfontosabb soft power-forrásaként egyáltalán nem mindegy, hogy a meglévő keretek között hogyan fogja fel pozícióját. Egy nappal a királynő halála után a Telex helyszíni tudósítóinak bizakodva beszéltek a királynőt gyászoló londoniak arról, hogy többek között modernitást és a fenntarthatóság képviseletét várják III. Károlytól.

A királyi családot nyomon követő tudósítók és elemzők szerint Károly nem próbál majd teljesen II. Erzsébetre hasonlítani, de elsődlegesen a folytonosságot és a stabilitást kell képviselnie. Emellett egyszerre kell megőriznie a népszerű édesanyja örökségét, és a királyi család egyik kritikusabban megítélt tagjaként alakítania saját imázsát az új szerepében. A legtöbben azt várják, hogy jelentősen visszavesz korábbi aktivizmusából, mások szerint viszont az is a célja, hogy zöld királyként is bevonuljon a történelembe, miközben erősen karcsúsíthat a királyi udvart különböző eseményeken képviselő családtagok listáján.

III. Károly a péntek este a nemzethez intézett első királyi beszédében bejelentette, hogy az új trónörökös, Vilmos megkapja a walesi hercegi címet, amire neki magának régebben éveket kellett várnia. De nem elsősorban a következő napokban, hanem például majd a II. Erzsébet temetése után is csak hónapokkal később esedékes koronázás lebonyolításakor derülhet ki, hogy lesznek-e hangsúlyeltolódások a királynő uralkodásához képest, és ha igen, milyenek.

Sok százmillióan követték az esküvőjét, de a válását is

A Károly Fülöp Artúr György néven született herceg hároméves volt, amikor Erzsébet 1952-ben királynő lett, így tényleg szinte egész eddigi életében a trón várományosa volt. Kétségekkel és problémás iskolai évekkel teli fiatalkora lezárásaként ő lett az első brit trónörökös, aki lediplomázott, rövidebb ideig a légierőnél, majd a haditengerészetnél is szolgált. Számos beszámoló idézi fel, hogyan próbálta a királyi család egyengetni az útját, beleértve a róla kialakult képet.

Az 1969-ben a királyi családról készített, vegyes fogadtatású dokumentumfilmmel is részben az akkor 21 éves Károly bemutatása volt a cél, utána egy hónappal tartották a walesi hercegi címhez kötődő formális beiktatási ceremóniát. Károly az 1970-es évek elején találkozott először Kamillával, aki csütörtöktől királynévá vált, és a herceg már akkor tartott beszédet a környezetszennyezés káros hatásairól, és felszólalt a műanyag tárolók ellen. Igazán azonban a Dianával tartott esküvőjekor szegeződött rá és a királyi családra minden tekintet.

1981-ben a becslések szerint 74 országban összesen 750 millió ember követte élőben a ceremóniát, amit az évszázad esküvőjének neveztek akkoriban. Noha Diana nagyon népszerű volt a közvélemény szemében – és sokkal kedveltebb, mint a zárkózottnak látott trónörökös –, és megszületett két gyerekük, Vilmos és Harry herceg, a házassága Károllyal és a kapcsolata a királyi családdal kezdettől fogva nehézkes volt. Károlyék házassága hamar zátonyra futott, ami a bulvárlapok címlapjáról köszönt vissza.

Ez az időszak meghatározó volt a Károlyról kialakult vélemények szempontjából.

Miután különköltöztek, Diana az elhíresült, 1995-ös BBC-interjúban is beszélt a királyi család fojtogató légköréről, és Kamilláról is, mint férje szeretőjéről: „Hárman voltunk ebben a házasságban, egy kicsit zsúfolt volt.” 1996-ban váltak el, a következő évben Diana meghalt egy párizsi alagútban történt autóbalesetben.

A királyi család népszerűségét több másik botrány és ügy is kikezdte a 90-es években, és Károllyal szemben is komoly ellenérzések alakultak ki. Az 1990-es évek közepén kezdték először hangoztatni többen, hogy a trónörökös eljátszotta a jogát, hogy király legyen, és az utódlásnak ugrania kellene egy generációt, Vilmosig. A New York Times szerint 1991 és 1996 között a MORI felmérésében 82 százalékról 41 százalékra esett vissza azoknak az aránya, akik úgy gondolták, hogy Károlyból jó király lenne.

A 2000-es évek elejére azonban a királyi családnak sikerült túllépnie ezen az időszakon, és a monarchia népszerű maradt. A brit közvélemény alakulása is hozzájárult ahhoz, hogy 2005-ben a királynő engedélyével lehetővé vált Károly és Kamilla esküvője, ami évekkel korábban még elképzelhetetlennek tűnt. Kamilla nem vette fel a Diana által használt walesi hercegné, csak a cornwalli hercegné címet, 17 évvel később pedig II. Erzsébet is nyilvánosan kifejezte, azt szeretné, ha Károly trónra lépésével majd királynénak szólítanák fia második feleségét.

A környezetvédelem kitartó szószólója

Károlynak az elmúlt évtizedekben sokak szemében sikerült valamelyest javítania a megítélésén, és a róla kialakult benyomásoknál fontos szerep jutott a több száz jótékonysági szervezetben vállalt kisebb-nagyobb szerepének is. Már 1976-ban megalapította a Prince’s Trustot, ami közel egymillió hátrányos helyzetű fiatalnak segített az évek során, többek között Idris Elba színésznek is karrierje kezdetén. A Károlyhoz köthető szervezetek felléptek a trópusi erdők kivágása ellen, kiálltak a fenntarthatóságért, miközben a herceg rendszeresen felszólalt kapcsolódó rendezvényeken. Ezek között volt legutóbb például a Glasgow-ban tartott COP26 klímakonferencia, ami csak egyike volt azoknak az eseményeknek, amelyekkel aktívan építette a környezetvédő trónörökös imázsát.

Sokszor hangsúlyozta, hogy a magánvéleményét mondja, nem pedig a királyi családét, de az biztos, hogy számos ügyben jól ismert az álláspontja, ellentétben a néhai II. Erzsébettel. Károly többször is felszólalt az iszlamofóbia ellen, miközben támogatja a brit társadalmi hierarchia megőrzését, és a rókavadászatok megtartását. Miután júniusban arról érkeztek hírek, hogy Károly ellenezte a brit kormány sokak által bírált tervét, amellyel az illegális bevándorlókat Ruandába toloncolnák ki, a hivatala közleményben jelezte, hogy uralkodóként „politikailag semleges” maradna.

Nem csak ilyen ügyekben és kontextusban került azonban elő a véleménye. 1984-ben például kifigurázta a Nemzeti Galéria bővítési tervét, amit el is vetettek. Építészek azonban később kifogásolták, hogy a háttérben rendszeresen lobbizott neki nem tetsző arculatok ellen. 2006-ban a The Mail on Sunday közölt részleteket arról, hogyan bírálta naplójában a kínai tisztviselőket 1997-ben, amikor Hongkong visszakerült Kínához (Károly később személyiségi jogainak megsértése miatt pert nyert a lap ellen).

Politikusoknak küldött üzenetek, milliós adományok

Károlyt többször megvádolták azzal is az évtizedek alatt, hogy megpróbált befolyásolni aktív politikusokat. 2015-ben kiderült, hogy bizalmas iratokat kapott a brit kormány belső működéséről, egy képviselő pedig „a legjobban informált lobbistának” nevezte Nagy-Britanniában. A Guardianen keresztül nyilvánosságra kerültek olyan jegyzetek, amelyek széles körben utaltak lobbizására az illegális halászat beszüntetésétől kezdve az iraki csapatok felszerelésének javítására tett javaslatokig.

Robert Lacey életrajzíró, a Netflixen látható A korona című sorozatának egyik felkért szakértője, azt mondta a Time-nak, hogy Károly gondosan megválogatta, milyen ügyeket támogat az évek során. Azonban ezen a téren is többször magyarázkodnia kellett, az elmúlt évekből is voltak ilyen esetek. Tudósok egy csoportja például szóvá tette, amikor egy homeopátiás gyógyítást promotáló csoportnak lett a pártfogója 2019-ben.

2022 júniusában pedig azután kellett magyarázkodnia a hivatalának, hogy a Sunday Times arról írt, összesen 3 millió eurónyi készpénzt kapott jótékonyságra egy volt katari miniszterelnöktől – a CBS szerint volt, hogy aktatáskában, máskor bevásárlószatyorban. A Károlyt képviselő Clarence House szerint a 2011-2015 közötti pénzeket megfelelően iktatták adományként. Júliusban a Sunday Times írt arról, hogy Oszama bin Laden szaúdi féltestvére 1,2 millió dolláros adományt adott az egyik alapnak 2013-ban.

Messze a népszerűsége II. Erzsébettől, de Vilmostól is

Azonban nem csak az ilyen esetek miatt került Károly egyértelműen jobban előtérbe II. Erzsébet utolsó éveiben. A 96 éves korában meghalt királynő egészen a közelmúltig sűrű napirendet tartott, és megjelent nyilvános eseményeken, azonban egyre több esetben képviselte Károly fontos helyzetekben az uralkodót. Noha többször is elterjedt olyan találgatás, hogy vajon II. Erzsébet átadja-e a trónt fiának, ez nem történt meg, de a 2022/23-as parlamenti ülésszak kezdetén a mozgásszervi problémákkal küzdő édesanyja helyett így is Károly mondta el a királynő beszédét (ez a kormány terveinek a formális felolvasása).

Azonban hiába békéltek meg vele a turbulens 90-es évek után a britek, és a BBC szerint egy tavaly év végi felmérésben a válaszolóknak már a közel kétharmada pozitívan ítélte meg, az összevetésekben

nemcsak II. Erzsébethez képest maradt alacsony a népszerűsége, hanem a királyi család más prominenseihez, például fiához, Vilmoshoz képest is.

Az is sokatmondó volt, hogy az Ipsos MORI 2021-es felmérésében csak a megkérdezettek 11 százaléka említette Károlyt a kedvenc királyi családtagjaként, egy felmérés pedig 2022 áprilisában azt mutatta, hogy 42 százalék szerint félre kellene állnia fia javára, és csak 24 százalék gondolta ennek ellenkezőjét. A YouGov felmérésében a királynőt is számolva csak a hetedik legnépszerűbb királyi családtag volt, a fiatalok között csak a 12. A többség pedig egyértelműen úgy látja, hogy királyi párként – a királynő apolitikus hozzáállásához egyébként közelebb eső – Vilmos és felesége, Katalin hercegné lesz a meghatározó a következő években, nem pedig Károly és Kamilla.

Arról itt írtunk részletesebben, hogy hetven évig tartó uralkodása alatt II. Erzsébetnek is meg kellett újítania a királyi házat, igazodnia kellett a társadalmi elvárásokhoz, de halála után fiának még nehezebb dolga lesz a monarchia megőrzésében a személyes megítélése és a családi botrányok miatt, de azért is, mert noha a monarchia támogatottsága stabil, a legfiatalabb választók között már többségben vannak a köztársaságpártiak.

Kérdéses a királyi család tagjainak szerepe

„Soha nem akart a trónra lépésre gondolni, mert ez együtt járt az édesanyja halálával” – mondta csütörtökön egy volt tanácsadója. Azért a királyi udvart követő szakértők és tudósítók a trónörökösként előszeretettel hangoztatott álláspontjai vagy elszórt megjegyzései alapján már próbálták találgatni, hogy milyen irányban jöhetnek változások III. Károly alatt, aki egyesek szerint a lehető legfelkészültebb az uralkodásra.

III. Károly a skóciai Balmorali kastélyból Londonba visszaérkezve pénteken több mint száz emberrel fogott kezet a Buckingham-palotánál összegyűlt gyászolók közül, este pedig az első beszédében a II. Erzsébet emléke előtti tisztelgés és Vilmos walesi hercegi címének bejelentése mellett szeretetét fejezte ki a királyi családdal korábban szakító Harry herceg és Meghan Markle felé is.

Ez azért volt fontos, mert fiatalabb fiával megromlott a kapcsolatuk. Harryék szerint a szakításra és az Amerikába költözésre azért volt szükségük, mert a sajtó és részben a család is ellenséges volt Meghannel, Harry rasszizmust is sejtetett. Harry az Oprah Winfrey-nek adott interjúban azt mondta, hogy apja egy ideje már nem veszi fel neki a telefont, és sok sérelem van mindkét oldalon. Harry egy olyan memoáron is dolgozik, ami további részletekkel szolgálhat a velük történtekről és a királyi család fojtogatónak nevezett légköréről.

Erre nem volt még konkrét utalás, de többen is azt feltételezik, hogy Károly trónra lépése elég komoly hatással lesz a királyi család kevésbé prominens tagjainak a szerepére, akiket II. Erzsébet tudatosan vont be jobban a reprezentációs feladatokba.

„Valószínűleg egy kisebb csoport fogja képviselni a koronát, aminek meglesznek az előnyei és a hátrányai”

– mondta a USA Todaynek Carolyn Harris, a Torontói Egyetem történésze, a királyi családról szóló egyik könyv szerzője. Amellett, hogy Károlyékon kívül a legnagyobb hangsúly Vilmoson, Katalinon és gyerekeiken lehet, a közeli családtagok közül András herceg még inkább háttérbe szorulhat. Állítólag korábban is fontos szerepe volt Károlynak abban, hogy a fiatalkorú elleni szexuális erőszakkal megvádolt, peren kívül megegyező András hercegtől nyilvánosan minél jobban távolodjon a család.

II. Erzsébet a lehető legjobban ragaszkodott a hagyományokhoz, de Károlyról korábbi nyilatkozatai alapján úgy vélik, hogy ezen valamennyit lazítani akar majd, és tovább modernizálhatja a monarchiát. Károly elképzeléseiben részben azért is szerepelhet a monarchia áramvonalasítása, hogy ne kerüljön több pénzbe a királyi család az adófizetőknek, amivel egyes köztársaságpárti kritikákra is reflektálhat. (A királyi udvarra 2021-22-ben 102 millió font – kb. 46,7 milliárd forint – közpénzt költöttek, de fontos adalék, hogy a turizmus előmozdítójaként is szerepe van a királyi családnak. Vonzereje és az általa generált bevételek egyes számítások szerint 2014–2019 között 2,8 milliárd fontot hoztak a költségvetésnek.)

Nem ugyanaz trónörökösként, mint uralkodóként

2014-ben egy volt közeli munkatársa is azt mondta, szerinte Károly a trónra lépése után nem fog átmenni egy teljes újrafazonírozáson, hogy közelebb kerüljön ahhoz az uralkodói felfogáshoz, ami II. Erzsébetet jellemezte, viszont jobban megválogatná a szavait és azt is, miről szólal meg, hogy ne okozzanak kárt a monarchiának.

„Kezdettől tudta, hogy meg kell majd változnia. A közvélemény nem akar majd egy kampányoló uralkodót”

– mondta a BBC-nek Vernon Bogdanor, a King's College London oktatója, aki szerint a más szerepekhez más szabályok is tartoznak. Egy 2018-as dokumentumfilmben megkérdezték, hogy folytatná-e majd királyként is az aktivista vonalat. „Nem vagyok olyan hülye. Tisztában vagyok vele, hogy más feladat az uralkodóé”.

Mások szerint azonban arra is volt tőle utalás, hogy aktívabb maradna. A Károllyal a Prince's Trustnál évekig dolgozó Lloyd Dorfman sem gondolja, hogy teljesen felhagyna az olyan ügyek képviseletével, mint a klímaváltozás elleni küzdelem vagy a biogazdálkodás. Bogdanor úgy vélte, hogy Károly próbál majd még jobban nyitni a kisebbségek és a hátrányos helyzetű csoportok felé. Azt is feltételezi, hogy a királyi udvar jobban fogja támogatni a művészeteket, a zenét és a kultúrát.

Ed Owens, a brit királyi család modern történetét kutató történész szerint a monarchia azzal élt túl, hogy folyamatosan kereste, milyen új szerepet tudna betölteni. Ez pedig az új király esetében is iránymutató lehet. Owens azonban a Voxnak hozzátette, hogy Károlynak nincs valódi politikai hatalma, miközben például a környezetvédelmi, klímaváltozás elleni lépések számos nehéz politikai döntést is igényelnek.

Persze ezeknél is felmerül, hogy az uralkodó heti rendszerességgel beszél a miniszterelnökkel, és az is elég fontos szempont, hogy a diplomáciai vacsorákon, utakon a világ legbefolyásosabb embereivel tud kapcsolatba kerülni. James Vaughn történész a Politicónak arról beszélt, kérdés, hogy Károly megpróbál-e a kereteken belül nagyobb befolyással bírni a brit kormány politikájára és gondolkodására, mint II. Erzsébet valaha is próbált volna.

Noha végül tizenöt országnak maradt hivatalosan az államfője, II. Erzsébetnek nagyon fontos volt, hogy az ötvenhat ország, köztük számos volt brit gyarmat laza szervezetének számító Nemzetközösséget egyben tartsa. 2018-ban, a Nemzetközösség csúcstalálkozóján II. Erzsébet hivatalosan is bejelentette, hogy Károlyt szeretné utódjaként a Nemzetközösség élén, ezt pedig elfogadták – ez nem lett volna automatikus most a királynő halálával. Kérdés, hogy

felmerül-e most komolyan egyes országokban, hogy II. Erzsébet után elvessék a brit uralkodót formális államfőjükként

(amit az is erősíthet, hogy van, ahol egyébként is alkotmányt kell módosítani az uralkodó személyének megváltozása miatt), de Károly jelenléte és beszéde Barbados tavaly év végi köztársasággá alakulásánál is jelezte, hogy a szélesebb Nemzetközösség neki is prioritás lesz.

Az már szombaton hivatalossá vált, hogy II. Erzsébet temetését szeptember 19-én tartják. A királynő gyászszertartása a londoni Westminster-apátságban lesz, majd Windsorban helyezik végső nyugalomra. II. Erzsébet esetében több mint egy év volt a koronázásig tartó gyászidőszak. Most a legtöbben úgy vélik, ez rövidebb lehet. Mindenesetre az addig eltelt időszak, és a koronázás körüli rendezvények is támpontot adhatnak ahhoz, hogy milyen király akar majd lenni III. Károly.