A királynő a monitoron is királynő?

2022. május 25. – 16:13

A királynő a monitoron is királynő?
II. Erzsébet királynő egy kivetítőn keresztül a windsori kastélyban tart virtuális audienciát – Fotó: Yui Mok / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Beérik a britek azzal, ha ezentúl jobbára csak videókivetítőn látják betegeskedő királynőjüket? Mennyi esély van arra, hogy a mozgásszervi nehézségekkel küszködő II. Erzsébet félreáll, és régens lesz Károly hercegből? A 70 évnyi uralkodást ünneplő jubileumi rendezvények előtt sokat tárgyalt téma, mi történik, ha a királynő nem tudja ellátni már mindazt a tengernyi teendőt, amit korábban igen.

Az egyenruhás Károly herceg mellett üres szék, azon árválkodó korona – ezzel a látvánnyal szembesültek a britek a parlament 2022–2023-as ülésszakának ünnepélyes megnyitóját figyelve. A kép kissé abszurd és rendkívül szokatlan: generációk nőttek fel úgy, hogy soha, egyetlenegyszer sem látták hiányozni II. Erzsébet királynőt erről az eseményről. A ceremónián fontos szerep jut az uralkodónak: nem az ő, hanem az aktuális kormány irománya ugyan, de neki kell felolvasnia azt a beszédet, amely a kormány következő ülésszakra tervezett programját és a bevezetni kívánt új törvényeket mutatja be. 70 évnyi uralkodása alatt Erzsébet eddig mindössze kétszer hagyta helyettesre a beszéd elmondását, 1959-ben és – ezelőtt utoljára – 1963-ban, mindkétszer azért, mert éppen gyereket várt.

Az idén május 10-én azonban helyette csak a koronáját fuvarozta külön sofőr a Lordok Házába, a beszédet pedig a fia, Károly herceg olvasta fel. Ő a windsori kastélyból nézte a közvetítést.

A Buckingham-palota „epizodikus mozgásszervi problémákkal” indokolta a távolmaradást. Ami a gyakorlatban, úgy tűnik, azt jelenti, hogy a 96 éves királynőnek nehezére esik az állás, a járás. Hogy pontosan milyen betegségről, milyen súlyosságú problémákról van szó, arról a palota hallgat, de ezek a bizonyos „epizodikus mozgásszervi” gondok tavaly ősz óta mintha egyre sűrűbben jelentkeznének, és a királynő – akinek koronavírus-fertőzés miatt is távol kellett maradnia nyilvános eseményektől február végén – egyre több olyan programról marad távol, amelynek a kihagyása korábban szinte elképzelhetetlen lett volna.

Lovak és mosolyok

1970 óta az idén először nem vett részt a húsvét reggeli istentiszteleten, nem volt a nagycsütörtöki szertartáson a windsori Szent György-kápolnában, lemondta az éves nemzetközösségi szertartást. Hogy az egészségi problémák tényleg epizodikusak, vagyis nem folyamatosan rossz a helyzet, azt mutatja, hogy II. Erzsébet május közepén viszont mutatkozott azon a nagyszabású lovas rendezvényen, amely egyébként az egyik legkedvesebb programja. Bottal járt, de mosolygott a fotókon, kék kardigánjában, fehér blúzában kifejezetten jól nézett ki, többekkel elbeszélgetett, körülbelül egy órát maradt, érkezéskor pedig percekig tartó ováció és vastaps fogadta.

Ehhez a programhoz nem kellett fárasztó utazásra vállalkoznia, a helyszín közel volt a windsori kastélyhoz. Nem sokkal később aztán a királynő meglepetésszerű látogatást tett a Paddington metróállomáson, hogy megtekintse a róla elnevezett új vonalat, az Elisabeth Line-t, ez a Buckingham-palotához van közel.

A lovas rendezvény volt március óta az első nyilvános megjelenése, az ezelőtti legutóbbi alkalom az volt, amikor a Westminster-apátságban vett részt egy Fülöp herceg emlékére rendezett misén. Ha a 96 év önmagában nem lenne elég magyarázat a királynő egészségének törékenyebbé válására: II. Erzsébet háta mögött kemény időszak van, a férje halála, a Jeffrey Epsteinnel barátkozó kedvenc gyereke, András herceg botránya, Harry és Meghan eltávolodása a királyi családtól.

A betegeskedés tavaly ősszel kezdődött. Októberben egy éjszakát kórházban töltött a királynő, hogy miért, azt szokása szerint nem közölte a Buckingham-palota. Akkor le kellett mondani egy betervezett írországi utat és egyéb programokat is. Februárban jött egy újabb nagyobb ijedség: II. Erzsébet elkapta a Covidot, de végül enyhe tünetekkel átvészelte a betegséget.

A királynő bottal érkezik a Westminster-apátságba a férjének szentelt megemlékezésre, 2022. március 29-én – Fotó: Richard Pohle / AFP
A királynő bottal érkezik a Westminster-apátságba a férjének szentelt megemlékezésre, 2022. március 29-én – Fotó: Richard Pohle / AFP

Legutóbb ez a koronavírusos időszak volt az, amikor a sajtó egy része – például a New York Times – elérkezettnek látta az időt elővenni a témát: mi történik, ha a királynő nem tudja ellátni királynői teendőit. Az „epizodikus mozgásszervi panaszok” és a lemondott programok miatt mostanában, az uralkodása 70 éves évfordulóját június 2–5. között ünneplő platinajubileumi rendezvénysorozat előtti napokban újra terítéken van a téma.

Technikailag az a helyzet, hogy az uralkodót akadályoztatása esetén helyettesíthetik bizonyos személyek. Helyettes lehetne egyfelől a házastárs, de II. Erzsébet tavaly megözvegyült, Fülöp halála után tehát az örökösödési sorban következő négy ember közül kerülhetnek ki a helyettesek. Ez II. Erzsébet esetében Károlyt, Vilmost, Andrást és Harryt jelentette. Mivel András az Epstein-botrány miatt teljes háttérbe vonulásra kényszerült, Harry meg családostul Kaliforniába költözött, Károly és Vilmos maradt bevethető helyettesnek. Ebben a rendszerben mindig konkrét feladatokra jelölik ki egyiküket vagy másikukat.

Negyvenkétszer a föld körül

Károly kijelölésével most először fordult elő kétszáz év óta, hogy trónörökös olvasta fel az uralkodó beszédét a parlamenti ülésszak megnyitóján (1959-ben és 1963-ban a lordkancellár tette ezt meg a terhes királynő helyett). Utoljára IV. György helyettesítette így apját, III. Györgyöt, aki 1811 és 1820 között pszichésen alkalmatlan volt már az uralkodásra. IV. György idején volt utoljára példa arra a briteknél, hogy régensherceg üljön a trónon.

Károly vele szemben egyszerű helyettes, a régensséggel járó döntési jogosítványok nélkül. A helyettesítés nem terjed ki olyan alapvető jogkörökre, mint a miniszterelnök kinevezése, vagy például: Károly – ha csak nem teszik meg régensnek – nem ugorhat be a királynő helyett a kormányfővel folytatott rendszeres megbeszélésekre. Ahhoz, hogy régens legyen belőle – idézte fel a szabályokat nemrég a Guardian – négyből három főméltóságnak kellene, nyilván orvosi szakvéleményre alapozva tanúsítania, hogy II. Erzsébet teljesen alkalmatlan a feladatai ellátására. Erről azonban szó sincs.

A kérdés az, hogy mely feladatokat, teendőket tekintünk a királynői léthez elengedhetetlennek, és melyek hagyhatók el úgy, hogy nem dől össze a világ.

II. Erzsébet például, miután egyes becslések szerint uralkodása alatt annyit utazott már, mintha 42-szer körbeutazta volna a földet, a maga részéről 2015 óta nem vállalkozik olyan utakra, amelyekhez el kellene hagynia a szigetet. Az 1927-es születésű XVI. Benedek pápa 2013-ban akkor jelentette be a lemondását, amikor világossá vált számára, hogy nem tud elutazni azon a nyáron Brazíliába az Ifjúsági Világtalálkozóra. Elképzelhetetlennek tűnt számára, hogy videóközvetítéssel helyettesítse az élő jelenlétet.

Azóta azonban a Covid-járvány miatt nagyot változott a világ, és az online kapcsolattartás, a videótelefonálás hétköznapivá válása megágyazhatott annak, hogy a britek beérjék esetenként az otthonában pihenő királynővel is.

Károly herceg és a királynő koronája a brit parlament 2022–2023-as ülésszakának megnyitóján, 2022. május 10-én – Fotó: Dan Kitwood / Getty Images / Reuters
Károly herceg és a királynő koronája a brit parlament 2022–2023-as ülésszakának megnyitóján, 2022. május 10-én – Fotó: Dan Kitwood / Getty Images / Reuters

Ahogy Penny Junor királyicsalád-szakértő mondta a Guardiannek: arra lehet számítani, hogy a Buckingham-palotánál bevett gyakorlat lesz a videós közvetítés. Ha a királynő csak videóüzenetben szól a népéhez: így is ki tudják elégíteni az embereknek azt a vágyát, hogy nehéz időkben láthassák az ismerősségével vigaszt jelentő arcot.

II. Erzsébet minden idők eddigi legidősebb és egyben legrégebb óta a trónon ülő brit uralkodója, ami – ahogy a Town and Country magazin cikke is rámutatott – azt is jelenti, hogy

senki nem volt az ő helyzetében, nincs előtte olyan minta, ami egy az egyben megfeleltethető lenne ezeknek a körülményeknek.

Olyat persze már látott Európa, nem is olyan régen, hogy egy idősödő uralkodó önként átadja a stafétabotot az örökösének. Így tett Beatrix, Hollandia királynője, aki nem sokkal a 75. születésnapja után távozott 2013-ban a trónról. Őt nem betegeskedés szorította rá erre a döntésre, hanem – ahogy a beszédében mondta – azt látta helyesnek, hogy átadja a stafétabotot a következő generációnak. Beatrix alig volt idősebb ekkor, mint Károly most.

De Erzsébetnél nem valószínű egy ilyen forgatókönyv. Amikor a sajtó azt elemezgeti, találgatja, hogy vajon II. Erzsébet élete végéig királynő szándékozik-e maradni, szinte mindig előkerül, hogy mit mondott 1947-ben, a 21. születésnapján, hercegnőként Cape Townban: „Kinyilvánítom mindnyájatok előtt, hogy egész életemet, legyen bár hosszú vagy rövid, a szolgálatotoknak fogom szentelni.”

A királynő 21. születésnapján, 1947-ben, Cape Townban tartott beszéde – Fotó: Topical Press Agency / Getty Images
A királynő 21. születésnapján, 1947-ben, Cape Townban tartott beszéde – Fotó: Topical Press Agency / Getty Images

És mit szólnak mindehhez a britek?

A Newsweek elemzése szerint, amióta betegeskedik a királynő, fogyni kezdett az a tábor, amely szerint ideje lenne félreállnia Károly kedvéért. Vagyis minél törékenyebb az egészsége, annál jobban ragaszkodnak hozzá. A YouGov rendszeresen ismétlődő közvélemény-kutatásai mutatják ezt a trendet. 2021 májusában a megkérdezettek 50 százaléka volt a maradása, 38 a félreállása mellett. Tavaly novemberre, amikor friss volt még a kórházba kerülésről szóló hír, a számok eltolódtak 55 és 33 százalékra. A 2022. áprilisi állás: a megkérdezettek 32 százaléka vélekedett úgy, hogy ideje elbúcsúznia II. Erzsébetnek a tróntól.

Akármelyik oldalon álljanak is, a britek lassan hozzászoknak, hogy a királynő vagy ott van a szokásos programokon, vagy nincsen. Egyelőre azt sem lehet biztosra venni, hogy a saját évfordulós ünnepségein részt tud-e venni majd személyesen.