Békülést hozhat a királyi családban Fülöp herceg temetése?

Fülöp herceg szombati temetése lesz az első alkalom 2020 tavasza óta, hogy Harry herceg együtt mutatkozik nyilvánosan a brit királyi családdal. Amire biztosan számítani lehet: rengetegen fogják árgus szemmel lesni a gesztusokat, a pillantásokat, bármi apró jelet, amiből arra lehet következtetni, milyen a viszony a család egyes tagjai között, tetőzik-e vagy enyhülőben van-e már a feszültség.

Az április 9-én 99 éves korában meghalt Fülöp herceget a Windsor-kastély Szent György-kápolnájában temetik el. A felhajtást nem kedvelő herceg utolsó kívánságai egyike is az volt, hogy viszonylag visszafogott temetést rendezzenek neki, de a koronavírus-járvány miatti elővigyázatosságból eleve csak harminc meghívott családtag és közeli barát vesz majd részt rajta. Egy külön II. Erzsébet férjének elképzelései szerint átalakított Land Roveren szállítják majd át a herceg koporsóját a Szent György-kápolnához, és a brit tévék közvetíteni fogják a ceremóniát.

A gyászmenetet II. Erzsébet és Fülöp herceg másik három gyermeke mellett Károly herceg és a két fia fogják vezetni. Sokakban él még élénken egy hasonló kép 1997-ből, amikor a 15 éves Vilmos és a 12 éves Harry az édesanyjuk koporsóját kísérte. Akkor velük sétált a nagyapjuk, Fülöp is, akitől most búcsúznak.

A két testvér egy ideje eltávolodott egymástól, de soha nem volt még akkora a távolság kettejük között, mint most, amióta március első vasárnapján Harry és felesége, Meghan nagy visszhangot keltett Oprah-interjúja adásba került.

Az interjúban, amelyet néhány nap leforgása alatt majd’ 50 millióan néztek meg, kemény állítások hangzottak el a brit uralkodói családról. Szó volt benne rasszizmusról, hogy Meghan első terhessége alatt a családban téma volt, mennyire lesz sötét a születendő gyermek bőre, de például arról is, hogy Meghan nem kapott segítséget, amikor öngyilkos gondolatai voltak.

Harry azt mondta Oprahnak az apjáról és a fivéréről, hogy a rendszer foglyai, amiért sajnálja őket. Ezzel a mondattal, ahogy a BBC udvari ügyekkel foglalkozó tudósítója, Jonny Dymond rámutatott, voltaképpen mézbe mártott tőrt döfött a monarchia szívébe.

A Buckingham-palota közleményben reagált az interjúra. Sajnálatukat fejezték ki, hogy az utolsó pár évben milyen nehézségeken kellett átmennie a párnak, és kiemelték, hogy a rasszizmussal kapcsolatos vádakat kivizsgálják. Az interjúra a királyi családból elsőként Vilmos herceg reagált: visszautasította a rasszizmus vádját. „Nagyon nem rasszista család a miénk” – mondta a Sky News riporterének. Később érkeztek hírek arról, hogy Vilmossal és Károllyal is beszélt Harry az interjú óta, de ezek a kommunikációs kísérletek „eredménytelenek voltak”.

Alkalom és makacsság kérdése is

Fülöp herceg temetése előtt Harry a hét elején már megérkezett az Egyesült Királyságba. A második gyermekükkel várandós Meghan az orvosa tanácsára hivatkozva nem ült vele repülőre. A járvány miatt Harry nagy-britanniai tartózkodása öt nap karanténnal indult. A Windsorban álló frogmore-i villában szállt meg, ahol régebben együtt élt Meghannal.

A Vanity Fair egyik forrása szerint Fülöp halálhírét ugyanakkor közölték Harryvel, mint a többi családtaggal. Azóta kapcsolatban volt az apjával, a fivérével, a nagyanyjával. Elsőként valószínűleg a királynővel találkozik majd.

Harry és Fülöp között megromlott a kapcsolat azután, hogy Harry és felesége levált a királyi családról. Ingrid Seward, a herceg életrajzírója szerint annyira dühös volt Fülöp az unokájára, hogy nem is volt hajlandó találkozni vele. Egyszerűen nem fért a fejébe, hogy tehette Harry, amit tett. Nem tudni, hogy Harry mikor beszélt utoljára a nagyapjával. Fülöpöt, miután a múlt hónapban kiengedték a kórházból, tájékoztatták az Oprah-interjúról. Állítólag mélyen csalódott volt a királynőnek és a család többi tagjának okozott fájdalom miatt.

A Vanity Fair szerint a családtagok most remélik, hogy itt a lehetőség Harry számára hidakat építeni, elsősorban az apja, a fivére és a sógornője felé, akik nyitottak erre. A lapnak nyilatkozott a fivérekről szóló Battle of Brothers című könyv szerzője, Robert Lacey, aki szerint a temetés jó alkalom lesz arra, hogy a testvérek beszéljenek egymással. A királyi család tagjainak is lehetőségük lenne közvetlenül jelezni, hogy meghallották a Harryék által felvetett problémákat.

A BBC-nek nyilatkozva John Major volt brit miniszterelnök, akit Diana halála után a testvérek különleges gyámjává neveztek ki, maga is azt mondta: a közös gyász „ideális lehetőség” arra, hogy rendezzék a Vilmos herceg és Harry között kialakult konfliktust.

A fivérek közti különbség ugyanakkor Fülöp halálával kapcsolatban is megmutatkozott. Mindketten kiadtak nyilvános közleményt, amelyben nagyapjuktól búcsúztak. Vilmos arról írt, hogy ő és a felesége folytatják tovább, amit Fülöp akart volna, hogy tegyenek, és támogatják a királynőt az elkövetkezendő években. Harry személyesebbre vette a hangnemet, és azért méltatta Fülöpöt, hogy hű volt önmagához.

Az AP megszólaltatott több olyan szakértőt is, akik szkeptikusak a békülés esélyeit illetően. Angela Levin, Harry életrajzírója szerint nem olyan biztos, hogy lesz erre egyáltalán alkalom, mert a temetés előtt és alatt nem volna helyénvaló, ha magukkal lennének elfoglalva, utána pedig meg nem biztos, hogy marad rá idő, ha Harry siet vissza Amerikába. Penny Junor, egy másik udvari életrajzíró szerint az Oprah-interjú okozta károkat, a rasszista vádat, a magánügyek kibeszélését, azt, hogy – szerinte – Harry tiszteletlen volt az apjával, nagyon nehéz lesz jóvá tennie, ráadásul mindkét testvér nagyon makacs ember.

Elmondta a véleményét az AP-nek egy, a királyi család, a média és a nyilvánosság viszonyával foglalkozó történész, Ed Owens is, aki szerint korai lenne még a békülés, és nem lesz egyhamar semmiféle családi újraegyesülés.

Mit szóltak a britek?

Fülöp herceg április 9-i halála abban az állapotban érte a brit királyi családot, amelyet egyesek – ahogy a Mirror is címlapon hozta – az elmúlt 85 év legnagyobb válságának tartanak. A köztársaságpárti britek egy részét fellelkesítette az Oprah-interjú, ugyanakkor a válság tényéből még nem biztos, hogy következik bármi a monarchia stabilitását, jövőjét illetően.

Híresen állandó a briteknél a köztársaságpártiak aránya, a felmérések rendre 20 százalék köré mérik őket, történjék bármi is. Az Ipsos kutatásai szerint az elmúlt közel harminc évben 22 százalék fölé sosem kúszott, a mélyponton pedig 13 százalékon volt. Ezzel szemben a monarchia pártján állók aránya 70 százalék körüli, a fennmaradó 10 százalék pedig azoké, akik nem tudnak vagy nem akarnak állást foglalni ebben a kérdésben.

Bármilyen botrányosnak is számított, az Oprah-interjú sem tudta érdemben megváltoztatni a britek monarchiához való hozzáállását. Az Ipsos készített felmérést néhány nappal az interjú adásba kerülése előtt és azután is. A kettő eredményeinek összehasonlításából látszik, hogy van ugyan elmozdulás, de csak minimális. Előtte a megkérdezett britek 43 százaléka mondta, hogy a jövő rosszabb lenne, ha a monarchiát eltörölnék. Ebből az interjú után 41 százalék lett. A másik oldalról: az interjú előtt 17, utána pedig 19 százalék volt azoknak az aránya, akik szerint az ország jövőjének jót tenne a monarchia eltörlése.

A monarchia mint intézmény megítélésén némileg rontott az interjú, de jóval többen voltak az Ipsos eredményei szerint azok, akik a brit médiát (keményen kritizálták azt is Harryék) kezdték miatta a korábbinál sötétebb színben látni. A királyi család tagjai közül pedig a leginkább maga Meghan és Harry népszerűségének ártott az interjú. A YouGov felmérése szerint Harryvel most először történt meg, hogy többen állnak hozzá negatívan, mint pozitívan (48 és 45 százalék). Meghan mindig is népszerűtlenebb volt: őt a briteknek csak 33 százaléka látja pozitív színben, szemben azzal az 58 százalékkal, amely negatívan viszonyul hozzá.

Van egy erős, életkor szerinti megosztottság mind Meghan, mind a monarchia megítélését illetően. A fiatalabbak hajlamosabbak rokonszenvezni Harry feleségével, és ők azok, akik körében többen vannak a monarchia ellenzői is. Egy nemrég publikált, de még az ősszel készült felmérés szerint a 65 év felettiek körében 84 százalékos a monarchia támogatottsága, a 18-24 éves korosztályban azonban 34 százalék jobban örülne választott államfőnek.

Rasszizmusvád és szappanopera

A monarchia felszámolásáért küzdő Republic csoport mindenesetre az interjút követően egymás után adott ki változást sürgető közleményeket, petíciót is indítottak. Arról írtak, hogy ez az interjú, amely szerintük megrengette a monarchiát, rávilágított arra, amit ők már régóta mondanak: az intézmény a velejéig rohadt. Graham Smith, a csoport vezetője szerint most van itt az ideje elgondolkodni azon, hogy mi lesz a királynő halála után, ha a britek szeretett, kifürkészhetetlen uralkodóját a népszerűtlen Károly herceg váltja majd.

Ugyanakkor a Guardian köztársaságpárti publicistája, Jonathan Freedland higgadt és pesszimista elemzést írt arról, miért nem valószínű, hogy Harry és Meghan lesz a monarchia végzete. Szerinte ami a sussexi párral történt, csak a legújabb verziója annak az ismétlődő sztorinak, amiből minden generációnak kijut egy saját változat: szerelmes fiatalok szegülnek szembe a rideg, merev intézménnyel, ami a boldogságuk útjába áll. Ott volt Eduárd és Wallis Simpson, Margit hercegnő és a közrendű katonatiszt Peter Townsend, Kamilla, Diana és Károly, most pedig: Meghan és Harry.

A köztársaságpártiak abba kapaszkodnak, hogy a mostani helyzet a rasszizmusvád miatt más, mint korábban, ennek a mai világban óriási a súlya. Erre a Guardian szerzője is kitér: a rasszizmusvád azért is jön különösen rosszul a monarchiának, mert nem alkalmazhatják ellene a hagyományos, a vállalatoknál mondjuk bevethető fegyvereket. A királyi család nem ígérheti, hogy ezentúl sokszínűbb lesz, hogy az összetétele jobban tükrözi majd az ország 2021-es népességét. Arról viszont érkeztek hírek március végén, hogy a monarchia modernizálásának érdekében „sokszínűségügyi felelőst” nevezhetnek ki.

Freedland ezzel együtt nem hisz a köztársaságpárti áttörésben. Egyrészt azért nem, mert – ahogy emlékeztet rá – a windsoriak Eduárd lemondásával vagy Diana halálával súlyosabb dolgokat is túléltek már, mint egy botrányos interjú. Másrészt szerinte

a családi viszályok nem a monarchia ellen dolgoznak, hanem pont hogy az egyik vonzerejét jelentik: a britek szeretik ezt az állandó beszédtémát adó szappanoperát.

A publicista azt a reményt sem osztja, hogy a hamarosan a 95. születésnapját ünneplő királynő majdani halála után eljöhet a reformerek ideje. Szerinte az a gond, hogy Károly lényegében abban a pillanatban trónra lép, ahogy a királynő meghal, nem lesz idő, szünet vitát nyitni.

És egyébként az sem biztos, hogy Károly népszerűtlensége bármit is jelent ebből a szempontból. A USA Today elemző cikkéhez nyilatkozó torontói történész, Carolyn Harris például azon a véleményen van, hogy a történelem azt mutatja: a monarchiák képesek túlélni egy uralkodót, aki személy szerint népszerűtlen, ha az intézmény maga erős.