Meghalt II. Erzsébet brit királynő

96 éves korában meghalt II. Erzsébet brit királynő.

„Békében ment el a királynő ma délután” – jelentette magyar idő szerint 19.30-kor a Buckingham-palota közleményében. Azt is hozzátették, hogy az új király, Károly, feleségével, Kamillával csütörtökön még Balmoralban marad, majd pénteken visszatérnek Londonba.

A Buckingham-palota csütörtökön jelentette be, hogy II. Erzsébet orvosi felügyelet alatt van skóciai birtokán, a Balmorali kastélyban, mert orvosai aggódtak az egészségéért. A bejelentés után odautazott Károly herceg és Kamilla hercegné, valamint a királynő másik három gyermeke, Anna hercegnő, András herceg és Eduárd wessexi gróf, illetve unokája Vilmos herceg is. A királynő két nappal korábban a hagyományokkal szakítva nem Londonban, hanem a Balmorali kastélyban nevezte ki az új brit miniszterelnököt, Liz Trusst. A kormányfőt csütörtökön helyi idő szerint fél ötkor, az elsők között értesítették a királynő haláláról.

II. Erzsébet volt a leghosszabb ideig trónon lévő brit uralkodó, és az egyedüli, aki platinajubileumot ünnepelhetett, miközben uralkodása generációkon és a világot teljesen megváltoztató eseményeken ívelt át.

II. Erzsébet halála után legidősebb fia, Károly az új brit uralkodó, Vilmos herceg pedig a trónörökös. A királyi család gyászol: a hivatalos találkozókat lemondják, és a királyi rezidenciákon, a kormányzati épületeken, a fegyveres erőknél és a tengerentúli brit külképviseleteken félárbócra eresztik a brit zászlókat.

Születésekor nem volt a trón közelében

A későbbi II. Erzsébet királynő 1926. április 21-én született, és V. György király másodszülött fiának lányaként kezdetben nem volt igazán közel a brit trónhoz. Ahogy ükanyja, Viktória királynő esetében, róla sem gondolták akkor még, hogy egyszer majd az alkotmányos monarchia egyik legmeghatározóbb uralkodója válik belőle.

Erzsébet életében több mint 200 portrénak állt modellt, de az első festményt egy magyar származású művész, Philip Alexius de László, azaz László Fülöp Elek készítette róla még 7 éves korában.

V. György 1936-ban meghalt, így pedig legidősebb fia lett a király VIII. Eduárd néven. Hamarosan Erzsébet életében is minden megváltozott, miután nagybátyja egy éven belül lemondott a trónról, hogy feleségül vehessen egy elvált amerikai nőt. Ezután testvére lépett trónra VI. György néven, az akkor még csak tizenegy éves Erzsébet pedig hirtelen az első helyre került az utódlási sorban.

Innentől kezdve a családban Lilibetnek becézett Erzsébetet tudatosan kezdték felkészíteni a későbbi uralkodásra. Gyerekként tanult meg franciául is, amit később számos nagykövettel és államfővel tartott találkozón tudott kamatoztatni. Szeretett lovagolni és úszni, tizenhárom évesen életmentő versenyt is nyert.

VI. György nem volt hajlandó elhagyni Londont, amit a II. világháborúban bombáztak a németek, de lányait a saját biztonságuk érdekében a család a windsori kastélyba küldte 1940-ben. A háborús éveket lényegében ott töltötték. Erzsébet 1940. október 13-án, 14 évesen tartotta élete első rádióbeszédét, amiben a brit gyerekek bátorságát méltatta.

21 éves volt, amikor összeházasodtak Fülöp herceggel

Erzsébet 13 éves volt, amikor megismerkedett az akkor 18 éves Fülöppel, későbbi férjével. Harmad-unokatestvérek voltak, az ükszüleik Viktória királynő és Albert herceg voltak. Sokáig nem látták egymást, mert Fülöp belépett a Brit Királyi Haditengerészetbe, de a II. világháború után egyre többször találkoztak újra, és Fülöp megkérte Erzsébet kezét.

Az esküvőt a Westminster-apátságban tartották 1947. november 20-án, Fülöp utána kapta meg többek között az edinburgh-i hercegi címét is. Az esküvő viszonylag visszafogott volt, mivel az ország még mindig a II. világháború utáni talpra állásra koncentrált.

Még Erzsébet trónra lépése előtt megszületett két gyerekük, Károly és Anna. Összesen négy gyerekük született: Károly walesi herceg, Anna brit királyi hercegnő, András yorki herceg és Eduárd wessexi gróf. Közülük a később több botrányba is keveredő András herceget tartották a királynő kedvencének.

1949 és 1951 között Erzsébet és Fülöp Máltán élt Károllyal és Annával, miután a herceg a földközi-tengeri flottában teljesített szolgálatot. Erzsébet hercegnőnek azonban egyre több nyilvános eseményen kellett képviselnie a királyi családot, miután VI. György egészsége megromlott.

Miután a karácsonyt a királyi családdal töltötték, Erzsébet és Fülöp hivatalos útra indult Ausztráliába és Új-Zélandra, útközben pedig Kenyában is megálltak 1952 februárjában. Ott tudták meg február 6-án, hogy VI. György 56 éves korában meghalt.

A hatodik brit királynő volt a történelemben

25 évesen lett a hatodik brit királynő a történelemben, de a formális koronázását csak a gyászidőszak után, 1953. június 2-án tartották. Ezért van az is, hogy 2022-ben a platinajubileumi ünnepségek nagyját is a júniusi dátumhoz időzítették.

II. Erzsébetnek a ceremónia előtt kellett gyakorolnia az egyensúlyozást az egyáltalán nem könnyű koronával, de a ruhák súlya is nehezítette a koronázás napját. Az eső ellenére tömegek álltak kíváncsian az út mentén a Buckingham-palota és a Westminster-apátság között. A ceremóniát világszerte közvetítették a rádiók és a korral haladva már a tévék is – csak az Egyesült Királyságban több mint 20 millió ember követte a tévében az ünnepélyes koronázást.

II. Erzsébet bejelentette, hogy a királyi család vezetékneve a Windsor lesz, azaz nem veszi fel a férje, „Mountbatten” Fülöp vezetéknevét (ezen 1960-ban enyhített a királynő, attól kezdve az ő leszármazottaik a Windsor-Mountbatten nevet viselik). A számos őt körüllengő érdekességhez tartozik, hogy a koronázás pillanatától egyébként II. Erzsébet volt az egyetlen brit, aki jogosítvány nélkül vezethetett és útlevél nélkül utazhatott. A brit okmányokat ugyanis a királynő nevében állítják ki, és őfelsége útjain ellenőrzik, saját magának pedig ugye minek adna valaki papírokat.

1953 novemberétől fél éven át II. Erzsébet és fáradhatatlan kísérőjeként Fülöp herceg körbejárta a Brit Nemzetközösséget, akkor először érkezett Ausztráliába és Új-Zélandra egy hivatalban lévő brit uralkodó. A nemzetközösség folyamatosan zsugorodott uralkodása alatt, de a királynő élete végén még mindig 15 ország államfője volt. A királynő trónra lépésekor pedig még Winston Churchill volt az Egyesült Királyság miniszterelnöke, azóta pedig összesen 14 kormányfő váltotta egymást uralkodása alatt.

Modernizálta a monarchia imázsát

1957-ben a Time arról írt, hogy Fülöp herceg is hozzájárult ahhoz, hogy igazi stílusteremtő királyi ikonná változtatták II. Erzsébetet. Bár egy időben az terjedt róla, hogy nem érdekli az öltözködés, ez egyáltalán nem volt igaz, megjelenése mindig aprólékosan kidolgozott volt, nagyon is jól tudta, mi áll jól neki és azt is, hogyan tud üzenni a megjelenésével. A stílusszakértők is odavoltak érte, többször is szerepelt a nagy múltú divatmagazin, a Vogue címlapján is.

A sajtóban is megjelent kritikákra válaszul a királynő lépéseket tett, hogy modernizálja saját és a monarchia imázsát, 1957-ben először adták le a tévében is az éves karácsonyi beszédét. 1970-ben Ausztráliában járva pedig régi királyi tradícióval szakított, amikor tanácsadója javaslatára besétált a tömeg közelébe, nem pedig csak biztonságos távolból integetett nekik.

Az 1960-as, '70-es évek azonban több, a brit sajtóban felkapott ügy miatt is a királyi családra irányították a figyelmet, a bulvárlapok többek között Margit hercegnő viszonyával voltak tele. Margit botrányai jól megtépázták az udvar és a brit királyi család jó hírnevét. Ezt csak tetézte, hogy végül 1978-ban elvált férjétől, így VIII. Henrik óta ő lett az első királyi családtag, aki felbontotta a házasságát.

A hetvenes évek amúgy sem volt könnyű: 1970-ben állítólag merényletet akartak elkövetni a királynő ellen Ausztráliában, amit majdnem 40 évig titokban tartottak. Emellett Nagy-Britanniában dübörgött az infláció, háromnapos munkahetet vezettek be, sűrűsödtek az észak-írországi szeparatista szervezet (IRA) bombatámadásai is.

Mindenkinél többet utazott, 1993-ban Magyarországon is járt

1977-ben ünnepelték az ezüstjubileumot, vagyis II. Erzsébet trónra lépésének 25. évfordulóját. A királynő ekkor megismételte, hogy életét a köz szolgálatának szenteli, és többek között rengeteg utazással emlékezett meg a jubileumról: több mint 90 ezer kilométert utazott a nemzetközösség országai között, járt Fidzsin, Tongán, Új-Zélandon, Ausztráliában, Pápua-Új-Guineában és Kanadában. Nem meglepő, hogy ő utazott a legtöbb országba a brit uralkodók közül, pedig hercegnőként még nem ez volt a helyzet, 20 éves koráig el sem hagyta az Egyesült Királyságot.

Sok évvel később, de Magyarországon is járt II. Erzsébet. Miután Fülöp herceg többször is járt korábban Magyarországon, 1993-ban pedig II. Erzsébettel együtt érkeztek meg Budapestre, a királyi párt Göncz Árpád köztársasági elnök fogadta. A királynő beszédet mondott a parlamentben, majd pedig felkereste az Országos Széchényi Könyvtárat is, ahol egy kifejezetten a tiszteletükre összeállított kiállítást is megnéztek Fülöp herceggel. Később Kecskemétre és Bugacra is ellátogattak.

Merényleteket is megkíséreltek ellene

1980 végén II. Erzsébet az anglikán egyház fejeként találkozott a Vatikánban II. János Pál pápával, aki két évvel később, az ellene elkövetett merénylet után a Buckingham-palotában is meglátogatta a brit uralkodót. 1981-ben egy katonai felvonuláson egy fiatal hat vaktölténnyel lőtt rá a lóháton érkező királynőre, később pedig az is kiderült, hogy egy férfi a királynő elleni merényletet tervezett ugyanabban az évben II. Erzsébet új-zélandi látogatása alatt.

1982-ben pedig egy férfi áthatolt a Buckingham-palota védelmén, és egészen a királynő hálószobájáig sikerült eljutnia (erről itt írtunk bővebben). Abban az évben ráadásul másodszorra jutott be a palotába, csak az első próbálkozásakor nem találkozott a királynővel.

Károly és Diana miatt mindenki a királyi családra figyelt

1981-ben azért is szegeződött minden szem újból a királyi családra, mert akkor tartották Károly herceg és lady Diana Spencer esküvőjét, ami a királyi család korábbi botrányokkal megtépázott renoméját is helyrebillentette. A becslések szerint 74 országban összesen 750 millió ember követte élőben a hatalmas parádéval megrendezett eseményt, amit az évszázad esküvőjének neveztek akkoriban, újra elképesztően népszerűvé tette a családot és vele együtt a királynőt is.

Megszületett az utódlási rendben Károlyt követő Vilmos herceg, majd testvére, Harry herceg. Azonban noha Diana nagyon népszerű volt a közvélemény szemében, a házassága Károllyal és a kapcsolata a királyi családdal kezdettől fogva nehézkes volt. Károlyék házassága hamar zátonyra futott, ami megint a bulvárlapok címlapjáról köszönt vissza.

1992-ben, uralkodásának 40. évfordulóján még II. Erzsébet is „annus horribilisről” (borzasztó évről) beszélt, miután Károlyékon túl András herceg és felesége, Sarah Ferguson is külön folytatták tovább, Anna hercegnő és férje, Mark Phillips pedig elváltak. Ugyanabban az évben tűz ütött ki a windsori kastélyban, és több mint száz szoba leégett.

Miután pedig közfelháborodást váltott ki, hogy mennyi közpénzből állítják helyre az épületet, II. Erzsébet beleegyezett, hogy adót fizessen a magánbevételei után. Az is a modernizálás része volt, hogy megnyitották a Buckingham-palota egyes részeit a nyilvánosság előtt, és a belépődíjakat is a felújításra használták fel.

Aztán 1995-ben Diana egy világszerte döbbenetet okozó interjút adott a BBC-nek, amiben elmondta, hogy szétesett a házassága, és nem tudta, mit vállal, amikor 19 évesen igent mondott a brit trónörökösnek. Miután a médiában rendszeresen Károly és Diana elhidegüléséről számoltak be, a trónörökös korábbi szerelmével, Camilla Parker-Bowlesszal találkozgatott, a királynő maga is arra sürgette őket 1995 decemberében, hogy váljanak el Dianával. Ez 1996-ban le is zárult.

A következő évben Diana meghalt egy párizsi alagútban történt autóbalesetben, amikor válása után fotósok elől menekült új párjával, Dodi al-Fayeddel. A tragikus halála után az emberek haragja a lesifotósokon kívül a királyi család felé is fordult. A királynő napokig nem nyilatkozott, és kezdetben elzárta a nyilvánosságtól a királyi családot, köztük Vilmost és Harryt is. De végül tanácsadói javaslatára visszatért Londonba a skóciai Balmoralból, ritkán látott tévébeszédet mondott a temetés előtti napon, méltatta a gyászolókat, és engedélyezte, hogy a brit zászlót félárbócra engedjék a Buckingham-palota felett.

Népszerűség, esküvők, családi súrlódások

A királyi család népszerűségét kikezdték a '90-es évek, az egymást követő botrányok és bulvárcímlapokra kívánkozó ügyek, azonban a 2000-es évek elejére ezeken sikerült túllépniük, és a monarchia népszerű maradt.

II. Erzsébet uralkodásának 50. évében is beszélt arról, mennyire fontos a családja támogatása, az ünnepségekre ugyanis árnyékot vetett, hogy elveszítette édesanyját, az anyakirálynőt, és testvérét, Margit hercegnőt. Viktória királynő óta először ünnepelhetett brit uralkodó aranyjubileumot, és II. Erzsébet több mint 64 ezer kilométert utazott a nemzetközösség országaiba, emellett az Egyesült Királyságban is hetven várost keresett fel az évforduló évében.

A brit közvélemény alakulását az is jelezte, hogy a többség már támogatta Károly és Camilla esküvőjét, amire 2005-ben II. Erzsébet is áldását adta. A szertartást azonban nagyobb pompa nélkül tartották meg.

2011-ben aztán újból nagy felhajtással tartottak esküvőt a királyi családban, a Károly után az utódlási sorban következő Vilmos herceg vette el Kate Middletont. Vilmosnak és Katalin hercegnőnek három gyereke született, György, Sarolta és Lajos. György herceg születésével Viktória korszaka óta először van jelen a közvetlen trónörökösök három generációja. II. Erzsébet 2015. szeptember 9-én döntötte meg Viktória korábbi, 63 évet számláló rekordját, és ő lett a leghosszabb ideig trónon ülő brit uralkodó.

2018-ban Harry herceg feleségül vette Meghan Markle fekete, elvált amerikai színésznőt. A párnak két gyereke született, Archie és Lilibet. Azonban úgy döntöttek 2020 elején, hogy szakítanak a brit királyi családdal, és Amerikába költöznek. A családdal való szakításra szerintük azért volt szükségük, mert a sajtó és részben a család is ellenséges volt Meghan Markle-lal, Harry rasszizmust is sejtetett. Nem akarta, hogy feleségének is ugyanaz a sors jusson, mint édesanyjának, akit szintén fojtogatott a királyi család és a sajtó légköre. A kapcsolatuk a feszültségek ellenére nem szakadt meg teljesen a királyi családdal, 2022. április közepén váratlanul II. Erzsébetet is meglátogatták.

Lovak és kutyák bűvöletében

A királynő imádta a vidéki életet, mindig is rengeteg időt töltött a már említett nyári rezidenciáján Balmoralban, ahol lovaglással és kutyasétáltatással kapcsolódott ki, míg a koronavírus-járvány miatti lezárások alatt visszahúzódva éltek Fülöp herceggel a Windsor-kastélyban. II. Erzsébet gyerekkora óta szerette a kutyákat is, különösen a corgikat, és még saját kutyafajtát is útjára indított, amikor egyik corgija és Margit hercegnő egyik dachshundjának keresztezéséből megszületett egy dorgi. Hosszú uralkodása alatt több mint harminc kutyája volt, ráadásul többségük a tizennyolcadik születésnapjára kapott Susan valamilyen leszármazottja volt.

Az sem véletlen, hogy például Ronald Reagan amerikai elnökkel együtt is lovagolt: gyerekkorától kezdve szerette az állatokat, különösen a lovaglást. Nagyapjától, V. György királytól kapta élete első póniját, Peggyt. Lovak iránti rajongását akkor is kimutatta, amikor először 1947-ben lóháton érkezett a Trooping of The Colour elnevezésű zászlós díszszemlére, amit minden év június 2-án rendeznek meg a mindenkori brit uralkodó hivatalos születésnapi ünnepségeként. Sokáig évente részt vett az epsomi derbin, és más versenyeken is megtekintette a királyi lovarda lovait. 2013-ban II. Erzsébet lett az első brit uralkodó, akinek a lova, Estimate megnyerte a Royal Ascot verseny legrangosabb díját.

Fülöp herceg halála mélyen megérintette

2021. április 9-én meghalt Fülöp herceg, a nyolc nappal későbbi temetésére a kápolnába csak harminc vendég mehetett be. Bejárták a világot azok a képek, amiken a királynő még egyedül, a többi családtagtól külön ült a Szent György-kápolnában. II. Erzsébet és Fülöp herceg 2020-ban ünnepelték a 73. házassági évfordulójukat, így az övék volt a monarchia történetének leghosszabb házassága.

2021. októberben egy éjszakát kórházban töltött a királynő, hogy miért, azt szokása szerint nem közölte a Buckingham-palota. Akkor le kellett mondani egy betervezett írországi utat és egyéb programokat is. Februárban jött egy újabb nagyobb ijedség: II. Erzsébet elkapta a Covidot, de végül enyhe tünetekkel átvészelte a betegséget. Utána főként online audienciákat tartott, és virtuálisan vett részt eseményeken.

Ha idős kora önmagában nem lett volna elég magyarázat a királynő egészségének törékenyebbé válására: II. Erzsébet háta mögött kemény időszak volt, amihez még hozzájárult a szexuális ragadozó Jeffrey Epsteinnel barátkozó kedvenc gyereke, András herceg botránya.

Károly nyitotta meg helyette a parlamenti ülésszakot

II. Erzsébet egészen az utolsó évekig sűrű napirendet tartott, és megjelent nyilvános eseményeken. Noha többször is elterjedt olyan találgatás, hogy vajon átadja-e a trónt fiának, Károlynak, ez nem történt meg. Azonban a 2022/23-as parlamenti ülésszak kezdetén a mozgásszervi problémákkal küzdő uralkodó helyett Károly mondta el a királynő beszédét.

A ceremónián fontos szerep jut az uralkodónak: nem az ő, hanem az aktuális kormány irománya ugyan, de neki kell felolvasnia azt a beszédet, amely a kormány következő ülésszakra tervezett programját és a bevezetni kívánt új törvényeket mutatja be. 70 évnyi uralkodása alatt II. Erzsébet eddig mindössze kétszer hagyta helyettesre a beszéd elmondását, 1959-ben és 1963-ban. Mindkétszer azért, mert éppen gyereket várt.

Március végén a Westminster-apátságban vett részt egy Fülöp herceg emlékére rendezett misén, ez volt öt hónapja az első nyilvános megjelenése. Utána is számos fontos eseményt kihagyott, de hogy az egészségi problémák tényleg epizodikusak, vagyis nem volt folyamatosan rossz a helyzet, azt mutatja, hogy II. Erzsébet május közepén viszont mutatkozott azon a nagyszabású lovas rendezvényen, amely egyébként az egyik legkedvesebb programja. Bottal járt, de ugyanúgy mosolygott, ahogy nem sokkal később meglepetésszerű látogatásakor a Paddington metróállomáson, ahol megtekintette a róla elnevezett új vonalat.

Sok millióan ünnepelték a platinajubileumot

Minél törékenyebbnek tűnt az egészsége, annál jobban ragaszkodtak hozzá a britek, és sok millióan várták a platinajubileumi ünnepségeket. 70 évvel uralkodása kezdete után II. Erzsébet messze a legnépszerűbb volt a királyi család tagjai között, a YouGov szerint 75 százaléknak volt pozitív véleménye róla.

Nemcsak Londonban, de az egész Egyesült Királyságban is jubileumi partikat és utcai ebédeket tartottak, országszerte közel 10 millióan vehettek részt a különböző rendezvényeken, a szombat esti jubileumi műsort pedig 12 millióan követték a brit köztévében. A négynapos ünnepségsorozat nyitányáról itt olvashatják londoni helyszíni riportunkat.

Az uralkodó egy köszönő levélben is jelezte, hogy mélyen meghatódott a platinajubileumi ünnepségek miatt. A trónra lépésének 70. évfordulója után II. Erzsébet azt írta, családja támogatásával együtt továbbra is elkötelezett az uralkodói szolgálat mellett.

A skóciai birtokon nevezte ki az új miniszterelnököt

II. Erzsébet a platinajubileumi ünnepségek után júliustól a nyarat a skóciai birtokán, a Balmorali kastélyban töltötte. A Buckingham-palota jelezte, hogy a királynő a hagyományokkal szakítva nem a londoni Buckingham-palotában, hanem skóciai birtokán nevezi ki a lemondott Boris Johnson utódját, Liz Truss addigi külügyminisztert, aki a Konzervatív Párt vezetőválasztását megnyerve az új brit kormányfő lett.

Truss volt a 14. miniszterelnök, akit II. Erzsébet nevezett ki. A 96 éves királynő az eredeti tervek szerint visszautazott volna Londonba az audienciákra, azonban „mobilitási problémáira” hivatkozva végül erre nem volt lehetőség. Egy nappal később orvosai tanácsára a királynő lemondott egy virtuális megbeszélést, arra hivatkozva, hogy pihennie kell.

Szeptember 8-án aztán a Buckingham-palota bejelentette, hogy II. Erzsébet orvosi felügyelet alatt marad Balmoralban, miután az orvosai aggódtak az egészségéért. A Balmorali kastélyba utazott Károly herceg és Kamilla hercegné, valamint nem sokkal utánuk a királynő másik három gyermeke, Anna hercegnő, András herceg és Eduárd wessexi gróf, illetve unokája Vilmos herceg is.