Szeptemberben érkezhetnek nemzetközi megfigyelők a zapororizzsjai atomerőműbe

Engedélyezte az ukrán kormány, hogy szeptember elsejétől külföldre utazhassanak az exportérdekeltségű vállalatok férfi alkalmazottai, bizonyos feltételek mellett – közölte Julija Szviridenko, az ukrán gazdasági miniszter pénteken egy tévéműsorban az MTI szerint.

A hatályos törvények szerint a hadköteles (19 és 60 év közötti) korú férfiak nem hagyhatják el a Ukrajnát a hadiállapot ideje alatt, de ezen a szigorú szabályon ősztől valamelyest enyhítenek.

A kormány által most engedélyezett külföldi munkautak legfeljebb hét napig tarthatnak, és egy vállalattól egyszerre legfeljebb tíz fő utazhat. A feltételek között szerepel, hogy a vállalat hivatalosan fizessen alkalmazottainak munkabért, az átlagfizetésnek legalább húszezer hrivnyának, azaz mintegy 220 ezer forintnak kell lennie, és a cégnek nem lehet adó- és illetéktartozása.

Mihajlo Fedorov digitális fejlesztési miniszter az UNIAN hírügynökség beszámolója szerint még hozzáfűzte, hogy a külföldre utazó férfiaknak az utazás előtt 200 ezer hrivnya, azaz körülbelül 2,2 millió forintot letétbe kell helyezniük.

Szvidirenko azzal indokolta a kormány pénteken hozott döntését, hogy számos megkeresés érkezett exportorientált vállalkozásoktól a munkájukat érintő külföldi utak engedélyezésére. A munkautak engedélyezése a gazdasági miniszter szerint hozzájárulnak az ukrajnai vállalkozások fejlődéséhez.

Karbantartás miatt leállítja a gáz szállítását a Gazprom augusztus 31. és szeptember 2. között – derül ki a cég pénteki közleményéből. Az Északi Áramlat 1 a Balti tenger alatt húzódik és Oroszországból Európa felé szállítanak rajta gázt. A Gazprom szerint a karbantartás után ismét napi 33 millió köbmétert fognak szállítani rajta.

Az Északi Áramlat 1-en eredetileg nem 33, hanem 160 millió köbméter gáz folyt, a szállítás a nyári karbantartás óta azonban a korábbi mennyiség töredékét teszi ki. Arról, hogy ennek mi az oka, a felek mást mondanak, így:

• Putyin szerint azért nem tudnak több gázt szállítani, mert nem kapják vissza a vezeték egyik turbináját, amelyet Kanadában javítottak meg.
• A nyugat-európaiak szerint Putyin a gázszállítások mennyiségének csökkentésével zsarolja Európát, hogy többé ne támogassa Ukrajnát. Erről, és arról, hogy honnan próbálja pótolni az EU a kiesett gázmennyiséget, itt írtunk hosszabban.

Kész van egyébként az Északi Áramlat 2 nevű, az 1-essel párhuzamosan futó gázvezeték is, amely szintén Szentpétervár környékéről szállítana gázt Németország felé. Ennek az üzembehelyezését azonban a németek pont azért nem engedélyezik, mert a háború végéig nem akarnak szélesebb együttműködést az oroszokkal.

(Reuters)

Péntek délután telefonon tárgyalt egymással Vlagyimir Putyin orosz és Emmanuel Macron francia elnök az orosz-ukrán háború frontjába kerülő zapororizzsjai atomerőműről. A két vezető egyetértett abban, hogy az erőművet mindenképpen ki kell vonni a harcokból, a hogyant azonban kicsit máshogy látják.

• Putyin szerint ugyanis le kell állítani az ukrán erőket, amelyek „szisztematikusan ágyúzzák” az erőművet.
• Macron viszont nem az ukránokat okolta a veszélyért, de kiemelte, hogy az erőmű megsérülését mindenképp meg kell előzni.

A két elnök ugyanakkor egyetértett abban, hogy atomenergiai ellenőröket küldenek az erőműbe, akiknek az oroszok meg fogják mutatni az erőmű működését. Putyin és Macron a következő napokban újra beszélni fognak, hogy a vizsgálat pontos részleteit kidolgozzák.

Ezzel párhuzamosan Mihail Uljanov orosz diplomata is azt nyilatkozta, hogy már tárgyalnak a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel a személyzetük erőműbe engedéséről. Ez Uljanov szerint szeptember elején történhet meg.

(Bbc)

Új megbízott parancsnokot neveztek ki az orosz Fekete-tengeri Flotta élére Viktor Szokolov ellentengernagy személyében – közölték pénteken orosz hírügynökségek. Az 59 éves Szokolov 2020 óta a Kuznyecov Tengernagy Tengerészeti Akadémia vezetőjeként szolgált, előtte pedig hét éven át az orosz Északi Flotta parancsnokhelyettese volt.

Elődje, Igor Oszipov 2019 májusa óta vezette a Fekete-tengeri Flottát. Leváltását sajtójelentések összefüggésbe hozták olyan kudarcokkal, mint a Moszkva cirkáló áprilisi elvesztése, valamint a flotta szevasztopoli főhadiszállása és több krími katonai objektum ellen elkövetett támadások.

(MTI, TASZSZ)

Beavatkozhat Oroszország a szeptember 25-i olasz parlamenti választásokba – figyelmeztet több neves olasz lap a címlapján, kiemelt cikkben. A Repubblica és a Messaggero címlapján orosz beavatkozásról írnak, míg a Corriere della Sera orosz agitációról beszél.

Dimitrij Medvegyev volt orosz elnök csütörtökön arról beszélt, hogy szerinte az európaiaknak nem tetszenek a kormányaik lépései és ezért számon kell kérniük kormányaikat. Az olasz sajtó a közelgő választások előtt ezt a kijelentést vette fenyegetésnek.

Az ügy háttere, hogy Olaszországban aktív politikai vita folyik arról, hogy az országnak milyen módon kell részt vennie az orosz-ukrán háborúban. Sokak szerint pedig az oroszoknak nagy segítség lenne, ha az olaszok kifarolnának az ellenük kötött szövetségből. Az olasz politikai helyzetről ebben a cikkünkben írtunk részletesebben, arról pedig, hogy beavatkozhatnak-e az oroszok, ebben a cikkben.

(Guardian)

Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök is részt akar venni a világ 20 legnagyobb gazdaságát tömörítő G20 csoport őszi csúcstalálkozóján az indonéziai Bali szigeten – mondta Joko Widodo indonéz elnök a Bloombergnek adott interjújában. Ugyanakkor Oroszország és Kína egyelőre nem erősítette meg hivatalosan, hogy vezetőik valóban elutaznak-e a november 15-én és 16-án, bali szigetén tartandó csúcsra. A házigazda indonéz kormány Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is meghívta a csúcsra, jóllehet Ukrajna nem tagja a G20-nak.

Az amerikai Institute for the Study of War kutatóközpont friss jelentése szerint az oroszok augusztus 18-án nem tudtak újabb területeket elfoglalni az ukránoktól, és erre legutóbb július 6-án volt példa.

A jelentés szerint az orosz propaganda erősödésére is számítani lehet a zaporizzsjai atomerőművel összefüggésben. Az orosz Igor Kirillov hadnagy egy értekezleten azt mondta, hogy az ukránok provokációt készítenek elő, amelynek időzítése egybeesik az ENSZ-főtitkár, Antoniu Guterres látogatásával Ukrajnában.

Ihor Terehov polgármester azt nyilatkozta a Kyiv Independentnek, hogy hajnali 5:44-kor a város három kerületét is lőtték az oroszok.

Terehov szerint egy lakóépületet eltaláltak, egy másik épület pedig lángra kapott a bombázás következtében.

A régió kormányzója, Oleh Szinehubov azt nyilakozta, hogy az elmúlt napokban legalább 17 halálos áldozata volt a támadásoknak, 42-en pedig megsérültek.

(Guardian)

A brit védelmi minisztérium napi összefoglalójában a második legnagyobb ukrán városra, Harkivra fókuszált.

A hírszerzők szerint legalább 12 ember meghalt augusztus 17-én, amikor rakétatámadások értek lakóépületeket. A britek azt írták, Harkiv az egyik olyan város, amelyet az oroszok szinte szünet nélkül lőnek az invázió kezdete óta, és 24 órán belül az orosz erők már a külvárosokban lehetnek. "

A minisztérium hozzátette, hogy az orosz csapatok Harkiv északkeleti részét lazán tartják az ellenőrzésük alatt, szórványosan szondázó támadásokat indítanak az ukránok ellen.

• Csütörtökön este újabb robbanások rázták meg az orosz fennhatóság alatt álló Krímet Szevasztopolnál és Kercsnél. Ismét tűz ütött ki egy lőszerraktárban Oroszország nyugati részén, Timonovónál.
• Lvivbe látogatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz António Guterres ENSZ-főtitkár és Recep Tayyip Erdoğan török elnök. A három fél megállapodott egymással a zaporizzsjai atomerőművet megvizsgáló nemzetközi misszió paramétereiről, írja a CNN.
• Az oroszok szerint megsérült a zaporizzsjai erőmű, akár le is állíthatják. Mindeközben az atomerőműben katasztrófavédelmi gyakorlatot tartottak.
• Tizenkét halálos áldozata és legalább 20 sérültje volt egy orosz rakétatámadásnak a kelet-ukrajnai Harkiv ellen. A lakóépületet ért csapást a város polgármestere „megfélemlítésként” és „népirtásként” jellemezte.
• Támadás érte a dél-ukrajnai Mikolajivet is: egy halottról és két sebesültről számoltak be.
• Hiperszonikus rakétákkal megtoldott repülőgépeket telepít Moszkva a NATO szomszédjába: a Lengyelország és Litvánia között fekvő kalinyingrádi területre Kinzsal rakétákkal felszerelt MiG-31-es vadászgépek érkeztek.
• Lecsaptak Észtországra az orosz hekkerek, miután az észtek eltávolítottak egy tankot egy szovjet háborús emlékműről.
• A Balti-tenger felett körözött egy orosz gép, amit a magyar Gripenek fogtak el.
• Már több mint 600 ezer tonna gabona indult útnak Ukrajnából az orosz-török-ukrán megállapodásnak köszönhetően.
• Stars Coffee néven nyílik meg a Starbucks orosz utódja Moszkvában az amerikai kávézólánc kivonulása után.

Az orosz-ukrán háború csütörtöki híreit itt olvashatja vissza.