Újabb tüzérségi támadások voltak a zaporizzsjai atomerőműnél, 592 milliárd forintnyi felajánlás gyűlt össze Ukrajnának

A McDonald's bejelentette, hogy tervei szerint újranyitja ukrajnai éttermeinek egy részét. A cég szerint a következő hónapokban Kijevben és Nyugat-Ukrajnában a biztonságosnak ítélt területeken fokozatosan nyitják meg újra a boltokat.

Paul Pomroy alelnök a cég honlapján publikált üzenetben azt írta, a döntés előtt beszéltek ukrajnai alkalmazottaikkal, akik „kifejezték erős vágyukat, hogy visszatérjenek a munkába”. Pomroy szerint a „normalitás érzéséhez” is hozzájárulhat, ha lehet megint a Mekibe menni.

A McDonald's-nak több mint 100 étterme volt Ukrajnában a háború kezdete előtt, ezeket márciusban bezárta. A vállalat azóta is fizeti a béreket több mint tízezer ukrajnai alkalmazottjának. A cég márciusban szintén felfüggesztette oroszországi működését, májusban pedig oroszországi éttermeinek nagy részét eladta egy helyi vevőnek.

(BBC News)

A BBC-nek sikerült sms-ben meginterjúvolnia a zaporizzsjai erőmű két ukrán dolgozóját. A munkások a mindennapokra rátelepedő orosz fenyegetésről, sőt emberrablásokról számoltak be. A munkájukat megnehezítik a gyakori támadások, és folyamatosan attól rettegnek, hogy valamilyen nukleáris baleset történik. Bővebb lapszemlénket erről itt olvashatja.

Huszonhat ország felajánlásaival több mint 1,5 milliárd euró (kb. 592 milliárd forint) gyűlt össze Ukrajna támogatására, jelentette be Morten Bødskov dániai védelmi miniszter a Koppenhágában szervezett adományozó konferencia végén.

Az összeget új fegyverek vásárlására, ukrán katonák kiképzésére, illetve aknamentesítésre fordítják. Az Egyesült Királyság felállít továbbá egy pénzügyi alapot, amivel az Ukrajnának szánt fegyverek gyártásának növelését finanszíroznák. (CNN)

Újabb tüzérségi támadásokról érkeztek hírek az oroszok által elfoglalt zaporizzsjai atomerőműnél, amiért egymást tették felelőssé az ukránok és az oroszok. António Guterres ENSZ-főtitkár aggodalmát fejezte ki, hogy amennyiben a harcok „folytatódnak, az könnyedén katasztrófához vezethet” Európa legnagyobb atomerőműjénél.

Az ukrán állami energiavállalat, az Enerhoatom csütörtöki közleménye szerint az oroszok újból lőtték a zaporizssjai erőművet és a közeli területeket. Szerintük egy igazgatási épületet és a tűzoltóságot is célba vették, de a radioaktív anyagtárolót nem érte találat, csak a közeli fű égett. Senki nem sérült meg, de a tüzérségi támadások miatt nincs lehetőség műszakváltásokra. Az Enerhoatom szerint a sugárzás szintje a normális határon belül van.

Az orosz ellenőrzés alatt álló helyi közigazgatás korábban azt állította, hogy ukrán részről érte támadás az erőművet. Szerintük az ukránok rakéta-sorozatvetőket és nehéztüzérséget vetettek be. A BBC hozzáteszi, hogy nem lehet független forrásból ellenőrizni az állításokat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra figyelmeztetett, hogy „Oroszország a világ legsúlyosabb atombalesetét provokálhatja ki”, ami nagyobb lehet a csernobilinél is. Szerdán a G7-tagországok külügyminiszterei is felszólították Oroszországot, hogy adja vissza az erőmű ellenőrzését az ukrán erőknek. Az Enerhoatom arról is beszámolt, hogy szerintük az oroszok át akarják kötni a zaporizzsjai erőművet a 2014-ben annektált Krímre.

Az ENSZ BT orosz kezdeményezésre csütörtökön tárgyal az ukrajnai atomerőmű helyzetéről New Yorkban. Az ülésen várhatóan felszólal Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője is, aki a múlt héten már aggodalmát fejezte ki egy esetleges atomkatasztrófa miatt. Az erőműről és arról, hogy az oroszok hogyan használják azt élő pajzsként, ebben a cikkben írtunk bővebben. (BBC, CNN, MTI)

Oroszország először erősítette meg hivatalosan, hogy folynak tárgyalások fogolycseréről Washington és Moszkva között, miután az Egyesült Államok ajánlatot tett az amerikai Brittney Griner kosárlabdázó és Paul Whelan volt tengerészgyalogos szabadon engedéséért, írja a Washington Post. A tárgyalások egy olyan csatornán keresztül zajlanak, amelyet Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly júniusban Genfben tartott találkozója után állítottak fel.

A 31 éves Grinert hat hónapja, egy héttel az orosz–ukrán háború kitörése előtt tartóztatták le a Moszkva melletti seremetyjevói nemzetközi repülőtéren, miután hasisolajat tartalmazó, elektromos cigarettához való patronokat találtak a poggyászában. Augusztus 4-én aztán kábítószer-csempészet miatt kilenc év börtönbüntetésre és egymillió rubeles (átszámítva hat és fél millió forint) pénzbírságra ítélték.

Arról, hogy egy éppen zajló orosz–ukrán háború közepén hogyan vált Griner egy geopolitikai játszma sokadik, de mindezidáig talán legnagyobb halnak számító résztvevőjévé, azzal ebben a cikkünkben foglalkoztunk. Azt is körüljártuk, hogy az Egyesült Államok a legismertebb orosz elítéltet, Viktor But fegyverkereskedőt adná át Oroszországnak, cserébe Grinerért és Whelanért.

Az aknák és fel nem robbant lőszerek évtizedes munkát adhatnak a tűzszerészeknek Ukrajnában. Az ország keleté része már az orosz invázió előtt is a Föld egyik legalaposabban elaknásított vidéke volt, a háború miatt azóta pedig több magyarországnyi terület vált az emberi életre veszélyessé. Az aknafertőzést súlyosbítja, hogy a frontokat fel nem robbant lőszerek százezrei szennyezik – és fogják szennyezni valószínűleg még évtizedekig. És akkor ott vannak még a Fekete-tengeren más országokig is elúszó tengeri aknák. Mindezekről ebben a cikkben írtunk bővebben.

A Wizz Air újabb százezer ingyenes jegyet biztosít ukrán állampolgárok számára. A fapados légitársaság a 2022. szeptember 15. és december 8. között induló járatokra ajánl fel térítésmentes jegyeket, ezzel segítve az ukrán állampolgárokat úti céljaik elérésben. A felajánlott jegyek összesen 800 útvonalon érhetőek el – áll a Wizz Air csütörtöki közleményében.

„A Wizz Air Ukrajna egyik legfontosabb légitársasága, így ezekben a nehéz időkben továbbra is minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy támogassuk az országot. Elkötelezett célunk, hogy enyhítsünk az ott élő állampolgárok nehézségein” – mondta Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója.

Az utazóknak a foglaláskor meg kell adniuk ukrán útlevélszámukat, valamint a repülőtéri check-in folyamat során fel kell mutatniuk ukrán útlevelüket és a szükséges vízumot/utazási okmányokat. A százezer jegy 0 eurós áron áll rendelkezésre, a jegy egy kézipoggyászt (max: 40x30x20 cm) tartalmaz, további poggyász felvitele a repülőgépre, illetve feladása azonban már díjköteles.

Terrorizmust támogató államnak nevezte Oroszországot a lett parlament, a Saeima. A lett parlament emellett felszólította az Európai Uniót, hogy akadályozza meg az orosz turisták beutazását.

A közlemény szerint Oroszország évek óta hol közvetve, hol közvetlenül támogatja és finanszírozza a terrorista rezsimeket és szervezeteket. Példaként említik Bassár el-Aszad szír elnök rezsimjét, amelynek Oroszország a legfőbb fegyverbeszállítója. Felhozzák még a volt orosz ügynök, Szergej Szkripal és lányának megmérgezését, valamint a Malaysia Airlines 17-es járatának katasztrófáját, amit minden valószínűség szerint a donyecki szakadárok lőttek le 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett.

A Saeima nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy Oroszország a megfélemlítést használja eszközként az ukránok civilek demoralizálására. A Saeima ezt terrorizmusnak, Oroszországot pedig a terrorizmust támogató országnak ismeri el.

(Guardian)

A donyecki hatóságok szerint mérgező ammónia szivárgott ki egy égő sörgyárból a kelet-ukrajnai szakadárok központjában, Donyeckben. Egy ember meghalt, két másik pedig megsebesült az ukrán lövések okozta tűzben – közölték csütörtökön a oroszbarát szeparatista hatóságok. A beszámoló szerint a gáz két kilométeres körzetben terjedt az éjszaka folyamán. A lakosságot arra kérték, hogy maradjanak az otthonaikban, és tartsák zárva az ablakokat. A szakadárok azt is közölték, hogy az ukrán lövések három civilt öltek meg szerdán Donyeckben. Az állításokat független források nem erősítették meg.

(FAZ)

Éjjel robbanások hallatszottak a belarusz-ukrán határ közelében. Franak Viačorka, a belarusz ellenzéki vezető, Szvetlana Tyihanovszkaj tanácsadója a Twitter-oldalán azt írta, hogy hajnali 1 óra körül legalább nyolc robbanást lehetett hallani az ukrán határhoz közeli Homeli területen. „Szemtanúk szerint a robbanások a Zyabrovka repülőtér közelében történtek. Ott gyakran állomásoznak orosz katonai repülőgépek” – írta Viačorka.

A belarusz védelmi minisztérium közlése szerint éleslövészeti gyakorlatot tartottak a környéken, azt azonban nem erősítették meg, hogy a robbanások összefüggésben vannak-e ezzel a gyakorlattal. A repülőteret az orosz fegyveres erők az Ukrajna elleni háború során használták.

(Guardian)

• Az ukránok szerint kilenc orosz harci repülő semmisült meg a krími robbantásokban, de tagadják, hogy ez egy ukrán rakétatámadás lett volna
• Steven Seagal Putyin-rajongó egykori akciófilm-sztár Donbaszban forgat dokumentumfilmet, amivel reményei szerint majd rányitja a világ szemét az igazságra a háborúról
• Az oroszok új szárazföldi hadtestet hoztak létre, hogy ezzel egyszerre támogassák az offenzívát Donbaszban, és védekezzenek az ukrán ellentámadások ellen
• Az ukrán energetikai hivatal azt közölte, hogy az oroszok át akarják ki akarják kötni a zaporizzsjai atomerőművet az ukrán hálózatról, és átkötni a megszállt Krím ellátására. Az ukránok hozzátették, hogy ezt semmiképpen nem hagyják, inkább elvágják az elektromos vezetékeket

Ez itt a Telex háborús közvetítésének mai adása, az orosz-ukrán konfliktus 169. napján. A tegnapi hírfolyamot itt találja, a frontvonalak állását felvázoló térképünk pedig most is az Institute for the Study of War kutatóintézeté:

A legújabb műholdfelvételek alapján úgy tűnik, hogy legalább nyolc orosz harci repülőgép megsérült vagy megsemmisült, amikor kedden robbanások sorozata rázta meg a Krím félszigeten található Szaki légibázist. Az új bizonyítékok arra utalnak, hogy célzott támadás történt. Az amerikai Planet Labs által készített felvételeken nagy kiterjedésű felperzselt föld és a futópálya sérülései láthatók a katonai repülőgépek elszenesedett roncsai mellett.

Az augusztus 9-én, reggel 8 óra körül – körülbelül négy órával a támadás előtt – és augusztus 10-én, délután 4 óra 40 perc körül készített felvételek azt mutatják, hogy legalább nyolc kint parkoló repülőgép megsérült vagy megsemmisült. Ez az első független megerősítés a bázist ért károkról, és kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogyan támadhattak meg egy olyan légibázist, amely több mint 160 kilométerre van a frontvonaltól.

A légibázison Szu-30M vadászgépek, Szu-24-es bombázók és az Il-76-os szállító repülőgépek állomásoznak, amelyeket az oroszok rendszeresen használnak Ukrajna elleni rakétacsapások indítására, valamint a Fekete-tengeren és környékén való járőrözésre.

Eliot Higgins, a Bellingcat nyilvános információkra alapozó oknyomozó weboldal alapítója és igazgatója csütörtökön egy sor Twitter-bejegyzést írt az esetről. Kiemelte, hogy Oroszország a közelmúltban nem veszített el annyi légi eszközt egyetlen nap alatt, mint itt. Megjegyezte, hogy három kráter látható olyan helyszíneken, amelyeket úgy tűnik, hogy tárolásra használtak, így lehet, hogy ezek voltak a célpontok, és amikor felrobbant, amit ott tároltak, minden más is megsemmisült körülöttük. „Az egyik dolog, ami feltűnő, hogy nem látszik olyan becsapódás, ami úgy néz ki, mintha elvétett volna, tehát vagy nagyon pontos fegyvereket használtak, vagy nagy szerencséjük volt” – tette hozzá.

Az incidensben legalább egy ember meghalt, tizenhárman megsebesültek az oroszok közlése szerint, megsemmisült repülőkről azonban nem számoltak be. Hivatalos magyarázatuk szerint lőszerrobbanás történt a Novofedorivka városához közeli bázison.

Kijev eddig hivatalosan tagadta a felelősséget a támadásért, Volodimir Zelenszkij elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak arra utalt, hogy partizánakció lehetett. Ugyanakkor egy magas rangú ukrán katonai vezető a New York Timesnak azt mondta, ők támadták meg az orosz légibázist.

A brit védelmi miniszter, Ben Wallace a BBC-nek azt mondta, hogy Nagy-Britannia még mindig próbálja megállapítani a légitámaszponton történt robbanásokkal kapcsolatos tényeket, de hozzátette, szerinte nem valószínű, hogy nyugati fegyverekkel támadták volna a támaszpontot. A légibázis szerinte az ukrán fegyveres erők legitim célpontja volt.

(BBC, Guardian)