Több mint 1300 civil áldozatot találtak már Kijev környékén, Zelenszkij lefejezte a titkosszolgálatot

Kétségbe vonja a brit vezérkari főnök, hogy bármi valóságalapja lenne azoknak a híreszteléseknek, amelyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök súlyos beteg, vagy hogy fennáll a lehetősége annak, hogy erőszakkal eltávolítják a hatalomból.

„Az efféle szóbeszéd merő vágyálom. Hivatásos katonaként azt mondhatom, hogy egy viszonylag stabil rezsimet látunk Oroszországban, Putyin elnök képes elfojtani bármilyen ellenállást, és a csúcson senki sem érdekelt az elmozdításában” – mondta Sir Tony Radakin tengernagy, a brit fegyveres erők vezérkari főnöke a BBC-nek adott interjújában.

(MTI)

Korábban a Politico szellőztette meg, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök több fontosabb személyi változásra készülhet, amelyek meg is történtek az elnök vasárnap este kiadott rendeletével. Zelenszkij ugyanis felmentette tisztségéből Irina Venegyiktova főügyészt és Ivan Bakanovot, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetőjét.

Az ukrán államfő hivatalának honlapján megjelent dokumentumok szerint Venegyiktova menesztésénél a hadiállapot bevezetéséről szóló törvényre, Bakanov menesztésénél pedig az ukrán fegyveres erők fegyelmi eljárására hivatkozott. Venegyiktova tisztségét ügyvivő jelleggel eddigi helyettese, Olekszij Szimonyenko fogja ellátni.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál Bakanov menesztésével összefüggésben felidézte a Politico című amerikai lap június 24-i cikkét, miszerint Zelenszkij már akkor fontolgatta az SZBU vezetőjének felmentését egy sor sikertelen művelet és Herszon megye elvesztése miatt. Zelenszkij akkor azzal reagált erre az értesülésre, hogy az SZBU, vagy bármely más rendvédelmi szerv vezetésének leváltása ezek tevékenységének felülvizsgálatától függ.

(MTI)

A Kijevi terület nevű, az ukrán főváros körül elterülő közigazgatási területen eddig összesen 1346 civil holttestét találták meg, mióta az orosz csapatok március végén kivonultak a környékről, hogy Kelet-Ukrajnára összpontosítják az erőiket – mondta a Kyiv Independent nevű angol nyelvű helyi lapnak a terület rendőrfőnöke, Andrij Nebitov. Azt is hozzátette, hogy az áldozatok közül hétszáz főt kis kézi lőfegyverrel lőttek le (azaz feltehetően nem a harcok járulékos áldozataként érte találat). 300 civilt továbbra is eltűntként kezelnek.

Az oroszok kivonulása után a Telex tudósítói is jártak Borogyankában és Bucsában, ahonnan a legtöbb civil áldozatot jelentették az ukránok. Borogyankai képes riportunkat itt, videónkat itt nézhetik meg, bucsai képes tudósításainkat itt és itt, videónkat pedig itt találják.

Korábban az Amnesty International jogvédő szervezet jelentése is helyszíni vizsgálatot folytatott a Kijev környékéről jelentett visszaélésgyanús esetekről, és több tucat interjú, illetve a helyszínen elérhető bizonyítékok áttekintése után kiadott egy jelentést, amelyben megállapította, hogy az orosz katonák bizonyíthatóan számos háborús bűnt követtek el a civilek elleni erőszakkal, bizonyos esetekben kínzásokkal.

(Guardian)

Ukrajna főügyésze, Irina Venediktova a Twitteren emlékezett meg arról, hogy nyolc éve lőtték le az oroszok a maláj légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó járatát Donyeck felett. A gépen 298 ember utazott, senki sem élte túl a katasztrófát, a vizsgálatok azt igazolták, hogy az oroszok által támogatott szeparatisták orosz fegyverrel találták el az utasszállítót.

Venediktova azt a következtetést vonta le, hogy az oroszok terrorja akkor kezdődött, február vége óta pedig 23 ezer háborús bűncselekményt követtek el civilek ellen az általuk indított háborúban. „Oroszországot terrorista államnak kell nyilvánítani” – jelentette ki.

Zelenszkij ukrán elnök is megemlékezett az évfordulóról, és megállapította, hogy az oroszok már akkor is gyászt és halált vittek az ukránok földjére.

Július 14-én frissítette Ukrajna, hogy kilenc megyében mekkora területet szálltak meg az orosz csapatok február óta. Az adatok rámutatnak, hogy a donyecki régió van a legnehezebb helyzetben, ott 66 települést foglaltak el. A nyilvántartás szerint a jelenlegi helyzet:

• Donyeck (66)
• Harkiv (51)
• Dnyipropetrovszk (7)
• Luhanszk (37)
• Zaporizzsja (54)
• Herszon (49)
• Mikolajiv (25)
• Szumi (19)
• Csernyihiv (5)

Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy megsemmisítettek Odesszában egy raktárt, ahol az ukránok Harpoon-rakétákat tároltak. Arról is tájékoztatott a minisztérium, hogy helikoptert és repülőt is kilőttek Harkiv valamint Szlavjanszk térségében, de ezeket más források egyelőre nem erősítették meg.

Megörökítette az egyik ukrán katona, hogyan zajlik a reggeli tornája a fronton. Ha nem ropognak a fegyverek, akkor a lövészárokban is lehet átmozgatást tartani, fekvőtámaszozni, felüléseket végezni.

Arról írt a Politico, hogy az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij le akarja váltani a titkosszolgálatok (SBU) éléről egykori harcostársát, Ivan Bakanovot. Szoros kapcsolat volt közöttük, hiszen Bakanov vezette Zelenszkij elnöki kampányát, emellett Zelenszkij egyik cégét is ő irányította. Azért menesztené, mert a háború első napjaiban több elhibázott döntést is hozott Bakanov, és részben ezek miatt tudták elfoglalni az oroszok Herszon városát. Ha felrobbantják az oda vezető hidat, sokkal nehezebben tudott volna az orosz haderő bevonulni a városba. Herszon volt az első nagyobb város, amit elfoglaltak a megszálló csapatok.

Más SBU-tisztviselők sem álltak a helyzet magaslatán, Ihor Szadohin, Szerhij Krivorucsko és Andrij Naumov sem, mindhármukat árulónak minősítették, utóbbi elmenekült az országból még februárban.

Sir Tony Radakin admirális volt a BBC One vasárnapi reggeli műsorának vendége, aki azt állította, hogy Oroszország a háborúban elveszítette szárazföldi haderejének harminc százalékát, ez a magyarázata az orosz hadsereg küszködésének.

„Ötvenezer orosz katona halt meg vagy sebesült meg eddig ebben a konfliktusban, 1700 tank veszett oda, és 4 ezer páncélozott jármű. Egy hónap alatt el akarták foglalni a városokat, nyomás alá akarták helyezni a NATO-t, mivel ez nem sikerült, az ukrán hadsereg abszolút hisz abban, hogy az elveszett területeket vissza tudja foglalni” – nyilatkozott az Egyesült Királyság védelmi vezérkarának vezetője.

„Magyarország katonákat küldhet Kárpátalja területére a magyar lakosság védelméért” – írta Maxim Buzsanszki ukrán országgyűlési képviselő Telegram-csatornáján, miután Szijjártó Péter pénteken arról beszélt: Budapestnek vannak forgatókönyvei a katonai szükséghelyzetre a kárpátaljai magyar kisebbség védelmében. Buzsanszki szerint az ukrán külügyminisztériumnak magyarázatot kellene követelnie arról, hogy ki és hogyan tervezi a „százötvenezer ukrán magyar megmentését Ukrajna területén”.

„A magyar külügyminiszter nem vázolt fel egyetlen olyan forgatókönyvet sem, amelynek nyomán a magyar honvédség átlépné az ukrán határt – reagált a hírre a Külgazdasági és Külügyminisztérium. – A félrevezető álhírekkel szemben a valóság az, hogy Magyarország tovább folytatja történetének legnagyobb humanitárius segélyakcióját Ukrajna megsegítése érdekében, és szilárdan kitartunk azon álláspontunk mellett, hogy nem engedünk semmiféle provokációnak, így nem küldünk sem fegyvert, sem katonát a háborúba.” További észletek a cikkünkben.

Oroszország továbbra is bombázza a Kígyó-szigetet, erről beszélt a dél-ukrajnai védelmi erők központjának vezetője, Natalija Humenyuk. A szigetet a háború februári kitörésekor elfoglalták az oroszok, de június 30-án visszavették az ukránok a stratégiailag fontos területet. Ebben a cikkben elemeztük az oroszok szimbolikus visszavonulását.

„Az ellenség keresi a lehetőségét, hogy bebizonyítsa az erejét. Mi mást tehetnének, mint kirepülnek és időnként bombáznak egyet. Elsősorban a saját, otthagyott felszereléseiket” – magyarázta Humenyuk. Hogy Herszon visszafoglalása felé milyen erővel tudnak haladni az ukrán csapatok, az hadititok szerinte. (Unian)

Az ukrán-magyar határszakaszon 7286-an léptek be szombaton Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5511-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-vel.

A rendőrség 307 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért. Vonattal 144 ember – köztük 63 gyermek – érkezett szombaton az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitika főképviselője szerint az Oroszország elleni szankciók működnek, de stratégiai türelemre van szükség, mivel a kívánt hatás elérése hosszú ideig tarthat.

„Még ha a szankciók rövid távon nem is változtatnak Oroszország gazdaságának pályáján, ez nem jelenti azt, hogy haszontalanok, mert befolyásolják a források mennyiségét. Szankciók nélkül Oroszország megvenné a tortáját és megenné. A szankciókkal Putyin kénytelen lesz választani az olaj és a fegyverek között, így az elnök fokozatosan satuba kerül.”

Borrell kifejtette, hogy az oroszok eladhatják az olajukat Ázsiába, de nem olyan áron, mintha Európába tennék, 30 dollárral olcsóbban tudják értékesíteni más piacokon, ezáltal kisebb lesz a bevételük.

(Unian)

Már 144 napja tart az orosz-ukrán háború, a szombati eseményeket itt tudja elolvasni.

A Guns N'Roses éppen most fejezte be az európai turnéját, a frontember Axl Rose pedig egy nem olyan hosszú, de annál tartalmasabb posztban köszönte meg mindenkinek a sok szeretetet, lerótta tiszteletét a Foo Fighters nemrég elhunyt dobosa, Taylor Hawkins előtt, és nem mellesleg Putyint egy kisembernek nevezte.

Rose egyébként cselesen nem nevezni nevén az orosz elnököt, a szóbanforgó bekezdés így szól magyarul:

Szeretném mindenkinek megköszönni, hogy ennyi szeretetet és támogatást nyújtott a turné alatt Ukrajnának, és az ő nemes és borzasztó szabadságharcuknak, amit egy olyan, egyre jobb totalitárius rezsim ellen vívnak, amit egy érzéketlen, hazug, gyilkos kisember irányít, akinek idejétmúltak az ambíciói és nincs tekintettel az emberi életre.

A posztot itt lehet teljes egészében elolvasni:

(Billboard)

• Olaf Scholz szerint Németország tartani fogja klímavédelmi céljait.
• A Gazprom arra számít, hogy a Siemens továbbra is szervizeli majd az Északi Áramlat 1 turbináit.
• Egymilliárd dolláros élelmiszersegélyt nyújt a Közel-Keletnek az USA.
• Tovább emelkedik a vinnicjai rakétacsapás halálos áldozatainak száma.
• Oroszország újrakezdte a támadásokat Kelet-Ukrajnában.
• Orbán a holland miniszterelnökkel beszélt telefonon.
• Az ukránok szerint Orbánnak nem az Oroszországgal szembeni szankciók feloldásán kellene ügyködnie.

„Semmilyen rakéta, sem az orosz tüzérség nem törheti meg a nemzeti egységünket” – mondta szombat esti beszédében az ukrán Volodimir Zelenszkij. Ezt az egységet nem lehet megtörni hazugságokkal, megfélemlítésekkel, fenyegetésekkel, összeesküvés-elméletekkel. Az oroszok szombaton a donyecki régióban lévő Nikopolt lőtték rakétákkal, és a támadásban ketten meghaltak. Vinnicjában 23 halálos áldozatot követelt a támadás, 68 embert ápolnak kórházban, közülük tizennégyen súlyos állapotban vannak. A Pentagon összegzése szerint legalább száz civil veszítette életét Ukrajnában, de ez a szám lehet 150 is.

Vadim Szkibitszkij, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési igazgatóságának tisztviselője arról számolt be, hogy kétségtelenül van orosz katonai tevékenység. Szerinte az oroszok újabb támadásokra készülnek, ennek előkészületeit most hajtják végre.