Az ukrán külügy szerint Orbánnak nem az Oroszországgal szembeni szankciók feloldásán kellene ügyködnie

Olaf Scholz német kancellár szerint Németország tartja a kitűzött klímavédelmi céljait, annak ellenére, hogy Oroszország ukrajnai inváziója miatt egyre nagyobb aggodalomra ad okot az ország energiaellátása, írja a Guardian. Egy szombati videóban Scholz azt mondta:

"A célunk az, hogy az elsők között érjük el a karbonsemlegességet, ugyanakkor globálisan versenyképesek és sikeresek legyünk gazdasági hatalomként, ipari országként. Gondoskodni fogunk róla, hogy a megújuló energiák fejlesztése továbbra is haladjon, a szélenergiára, a napenergiára, valamint biomasszára is szükségünk van, hogy szén-dioxid-kibocsátás nélküli iparunk legyen. Ezt 2045-re szeretnénk elérni.

Scholz szerint a megfelelő szabályokat már elkezdték bevezetni, és még idén további törvények következnek, hogy a folyamatok a tervezettek szerint haladhassanak. A kancellár hozzátette: a szövetségi kormány kezdetben kudarcot vallott az azonnali átfogó klímaprogram tervével, először csak a közlekedésre és az építőiparra készített stratégiát.

"Sajnálatos, hogy Oroszország brutális ukrajnai támadása miatt most ideiglenesen kénytelenek vagyunk újraindítani néhány olyan erőművet, amelyeket már leállítottunk, de ez csak nagyon rövid ideig fog tartani. Most kezdünk csak igazán belevágni, és mindent meg akarunk tenni a klímaválság leküzdéséért."

A Gazprom orosz energiakonszern arra kérte a Siemens német energiavállalatot, hogy készítse elő az Északi Áramlat 1 gázvezeték Kanadában megjavított turbinájának Oroszországba szállítását.

„A Gazprom július 15-én azzal a hivatalos kéréssel fordult a Siemenshez, hogy készítse elő azokat a dokumentumokat, amelyek a jelenlegi kanadai és európai uniós szankciós szabályozás figyelembe vételével lehetővé teszik, hogy az Északi Áramlat 1 számára létfontosságú portovajai kompresszorállomás gázturbináját kivigyék Oroszországba” – írta a Gazprom szombaton. A vállalat jelezte: számít arra, hogy a Siemens szerződésben vállalt kötelezettségeinek megfelelően elvégzi a gázturbinák karbantartását és javítását, mert ettől függ az Északi Áramlat 1 további működése.

Június óta a Gazprom jelentősen csökkentette az Északi Áramlaton át Európába érkező földgáz mennyiségét, majd le is állította a szállítást. A lépést a Kanadában javított turbina kiesésével indokolta. Az ukrajnai háború miatt életbe léptetett nemzetközi szankciók miatt Kanada vonakodott visszaadni a turbinát Oroszországnak. Végül úgy döntött, hogy Németországnak adja át a megjavított készüléket. Az Északi Áramlatot hétfőtől karbantartás miatt leállították.

A munkák július 21-ig tartanak, azonban több nyugati politikus, köztük például Emmanuel Macron francia államfő jelezte: aggódik, hogy az oroszok nem fogják újraindítani a gázszállítást.

(MTI)

A Közel-Keletnek nyújtandó egymilliárd dolláros új élelmiszersegélyt jelent be hamarosan Joe Biden amerikai elnök, mondta az AFP hírügynökségnek egy magas rangú tisztviselő. A segélycsomagot az orosz-ukrán háború okozta élelmezési válság indokolja. Biden közel-keleti körútja állomásaként jelenleg Szaúd-Arábiában tartózkodik.

(Sky News)

24-re emelkedett a közép-ukrajnai Vinnicja városára mért orosz rakétacsapás halálos áldozatainak száma, írja a Sky News. A legutóbb elhunyt áldozat egy nő, aki égési sérülésekkel került kórházba.

Az oroszok azt állítják, hogy egy tiszti szállást találtak el, melyben éppen az ukrán légierő képviselői folytattak megbeszélést – közelebbről nem tisztázott – külföldiekkel az Ukrajnának szállítandó repülőgép- és fegyverszállítmányokról, illetve az ukrán repülőállomány korszerűsítéséről.

Azonban rengeteg képi bizonyíték és beszámoló alapján a Vinnicját csütörtökön eltaláló két robotrepülőgép (két másikat sikerült leszednie az ukrán légvédelemnek) egyike sem a parancsnoki központba csapódott, a civilek között három gyermek is meghalt a támadásban.

Az EU elítélte a támadást, Antonio Guterres ENSZ-főtitkár megdöbbenésének adott hangot.

Erői átcsoportosítása után Oroszország újrakezdte a támadásokat Kelet-Ukrajnában pénteken, írja az MTI az ukrán vezérkar szombati közlése nyomán. Az oroszok Bahmut, Donyeck és a Vuhlehirszk hőerőmű környékén is újrakezdték a támadásokat, de a harcok egyelőre kisebb kiterjedésűek. A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) katonai szakértői megerősítették az értesülést, hozzátéve, hogy ha valóban vége a szünetnek, akkor az oroszok a következő 72 órában valószínűleg fokozzák a támadásokat.

Az oroszok Szeverodonyeck és Liszicsanszk elfoglalása után iktattak be „operatív szünetet”. Péntek este Ukrajnában országszerte szóltak a légvédelmi szirénák. Dnyipróban a hatóságok adatai szerint legalább hárman meghaltak és tizenöten megsebesültek a rakétacsapásokban. Kremencsukban is lövedékek csapódtak be – mondta el Poltava megye kormányzója, Dmitro Lunyin. Odesszát szintén bombázták.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek éjjeli videóüzenetében óvatosságra intette az állampolgárokat, arra kérve őket, hogy ne hagyják figyelmen kívül a légiriadót. Egyúttal figyelmeztette Moszkvát: nem marad következmények nélkül a csaknem öt hónapja tartó háború. A gyilkosságok és a pusztítás nemzedékekre meg fogja bénítani az orosz társadalmat – mondta.

Telefonon tárgyalt Orbán Mark Rutte holland miniszterelnökkel, és Havasi Bertalan kétmondatos tájékoztatása szerint az orosz-ukrán háború, az Európát sújtó energiaválság, és annak megoldási lehetőségei, illetve az uniós gazdasági helyreállítási alap ügye voltak a témák. Orbán Viktor szerint a jelenlegi helyzetben egyértelmű, hogy Európának a béke helyreállításán kell dolgoznia – áll az MTI-s kishírben.

Miután Orbán szokásos pénteki Kossuth rádiós kinyilatkoztatásában ismét kritizálta az Oroszországgal szemben bevezetett európai szankciókat, az ukrán külügy szóvivője Facebook-posztban reagált. Oleg Nikolenko nem ért egyet Orbánnal abban, hogy a bevezetett nemzetközi szankciók eredménytelenek lennének, és emlékezteti a magyar miniszterelnököt arra, hogy azokat arra válaszul vezették be, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, ahol ezrek veszítették már el életüket, otthonaikat.

Nikolenko szerint a szankciók igenis segítenek felelősségre vonni az orosz államot agressziójáért, és gyengítik a háborús képességeit. Posztjában azt is üzeni Orbánnak, hogy nem ezek az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók teszik tönkre Európa gazdaságát, hanem Oroszország hibrid háborúja. Nikolenko szerint Orbánéknak nem az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók feloldásán kellene ügyködnie, miközben az orosz hadsereg ártatlan ukrán gyerekeket ölnek meg hidegvérrel, hanem épp ellenkezőleg, lépéseket kellene tenniük az orosz agresszió ellen. A külügyi szóvivő szerint a háborúért kizárólag Oroszország a felelős, és csak az garantálhatja, hogy Ukrajna, Magyarország és Európa visszatérjen a normális élethez, ha közösen békére kényszerítik Oroszországot.

A rendőrség friss adatai szerint pénteken az ukrán-magyar határszakaszon 7358 fő lépett be Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6792 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 343 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Az ukrajnai háború elől pénteken 242 ember, köztük 75 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

• 23-ra nőtt a Vinnicjában a csütörtöki támadás halálos áldozatainak száma.
• Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán légierő titkos találkozójára csaptak le a közép-ukrajnai Vinnicja városában.
• A dél-ukrajnai Mikolajivot csütörtök után pénteken is rakétatámadás érte, legalább 10 rakéta találta el a város két egyetemét.
• A kanadai pénzügyminiszter a G20-ak csúcstalálkozóján nekiment az orosz küldöttségnek.
• A harctéri jelentések szerint az orosz erők hamarosan megindulnak a Szlovjanszk-Sziverszk-Bahmut-kiszögellés ellen a Donbasz régióban.
• Megérkeztek Ukrajnába a britek által küldött nagy hatótávolságú M270-es rakétarendszerek első darabjai.
• Importtilalmat javasolt az orosz aranyra az Európai Bizottság.

Már 143 napja tart az orosz-ukrán háború, az előző napi eseményeket itt tudja elolvasni.