Az ukránok 44 települést visszavettek Herszon megyében, már 22 halottja van a közép-ukrajnai rakétacsapásnak

Az energiatörvény módosításával a lett parlament csütörtökön elrendelte a földgázellátás diverzifikálását, és azt, hogy az ország nem importálhat földgázt Oroszországból. A döntés nem meglepetés: a rigai kormány már áprilisban úgy döntött, hogy 2023. január 1-jéig felfüggeszti az orosz gázimportot.

A jogszabály kötelezi a lett földgázszolgáltatót, hogy képezzen stratégiai tartalékot az energiahordozóból, legkésőbb augusztus 31-ig fel kell töltenie föld alatti gáztározóját annyi földgázzal, amennyire a fogyasztóknak október 1-je és következő év április 30-a között szüksége lehet.

Eddig Oroszország volt Lettország legfontosabb földgázellátója, azonban az ukrajnai háború óta főként a szomszédos Litvániából szerzi be az energiahordozót. Emellett azt tervezi, hogy saját terminálokat épít cseppfolyósított földgáz fogadásához. (MTI)

Hollandiában nem várható télen gázhiány, még akkor sem, ha nem lesz orosz gáz – derül ki a Gasunie Transport Services (GTS) országos gázhálózat-kezelő tanulmányából. A szervezet szerint a következőkre van szükség ehhez: ne korlátozzák a szénerőművek kapacitását, viszont a cseppfolyósított földgázkészletek mértékét növeljék meg, Németországba pedig 35 milliárd köbméternél több gázt ne szállítsanak.

Ehhez hozzájön, hogy a hollandok a magas árak miatt már így is 20 százalékkal kevesebb gázt használnak, mint a drágulást megelőző időszakban.

Az is segíthet megelőzni a gázhiányt, hogy a GTS leányvállalata, az Eems-Energy Terminal a múlt héten két energetikai vállalattal kötött megállapodást a cseppfolyósított földgáz szállításáról, ezzel is csökkentve az orosz gáztól való függést.

Természetesen a spórolásra is szükség lesz a jövőben. Azért is, mert a Vattenfall multinacionális energiaipari vállalat képviselője a Nieuwsuur című aktuálpolitikai műsornak azt mondta: sokaknak gondot okoz a megugró energiaszámlák kifizetése, kétszer annyian vesznek részt adósságkezelési programokban, mint egy éve, és 30 százalékkal többen kértek részletfizetési lehetőséget is.

(MTI, Dutch News)

Már 22-an biztosan életüket vesztették a közép-ukrajnai Vinnicját ért orosz légicsapásban, idézi a Guardian az ukrán országos rendőrfőparancsnokot. Ihor Klymenko szerint az áldozatok között három gyerek is van.

További 52 embert kórházba szállítottak, 34-nek súlyos az állapota.

A támadásra épp akkor került sor, amikor az Európai Unió tisztviselői Hágában összeültek, hogy megvitassák az ukrajnai háborús bűnöket. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyperces néma csönddel emlékezett meg a háború áldozatairól, majd egy, az orosz háborús bűnöket feltáró különleges törvényszék felállítását szorgalmazta a résztvevőktől.

Herszon régió katonai közigazgatásának feje szerint az ukrán hadsereg már 44 települést szerzett vissza a megyében az ellentámadás májusi kezdete óta, írja a CNN.

Dmitro Butrij emellett evakuálásra szólította fel a megszállt területeken élő ukrán családokat. „Az oroszok nem emberek”, mondta Butrij, aki azt állította, az oroszok ártatlan civilekre lőttek, amikor azok autókonvojokban megpróbálták elhagyni a régiót.

Az ukrán miniszterelnök-helyettes korábban szintén arra kérte a Herszon megye megszállt részein élőket, hogy hagyják el a régiót. Irina Verescsuk szerint ugyanis komoly ukrán ellentámadás készülődik, és nem akarja, hogy a védekező oroszok emberi pajzsként használják az ukrán lakosságot.

„Oroszország az Európába irányuló földgázszállítás csökkentését fegyverként használja az Ukrajnával vívott háborújában” – mondta Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön. Hozzátette: Franciaország célja, hogy minél hamarabb orosz gáz nélkül boldoguljon, mivel nem látszik az ukrajnai háború mielőbbi befejezése.

Macron a francia nemzeti ünnep, a Bastille-nap alkalmából adott tévéinterjúban azt mondta, hogy Franciaország már most diverzifikálja energiaellátásának forrásait, és készleteket halmoz fel télre. „Oroszország már megkezdte a gázszállítások leállítását az Északi Áramlat 1 gázvezeték lezárásával” – mondta Macron a TF1 csatornának, utalva arra, hogy Oroszország karbantartási okokból szünetelteti a gázszállítást a Balti-tenger alatt húzódó vezetéken.

Az orosz energiáról való átállás azt jelenti, hogy „a nyár és az ősz eleje valószínűleg nagyon kemény lesz” – figyelmeztetett Macron, aki szerint a jövőben teljesen nélkülözni kell majd az orosz gázt. Azt mondta, Franciaország fokozza a Norvégiából, Katarból, Algériából és az Egyesült Államokból érkező gázszállításokat, és felhalmozza a gáztartalékokat, amelyek „őszre közel 100 százalékosak lesznek”.

Macron energiatakarékosságra és az energiapazarlás felszámolására szólította fel a hatóságokat, a fogyasztókat és az ipart. Az elnök ígérete szerint a kormány példaként szolgálna a magánszektor szereplői számára, „azáltal, hogy gondoskodunk arról, hogy kevesebb energiát fogyasszunk”. Szerinte „ehhez a visszafogottsághoz szolidaritásra lesz szükség polgárok részéről”. Macron szerint a kevesebb energia felhasználása jó dolog „az éghajlat és az energiafüggetlenségünk szempontjából is”.

Macron azt is megerősítette, hogy Franciaország többet fog befektetni az atomenergia-ágazatba, amely jelenleg Franciaország villamosenergia-szükségletének mintegy 70 százalékát biztosítja. „Az atomenergia fenntartható megoldás, mind Franciaország, mind más országok számára” – mondta.

(AFP)

A legalább 20 halálos áldozatot követelő vinnicjai támadás után az Instagramon jelentkezett be Roxolana, egy ukrán énekes és dalszerző. Elmondta, a belvárost ért rakétacsapás után stábjának egy tagja meghalt, egy másik megsebesült, élet és halál között van, jelenleg is műtik.

Azt mondta, mindenki életéért imádkozik és soha nem fog megbocsátani.

Roxolanának ma fellépése lett volna a fronttól távol lévő, közép-ukrajnai városban. (Skynews)

Magyarország kész szorosan együttműködni és segíteni az ukrán gabonakivitel azonnali szélesítése érdekében – közölte Nagy István agrárminiszter, miután Mikola Szolszkijjel, Ukrajna agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszterével egyeztetett csütörtökön a nyugat-ukrajnai Lvivben. Vasutat, átrakodókat, tárolókat fejlesztünk, feldolgozó üzemeket építünk a határ mellett. Cikkünket itt olvashatja.

Húsz ember, köztük két gyermek halt meg a csütörtök délelőtti vinnicjai légicsapásban, kilencven ember orvosi ellátásra szorult, közülük ötven állapota súlyos., írja a Guardian.

Az orosz rakéták a 370 ezres város központjába csapódtak, lakó- és irodaépületek, valamint közigazgatási épületeket, egészségügyi létesítményt is ért támadás.

Volodomir Zelenszkij szerint egy közönséges, békés várost ért a támadás, amit az ukrán elnök terrorcselekménynek minősített.

Dmitro Kuleba azt ígérte, hogy az orosz háborús bűnösöket bíróság elé állítják. Az ukrán külügyminiszter azután ígérte ezt, hogy csütörtök délelőtt rakétacsapás érte a közép-ukrajnai Vinnicját, legalább 12 ember meghalt, köztük egy kisgyermek, több mint ötven ember megsebesült.

Hágában közben az ukrán háborús bűnök kivizsgálásáért felelős ukrán ügyész a nemzetközi törvényszékkel tárgyal az atrocitások kivizsgálásáról.

Nyilván nem ez fogja eldönteni a háború sorsát, de a BBC-s Steve Rosenberg pár napos fotója szerint így néz ki a kólás polc egy moszkvai szupermarketben.

A NATO hibrid háborút folytat Oroszország ellen azzal, hogy fegyvereket szállít Ukrajnának. Maria Zaharova külön kitért az USA által szállított HIMARS rakétarendszerekre. Szerinte ez a fegyverzet nagyobb hatótávolságú és pontosabb, mint az eddig használtak. Olekszij Reznyikov szerint a HIMARS rakétarendszereket az ukrán erők hatékonyan használták például az északkeleti Izjum városánál, de több ilyen fegyverre van szükségük az orosz erők visszaszorításához.

A technikáról itt írtunk. Kérdés, tud-e változtatni a háború menetén. (Guardian)

A közép-ukrajnai Vinnicját lőtték az oroszok csütörtök délelőtt. A légvédelmi erők négy rakétát lelőttek, legalább 12 civil meghalt, ötvennél több megsebesült. A támadásban ötven jármű égett ki. A hírt a Guardian helyszíni tudósítója is megerősítette.

Vinnicjáról nemrég írtunk, itt volt Adolf Hitler egyik második világháborús bunkere, a második világháború után felrobbantott építmény romjai a mai napig láthatók.

Az Oroszországra kirótt szankcióknak nincs hatása az ukrajnai háborúra, azok már most is ártanak nekünk, az energiaárak emelkednek – nyilatkozta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Kurier című osztrák napilapnak adott, csütörtökön megjelent interjúban, amit az MTI szemlézett.

Az ukrajnai háborúról szólva Kovács Zoltán úgy fogalmazott: „ennek a háborúnak soha nem lett volna szabad elkezdődnie, és minél hamarabb véget kell vetni neki. Ehhez tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség” – mondta.

Jelenleg „nem nyerünk semmit, csak veszítünk”. A szankciók már most is ártanak nekünk, az energiaárak emelkednek. Most az energiabiztonságnak kell prioritást élveznie.

Arra az újságírói felvetésre, hogy Orbán Viktor kormányfő rendszeresen felkereste Moszkvát, hogy olcsóbb olajról és gázról tárgyaljon, valamint Magyarország az atomenergia bővítésében is függ az orosz cégektől, Kovács Zoltán úgy fogalmazott: „ez a szoros politikai kapcsolat, amelyet Önök a miniszterelnöknek és Putyinnak tulajdonítanak, nem létezik. Nem közelebbi a kapcsolat, mint Németország és Oroszország között.”

Kovács Zoltán megjegyezte azt is, hogy a háború valamikor véget ér, és Oroszország mint potenciális energiaforrás megmarad. „Putyinnal vagy nélküle, függetlenül attól, hogy mennyi ideológiai vágyálma van”. Nem biztos, hogy jó ötlet, ha most döntünk úgy, hogy energiapolitikailag teljesen függetlenítjük magunkat Oroszországtól – tette hozzá.

Február 20-án, a háború kirobbanása előtt négy nappal beszélt utoljára a fiával Valja, egy orosz édesanya, akit a BBC szólaltatott meg. (Az édesanya nem saját nevén szerepel, a retorziótól tartva névtelenül nyilatkozott.) A fiú egysége akkor az ukrán határ mellett volt, hivatalosan, hadgyakorlaton.

A háború kirobbanása után több mint egy héttel egy őrmester telefonált a fia bázisáról, Valja szerint az összes szülőt felhívhatta. Megnyugtatta, hogy a fiú jól van, a hívások márciusban ismétlődtek.

Végül üzenetet küldött neki egy férfi, aki azt állította magáról, hogy a fia barátja. Az üzenet az volt, hogy a fiú meghalt.

Valja telefonálásba kezdett, végül elérte az őrmestert, aki elárulta: utoljára február 23-án találkozott a fiúval. Valja kérdésére, hogy miért nyugtatgatta őt márciusban, ha nem is tudott semmit a fiúról, ezt válaszolta: „Sajnálom, én csak egy őrmester vagyok.”

Valja ezután hiába próbált a katonaságtól, minisztériumtól információt kicsikarni, csak annyit közöltek: a fiú részt vett a különleges katonai műveletben és eltűnt.

Valja szerint nem mindenkit fertőzött meg az orosz állami propaganda, hiába állítják be Ukrajnát agresszornak. Kapcsolatban áll édesanyákkal, akik dühösek a hatóságokra, békét akarnak és gyűlölik Vlagyimir Putyint. Szerinte a harcoló fiúk mind vidékiek, moszkvaiak, kormánytisztviselők gyerekei nincsenek köztük.

Valja a BBC-vel folytatatott beszélgetés alatt kapott hivatalos értesítést arról, hogy fiát megölték Ukrajnában.

Két oktatási intézményt, egy közlekedési infrastrukturális létesítményt és egy szállodát rongáltak meg orosz rakéták ma reggel Mikolajiv városában a regionális kormányzó legfrissebb tájékoztatása szerint. Vitalij Kim egy sérültről tud.

A Mikolajivtól északra fekvő Pervomajszkot is támadás érte, négy ember meghalt, kettő megsebesült. Bastankát szintén támadás érte, ott egy ember halt meg, állítja a kormányzó. (Guardian)

Az orosz erők folytatják tüzérségi csapásaikat Donbászban, de jelentős előretörést nem értek el, áll a brit védelmi minisztérium szokásos reggeli jelentésében. Az elmúlt 72 órában előrenyomulásuk nem volt számottevő, a Liszicsanszk elfoglalása utáni lendületük megtorpant.

Elavult járműveik, fegyvereik – hacsak nem tömegesen vetik be őket – alkalmatlanok a jelentősebb haladásra.

A jelentés kitér arra is, hogy a sikeresnek tűnő, gabonaexportról folyó tárgyalások és a fogolycserék ellenére is kevés esély van a béke felé vezető tárgyalások megindítására.

Miután Észak-Korea elismerte az úgynevezett luhanszki és donyecki népköztársaság függetlenségét, Ukrajna megszakította diplomáciai kapcsolatait Phenjannal.

A két, Moszkva által kreált bábállam függetlenségét eddig Oroszországon kívül csak Szíria ismerte el.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a háború megindítása előtt három nappal jelentette be, hogy elismeri a két népköztársaság függetlenségét.

A Moscow Times azt állítja, hogy meghalt az első orosz katonanő az ukrajnai háborúban.

Anasztaszija Szavickaja tizedes a délnyugat-oroszországi Volgográdból származott. Hogy milyen körülmények között lelte halálát, azt nem tudni.

A moszkvai hivatalos adatok szerint Volgográdban az egyik legmagasabb a halálos áldozatok száma, 136 volgográdi orosz katona esett el eddig.

Az orosz kormány március óta nem ad hírt saját veszteségeikről, akkor 1351 orosz katonahalottról számoltak be, de elemzők szerint már akkor ennél jóval többen halhattak meg a harcokban.

Becslések szerint 40 ezer nő szolgálhat az orosz hadseregben, ez kevesebb, mint egy százaléka az összes orosz katonának. (Moscow Times)

A mianmari katonai junta vezetője Moszkvába érkezett. Különös, hogy a jelentések szerint magánlátogatáson vesz részt, az meg még különösebb, hogy a Föld egyik legszegényebb országának elnyomó rezsimjének vezetője az orosz úr- és nukleáris hivatalok vezetőivel tárgyalt – ugyan miről? – merül fel a kérdés.

Min Aung Hlaing részt vesz a mianmari kulturális központ megnyitóján is.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter közben Thaiföldön találkozott Mianmarból elmenekült politikai aktivistákkal.

A katonák 2021 januárjában vették át a hatalmat a távol-keleti országban, az ország addigi vezetőjét, a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjít őrizetbe vették. (Guardian)

Az előző napi, szerdai tudósításunkat itt olvashatja.

Oroszország február 24-én indította el a támadást Ukrajna ellen, valójában azonban a háború már 2014-ben elkezdődött, amikor Oroszország elfoglalta a Krímet, majd létrehozta a kelet-ukrajnai szakadár területeken a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokat (DNR, LNR), amelyeket idén február 21-én önálló államoknak ismert el.

• Megegyeztek az oroszok és ukránok az ukrán gabonaexport újraindításáról, a végleges megállapodást jövő héten, Törökországban írják majd alá.
• Németország közzétette az Ukrajnának nyújtott katonai segélycsomagjának teljes listáját.
• Az Egyesült Államok közel kétmilliárd dolláros segélyt küld Ukrajnának.
• A brit hírszerzés szerint az oroszok hamarosan több donbaszi kisvárost is elfoglalhatnak.
• Nem indít közös marsjárót az európai és orosz űrügynökség.
• Luhanszk megye ukrán kormányzója azt közölte, hogy a megye két települése továbbra is az ukrán erők ellenőrzése alatt áll.

Magyarország területére szerdán az ukrán-magyar határszakaszon 6406 ember lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5457 ember nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 208 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Szerdán vonattal senki nem jött Ukrajnából. (MTI)

A hétvégén omlott össze egy ötemeletes lakóház a kelet-ukrajnai Csasziv Jarban az oroszok támadása nyomán. Esti videóüzenetében Volodomir Zelenszkij külön megemlékezett a történtekről. Mint mondta, ez volt a legbrutálisabb orosz támadás a háború kezdete óta. (Guardian)

Erről maga az agrárminiszter számolt be Facebook-oldalán. „Indulás Ukrajnába, mert a világnak szüksége van a gabonára” – írta a fotó mellé. A háború kitörése óta a magyar kormányból egyedül Szijjártó Péter külügyminiszter látogatott Ukrajnába, február 27-én Viktor Mikitával, Kárpátalja kormányzójával találkozott a kárpátaljai Csap településen. Pár napja Ruszin-Szendi Romulusz a Magyar Honvédség parancsnoka egy katonai delegációval járt Ukrajnában.

Ukrán források szerint az oroszok az éjszaka bombázni akarták a stratégiai és lélektani fontosságú Kígyó-szigetet, amit a közelmúltban foglaltak vissza az ukránok.

A jelentés szerint az éjszaka két orosz Szu-27-es vadászgép bombái hullottak a Fekete-tengerbe a sziget közelében.

Oroszország állítólag az éjszaka folyamán újabb kísérletet tett a Kígyó-sziget bombázására, katonai tisztviselők szerint. (Guardian)