Megegyeztek az oroszok és ukránok az ukrán gabonaexport újraindításáról

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte az ENSZ és Törökország közvetítésével zajló tárgyalásokon elért előrelépés jeleit, amelyek célja az ukrán kikötőkbe érkező és onnan kifelé tartó kereskedelmi hajók biztonságos áthaladásának garantálása.

Napi beszédében Zelenszkij kijelentette: „Valóban jelentős erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy helyreállítsuk a világpiac élelmiszerellátását. És hálás vagyok az ENSZ-nek és Törökországnak az erőfeszítéseikért. Ennek a történetnek a sikerére nemcsak államunknak, hanem túlzás nélkül az egész világnak szüksége van. Ha sikerül megszüntetni a Fekete-tengeri hajózást fenyegető orosz fenyegetést, az a globális élelmiszerválság súlyosságát is megszünteti” – mondta.

Hozzátette, hogy az ukrán delegáció tájékoztatta őt arról, hogy „történt némi előrelépés”, és hogy a következő napokban az ENSZ főtitkárával egyeztetnek a részletekről.

(CNN)

A Sky News most arról ír, az Oroszország, Ukrajna, Törökország és az ENSZ tisztviselői közötti tárgyalások eredményeként megállapodás született a gabonaexportról. Törökország védelmi minisztere szerdán azt mondta, hogy a tárgyalások eredményeként megállapodás született egy koordinációs központ létrehozásáról az útvonalak biztonságának biztosítása érdekében.

Hulusi Akar török védelmi miniszter nyilatkozatában elmondta, hogy a megállapodást a jövő héten írják alá, amikor minden fél újra találkozik, hozzátéve, hogy a felek megállapodtak a kikötőkben lévő gabonafélék ellenőrzésének közös felügyeletéről – erről szól majd tehát a jövő heti folytatás.

Ma nem jutottak eredményre a Törökországban, a törökök és az ENSZ részvételével kezdett egyezkedéseken. Az AFP információja szerint a jövő heti folytatás is Törökországban lesz. A háború okozta világszintű élelmiszerválságról ebben a Komplex-cikkünkben írtunk részletesen.

Az Európai Bizottság iránymutatást adott ki az uniós szankciók között szereplő áruk szállítására vonatkozóan, amely szerint Oroszország folytathatja a kalinyingrádi exklávéba tartó, szankcionált áruk vasúti tranzitját az Európai Unió területén keresztül mindaddig, amíg a szállított áruk nem katonai célt szolgálnak – közölte a brüsszeli testület szerdán. Az iránymutatás megerősítette, hogy a szankcionált áruk orosz közúti tranzitja az uniós intézkedések értelmében nem megengedett, a vasúti közlekedésre vonatkozóan ugyanakkor nincs ilyen tilalom.

A tagállamoknak viszont ellenőrizniük kell, hogy a szállított áruk mennyisége az elmúlt 3 év átlagán belül marad-e azért, hogy megbizonyosodjanak, hogy a szállítás valóban az alapvető áruk iránti tényleges keresletet tükrözi a rendeltetési helyen, illetve azért, hogy az esetlegesen szokatlan szállítások nem a szankciók kijátszásra irányulnak-e. A szankcionált katonai, valamint a kettős felhasználású, azaz katonai és polgári célra is használható termékek és technológiák tranzitja minden esetben és teljes mértékben tilos, a szállítási módtól függetlenül – szögezték le.

Az iránymutatás arra emlékeztetett, hogy a tagállamok kötelesek megakadályozni az uniós büntetőintézkedések kijátszásának minden lehetséges formáját. Az Oroszország és a kalinyingrádi terület közötti kétirányú kereskedelmi forgalom nyomon követésének biztosítania kell, hogy a szankcionált áruk ne juthassanak be az uniós vámterületre – írták.

(MTI)

Az orosz állami tulajdonban levegő energatikai óriáscég, a Gazprom azt közölte szerdán, hogy nem tudja garantálni az Északi Áramlat részét képező egyik „kritikus fontosságú létesítmény” biztonságos működtetését, mert kétségesnek tartja, hogy Kanada tényleg visszajuttatja-e a gázvezeték karbantartás alatt álló turbinaberendezését.

Kanada a múlt hét végén jelezte: úgy döntött, az Oroszországgal kialakult energiaválság enyhítése érdekében visszaadja Németországnak az Északi Áramlat portovajai kompresszorállomásának turbinaberendezését, amely jelenleg a Siemens-csoport műhelyében van a québeci Montreal közelében.

A Gazprom ugyanakkor nem rendelkezik egyetlen olyan dokumentummal sem, amely arra utalna, hogy a Siemens tényleg visszaszállítaná a turbinát Kanadából – tudatta a vállalat közleményében, hangsúlyozva, hogy ilyen körülmények között lehetetlen nyilatkoznia arról, képes lesz-e biztosítani a portovajai kompresszorállomás működését. Eközben Olaf Scholz német kancellár szerdán épp arról adott ki közleményt, hogy üdvözli Kanada döntését, hogy visszajuttatják a turbinát Németországba. Kanada lépése „biztosítja gázellátásunkat, aminek köszönhetően Németország és Európa továbbra is képes lesz Ukrajna humanitárius, anyagi és katonai támogatására” – fogalmazott Scholz.

Orosz dezinformációs kampány része lehet az az álhír, amely szerint a németországi Sachsenhausenben található egykori náci koncentrációs táborban ukrajnai menekülteket szállásolnak el – nyilatkozott az ottani emlékhely szóvivője szerdán. A rendőrség vizsgálatot indított az álhír eredetének feltárására.

A Berlintől nem messze fekvő Neuruppin városának rendőrségi szóvivője szerdán elmondta, hogy a koncentrációs tábor területén működő emlékhely üzemeltetői a hét elején keresték meg őket, és számoltak be arról a Telegramon terjedő álhírről, miszerint Ukrajnából érkező menekülteket szállásolnak el az emlékhelyen. A posztban azt állították, hogy „készen állunk fogadni a Berlinbe érkező menekülteket. Kényelmes szobákat kínálunk a múzeum területén külön erre a célra épült, átmeneti hotelben”. A hírt később más sajtóorgánumok is átvették.

Az emlékhely szóvivője, Horst Seferens elmondta, hogy az állítás hamis, és a gyanú szerint „olyan digitális dezinformációs kampány része, amelyek általában Oroszországból származnak”. Hozzátette, az ilyen dezinformációs kampányok célja, hogy feszültséget szítsanak az Ukrajna elleni orosz agresszió elől menekülőkkel szemben, és így eltántorítsák az embereket attól, hogy segítséget nyújtsanak a nekik.

(MTI)

Fegyveres kiképzést kapnak a lengyel posta dolgozói tekintettel az ukrajnai háborúra – közölte szerdán a lengyel posta szóvivője, igaz, az erről szóló megállapodást augusztusban fogják aláírni a lengyel hadsereghez tartozó, 2016-ban létrehozott területvédelmi erőkkel (WOT). A postai szolgálat vezetőségi tanácsa által kiadott utasítás szerint a munkavállalóknak meg kell ismerkedniük a fegyverhasználat biztonsági szabályaival és alapvető lövészkészségeket kell szerezniük a tanfolyam során.

A WOT szóvivője a Dziennik Gazeta Polska lengyel napilapnak nyilatkozva közölte, hogy

a kiképzés célja növelni Lengyelország védelmi készültségét,

ez pedig a lengyel posta közel 70 ezer alkalmazottjának kiképzésével sikerülhet is. Összehasonlításként, a lengyel hadseregben 110 ezer katona szolgál, WOT-nak további 30 ezer tagja van. Az elképzelések szerint a hadsereg létszámát 250 ezerre, a WOT-ban szolgálók számát pedig 50 ezerre emelnék a jövőben.

A postások első kiképzési tanfolyamára egyelőre ezer helyszínt jelöltek ki. A részvétel önkéntes. A kiképzést elvégzők egyébként jó eséllyel jelentkezhetnek a WOT egyesületeibe.

(MTI)

Az Egyesült Államok felszólította Oroszországot, hogy állítsa le az ukrán állampolgárok deportálását, és azonnal engedje hazatérni az elhurcolt embereket – írta közleményében Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán. Blinken hozzátette, hogy a deportálások súlyosan sértik a civilek védelméről szóló negyedik genfi egyezményt, és háborús bűncselekménynek minősülnek.

Washingtoni becslések szerint az orosz hatóságok 900 ezer – 1,6 millió ukrán állampolgárt – köztük 260 ezer gyermeket – hallgattak ki, vettek őrizetbe és deportáltak, és sok esetben az orosz Távol-Kelet elszigetelt térségeibe hurcolták őket. Emellett több ezer civil tűnt el, akik nem mentek át az átvilágításon.

(MTI)

Az ukrán elnöki hivatal közlése szerint keddről szerda öt ukrán civil halt meg orosz bombázás eredményeképp, többségük Donyeck tartományban. Eközben Zaporizzsja katonai vezetése arról számolt be, hogy két orosz rakéta is becsapódott szerdán a térségben, emiatt hét ember megsérült.

Sky News, CNN

Megkezdődött az a négyoldalú találkozó Isztambulban, amelyet Ukrajna, Oroszország, a házigazda Törökország és az ENSZ részvételével tartanak a blokád alá vont ukrán kikötőkben várakozó ukrán gabona sorsáról, írja a CNN. A kialakult helyzetről itt írtunk bővebben.

A négyoldalú tárgyalást nehezíti az az egyre erősödő gyanú, hogy Oroszország olyan gabonát próbál meg exportálni, amelyet az ellenőrzése alatt álló régiókban élő ukrán gazdáktól lopott el.

Ukrajna becslései szerint jelenleg 25 millió tonna gabona áll a kikötőikben. Törökország állítása szerint húsz kereskedelmi hajó várakozik a térségben, amelyeket gyorsan fel lehetne rakodni és a világpiacokra tudnák szállítani az ukrán terményeket. Az ENSZ terve szerint biztonságos folyosókat jelölnének ki a Fekete-tengeren a hajók számára.

A háború okozta világszintű élelmiszerválságról ebben a Komplex-cikkünkben írtunk részletesen.

Az ukrajnai menekültek mintegy kétharmada arra számít, hogy a befogadó országukban maradnak, amíg Ukrajnában nem javul a biztonsági helyzet – derült ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az UNHCR által készített felméréséből. A felmérést május közepe és június közepe között végezték a jelenleg Csehországban, Magyarországon, Moldovában, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában élő mintegy 4900 ukrán állampolgár körében.

A jelentés szerint a menekültek következetesen aggodalmukat fejezik ki jövőjükkel kapcsolatban, mivel a háború megakadályozza őket abban, hogy biztos, hosszú távú terveket készítsenek.

Az Ukrajnából érkező menekültek többsége, főként nők és gyerekek, azt remélik, hogy idővel hazatérhetnek otthonaikba. Az adatokból kiderült, hogy 16 százalékuk tervezi, hogy az elkövetkező két hónapban visszatér Ukrajnába, 15 százalékuk pedig csak ideiglenesen tervez maradni azért, hogy meglátogassa a családját, vagy segítsen a rokonoknak az evakuálásban. A Kijevből és Nyugat-Ukrajnából érkező menekültek nagyobb arányban tervezik a visszatérést, mint az ország keleti és északi részéről menekülők.

Az UNHCR szerint jelenleg több mint 5,6 millió ukrajnai menekültet tartanak nyilván Európa-szerte. A háború kitörése óta közel 8,8 millióan menekültek el Ukrajnából, de több mint hárommillióan már visszatértek az országba.

(Euronews)

A kelet-ukrajnai Luhanszk megyében két település továbbra is ukrán ellenőrzés alatt áll – közölte Szerhij Haidai, a régió ukrán kormányzója. A Telegram-oldalán azt írta: „Az ukrán fegyveres erők fenntartják a védelmet a luhanszki terület peremén – a régió két települése a kormány ellenőrzése alatt áll.”

Haidai azt is állítja, hogy „az orosz hadsereg élelmiszerraktárakat, üzleteket és piacokat rombolt le a nagyvárosokban”, és régió települései továbbra is a „humanitárius katasztrófa szélén állnak”.

(Guardian)

Az Európai Űrügynökség (ESA) felmondta az orosz Roszkoszmosszal közös marsjáró-programját. A háború miatt márciusban már egyszer elnapolták az idei indulást, de most úgy tűnik, hogy vége az ExoMarsról szóló együttműködésnek. Az esetről bővebben ebben a cikkben írtunk.

Leállítja oroszországi kereskedelmi tevékenységét a Lego – jelentette be a dán játékgyártó óriásvállalat. A cég szóvivője az Ukrajna elleni orosz támadással indokolta a döntést. A Lego csoport egyúttal felmondja a szerződést oroszországi forgalmazójával, az Inventive Retail Csoporttal (IRG), amely így bezárja a 81 Lego-üzletét.

A Lego szóvivője az AFP hírügynökségnek azt mondta, hogy a vállalat elbocsátja Moszkvában dolgozó alkalmazottai nagy részét. A Lego már márciusban felfüggesztette oroszországi beszállításait.

(BBC, MTI)

Az orosz erők a következő héten valószínűleg több donbaszi kisváros, többek között Sziverszk és Dolina elfoglalására összpontosítanak – áll a brit védelmi minisztérium szerdán közzétett jelentésében. A brit hírszerzés szerint az oroszok következő fő célja két nagyobb város, a Donyeck megyei Szlovjanszk és Kramatorszk elfoglalása.

„Oroszország továbbra is arra törekszik, hogy aláássa az ukrán állam legitimitását, és megszilárdítsa saját kormányzását és adminisztratív ellenőrzését Ukrajna megszállt részei felett” – áll a jelentésben. Ennek érdekében a közelmúltban kezdeményezték orosz és ukrán régiók összekapcsolását, valamint egy rendeletet is kiadtak, amely megkönnyíti az ukránok számára az orosz állampolgárság megszerzését.

Ugyanakkor a megszállt területeken orosz és oroszbarát tisztviselők kerültek célkeresztbe. A Harkiv megyei Velykyi Burluk település orosz adminisztrációja elismerte, hogy 2022. július 11-én egy autóba rejtett bomba megölte a kinevezett polgármestert.

Németország közzétette az Ukrajnának nyújtott katonai segélycsomagjának teljes listáját, miután kétmilliárd euróra növelték azt. A katonai segélyek listája hét darab Panzerhaubitzen 2000 önjáró löveget, gépkocsikat, egy tábori kórházat, MiG-29-es vadászgépekhez szükséges pótalkatrészeket, páncélozott járműveket, harckocsikat, légvédelmi és rakéta-sorozatvető rendszereket (MLRS) is tartalmaz. A listán szerepel még 500 darab Stinger légvédelmi rakéta, közel 15 ezer harckocsiakna és 22 millió lőszer.

A teljes listát itt lehet böngészgetni.

Oroszország, Ukrajna és Törökország katonai küldöttségei szerdán Isztambulban találkoznak az ENSZ tisztviselőivel, hogy megvitassák az ukrán gabonaexport újraindításának lehetőségét, és megoldást találjanak a hónapok óta tartó patthelyzetre, amit az ukrán kikötők orosz blokád alá vonása okozott. A kialakult helyzetről itt írtunk bővebben.

A négyoldalú tárgyalást nehezíti az az egyre erősödő gyanú, hogy Oroszország olyan gabonát próbál meg exportálni, amelyet az ellenőrzése alatt álló régiókban élő ukrán gazdáktól lopott el.

Hulusi Akar török védelmi miniszter azt mondta, a tárgyaláson „az ukrán kikötőkben várakozó gabona biztonságos, nemzetközi piacokra való elszállítására” fognak összpontosítani. A NATO-tag Törökország mind a Kremllel, mind az ukrán vezetőkkel fenntartott jó kapcsolatait felhasználva próbál megállapodást elérni a gabona biztonságos szállításáról.

Ukrajna becslései szerint jelenleg 25 millió tonna gabona áll a kikötőikben. Törökország állítása szerint húsz kereskedelmi hajó várakozik a térségben, amelyeket gyorsan fel lehetne rakodni és a világpiacokra tudnák szállítani az ukrán terményeket. Az ENSZ terve szerint biztonságos folyosókat jelölnének ki a Fekete-tengeren a hajók számára.

Diplomaták szerint a megvitatott terv elemei között szerepel, hogy az elaknásított kikötői vizeken ukrán hajók irányítanák a szállítóhajókat, Oroszország és Ukrajna tűzszünetet kötne a szállítmányok mozgásának idejére, a hajókat pedig Törökország ellenőrizné az ENSZ támogatásával, hogy így oszlassák el a fegyvercsempészettel kapcsolatos orosz félelmeket.

A háború okozta világszintű élelmiszerválságról ebben a Komplex-cikkünkben írtunk részletesen.

(Guardian, Reuters)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Oroszországnak „nincs bátorsága” beismerni a vereséget. Zelenszkij a kedd esti beszédben azt mondta, hogy az orosz hadsereg nyilvánvalóan az elöregedett fegyverekre és a szovjet korszak taktikáira támaszkodik. Szerinte az ukránok egysége, valamint az ukrán fegyveres erők ereje miatt a háború kimenetele „biztos”.

„A világ második legnagyobb hadserege fél az ukránoktól, és csak a régi szovjet fegyverek készleteire támaszkodnak. Már nincs stratégiai erejük, és nem értik, hogy mit csinálnak a mi földünkön. Arra sincs bátorságuk, hogy elismerjék a vereséget és kivonják a csapataikat az ukrán területekről” – mondta az elnök.

Az amerikai pénzügyminisztérium bejelentette, további 1,7 milliárd dollár összegű gazdasági segélyt küld Ukrajnának az ország „alapvető szolgáltatásainak” finanszírozása érdekében, írja a Guardian.

Az összeg annak a 7,5 milliárd dollárra rúgó segélycsomagnak a része, amelyre még májusban bólintott rá Joe Biden amerikai elnök.

A lépés az európai uniós tagországok pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) keddi döntését követi, melynek keretében az EU egymilliárd eurós pénzügyi támogatást hagyott jóvá Ukrajnának.

Brazília annyi gázolajat akar vásárolni Oroszországtól, amennyit csak tud, az üzleteket pedig folyamatosan ütik nyélbe, idézi a Guardian a brazil külügyminisztert.

Carlos Franca szerint biztosítaniuk kell a brazil agrárszektor és a brazil sofőrök számára a gázolajellátást, így megbízható termelőket kerestek, amilyen Oroszország is.

„Nem hiszem”, válaszolta Carlos Franca arra a kérdésre, hogy volt-e nyugati nyomásgyakorlás az oroszországi gázolaj vásárlása ellen

• Az amerikaiak szerint Irán harci drónokkal segítené Oroszországot.
• A Nemzetközi Energiaügynökség szerint az idei tél nagyon nehéz lesz Európában.
• Robbanások voltak az orosz ellenőrzés alatt álló Nova Kahovka városában, hatan meghaltak.
• Egymilliárd eurós pénzügyi támogatást hagyott jóvá az EU Ukrajna számára.
• Putyin Erdoğannal és az iráni elnökkel találkozik Teheránban a jövő héten.
• Elkezdődött az ukrán katonák kiképzése Nagy-Britanniában.

Az előző napi, keddi tudósításunkat itt olvashatja.

Oroszország február 24-én indította el a támadást Ukrajna ellen, valójában azonban a háború már 2014-ben elkezdődött, amikor Oroszország elfoglalta a Krímet, majd létrehozta a kelet-ukrajnai szakadár területeken a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokat (DNR, LNR), amelyeket idén február 21-én önálló államoknak ismert el.