Putyin Teheránba utazik a jövő héten, elkezdődött az ukrán katonák kiképzése Nagy-Britanniában

Az amerikai pénzügyminisztérium bejelentette, további 1,7 milliárd dollár összegű gazdasági segélyt küld Ukrajnának az ország „alapvető szolgáltatásainak” finanszírozása érdekében, írja a Guardian.

Az összeg annak a 7,5 milliárd dollárra rúgó segélycsomagnak a része, amelyre még májusban bólintott rá Joe Biden amerikai elnök.

A lépés az európai uniós tagországok pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) keddi döntését követi, melynek keretében az EU egymilliárd eurós pénzügyi támogatást hagyott jóvá Ukrajnának.

Brazília annyi gázolajat akar vásárolni Oroszországtól, amennyit csak tud, az üzleteket pedig folyamatosan ütik nyélbe, idézi a Guardian a brazil külügyminisztert.

Carlos Franca szerint biztosítaniuk kell a brazil agrárszektor és a brazil sofőrök számára a gázolajellátást, így megbízható termelőket kerestek, amilyen Oroszország is.

„Nem hiszem”, válaszolta Carlos Franca arra a kérdésre, hogy volt-e nyugati nyomásgyakorlás az oroszországi gázolaj vásárlása ellen.

A brit védelmi minisztérium rakott ki egy rövid videót Twitterre, amin ukrán katonák láthatóak, ahogy kiképzési gyakorlatokon vesznek részt Nagy-Britanniában.

A kiképzés része az Ukrajnának nyújtott brit támogatási csomagnak, amely többek között páncéltörő fegyvereket és rakétarendszereket is tartalmaz.

A Sky News szerint az első néhány száz újoncot Nagy-Britannia különböző részein képzik ki annak a programnak az első szakaszában, amelynek célja, hogy akár 10 000 ukrán katonát tanítsanak meg fegyverkezelésre, harctéri elsősegélynyújtásra és különböző járőrözési taktikákra.

Az Európai Unió eddig 13,8 milliárd euró értékben fagyasztotta be olyan orosz oligarchák, magánszemélyek és szervezetek vagyonát, akiket Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt szankciókkal sújtottak, idézi az uniós igazságügyi biztost a Guardian.

Didier Reynders szerint az összeg túlnyomó többsége, 12 milliárd euró mindössze öt tagállamból érkezik, így arra szólította fel a többi uniós országot, lépjenek fel keményebben a szankcionált orosz vagyonok ellen. A tisztviselő nem tért ki arra, melyik öt tagállamról van szó.

Ukrajna, Oroszország és Törökország katonai delegációi szerdán Isztambulban ülnek le tárgyalni az ENSZ küldötteivel az ukrán gabona exportjáról, írja a Reuters. Hulusi Akar török védelmi miniszter az ukrán kikötőkben várakozó gabona biztonságos tengeri exportjáról lesz szó.

Törökország eddig is fontos szerepet játszott a globális élelmiszerhiányhoz vezető orosz blokád esetleges feloldásában. Hétfőn Recep Tayip Erdoğan török elnök telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal az ukrán gabona kérdéséről, jövő héten pedig az iráni elnökkel kiegészülve Teheránban találkozik személyesen a két vezető.

A háború okozta világszintű élelmiszerválságról ebben a komplex cikkünkben foglalkoztunk részletesen.

Vlagyimir Putyin orosz elnök Recep Tayip Erdoğan török elnökkel, illetve Ebrahim Raisiz iráni elnökkel találkozik jövő héten Teheránban, írja a Sky News.

Ez lesz Putyin második külföldi útja Ukrajna orosz inváziója óta. Legutóbb Tádzsikisztánban járt június végén.

Irán Oroszország fontos szövetségesének számít a régióban, közösen támogatják Bassár el-Aszad elnyomó rezsimjét Szíriában, míg Törökország inkább lázadó csoportokat támogatott a szíriai polgárháborúban. Amerikai értesülések szerint Irán harci drónokkal segítheti Oroszországot az ukrán háborúban.

Hétfőn az orosz elnök és Erdoğan telefonon beszélt az Ukrajnában ragadt gabonáról, ami az orosz hajók fekete-tengeri blokádja miatt nem tudja elhagyni az országot.

Bár a luhanszk megyei Liszicsanszk bevétele után Putyin arról beszélt, hogy az orosz csapatoknak pihenésre van szüksége, a katonák folytatták az előrenyomulást, és sikerült bekeríteniük a Donyeck területén fekvő Sziverszk városát – legalábbis ezt jelentette az orosz TASZSZ hírügynökség Rodion Mirosznyikra, a luhanszki terület orosz nagykövetére hivatkozva.

A várost a napokban orosz rakétacsapások érték, amiben két civil vesztette életét és legalább ketten megsebesültek.

(Skynews)

Az európai uniós tagországok pénzügyminisztereinek tanácsa (Ecofin) kedden egymilliárd eurós pénzügyi támogatást hagyott jóvá Ukrajnának – írja az MTI. A pénzügyi támogatás célja, hogy Ukrajna gondoskodni tudjon elengedhetetlen funkcióinak ellátásáról, és fedezni tudja az állam legsürgetőbb finanszírozásait.

A közlemény szerint a támogatást kedvező feltételekkel nyújtott, hosszú lejáratú hitel formájában lesz elérhető, és egy részletben fizetik ki. Rendelkezésre állási időszaka egy év, és a támogatás előfeltétele, hogy Ukrajna tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat. A támogatás folyósítása előtt az EU-nak az ukrán hatóságokkal egyetértési megállapodást kell kötnie, ami kiterjed többek között a források felhasználásával kapcsolatos fokozott átláthatóságra és jelentéstételre is.

A pénzügyi tanács közölte azt is, hogy tekintettel Ukrajna rendkívüli helyzetére, az uniós költségvetés hitel formájában kivételesen fedezni fogja a támogatás kamatköltségeit is. Az EU így tovább fogja csökkenteni az Ukrajnára háruló pénzügyi terheket, és hozzá fog járulni az ukrán államadósság fenntarthatóságának javításához.

12 ember sérült meg a Mikolajiv városát ért hétfői esti orosz rakétatámadásban, és több lakóház megsemmisült. Kirilo Timosenko, az elnöki hivatal helyettes vezetője arról írt a Telegramon, hogy az oroszok lakóövezeteket, bevásárlóközpontokat, szabadidős létesítményeket vettek célba rakétáikkal. A város polgármesterének közlése szerint két kórház is megrongálódott a bombázásban, de sérültekről nincs hír.

A Mikojaivban készült helyszíni riportunkat itt tudja elolvasni.

(CNN)

Az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ közlése szerint legalább hatan meghaltak és tucatnyian megsebeültek az orosz ellenőrzés alatt álló Nova Kahovka városában történt hétfői robbanásokban. A térség katonai vezetője szerint az ukrán hadsereg felelős a támadásért.

A helyi hatóságok szerint hét személyt még keresnek, valószínűleg a romok alatt rekedtek. Olyan épületet ért találat, ahol salétromot tároltak, ez vezetett a robbanáshoz. Több lakóépület, a piac és kórház rongálódott meg, a pusztítás mértéke hatalmas, nyilatkozta Vlagyimir Leontyijev. Állítása szerint nem volt katonai célpont a városban. Az orosz hatóságok a HIMARS nevű amerikai rakétarendszert teszik felelőssé a támadásért. Az eszközből több darabot kapott az ukrán hadsereg.

Az ukrán hadvezetés közleménye ellentmond annak, hogy civil célpontokat ért találat a városban. Azt állítják, hogy a támadásban tüzérségi fegyvereket, páncélozott járműveket és egy lőszerraktárat semmisítettek meg, aminek során az orosz erők 52 főt vesztettek.

Az elmúlt négy nap ez már a második eset volt, amikor robbanások történtek az Ukrajna keleti részén lévő településen. Egy kulcsfontosságú vízerőmű található itt, és a Krím félsziget vízellátása miatt is stratégiai jelentősége van a városnak.

A várost még a háború első napjaiban foglalták el az oroszok.

(CNN)

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője úgy látja, hogy az európai országoknak komoly olaj- és gázellátási kihívásokkal kell szembenézniük az elkövetkező hónapokban. „Az idei tél nagyon-nagyon nehéz lesz Európában” – mondta Fatih Birol, az IEA török ügyvezető igazgatója egy keddi sydney-i energiafórumon.

Birol szerint az energiaellátás az egyik fő probléma, ami komoly hatással lehet a világgazdaságra. Szerinte a világ még soha nem élt át a mostanihoz hasonlóan mély és összetett energiaválságot. Könnyen előfordulhat, hogy „a neheze még csak ezután következik” – mondta.

Az energiaválsággal kapcsolatos aggodalmakat csak tovább fokozta, hogy Oroszország a rutinszerű karbantartási munkák elvégzésére leállította a gázszállítást az európai gázellátásban kulcsfontosságú Északi Áramlat 1 gázvezetéken. Hétfő reggel óta nem érkezik több gáz a vezetéken Németországba. Európai politikusok attól tartanak, hogy Oroszország a munkálatok elvégzése után nem fogja újra üzembe helyezni a vezetéket.

Birol szerint az orosz gáztól való függőség megújuló energiahordozókkal való csökkentésének a kulcsa Kína, ugyanis ők ellenőrzik a napenergia globális ellátási láncának mintegy 80 százalékát. Az IEA igazgatója szerint ez az arány a jövőben még tovább fog nőni.

(MTI, Süddeutsche Zeitung)

Bár Oroszországban hivatalosan nem szabad háborúnak nevezni az Ukrajna ellen február 24-én indított háborút, Vlagyimir Putyin elnök mégis igyekszik a Szovjetunió győzelmét hozó második világháború szintjére emelni a „különleges katonai hadműveletet”. Eközben magát még távolabbi történelmi nagysággal állítja párhuzamba: Nagy Péterrel, a modern Orosz Birodalom megteremtőjével. Erről a párhuzamról ebben a cikkben írtunk bővebben.

Az Egyesült Államok szerint vannak arra utaló jelek, hogy Irán támogatni kívánja Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban. „Hírszerzési információink szerint az iráni kormány több száz drón gyors telepítésére készül, köztük olyanokra is, amelyek képesek fegyverek szállítására” – mondta Jake Sullivan, Joe Biden amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a Fehér Házban hétfő este tartott sajtótájékoztatón.

Sullivan hozzátette, nem világos, hogy Irán már leszállított-e ezeket az eszközöket Oroszországnak, de azt mondta, „információik” vannak arról, hogy Irán akár már ebben a hónapban kész kiképezni az orosz erőket a drónok használatára. Sullivan azt is megjegyezte, hogy Irán korábban hasonló pilóta nélküli légi járműveket bocsátott a jemeni húszi lázadók rendelkezésére, hogy azokkal támadhassák Szaúd-Arábiát.

(AP, Reuters)

• Könnyebben szerezhetnek ezentúl orosz állampolgárságot az ukránok. Az ukránok szerint ez a nemzetközi jogok semmiben vétele.
• Kalinyingrád blokkolná a balti államok és Oroszország közötti áruforgalmat.
• Litvánia kiszélesíti a kalinyingrádi kereskedelem korlátozását.
• Rengeteg orosz katona van szolgálatban a háború kitörése óta.
• Rendkívüli ülést hívhat össze péntekre az orosz parlament.
• Egymillió fős ukrán sereg foglalná vissza az ország déli részét.
• Két tucat ember, köztük egy gyermek rekedt a Csasziv Jarban kilőtt ház romjai alatt.
• Mark Rutte holland miniszterelnök találkozott Kijevben Zelenszkijjel.
• Putyin és Erdoğan telefonon beszélt a fekete-tengeri blokádról.
• A Gazprom megkezdte az Északi Áramlat 1 gázvezeték karbantartását.
• Ukrajna leggazdagabb embere, Rinat Ahmetov lemondott a médiabirodalmáról az oligarchaellenes törvény miatt.

A hétfői tudósítást itt olvashatja.

Oroszország február 24-én indította el a támadást Ukrajna ellen, valójában azonban a háború már 2014-ben elkezdődött, amikor Oroszország elfoglalta a Krímet, majd létrehozta a kelet-ukrajnai szakadár területeken a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokat (DNR, LNR), amelyeket idén február 21-én önálló államoknak ismert el.

Frissítés 8:42: Legalább 34-ra emelkedett a kelet-ukrajnai Csasziv Jar városát ért hétvégi orosz rakétatámadás halálos áldozatainak száma. A legutóbbi áldozatot, egy kilencéves gyereket, hétfő este hozták ki a romok közül – közölte az ukrán állami katasztrófavédelem.

Pavlo Kirilenko, a donyecki régió ukrán kormányzója azt írta a Twitter-oldalán, hogy a mentők eddig kilenc sebesültet hoztak ki a romok alól. Hozzátette, hogy kedd reggel fél hétig a katasztrófavédelmi szolgálat munkatársai a romok mintegy 70 százalékát már eltakarították, bár a mentési művelet még tart.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal vádolta Moszkvát, hogy szándékosan vettek célba civileket a támadás során, amely három épületet rombolt le egy lakónegyedben.

(Guardian)