Ben Stiller találkozott hősével, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes hétfői sajtótájékoztatóján újságírók beszámolója szerint arra kérte a herszoni megszállt terület lakosait, hogy hagyják el az otthonaikat, mielőtt az ukrán erők megpróbálják visszafoglalni azt.

Verescsuk arról is beszélt, hogy a humanitárius folyosók több mint fele, egészen pontosan 165 a 350-ből nem nyílt meg, mert Oroszország megsértette a tűzszünetet.

A miniszterelnök-helyettes szerint az orosz megszállás kezdete óta Oroszország 1,2 millió ukrajnai lakost deportálhatott orosz területre, köztük 240 ezer gyereket.

Verescsuk arról is beszélt, hogy 1500 ukrajnai civil van orosz börtönben.

(Guardian)

Olaf Scholz német kancellár szerint Putyin hiába fél attól, hogy a demokrácia Nyugatról átterjed a hazájára, és hiába dolgozik ezért évek óta az Európai Unió és a NATO elpusztításán, kudarcra van ítélve.

Scholz a Münchner Merkur nevű lapnak adott interjút, amiben felszólította Moszkvát, hogy fogadja el Ukrajna közeledését az EU-hoz.

Mint mondta, „a NATO nem jelent fenyegetést Oroszországra, az Európai Unió pedig végképp nem”, ezért az orosz elnöknek bele kell törődnie abba, hogy „a demokráciák és jogállamok közössége egyre szorosabbra fonódik a szomszédságában”.

(MTI)

A Telegram-csatornáján jelentette be az orosz állami Gazprom, hogy június 21. és 28. között karbantartás miatt leáll a gázszállítás a Török Áramlat elnevezésű vezetéken.

Ez a vezeték 31,5 milliárd köbméter földgázt szállít évente, ennek a fele Törökországba megy, a másik fele pedig a balkáni és közép-európai régióba, így Magyarországra is – írja a G7.

A Török Áramlat karbantartásával a Magyarországra érkező földgáz egyharmada ki fog esni.

(G7)

A RIA orosz hírügynökség szerint az oroszok által elfogott, ukránok oldalán harcoló, amerikai születésű foglyokra nem érvényesek a genfi egyezmények, mivel nem hivatásos katonák.

A genfi egyezmények többek között emberséges bánásmódot ír elő a hadifoglyok számára.

A RIA szerint a két amerikai – név szerint Alexander Drueke és Andy Huynh – zsoldosok, akik illegális tevékenységben vettek részt Ukrajnában, és ezért felelősséget kell vállalniuk a bűncselekményeikért.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azt állította, hogy az amerikaiak orosz katonákra lőttek, és veszélyeztették az életüket.

(Sky)

Ben Stiller amerikai színész, rendező (Különválás, Szökés Dannemorából) és jószolgálati nagykövet meglátogatta Volodimir Zelenszkijt Kijevben, ahol Zelenszkij elmondta, hogy hát Stillert mindenki ismeri itt, Stiller pedig elmondta, hogy az ukrán elnök a hőse.

Stiller azzal viccelődött, hogy Zelenszkij egy nagyszerű színészi karriert hagyott ott ezért, Zelenszkij pedig azt mondta erre, hogy nem is volt ez olyan nagyszerű. A Reuters videójában Stiller arról is beszél, hogy aznap korábban volt Irpinyben is, ahol látta a pusztítást, de úgy érzi, sokszor nem lehet megérteni, hogy mi is zajlik Ukrajnában, ha az ember csak a tévében vagy a közösségi médiában látja.

Az ukrán védelmi miniszterhelyettes, Hanna Maljar szerint az oroszok éppen mindent bevetnek, hogy a hét végéig eljussanak a luhanszki terület határaihoz, Szeverodonyeck közelében pedig most éppen sorsdöntő csaták zajlanak.

Maljar szerint az oroszok „szinte a teljes erejükkel” megpróbálják körbezárni azokat az ukrán katonákat, akik Szeverodonyecket és Liszicsanszkot védik. A miniszterhelyettes szerint az ukránok mindent megtesznek, ami csak lehetséges, hogy ezt megakadályozzák.

(Guardian)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Afrikai Uniónak adott beszédében azt mondta, hogy Oroszország „kolonialista” háborúja túszul ejtette a kontinenst, az egész világon élelmezési problémákat okozott.

„Ez a háború lehet, hogy túl messzi önöknek és az országaiknak. De azok az élelmiszerárak, amik katasztrofális szinten növekednek, már afrikai családok millióinak otthonába vitte el ezt a háborút”

– mondta Zelenszkij, aki hozzátette, hogy Ukrajna megpróbál mindent megtenni, hogy szabadok legyenek a kikötői, de egyelőre még nem történt semmi előrelépés a „komplex tárgyalások” ellenére, ugyanis semmi sem tudja garantálni, hogy Oroszország nem támadja meg azokat ismét.

Zelenszkij szerint az oroszok által kiprovokált háború olyan igazságtalan élelmiszerárakat teremtett, amiket minden kontinensen lehet érezni.

(AFP, Guardian)

Piacon toborzó pártönkénteseket, helsinki halárusokat, szaunázó fiatalokat, sorkatonákat és tapasztalt politikusokat kérdeztünk arról Helsinkiben járva, mi a véleményük az ország várható NATO-csatlakozásáról. A Telex tudósítása arról, hogy az oroszokkal szomszédos Finnországban mi a helyzet most.

Litvánia az Európai Unió oroszok ellen irányuló szankcióira hivatkozva leállította az országon át kalinyingrádi enklávéba tartó bizonyos áruk szállítását, az orosz hatóságok jelenleg elemzik a helyzetet, és mérlegelik, hogy milyen válaszlépéseket tegyenek – írja az MTI.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint a litvánok döntése példa nélküli, és mindennek a megsértése, ráadásul törvénytelen is, és követelik, hogy azonnal oldják fel a korlátozásokat.

A litván vasúttársaság korábban arról értesítette az orosz régió vasútjait, hogy június 18-tól az Oroszország elleni európai szankciók miatt korlátozzák az orosz régiókból a régióba irányuló számos áru tranzitját. Ilyen áru a szén, a fém, és különböző építőanyagok – mind olyasmi, aminek nagyjából a felét Kalinyingrádnak importálnia kell.

(Euronews, MTI)

Az ukrán hadsereg közleménye szerint három órán át, összesen 14 rakétával lőtték az oroszok a dél-ukrajnai Odesszát, a kikötővárosban pedig megsemmisült egy élelmiszerraktár.

A kikötőváros elleni támadás azután indult, hogy a régió oroszok által kinevezett vezetője, Szergej Valerjevics Akszjonov azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy olajfúró tornyokat telepített a Fekete-tenger partjainál.

Az ukránok szerint egy élelmiszerraktár semmisült meg a rakétázásban, amiben három ember is megsérült.

(Reuters)

A német hatóságok lefoglaltak három lakást, ami egy egyelőre meg nem nevezett orosz parlamenti képviselő tulajdonában állt Münchenben. A lakások mellett az azok lakbérét befogadó bankszámlát is megszerezték, írja a CNN.

Ez az első alkalom, hogy egy szankcionált illető ingóságait nem befagyasztják, hanem le is foglalják Németországban. Az egyik lakás a képviselő felesége nevén volt, de a német ügyészség szerint a szankciók értelmében azt is le kellett foglalniuk. Az albérlők maradhatnak a lakásokban, de a lakbért most már a müncheni bíróságnak kell fizetniük.

A Duma L. néven futó képviselőjét még egy nappal az ukrajnai háború kitörése előtt szankcionálták az országban, amiért támogatta Vlagyimir Putyint, amikor az orosz elnök elismerte a kelet-ukrajnai oroszpárti szakadár államokat.

(CNN)

Az Európai Bizottság 1,14 milliárd euró (442,37 milliárd forint) összegű magyar programot hagyott jóvá, amely „az Ukrajna elleni orosz invázióval összefüggésben ágazatokon átívelően támogatja a vállalkozásokat” – jelentette be hétfőn a bizottság.

A program közvetlen támogatásokból, adókedvezményekből, tőkejuttatásból és kölcsönökből áll. Minden vállalkozás részt vehet benne, a pénzügyi szektor szereplőit kivéve, a lényeg az, hogy hátrányosan érintsék „a jelenlegi geopolitikai válság gazdasági hatásai és az ahhoz kapcsolódó szankciók.”

A közvetlen támogatás nem haladja meg az elsődleges mezőgazdasági termelésben, a halászati és akvakultúra-ágazatban működő vállalatonként a 35 000 eurót, az összes többi ágazatban működő vállalatonként pedig a 400 000 eurót; az állami támogatás nyújtására legkésőbb 2022. december 31-ig kerül sor.

Az Európai Bizottság válságkerete többk között lehetőséget nyújt a tagállamoknak, hogy támogassák azokat a vállalatokat, amiket hátrányosan érintettek a növekvő energiaárak.

A részleteket az Európai Bizottság oldalán lehet elolvasni.

Dmitrij Medvegyev, az egykori orosz elnök és Vlagyimir Putyin régi szövetségese, az Orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese azt írta a Telegram-csatornáján, hogy Moszkvának ki kellene várnia addig, amíg az amerikaiak „vissza nem kúsznak”, és könyörögnek majd azért, hogy a kevesebb atomfegyver birtoklásáért tárgyalásokat indíthassanak.

Medvegyev még Barack Obama amerikai elnökkel írt alá egy egyezményt arról, hogy szabályozzák az atomfegyverek számát az országban, ezt az atomszerződést aztán 2026-ig meghosszabbították.

Medvegyev szerint nincs értelme újabb hosszabbítáról tárgyalni most az amerikaiakkal.

„Minden egy halott zóna. Nincsen semmi viszonyunk az Egyesült Államokkal. Az abszolút nulla foknál állnak a Kelvin-skálán” – írta a volt orosz elnök. Medvegyev szerint addig kell várni, amíg „vissza nem futnak vagy kúsznak, és ők maguk kérik.”

(Guardian)

A Reuters szerint Szijjártó Péter az uniós külügyminiszterek hétfői tanácskozásán lehetséges útvonalként felajánlotta, hogy Magyarország területén keresztül történjen az ukrán gabonaexport. Azért van szükség alternatív útvonalakra, mert az orosz haditengerészet blokád alatt tartja a fekete-tengeri ukrán kikötőket, ezért nem jut ki Ukrajnából a gabona, ami a világ több országában éhínséghez vezethet.

A háború miatt 20-25 millió tonna gabona rekedt Ukrajnában, és a harcok miatt az idei termést is alig tudják learatni az ukrán gazdák. A magyar külügyminiszter arról is beszélt a luxemburgi tanácskozáson, hogy nem számít fennakadásokra az orosz gázszállításokban.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője „valódi háborús bűnnek” nevezte korábban, hogy Oroszország blokkolja a fekete-tengeri gabonaexportot.

(Guardian)

Azzal vádolja Ukrajnát a krími régió oroszpárti vezetője, Szergej Akszenov, hogy megtámadtak két gázfúrótornyot a Fekete-tengeren. Állítása szerint a rakétatámadás miatt öt embert kellett kimenteni a platformokról, köztük három sérültet, de még keresik a további túlélőket. A fúrótornyok 130 kilométerre találhatók az ukrán kikötővárostól, Odesszától.

Az ukrán hadvezetés nem kommentálta a CNN-nek az esetet.

A két fúrótornyot 2014-ben foglalták el orosz katonák, amikor Oroszország annektálta a Krím félszigetet.

(CNN)

Grúzként indul Wimbledonban Natela Dzalamidze orosz származású teniszező, hogy elkerülje az orosz és belarusz sportolókra vonatkozó tilalmat. A 29 éves játékos a napokban kapta meg a grúz állampolgárságot, a Roland Garroson még semleges színekben versenyzett. A wimbledoni tenisztorna áprilisban döntött az orosz és a belarusz teniszezők kitiltásáról.

A világranglista 43. helyén álló Dzalamidze párosban indul majd a június 27-én kezdődő tornán. A tenisztorna szervezői azt mondták, nem tudták megakadályozni, hogy Dzalamidze állampolgárságot váltson.

Az orosz sportolók kitiltása miatt nem indulhat Wimbledonban például a világranglista első helyén álló Danyiil Medvegyev, a nőknél pedig többek között a világranglista 6. Arina Szabalenka fog hiányozni. Az augusztus végén kezdődő US Open nem ilyen szigorú, az orosz és a belarusz játékosok semleges zászló alatt indulhatnak.

Az orosz erőknek sikerült elfoglalniuk a stratégiai fontosságú Szeverodonyecktől keletre fekvő Metelkine városát, közölte Szerhij Hajdaj, Luhasznk megye ukrán kormányzója. Azt is elmondta, hogy az oroszoknak még mindig nem sikerült teljesen ellenőrzésük alá vonni Szeverodonyecket, hiába állítják ennek ellenkezőjét. A város nagy részét uralják, de nem az egészet, jelentette ki.

Elsősorban az ipari negyedben és a külső kerületekben folynak harcok. Hajdaj szerint intenzívebbé váltak az orosz tüzérségi és légitámadások a térségben. Korábban úgy nyilatkozott a kormányzó, hogy Szeverodonyeckben „ádáz csata folyik minden egyes házért, mindennap többtucatnyi megszálló hal meg az utcai harcokban”.

Szeverodonyecket hónapok óta ostromolja az orosz hadsereg. A városnak azért van stratégiai jelentősége, mert elfoglalásával az oroszok átvehetik a teljes ellenőrzést a luhanszki régió felett, amely egyike annak a két keleti tartománynak, amelyre Moszkva a szakadárok nevében igényt tart. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról beszélt egy alkalommal, hogy a Szeverodonyecknél vívott csata kimenetele meghatározhatja, hogyan alakul a háború a keleti fronton.

(CNN)

Az orosz védelmi minisztérium napi jelentésében azt állítja, hogy megsemmisítettek:

• egy drónvezérlő központot Odesszában,
• egy Buk-M1-es rakétarendszert Donyeckben,
• lelőttek egy Mig-29-es vadászgépet Dnyipropetrovszkban,
• és megölték az ukrán hadsereg 450 katonáját.

Azt is állítják az oroszok, hogy az ukránok oldalán rendszeresek a dezertálások, a tömeges parancsmegtagadások, illetve egyes parancsnokokat betegség ürügyén mentik fel az egységük vezetése alól. Ugyanakkor a Guardian is hangsúlyozza, hogy független források még nem erősítették meg ezeket az állításokat.

A Kínai Általános Vámhivatal adatai szerint a különböző orosz olajimportadatok, amelyekben vannak csővezetékes szállítások, de különböző orosz kikötőkből induló tankerek szállításai is, a múlt hónapban együttesen 8,4 millió tonnát tettek ki. Ezzel ebben a hónapban Kína szempontjából Oroszország fontosabb beszállító lett, mint Szaúd-Arábia, amely májusban csak 7,8 millió tonnát adott el. Tovább részletek a cikkben >>>

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője „valódi háborús bűnnek” nevezte, hogy Oroszország blokkolja a fekete-tengeri gabonaexportot. Elképzelhetetlen, hogy több millió tonna gabona maradjon elzárva Ukrajnában, miközben a világ más részein éheznek, mondta a sajtónak az uniós külügyminiszterek hétfői tanácskozása előtt.

A hétfői tanácskozás egyik fő témája az ukrán gabonaexport újraindítása lesz. Az orosz haditengerészet blokád alatt tartja a fekete-tengeri ukrán kikötőket, ezért nem jut ki Ukrajnából a gabona, ami súlyos éhínséget okozhat a világ több országában. A háború miatt 20-25 millió tonna gabona rekedt Ukrajnában, és a harcok miatt az idei termést is alig tudják learatni az ukrán gazdák.

Annalena Baerbock német külügyminiszter meglehetősen pesszimistán nyilatkozott hétfőn. Szerinte szinte biztos, hogy nem tudják majd kihozni az Ukrajnában ragadt több millió tonnányi gabonát, de mindent el kell követniük, hogy legalább egy részét elérhető tegyék. Baerbock a vasútban látja a megoldást, modernizálni kell a lengyel és román vasútvonalakat, hogy azokon szállíthassák az ukrán gabonát.

(Guardian)

Elárverezi a Nobel-békedíjért kapott medálját Dmitrij Muratov orosz újságíró, a Novaja Gazeta című független napilap főszerkesztője, aki Maria Ressa filippínó származású amerikai újságíróval kapta meg tavaly a rangos elismerést.

Az árverésből befolyó pénzt az UNICEF-nek ajánlotta fel Muratov, hogy az Ukrajnából elmenekült gyerekeknek segítsenek. A medált június 20-án, tehát hétfőn árverezik el, nem véletlenül: ma van ugyanis a menekültek világnapja. Az újságíró a Nobel-békedíjjal járó 500 ezer dolláros pénzjutalmat is jótékonysági célra kívánja fordítani.

A két újságíró „a szólásszabadság védelmében tett erőfeszítéseik” miatt kapták meg a díjat. Muratov lapját márciusban bezáratta az orosz kormány.

A díj elnyerése után Vlagyimir Putyin orosz elnök is gratulált Muratovnak, majd egyben burkoltan meg is fenyegette. Figyelmeztette ugyanis, hogy aki külföldről kap anyagi támogatást, az külföldi ügynöknek számít, legyen az magánszemély vagy szervezet – és ezt jeleznie kell minden publikált anyagban.

Az ukrán kormány Varsóban, Berlinben, Párizsban, Madridban és Lisszabonban rendezne kiállítást a kilőtt orosz harckocsikból, ahogy tette azt korábban Kijevben. „Biztosítani fogjuk, hogy az orosz tankok eljussanak Európába, de csak roncsként” – nyilatkozta Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter. Lengyel politikusok közül többen támogatták az ötletet, de voltak, akik szerint Varsó helyett inkább Nyugat-Európában lenne szükség hasonló kezdeményezésre.

Kiégett roncsokkal a Telex tudósítói is találkoztak Ukrajnában, az egyik maradvánnyal előszeretettel fotózkodnak az autópálya mellett.

(Polsat News)

Az Ukrajnában ragadt több millió tonna gabonáról is egyeztetnek hétfőn az uniós külügyminiszterek Luxemburgban. Azt remélik, hogy sikerül megállapodniuk a fekete-tengeri gabonaexport újraindításáról, cserébe az orosz élelmiszer- és műtrágyaexport megkönnyítéséért. Az még nem világos, hogyan valósítanák meg az ukrán tengeri szállítmányok biztosítását. Az orosz haditengerészet ugyanis blokád alatt tartja az ukrán kikötőket, ezért nem jut ki Ukrajnából a gabona, ami súlyos éhínséget okozhat a világ több országában. A háború miatt 20-25 millió tonna gabona rekedt Ukrajnában, és a harcok miatt az idei termést is alig tudják learatni az ukrán gazdák.

(Guardian)

A rendőrség közleménye szerint vasárnap 6125 fő érkezett az ukrán–magyar határszakaszon keresztül, míg Románia felől 7 638an érkeztek, ennyien nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából jöttek. 232 főnek állítottak ki 30 napig érvényes ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Budapestre 182 ember, köztük 71 gyerek érkezett vonattal.

(MTI)

Szokásos napi beszédében arról beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap este, hogy hétfőtől intenzívebbé válnak az orosz támadások, európai szövetségeseit is figyelmeztette, hogy Oroszország még ellenségesebbé fog válni Ukrajna lehetséges uniós tagjelöltsége miatt. Múlt héten jelentették be, hogy az Európai Bizottság támogatja Ukrajna tagjelölti státuszát, az Európai Tanács ezen a héten dönthet a kérdésben, mondta az elnök.

Zelenszkij szerint az oroszok megint az ország üzemanyag-ellátását támadják, és azt ígérte, hogy nem maradnak válasz nélkül ezek a próbálkozások. A Donbaszban dúló harcokról azt mondta, hogy továbbra is kitartanak az ukrán csapatok.

Az ukrán védelmi minisztérium Twitter-bejegyzése szerint megérkezett Ukrajnába az első szállítmány az Ausztrália által felajánlott M113 típusú páncélozott csapatszállító járművekből. Ausztrália összesen 14 járművet ajánlott fel az ukránoknak, ebből négy érkezett meg most.

Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök elítélte az orosz inváziót, és további támogatást ígért Ukrajnának. A 14 M113-ason kívül 20 darab Bushmaster csapatszállító járművet ajánlott fel májusban az ausztrál kormány egy 285 millió dolláros segélycsomag részeként.

„Soha nem fogjuk elfelejteni ezt”

– írta az ukrán védelmi minisztérium a járművek érkezéséről szóló poszthoz. Ugyanakkor az ausztráliai ukrán nagykövet további katonai segítséget kért, elsősorban nagy hatótávolságú rakétákra és lőszerre van szüksége az ukrán hadseregnek.

Oroszország ukrajnai háborúja évekig is eltarthat – mondta Jens Stoltenberg. A NATO-főtitkár a német Bild am Sonntag című német lapnak adott interjút, amelyben a Guardian szemléje szerint arról beszélt, hogy az ukrán csapatok korszerű fegyverekkel való ellátása növelné a donyecki régió felszabadításának esélyeit.

„Fel kell készülnünk arra, hogy ez akár évekig is eltarthat. Nem szabad engednünk Ukrajna támogatásából. Még akkor is, ha a költségek magasak, nemcsak a katonai támogatás, hanem az emelkedő energia- és élelmiszerárak miatt is”

– érvelt Stoltenberg. Arról is beszélt, hogy a NATO e hónapban esedékes, madridi csúcstalálkozóján várhatóan megállapodnak egy Ukrajnának szánt segélycsomagról, amely segít az országnak a régi, szovjet idők fegyverzetről a NATO-szabvány szerinti fegyverekre válthassanak.

• Zelenszkij könnyei névvel jelent meg egy vodka az orosz piacon.
• Ukrajnában betiltják az orosz zenéket és könyveket.
• Légicsapás érte Kijev környékét vasárnap.
• A brit hírszerzés szerint többször előfordul, hogy orosz egységek megtagadják a parancsokat.
• Szijjártó szerint Magyarország energiaellátása teljesen biztos alapokon áll.
• A NATO főtitkára szerint drága, évekig elhúzódó háborúra kell készülni.
• Oroszországba vitték a Mariupolt védő ukrán parancsnokokat.

Már 117 napja tart az orosz-ukrán háború, amelynek előző napi híreit ebben a közvetítésünkben éri el.