Az Egyesült Királyságba kísérő nélkül léphetnek már az ukrajnai kiskorú menekültek, Ukrajna betiltja az orosz zenét

Egy Twitter-felhasználó posztolt arról Oroszországból, hogy új vodka jelent meg az orosz piacon. A Putinka és a Medvegyevka vodkák után egy „Zelenszkij könnyei” nevű tömény is megjelent egy moszkvai szupermarket polcain.

A britek módosítják a vízumszabályokat, mostantól lehetővé teszik, hogy ukrán kiskorúak kísérő nélkül lépjenek be az Egyesült Királyságba, írja a Guardian.

Az új szabály több száz menekült gyermek és tinédzser belépését teszi lehetővé az Egyesült Királyságba. Az eddigi szabály megtiltotta a 18 éven aluli személyeknek, hogy szülő vagy gyám nélkül az Egyesült Királyságba léphessenek.

Ukrajnai menekülteket látogatott meg vasárnap Ben Stiller amerikai színész a lengyel határon, írja az MTI.

Stiller a lengyelországi Medyka határátkelőnél találkozott Ukrajnából menekült családokkal.

„Le vagyok nyűgözve a menekültek képviselőitől és attól, hogy mennyire elkötelezettek az emberek támogatásában, hogy folytatni tudják útjukat”

-mondta Stiller, aki az ENSZ menekültügyi hivatalának (UNHCR) jószolgálati nagykövete. A lengyel határőrség szerint az ukrajnai orosz hadművelet február 24-i kezdete óta mintegy 4,17 millió ukrán menekült érkezett Lengyelországba. Becslések szerint több mint kétmillióan továbbra is Lengyelországban tartózkodnak.

Az ukrán parlament kétharmados többséggel megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely megtiltja, hogy orosz zenéket játszanak le nyilvános helyeken és a médiában. Az indoklás szerint „az agresszor állam, Oroszország zenei terméke hatással lehetnek a lakosság szeparatista érzelmeire”. Kivételt csak azok a művészek képeznek, akik nyilvánosan elítélték az inváziót. Az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) külön listát állít össze a kivételekről. A törvény az Oroszországból, Belaruszból és az oroszok által megszállt kelet-ukrajnai szeparatista területekről származó könyvek és egyéb nyomtatott termékek behozatalát és terjesztését is megtiltja.

(FAZ)

Kijevet vasárnap reggel ismét légicsapás érte. „Robbanások hallatszottak ma reggel Vishorod kerületben (Kijev északi elővárosa). A légvédelem ellenséges célpontokra lőtt” – közölte vasárnap Telegram-csatornáján Olekszij Kuleba, a kijevi régió katonai kormányzója. Hozzátette: a lövések nem okoztak károkat vagy sérüléseket a városban, de arra kérte a kijevi lakosokat, hogy továbbra is húzódjanak óvóhelyekre.

Az orosz védelmi minisztérium vasárnap azt közölte, hogy Iszkander rakétával eltaláltak egy harckocsijavító üzemet Harkivban, és megsemmisítettek tíz löveget, valamint húsz, nyugati országok által szállított katonai járművet Mikolajiv városában.

(Guardian)

Az orosz iskolák elkezdték kihelyezni az Ukrajnában elesett egykori diákjaik emléktábláit. Francis Scarr, a BBC újságírója osztott meg erről képeket a Twitter-oldalán. Megjegyezte: a fotókon látható mindhárom iskola az Ukrajnával határos Belgorod régióban található.

A háború az orosz szélsőjobboldali csoportokat is megosztja, míg egyesek támogatják Vlagyimir Putyin orosz elnököt és a Donbaszban harcolnak, mások elutasítják az Ukrajna elleni inváziót, és testvérgyilkosságnak tartják azt – írja a Deutsche Welle.

Az orosz jobboldali nacionalista szcénát néhány tucatnyi kis csoport alkotja. A moszkvai székhelyű rasszizmus-kutató intézet, az Információs és Elemző Központ (SOVA) új jelentése szerint a jobboldali csoportok nem túl elterjedtek Oroszországban, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a Kreml nem tűri az ellenzéket. Az utcai tüntetéseket és demonstrációkat teljesen betiltották a koronavírus-járványra hivatkozva.

Ennek ellenére a hatóságok már 2019-ben, a járvány kitörése előtt elkezdték megtagadni a nacionalista felvonulások engedélyezését. 2016-ban az ismert szélsőséges Dmitrij Demuskint két és fél évre bebörtönözték, . A hatóságok 2017-ben blokkolták a „Szputnyik és Pogrom” nevű népszerű nacionalista csoport honlapját is. Demuskin ma már „hagyományos nacionalistának” tartja magát, és az állítja, elvesztette a hitét Vlagyimir Putyinban. Azt mondja, hogy már nem hisz Putyin víziójában, szerinte nem világos, hogy a Kreml pontosan milyen „orosz világot” akar Ukrajnára erőltetni.

Az egyik legismertebb Kreml-barát nacionalista csoport a Task Force Rusich nevű alakulat. Vera Alperovics, a SOVA szakértője azt mondta róluk, hogy egy olyan neonáci szervezetről van szó, amely a zsoldos Wagner-csoporttal is kapcsolatban áll. Olyan szimbólumokat használnak, mint a horogkereszt és a „14/88” számkód, amely a fehér fajt és Adolf Hitlert dicsőíti. A csoport több tagja jelenleg Ukrajnában harcol, köztük a Russian Banner nevű zenekar tagjai is. Az együttes vezetője, Jevgenyij Dolganov interjúkban kifejtette, hogy a Russian Banner hazafias nacionalista nézeteket akar terjeszteni a fiatal rajongók körében. Dolganov úgy véli, a háborúval a Kreml megvédi „az Ukrajnában élő orosz embereket attól, hogy hamis, ukrán, ruszofób identitást kényszerítsenek rájuk”.

Az ukrán belügyminisztérium szerint az orosz csapatok megpróbálnak előrenyomulni Harkiv felé, és ismét bombázzák a második legnépesebb ukrán város környékét. „Harkivtól északra elég nehéz a helyzet. Oroszország megpróbálja Harkivot frontvárossá tenni” – mondta Vadim Deniszenko belügyminisztériumi tanácsadó az ukrán állami televíziónak.

(FAZ, Reuters)

A brit hírszerzés szerint az orosz csapatok valószínűleg továbbra is morális problémákkal küzdenek. Mint a brit védelmi minisztérium vasárnapi jelentése írja: többször előfordul, hogy egész egységek megtagadják a parancsokat. Ugyanakkor dezertálások az ukrán oldalon is előfordulnak – áll a jelentésben.

A jelentés főbb megállapításai:

• Az elmúlt napokban mind Oroszország, mind Ukrajna folytatta a heves tüzérségi bombázásokat a kelet-ukrajnai Szeverodonyeck térségében, de a frontvonal alig mozdult.
• Az ukrán erők valószínűleg dezertálásokat szenvedtek el az elmúlt hetekben, azonban az orosz morál valószínűleg továbbra is különösen alacsony. Továbbra is előfordulnak olyan esetek, amikor egész orosz egységek megtagadják a parancsokat, és fegyveres összetűzések alakulnak ki a tisztek és csapataik között.
• Az orosz hatóságok valószínűleg nehezen tudnak jogi nyomást gyakorolni az ellenálló katonákra, amit nehezít, hogy az inváziót „különleges katonai műveletnek” nyilvánították, és nem háborúnak.
• Az alacsony orosz morál hátterében többek között a rossznak ítélt vezetés, az egységek harctéren kívüli rotációjának korlátozott lehetősége, a nagyon súlyos veszteségek, a harci stressz, a továbbra is rossz logisztika és a fizetéssel kapcsolatos problémák állnak.
• Az orosz erők morális problémái valószínűleg olyan jelentősek, hogy korlátozzák Oroszország képességét a műveleti célok elérésére. Valószínűleg az orosz hadsereg jelentős része továbbra is zavarban van a háború céljait illetően.

A rendőrség adatai szerint 14 162-en érkeztek szombaton Ukrajnából Magyarországra – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vasárnap az MTI-t. Az ukrán-magyar határszakaszon 7134 fő lépett be, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 7028-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek. A beutazók közül 370 fő, köztük 178 gyerek vonattal érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve. A beléptetettek közül a rendőrség 323 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Az orosz hadsereg közlése szerint február vége óta több mint 1,9 millió embert, köztük több mint 307 ezer gyereket evakuáltak Oroszországba Ukrajnából, valamint a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokból – jelentette be szombaton Mihail Mizsincev vezérezredes, a Mariupol ostromát irányító tiszt, aki egyben az orosz nemzetvédelmi irányítóközpont vezetője is.

„Az orosz fegyveres erők rendkívül humánusan bánnak a civilekkel, és nem csapnak le a polgári infrastruktúrára” – mondta Mizsincev, és azt állította, hogy az orosz hadseregnek adatai vannak arról, hogy az ukrán erők több városban is polgári infrastruktúrát használtak tüzelőállásként.

(Interfax)

„Mindannyian abban vagyunk érdekeltek, hogy minél előbb béke legyen a szomszédban, a béke iránt tett erőfeszítések azonban mindeddig eredménytelenek maradtak” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Szijjártó reményét fejezte ki, hogy a NATO néhány nap múlva kezdődő madridi csúcstalálkozóján „a józan ész kerekedik felül, és semmilyen olyan döntést nem születik, amelyik a konfliktust eszkalálná”.

Kijelentette, hogy Magyarország földgázellátása, és összességében az ország energiaellátása teljesen biztos alapokon áll. „A földgáz és a kőolaj is minden nap szerződés szerint, menetrend szerint, zavartalanul és mindenfajta fennakadás nélkül érkezett”

– mondta, és hozzátette: Magyarországnak hosszú távú, tizenöt éves gázvásárlási szerződése van a Gazprommal.

Szijjártó azt mondta, amikor felmerültek olyan hírek, hogy egyes országokba a Gazprom leállítja a szállítást, telefonon beszélt a társaság vezérigazgatójával, valamint Oroszország energiaellátásért is felelős miniszterelnök-helyettesével, akik biztosították arról, hogy Magyarország felé teljesíteni fogják szerződéses kötelezettségeiket. „Sok más nyugat-európai vállalathoz hasonlóan az MVM is olyan módon fizet a földgázért, amit a szállító előír” – tette hozzá.

(MTI)

Oroszország ukrajnai háborúja évekig is eltarthat – mondta Jens Stoltenberg. A NATO-főtitkár a német Bild am Sonntag című német lapnak adott interjút, amelyben a Guardian szemléje szerint arról beszélt, hogy az ukrán csapatok korszerű fegyverekkel való ellátása növelné a donyecki régió felszabadításának esélyeit.

„Fel kell készülnünk arra, hogy ez akár évekig is eltarthat. Nem szabad engednünk Ukrajna támogatásából. Még akkor is, ha a költségek magasak, nemcsak a katonai támogatás, hanem az emelkedő energia- és élelmiszerárak miatt is”

– érvelt Stoltenberg. Arról is beszélt, hogy a NATO e hónapban esedékes, madridi csúcstalálkozóján várhatóan megállapodnak egy Ukrajnának szánt segélycsomagról, amely segít az országnak a régi, szovjet idők fegyverzetről a NATO-szabvány szerinti fegyverekre válthassanak.

A mariupoli Azovsztal acélgyárat védő harcosok két parancsnokát Oroszországba szállították vizsgálat céljából – jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség a Guardian szerint.

A TASZSZ egy meg nem nevezett orosz rendvédelmi forrásra hivatkozva szombaton késő este közölte, hogy Szvjatoszlav Palamar, az Azov-ezred parancsnokhelyettese és Szerhij Volinszkij, az Ukrán Fegyveres Erők 36. tengerészdandárjának parancsnoka Oroszországba került.

Ahogy arról beszámoltunk, a mariupoli Azovsztal acélgyár védői először a Donyecki Népköztársaság oroszbarát szakadárjai alá kerültek hadifogságba. Rácz András Oroszország-szakértő szerint mivel a kváziállam nemzetközi jogi értelemben „fekete lyuknak” számít, így az orosz hatóságok akár ide is kiszervezhetnek olyan kegyetlenkedéseket, melyeket Moszkva nem vállalna magára. Június elején az orszo állami hírügynökség ugyanakkor már bejelentette, hogy Oroszországba vittek több mint ezer mariupoli ukrán katonát.

A háború alatt Kijevből ritkán kimozduló ukrán elnök – aki május végén a frontvonal közelében lévő Harkivban járt – az orosz tüzérség által folyamatosan fenyegetett Mikolajivban járt szombaton – írta a BBC.

A városban márciusban a Telex is járt, riportjainkat itt és itt olvashatja el.

Volodimir Zelenszkij látogatásának kiemelt jelentősége van a háború előtt félmilliós Mikolajivban, amely fekvéséből adódóan fontos szerepet játszik a déli fronton az országot megtámadó orosz erőkkel szemben: a Déli-Bug partján fekvő, hajóipara miatt is fontos egykori kikötőváros hónapok óta tartó ostrom alatt áll, azzal, hogy az orosz erők nem tudták bevenni, sikerült megakadályozni azt is, hogy az orosz erők könnyedén elérjék a békeidőben egymilliós Odesszát, majd onnan a Moldovához tartozó, a gyakorlatban orosz támogatással 29 éve önálló életet élő szakadár Dnyeszter Menti Köztársaságot is.

Mikolajiv sikertelen orosz ostroma miatt nem volt módja az orosz hadseregnek arra sem, hogy márciusban dél felől is meginduljon Kijev ellen, így a főváros elkerülte a bekerítést, amelynek hiányában az orosz erők március végén el is hagyták a főváros térségét. Eljövetelük után a civil lakosság ellen elkövetett háborús bűncselekmények nyomait tárták fel, Bucsából itt olvashatja ezzel kapcsolatos riportunkat.

• Litvánia korlátozza a Kalinyingrádi terület felé irányuló vasúti forgalmat.
• A tűz alá vett Mikolajivban járt Zelenszkij.
• Orosz források szerint 77 bányász rekedt a föld alá az ukrán tüzérségi támadás miatt.
• Csak sikeres ellentámadás után tárgyalna újra Ukrajna.
• Újabb irányból közelítik Szeverodonyecket az oroszok.
• Az ukránok azt állítják, elsüllyesztettek egy orosz vontatóhajót.
• 270 ezer négyzetkilométert kell aknamentesíteni Ukrajnában.
• Elengedték az oroszok a doktornőt, aki dokumentálta a mariupoli kórház borzalmait.
• Az Európai Bizottság támogatja Ukrajna uniós tagjelölti státuszát. A csatlakozást hivatalosan Oroszország sem ellenzi, mivel gazdasági, és nem katonai szervezetről van szó.

Már 116 napja tart az orosz-ukrán háború, amelynek előző napi híreit ebben a közvetítésünkben éri el.