Ursula von der Leyen Kijevben: Jövő hét végéig eldől, hogy Ukrajna megkapja-e az EU-s tagjelölti státuszt

Olena Kondratyuk, az ukrán parlament alelnöke közölte, hogy az ENSZ bizottsága szombaton megérkezett Ukrajnába. Feladatuk a háborús bűnök és az emberiesség elleni bűntettek kivizsgálása.

„Biztosítottam az ENSZ független bizottságát, hogy az ukrán ukrán parlament mindent elkövet, hogy a misszió sikerrel járjon. A fő feladat a gyanúsítottak beazonosítása, a bizonyítékok összegyűjtése és az anyagok megfelelő előkészítése, hogy senki se úszhassa meg a büntetést” – írta Kondratyuk.

A Nemzetek Ligája B-divíziójának 1. csoportjában Ukrajna 3–0-ra legyőzte Örményországot a lengyelországi Lódzban, így 6 ponttal kapott gól nélkül áll a csoport élén. A mérkőzésen az ukrán szurkolók a kék-sárga füstgránátok mellett egy putyinos transzparenst is kifeszítettek, amin a Stop War felirat volt olvasható.

A meccs előtt az ukrán himnuszt a hétéves Amelia Aniszovics énekelte. Ő az a kislány, aki egy kijevi óvóhelyen adta elő a Jégvarázs című film elzártságról, szabadságról, büszkeségről szóló betétdalát ukrán nyelven. Amelia hat napot töltött az óvóhelyen, majd Lengyelországba menekült a családjával, ahol azóta már egy 13 ezer férőhelyes arénában is fellépett.

Az ukrán fegyveres erők újabb adag Starlink műholdas kommunikációs rendszert kaptak a SpaceX alapítójától és vezérigazgatójától, Elon Musktól.

Az ukrán védelmi minisztérium szombati tweetjében azt írta: „Elon Musk nemcsak a Mars-küldetés előkészületein dolgozik, hanem a különleges küldetéseikhez szükséges Starlink rendszereket is átadja hírszerzésünknek. Az ukrán hadsereg megvédi a szabadságot a Földön, hogy az a Marson is létrejöhessen”.

A Starlink működéséről ebben a cikkben írtunk bővebben.

Olaf Scholz német kancellár Kijevbe látogat Emmanuel Macron francia elnök és Mario Draghi olasz miniszterelnök társaságában – jelentette a Bild am Sonntag szombaton. A német lap szerint a vezetők még a G7-csúcstalálkozó előtt találkozni akarnak Zelenszkij ukrán elnökkel, írja a Guardian.

Scholz korábban egy esetleges kijevi út kapcsán azt mondta:

„Nem csatlakozom azokhoz, akik csak odaugranak egy pillanatra, hogy fényképezkedjenek egyet. Ha ilyen helyre megyek, akkor mindig nagyon konkrét dologért miatt teszem”.

Kiállunk Oroszország Mellett! Stop USA-NATO-EU címmel tartottak megmozdulást az orosz nagykövetségnél szombaton délután. A földalatti megállójának tábláját orosz nemzeti színekre ragasztották át, reagálva arra, hogy az Ukrajna melletti demonstráción ukrán zászló került ide. A tüntetésen beszédet mondott Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke is, kifejtve, hogy a Munkáspárt

• támogatja azt a küzdelmet, amit Oroszország folytat,
• a szankciók levét természetesen mi fogjuk meginni, hiszen
• azokkal csak a magyarokat akarja elnyomni az EU,
• mi viszont Oroszországgal közös hullámhosszon mozgunk, mert ugyan
• a háborút az oroszok indították, de a Nyugat provokálta ki,
• hogy Oroszországot kiirtsák.

(ennél a pontnál ráborult Thürmerre a háta mögötti installáció, de ő folytatta)

• ha a lengyelekkel megyünk, atomháborúba kerülünk, mert
• eltűrjük, hogy Oroszországot agresszornak, Putyint bűnösnek állítsa be a liberális média, sőt a politikusok is, pedig
• mi nem az ukrán fasiszta vezetéssel vagyunk, hiszen

„mi idősebbek még emlékszünk, milyen volt a fasizmus a második világháború alatt”

– zárta beszédét a Munkáspárt 1953-ban született elnöke.

Akár 300 ezer tonna gabonát is tárolhattak a lebombázott raktárakban a fekete-tengeri Mikolajiv kikötőjében, közölte az ukrán mezőgazdasági miniszterhelyettes szombaton. A raktárakat egy hete lőtték szét az oroszok.

Törökország megpróbált megegyezni Moszkvával, hogy Ukrajna újra használhassa a fekete-tengeri kikötőket, ahonnan a háború előtt a gabonák 98 százaléka indult útnak. Az oroszok Ukrajnára hárítják a felelősséget, mondván nekik kell megtisztítaniuk a kikötőket az aknáktól. Az ukránok viszont biztonsági garanciákat kérnének mindehhez, így a kör bezárult.

(Guardian)

Életét vesztette egy cseh állampolgár a kelet-ukrajnai harcok során – közölte Jan Lipavsky cseh külügyminiszter, írja a Sky News.

„Megerősítést nyert, hogy egy cseh állampolgár meghalt a donyecki régióban, a földi maradványait holnap szállítják át a Harkivi területre” – mondta Lipavsky.

Az ukrán fegyveres erőkhöz eddig száznál is több cseh önkéntes csatlakozott a hatóságok engedélyével.

A nyugati szankciók az élet számos területére vannak hatással Oroszországban, de most a felső tízezer is megérezheti a dolog súlyát: a szépségklinikák kifogytak a botoxból.

A Kommerszant című gazdasági lap arról számolt be, hogy a botox import a január és március közötti időszakban a tavalyi év azonos időszakához képest harmadára esett vissza, miután az egyik nyugati gyártó leállította az Oroszországba irányuló szállításokat.

Bár a szépségipar csak egy kis fogaskerék a gépezetben, a nyugati bojkott recesszióba taszította az orosz gazdaságot: az OECD előrejelzése szerint idén 10%-os, 2023-ban pedig 4%-os visszaesés várható.

Az Independent már márciusban figyelmeztetett, hogy a botoxhiány akár Putyin elnököt is érintheti.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, a jövő hét végéig véglegesítik az álláspontjukat arról, hogy Ukrajna megkapja-e az EU-s tagjelölti státuszt.

Von der Leyen erről Kijevben beszélt egy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón. Von der Leyen, aki a háború kezdete óta másodszor látogatott Kijevbe, emlékeztette Zelenszkijt, hogy a közigazgatási reformok terén és más területeken elért haladás ellenére még sok a tennivaló: „Ön sokat tett a jogállamiság megerősítéséért, de még mindig szükség van reformokra, például a korrupció elleni küzdelemre” – mondta Zelenszkijnek.

Ukrajna februárban, négy nappal Oroszország inváziója után adta be az EU-hoz való csatlakozási kérelmét. Általában évekig tart, amíg tárgyalásokat folytatnak az uniós tagságról, és a jelölteknek be kell bizonyítaniuk, hogy több kritériumnak is megfelelnek. Zelenszkij azt javasolta, az EU egy különleges eljárás keretében biztosítsa Ukrajna mihamarabbi tagságát.

(BBC)

Vitalij Kim, a déli frontvonalon fekvő Mikolajiv-régió kormányzója szerint a harcok „tüzérségi háborúvá” váltak. Hozzátette, az orosz hadsereg sokkal erősebb ezen a téren, míg az ukrán csapatok fogytán vannak tüzérségi lőszerből.

Sürgette a nyugati szövetségeseket, hogy gyorsítsák fel a nagy hatótávolságú fegyverek és lőszerek szállítását. „Európa és Amerika segítsége nagyon-nagyon fontos” – mondta.

(BBC)

Mintegy 10 ezer ukrán katona halt meg a háborúban az orosz invázió február 24. kezdete óta – mondta Olekszij Aresztovics, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója egy interjúban. Ez alapján Ukrajna naponta mintegy 100 katonát veszítettek a harcokban, és több százan sebesültek meg. Aresztovics szerint Oroszország veszteségei ennek többszörösei. Az ukrán kormány szerint több mint 30 ezer orosz katona halt meg a háborúban.

A brit hírszerzés becslése ennél jóval alacsonyabb, szerintük 15 ezer körül lehet a háborúban meghalt orosz katonák száma. Az orosz hatóságok március 25. óta nem közöltek hivatalos adatot a háborús veszteségeikről, akkor azt közölték, hogy 1351 orosz katona és tiszt halt meg a „különleges katonai műveletnek” nevezett invázió során.

(BBC)

A Donyecki Népköztársaságban tárgyalást készítenek elő egy dél-koreai állampolgár ellen, aki Ukrajna oldalán harcolt – közölte szombaton Natalja Nikonorova, a szeparatista állam „külügyminisztere”.

Frissítés: A Donyecki Népköztársaság külügyminisztériuma pontosította Nikonorova bejelentését. „Ez nem egészen így van, a tárgyalást Dél-Koreában készítik elő, mert megszökött. A hírek szerint kiábrándult azokból az eszmékből, amelyekért az ukrán fegyveres erők harcolnak, és visszatért hazájába, mindazonáltal tettére fény derült, és most bíróság elé állítják” – mondta Nikonorova.

Június 9-én három, Mariupolban elfogott külföldit ítéltek halálra a donyecki szeparatisták – két brit állampolgárt, Sean Pinnert és Aiden Aslint, valamint egy marokkói állampolgárt, Saadoun Brahimot.

(RIA Novosztyi)

Ukrajna mindent megtesz annak érdekében, hogy megmentse a Donyecki Népköztársaság által halálra ítélt három hadifoglyot. A brit Aiden Aslint és Shaun Pinnert, valamint a marokkói állampolgárságú Saaudun Brahimot Mariupolban fogták el az oroszbarát szeparatisták. A donyecki bábkormány „zsoldos tevékenységekért, valamint a hatalom megszerzésére és a Népköztársaság alkotmányos rendjének megdöntésére irányuló tevékenységért” ítélte el őket.

„Mind a védelmi minisztérium, mind a fogolycserével foglalkozó hírszerzési főigazgatóság minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy ezek a külföldi állampolgárok megmeneküljenek” – mondta Fedir Veniszlavszkij, az ukrán parlament biztonsági és védelmi bizottságának tagja.

Eközben Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes azt írta a Facebookon, hogy hisz abban, hogy a szeparatista hatóságok végül racionálisan fognak cselekedni, mert tisztában vannak azzal, hogy milyen helyrehozhatatlan következményekkel járna rájuk és az oroszokra nézve, ha tényleg kivégeznék őket.

„Az ideiglenesen megszállt Donyeckben a terroristák fiktív bírósága »elítélte« az ukrán fegyveres erők három katonáját: Aiden Aslint, Shaun Pinnert és Saadun Brahimot. Ők külföldi állampolgárok, de mégis ukrán katonák. A szervezők jól tudják, hogy a kirakatperüknek semmilyen joghatása nincs. Még az orosz bíróság is úgy döntött, hogy elkerüli ezt az ügyet, és átadta azt egy donyecki szélhámos csoportnak. Nem tudom, mi jár a terroristák fejében, de valami azt súgja, hogy végül, így vagy úgy, előbb vagy utóbb, de ezt a három katonát kicserélik (vagy más módon hazajutnak)” – írta Verescsuk.

(BBC)

Kijev elégedetlenül reagált Joe Biden amerikai elnök nyilatkozatára, ami szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „hallani sem akart” az orosz invázióról szóló amerikai jelentésekről. „A »nem akart róla hallatni« kifejezés mindenképpen magyarázatra szorul” – mondta Szerhij Nyikiforov ukrán elnöki szóvivő a Liga.net internetes újságnak. Hozzátette: Zelenszkij többször felszólította a nemzetközi partnereket, hogy megelőző szankciókkal kényszerítsék Oroszországot az Ukrajnával határos térségben állomásozó csapataik kivonására. „És itt már azt lehet mondani, hogy a partnereink nem akartak minket meghallgatni” – mondta Nyikiforov.

Zelenszkij tanácsadója, Mihajlo Podoljak is reagált Biden kijelentésére. „Természetesen ez nem teljesen igaz. Nagyon jól megértettük, hogy Oroszország különféle terjeszkedési forgatókönyveket dolgozott ki. Volodimir Zelenszkij asztalán mindig volt releváns elemzés, amely kiváló minőségű hírszerzői munkán alapult. Az elnök emellett figyelmesen reagált partnereink minden szavára és figyelmeztetésére” – mondta Podoljak, és megjegyezte, a kérdés az volt, hogy pontosan mekkora lesz az invázió mértéke.

(Süddeutsche Zeitung)

Szombaton több tucat Herszon megyei lakos megkapta az orosz útlevelét – írja az Interfax orosz hírügynökség. „Ma adták ki az első útleveleket Herszonban azoknak, akik elsőként kérvényezték az orosz állampolgárság felvételét. Összesen 23 személy kapott orosz útlevelet” – közölte a megszállt régió katonai-polgári közigazgatása.

A részben megszállt Zaporizzsja megyében is kiosztották az első orosz útleveleket. „Ma volt az első orosz útlevelek kiállításának ceremóniája Melitopolban” – mondta Vlagyimir Rogov, a régió katonai-polgári közigazgatási tanácsának tagja. Korábban arról számolt be, hogy június 6-ig Zaporizzsja megyében több mint 70 ezren kértek orosz állampolgárságot.

A TASZSZ orosz hírügynökség szerint a kelet-ukrajnai szakadár régiókban az elmúlt három évben több mint 800 ezer ember kapott orosz állampolgárságot egyszerűsített eljárással. Az önhatalmúlag kikiáltott donyecki és luhasnzki népköztársaságokban élők kérelmeinek alig egy százalékát utasították csak el – jelentette szombaton a TASZSZ az orosz belügyminisztériumra hivatkozva.

Vlagyimir Putyin orosz elnök 2019 áprilisában rendeletet adott ki, amely szerint a Donbasszban élő ukránok könnyebben válhatnak orosz állampolgárokká. Az orosz útleveleket most már azokon a területeken is kiosztják, amelyeket az orosz csapatok a háború kezdete óta elfoglaltak. Herszon és Zaporizzsja megyéket ily módon is szorosabban Moszkvához kívánják kötni.

Szombat délelőtt Kijevbe érkezett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki a nap folyamán találkozni fog Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel és Denisz Smihal miniszterelnökkel.

„Megvitatjuk az Ukrajna újjáépítéséhez és az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz szükséges közös munkát” – írta Von der Leyen a Twitteren. Azt is bejelentette, hogy az Európai Bizottsága hamarosan közzétesz egy jelentést a csatlakozási folyamatról.

Zelenszkij 2022. február 28-án, négy nappal a háború kitörése után írta alá Ukrajna EU-csatlakozási kérelmét. Április eleji kijevi látogatása során Von der Leyen megígérte az ukrán elnöknek, hogy gyorsan fog intézkedni az ügyben. „A célunk az, hogy Ukrajna csatlakozási pályázatát még a nyáron benyújtsuk az Európai Tanácshoz” – mondta.

Az uniós biztosok és tisztviselők várhatóan a jövő héten vizsgálják meg Ukrajna pályázatát, és valószínűleg a június 23-24-i EU-csúcson is foglalkozni fognak ezzel a kérdéssel.

(FAZ, BBC)

Az ukrán főügyészség szombaton közölte, hogy további 24 gyerek haláláról szerzett tudomást Mariupolban, amelyet hetekig ostromoltak az orosz csapatok, mielőtt május közepén elfoglalták volna. Az ügyészség szerint legalább 287 gyerek vesztette életét az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta, és több mint 492-en megsebesültek. A hivatal hozzátette: a számok nem véglegesek, továbbra is vizsgálódnak az aktív ellenségeskedések helyszínein.

Mariupol polgármestere, Vadim Bojcsenko azt mondta, kolerajárvány fenyegeti várost, ahol holttestek oszlanak az utcákon, és a higiéniai körülmények középkoriak. Bojcsenko szerint akár száz halott is lehet minden lerombolt ház romjai alatt.

(MTI)

Az orosz külügyminisztérium szerint sok német cég beszél az orosz piacra való visszatérési szándékáról. „Sok olyan német vállalat, amely nyomás hatására vagy az Európai Unió által bevezetett szankciók miatt volt kénytelen bejelenteni a kivonulását, jelzi szándékát, hogy amint a helyzet stabilizálódik és a politikai nyomás megszűnik, azonnal visszatér az orosz piacra” – mondta Oleg Tyapkin, a külügyminisztérium európai kapcsolatokért felelős osztályvezetője. „A magunk részéről azt üzenjük nekik, hogy Oroszország nem üldözi a német vállalkozásokat, és nem szándékozik bezárni előttük az ajtót” – mondta a diplomata.

Tyapkin megjegyezte, hogy „a német üzleti élet, amely évtizedeken át jelentős hasznot húzott az oroszországi munkákból és az orosz partnerekkel való együttműködésből”, nagy veszteségeket szenved el Berlin és a nyugati államok által hozott döntések miatt. „Több tízmilliárd euróról beszélünk” – tette hozzá. Tyapkin azt is elmondta, hogy az orosz piacról kivonuló vállalatok pontos száma az elkövetkező hónapokban válik ismertté.

(Interfax)

Joe Biden amerikai elnök pénteken egy demokrata adománygyűjtő rendezvényen vett részt Los Angelesben, ahol mondott pár szót az orosz–ukrán háborúról is. Biden szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezdetben „hallani sem akart arról”, hogy az amerikai hírszerzés olyan információkat gyűjtött, amelyek szerint Oroszország invázióra készül.

„A második világháború óta nem történt ilyesmi. Tudom, hogy sokan azt gondolták, hogy talán túlzok. De tudtam, hogy olyan adatokkal rendelkezünk, amelyek alátámasztják, hogy ő – mármint Vlagyimir Putyin orosz elnök – be fog vonulni Ukrajnába. Nem volt kétségem” – mondta Biden, hozzátéve: „Zelenszkij hallani sem akart erről, ahogy sokan mások sem. Megértem, hogy miért nem akarták ezt hallani, de Putyin bevonult.”

Az Egyesült Államok jóval azelőtt elkezdte kongatni a vészharangot, hogy Putyin február 24-én bejelentette az Ukrajna elleni „különleges katonai művelet” elindítását. Többek között a kijevi amerikai nagykövetséget már február 14-én bezáratták, és a diplomáciai képviseletüket ideiglenesen áthelyezték a nyugat-ukrajnai Lvivbe.

A háború február 24-i kezdete előtti hetekben Zelenszkij nyilvánosan fejezte ki nemtetszését, amikor a Biden-adminisztráció tisztviselői többször is figyelmeztették, hogy az orosz invázió nagy valószínűséggel bekövetkezik. Az ukrán elnök akkoriban leginkább amiatt aggódott, hogy a háborúról szóló híresztelések rontják Ukrajna gazdasági helyzetét.

(AP)

A brit védelmi minisztérium szombaton közzétett jelentése szerint az orosz erők egyelőre nem tudnak előrenyomulni Szeverodonyeck déli részén. A gyárváros Luhanszk megye egyik utolsó, még ukrán ellenőrzés alatt álló települése, ahol az elmúlt hetekben súlyos harcok zajlottak.

A brit védelmi minisztérium hozzátette: „Intenzív utcai harcok folynak a városban, és valószínűleg mindkét fél súlyos veszteségeket szenved.”

Azt is közölték, hogy az oroszok az 1960-as évekbeli 5,5 tonnás hajóelhárító rakétákat használ szárazföldi célpontok ellen. „Ha hagyományos robbanófejjel földi támadó szerepkörben alkalmazzák ezeket, rendkívül pontatlanok, ezért jelentős járulékos károkat és civil áldozatokat okozhatnak. Oroszország valószínűleg azért folyamodik ilyen hatástalan fegyverrendszerekhez, mert fogytán vannak a pontosabb, korszerűbb rakétáik, miközben az ukrán légvédelem még mindig visszatartja a bombázóikat attól, hogy csapásokat mérjenek az ország nagy részén” – áll a jelentésben.

Pénteken 6055 fő lépett be Magyarország területére az ukrán-magyar határszakaszon, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 5491 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 1419 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Az ukrajnai háború elől 2022. június 10-én 77 ember, köztük 31 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

(MTI)

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter egy szingapúri biztonságpolitikai konferencián arról beszélt, hogy Oroszország ukrajnai inváziója megmutatja, hogy mi történik akkor, „amikor az elnyomók lábbal tiporják a mindannyiunkat védő szabályokat”, és „amikor a nagyhatalmak úgy döntenek, hogy birodalmi vágyaik fontosabbak, mint békés szomszédaik jogai”.

„A nemzetközi közösségnek össze kell fognia, hogy megmeneküljön a káosz és nyugtalanság világától, amelyben egyikünk sem szeretne élni. Ragadjuk meg ezt a pillanatot a szabályokon alapuló nemzetközi rend megerősítésére” – mondta szombati beszédében az amerikai védelmi miniszter. Austin arról is beszélt, hogy az orosz–ukrán háború hatásai az indiai–csendes-óceáni térségig nyúlnak. „Ezért a régió országai gyorsan humanitárius segítséget nyújtottak a szenvedő ukrán népnek, beleértve Szingapúr, Thaiföld, India és Vietnám létfontosságú hozzájárulását” – tette hozzá.

(FAZ, Sky News)

Oroszország kilép az ENSZ Turisztikai Világszervezetéből (UNWTO). Az erről szóló rendeletet pénteken tette közzé az orosz kormány. Moszkva tagságát egyébként már áprilisban felfüggesztette az ENSZ közgyűlése. Az orosz vezetés nem sokkal korábban már jelezte kilépési szándékát a szerinte „átpolitizált” szervezetből. A madridi székhelyű, 1975-ben alakult UNWTO-nak 150 tagja van. A szervezet célja a felelősségteljes, fenntartható és mindenki számára hozzáférhető turizmus fejlesztése, különös tekintettel a fejlődő államok érdekeire.

(MTI)

Előző napi percről percre tudósításunkat itt tudja visszaolvasni. Röviden összefoglalva a következők történtek pénteken, a háború 107. napján:

• A donyecki szakadárok halálra ítéltek három férfit, két britet és egy marokkóit, akik Mariupolban az ukrán hadseregben harcoltak az oroszok ellen.
• A háború előtti szintre vágta vissza az alapkamatot az orosz jegybank.
• Átadták az első, Oroszországot és Kínát összekötő közúti hidat.
• Az ukránok szerint a jelenlegi ütemben az oroszok még egy évig folytathatják a háborút.
• Kijevbe látogatott a brit védelmi miniszter, Ben Wallace, aki azt mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy erőik remekül helyt állnak.
• Mariupol polgármestere, Vadim Bojcsenko pénteken azt mondta, 50-100 holttest lehet minden rom alatt a városban, melynek ostroma során mintegy 1300 épületet romboltak le.

Boris Johnson brit miniszterelnök arra utasítja a minisztereit, hogy tegyenek meg „minden tőlük telhetőt” a donyecki szeparatisták által halálra ítélt brit hadifoglyok kiszabadítása érdekében. Aiden Aslin, Shaun Pinner, valamint egy marokkói származású társuk, Saaudun Brahim áprilisban esett fogságba Mariupolban. A két brit férfi már évek óta szolgált az ukrán seregben, nem a háború miatt érkeztek Ukrajnába.

Az úgynevezett Donyecki Népköztársaság „zsoldos tevékenységekért, valamint a hatalom megszerzésére és a Népköztársaság alkotmányos rendjének megdöntésére irányuló tevékenységért” ítélte el a két brit állampolgárt és marokkói társukat. A feltételezések szerint Oroszország az eljárást arra használja, hogy nyomást gyakoroljon Nagy-Britanniára, és kikényszerítsenek egy esetleges fogolycserét.

(Sky News)