Az oroszok hivatalosan is elismerték a hadműveletek hibáit és nehézségeit, egy orosz katona bevallotta a bíróságon, hogy civilt ölt

Hivatalosan is beadta Finnország és Svédország is csatlakozási kérelmét a NATO-hoz, írja a Welt. Az észak-atlanti katonai szövetség főtitkára, Jens Stoltenberg szerda reggel vette át a két ország követeitől az erről szóló dokumentumokat a szervezet brüsszeli központjában.

Stoltenberg az MTI jelentése szerint történelmi lépésnek nevezte a két ország csatlakozási szándékának kinyilvánítását, és szerinte gyorsan elfogadhatják a finn és a svéd kérelmet. A főtitkár szerint a finn és a svéd NATO-csatlakozás növelni fogja a katonai szövetség biztonságát.

Egyéves eltiltást kapott az az orosz tornász, aki még márciusban magára aggatta az orosz megszállók jelképét, írja a BBC. A 20 éves Ivan Kuljak a katari tornavilágkupa korlátgyakorlat döntőjében szerzett harmadik helyet, majd mikor a dobogóra állt a versenyszám ukrán győztese mellé, egy fehér Z betű volt látható a dresszén.

Kuljak az eset után úgy nyilatkozott, hogy ha tehetné, újra magára aggatná az orosz tankokon szereplő szimbólumot. De lehet, hogy a keddi ítélet után kétszer meggondolná ezt, hiszen

nemcsak egy évre tiltották el a Nemzetközi Torna Szövetség (FIG) minden versenyéről és eseményéről, de vissza kell adnia a Katarban szerzett bronzérmét is.

Sőt, az éremmel együtt járó 500 svájci frankot (átszámítva 184 ezer forintot) is vissza kell fizetnie a szövetségnek, az eljárás miatt pedig további 2000 frankot (közel 736 ezer forintot) vasalnának be rajta. A sportoló három héten belül fellebbezhet a döntés ellen.

Igaz, ha nem tiltották volna el Kuljakot, így sem állhatott volna ki a közeljövőben a FIG tornáin, hiszen a szövetség az összes orosz sportolóval szemben szankciókat vezetett be az ukrajnai háború miatt.

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök videón keresztül mondott beszédet a 2022-es cannes-i filmfesztivál megnyitóján, idézi a Guardian a Hollywood Reportert.

Zelenszkij többek között azt mondta, szükség van arra, hogy a „filmművészet ne legyen néma”. Megszólalásában olyan filmeket idézett fel, mint például Charlie Chaplin Diktátorát, amelyek „dokumentálják” a történelem szörnyűségeit.

Beszédét erre rímelő gondolattal zárta: „Biztos vagyok benne, hogy a diktátor veszíteni fog. Dicsőség Ukrajnának!”, mondta.

Összefoglalónk az ukrajnai háború 83. napjának eseményeiről:

• Robbanások rázták meg éjfél után a nyugat-ukrajnai Lvivet, a fül- és szemtanúk legalább nyolc robbanásról számoltak be. A város polgármestere szerint ez volt eddig az egyik legnagyobb támadás Lviv környéke ellen, találat érte a vasúti infrastruktúrát is.
• Az Ukrajnával határos nyugat-oroszországi Alekszejevka faluja ukrán tűz alá került hajnalban a kurszki régió kormányzója szerint. A támadásban az oroszok jelentése szerint senki nem sérült meg.
• A svéd külügyminiszter reggel aláírta Svédország NATO-csatlakozási kérelmét, a finn parlament pedig délután nagy többséggel megszavazta Finnország kérelmét is. A két dokumentumot még a héten benyújtják a szervezet brüsszeli központjának. A miniszter szerint a csatlakozás akár egy évig is eltarthat.
• Bár korábban Vlagyimir Putyin fenyegetőbb hangnemben beszélt a NATO-bővítésről, kedden Szergej Lavrov orosz külügyminiszter úgy nyilatkozott: nincs nagy jelentősége a skandináv országok NATO-csatlakozásának. Mindenesetre este Lavrov bejelentette, hogy Oroszország kilép a Balti-tengeri Államok Tanácsából – ahol Moszkva tagságát még március elején függesztették fel.
• Joe Biden amerikai elnök bízik abban, hogy meg tudnak állapodni a két ország felvételéről az észak-atlanti katonai szövetségbe. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint az összes uniós tagállam támogatni fogja a finn és a svéd NATO-csatlakozást. Borrell kedden arról is nyilatkozott, hogy az EU nem fogja hagyni, hogy Ukrajna kifogyjon a katonai eszközökből.
• A cseh külügyminiszter „elfogadhatatlannak” nevezte azt, hogy a magyar kormány elfogadhatatlannak tartja az orosz energiahordozók elleni szankciókat. Putyin szerint Európa egy olajembargóval „a világ legdrágább energiaárát” kockáztatja.
• 265 ukrán harcos adta meg magát a mariupoli Azovsztal acélgyár területén az orosz védelmi minisztérium közlése szerint. Az Ukrinform ukrán hírügynökség videót is közzétett 52 súlyosan sebesült katona kimenekítéséről, a Reuters jelentése szerint viszont látszólag sértetlen katonákat is evakuáltak Mariupolból. Putyin azt ígérte, az acélgyár ukrán védőit a nemzetközi egyezményeknek megfelelően kezelik.
• 42 nyomozóból, törvényszéki szakértőből és támogató személyzetből álló csapatot küldött a Nemzetközi Büntetőbíróság Ukrajnába a feltételezett háborús bűnök kivizsgálására.
• Elakadtak a diplomáciai tárgyalások Oroszország és Ukrajna között, ami miatt egymást vádolják.
• Emmanuel Macron francia elnök azt ígérte Volodimir Zelenszkijnek esti telefonbeszélgetésükben, hogy fokozzák a francia fegyverszállításokat Kijev felé.
• Az ukrán elnök Macronon kívül egyeztetett kedden Olaf Scholz német kancellárral, valamint videón keresztül beszédet mondott kedd este a cannes-i filmfesztivál megnyitóján is. Éjjeli bejelentkezésében pedig Zelenszkij arról beszélt, folytatják az utolsó ukrán erők kimenekítését a mariupoli acélgyárból.

Kedd este szokásos éjjeli bejelentkezésében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy katonai és hírszerzési tisztek felügyelésével folytatják az utolsó ukrán erők kimenekítését a mariupoli Azovsztal acélgyárból.

Zelenszkij azzal kezdte a beszédét, hogy a háború 83. napján látott „erőteljes” orosz tüzérségi csapások a lvivi, szumi és luhanszki területeken csupán az orosz hadsereg kísérletei arra, hogy kompenzálja a déli és keleti fronton lévő sorozatos kudarcaikat.

Az ukrán elnök kedden beszélgetett Olaf Scholz német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel a hadihelyzet állásáról, illetve utóbbival az Európai Unió előkészítés alatt álló hatodik szankciós csomagjáról, és Ukrajna potenciális uniós tagjelölti státuszáról is.

Zelenszkij szerint információs, diplomáciai és kulturális nyomásgyakorlásra van szükségük, hogy a „szabadságharc, akárcsak a második világháború idején, a művészet erejére különösen támaszkodhasson”. Ezért videóüzenetben jelentkezett be a cannes-i filmfesztivál megnyitójára, ahol hangsúlyozta, a filmművészetnek a szabadság nyelvévé kell válnia.

Ezenkívül a nap folyamán elbúcsúzott a nemrég elhunyt Leonyid Makarovics Kravcsuktól, a független Ukrajna első elnökétől. Az ünnepséget Kijevben tartották,

„abban a Kijevben, amely ukrán marad, egy független állam fővárosaként. 1991-től kezdve, mindörökre.”

Tudósításunkat az előző, 83. nap eseményeiről itt olvashatja vissza.