Először sikerült humanitárius folyosót nyitni a mariupoli acélgyárban

A folytatást, azaz a hétfői háborús tudósításunkat itt lehet követni.

A Guardian idézi Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki szerint a mariupoli civilek kimentése holnap folytatódik, amennyiben adottak lesznek a feltételek.

Méltatta a hétvége során elért eredményeket is: azt mondta, a háború alatt először lépett működésbe Mariupolban humanitárius folyosó, és „először volt két nap valódi tűzszünet” a területen, ahonnan már eddig is több mint 350 000 civilt sikerült evakuálni.

Zelenszkij beszédében azzal vádolta meg Oroszországot, hogy igazából Ukrajna elpusztítása a célja. „Az általuk választott célpontok ismét bizonyítják, hogy az Ukrajna elleni háború az orosz hadsereg számára a megsemmisítésről szól. Célpontjaik ma a mezőgazdasági üzemek raktárai voltak: a gabonaraktárt lerombolták, és a műtrágyát tartalmazó raktárt is lőtték. Folytatták a lakónegyedek bombázását a harkivi területen.”

Azt is megemlítette, hogy az orosz hadsereg Ukrajna déli részén is csoportosítja erőit, hogy megtámadja a dnyipropetrovszki régiót.

Korábban azt mondta az ukrán elnök, hogy a mai evakuálás során már nagyjából 100 embernek sikerült elhagyni a mariupoli acélgyárat.

Zakatol az orosz propaganda: Max Seddon, a Financial Times moszkvai tudósítója osztott meg Twitteren egy videót, ahol az orosz köztévének számító Rosszija 1 egyik műsorvezetője magyaráz éppen arról, mi történne egy atomháború során Oroszország és Nagy-Britannia között.

A válasz a műsorvezető szerint viszonylag egyszerű, hiszen egy darab Szarmat rakéta is elég lenne ahhoz, hogy teljesen elpusztítsa Nagy-Britanniát. Ezt egy animációval illusztrálja is, hozzátéve, hogy nem érti, miért fenyegeti „ez a kis sziget az örökkévaló Oroszországot.”

Ám ez nem minden: Oroszország nukleáris arzenáljába ugyanis beletartoznak a tengeralattjáróról indítható atomtöltetek is, ezek pedig szintén egy pillanat alatt el tudnak intézni egy ellenséges országot. A magyarázat, és az azt kísérő vizuális tartalom nem hagy a nézőkben kétséget afelől, milyen sors várna a britekre: a becsapódáskor keletkező „gigantikus cunamihullám” először elsöpörné, az azt követő sugárzás pedig „radioaktív sivataggá” változtatná a szigetet.

Helyreállították a megbízható áramellátást a csernobili zónában, idézi az ukrán állami energiaszolgáltatót a BBC. Az Ukrenergo vezérigazgatója szerint az orosz megszállás jelentős fennakadásokat okozott az atomerőmű áramellátásában.

Korábban az erőmű egyik mérnöke, Valerij Szemonov beszélt arról, hogy amikor a létesítmény áramellátása három napra megszűnt, muszáj volt üzemanyagot szerezniük, hogy tovább tudjanak működni a generátorok. Ennek érdekében még az oroszoktól is loptak gázolajat.

Az ENSZ atomenergia-ügynökségének vezetője nemrég normálisnak nevezte a csernobili sugárzási értékeket, bár az orosz megszállás szerinte „nagyon-nagyon veszélyes volt.”

Az orosz csapatok február 24-én, Ukrajna elleni inváziójuk elején foglalták el Csernobilt, és március végén távoztak az erőműből. Azóta kiderült, hogy a megszállók radioaktív anyagokat lophattak el Csernobilból, ahol ráadásul lövészárkokat ástak, és tankokkal közlekedtek a katonák.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azt mondta Josep Borrellnek, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, hogy az orosz olaj embargójának muszáj szerepelnie a blokk következő szankciós csomagjában.

Emellett Twitter-posztjában megemlítette, hogy Ukrajna uniós tagjelölti státuszának „nem lehet alternatívája”.

A külügyminiszter már korábban is bírálta az EU orosz olajimporttal kapcsolatos álláspontját. Egy április eleji NATO-sajtótájékoztatón például azt mondta, hogy „amíg a Nyugat továbbra is orosz gázt és olajat vásárol, addig egyik kezével Ukrajnát, a másikkal pedig az orosz háborús gépezetet támogatja”.

Értesülések szerint az EU komolyan tervezi az orosz olajimport leállítását, ám egyelőre nem tudni, ez milyen formában és milyen határidővel fog megvalósulni. Április végén még Borrell azt nyilatkozta, az orosz olaj- és gázimport leállítása nem szerepel majd az új uniós szankciók között, mert a kérdésről nincs egységes uniós álláspont.

(CNN)

Ferenc pápa a vatikáni Szent-Péter téren, több ezer katolikus hívő előtt ítélte el Mariupol orosz bombázását, amit „barbárnak” nevezett, írja a Reuters.

„Sírok, ha az ukrán lakosság szenvedésére gondolok”, mondta a pápa, aki olasz lapinformációk szerint többször is arra kérte Vlagyimir Putyint, hogy nyissanak humanitárius folyosót a szétbombázott Mariupolból menekülő civileknek, de az orosz elnök minden alkalommal elutasította a kérést.

Azóta több beszámoló szerint vasárnapra sikerült a folyosó kialakítása. Az ENSZ hivatalos bejelentése után Volodomir Zelenszkij ukrán elnök is megerősítette a hírt, hogy zajlik a civilek kimenekítése a mariupoli acélgyárból.

Az oroszországi Belgorod régió kormányzója a Telegramon közölte, hogy tűz ütött ki egy védelmi minisztériumhoz tartozó létesítményben. Vjacseszlav Gladkov hozzátette, egy helyi lakos könnyebb sérüléseket szenvedett, és az élete nincs veszélyben.

Az esetről több videó is kering Twitteren, ezek közül az egyiket sikerült is geolokálni.

Egyelőre nem lehet biztosan tudni, hogy ezeket a támadásokat tényleg az ukrán hadsereg hajtja-e végre. Az utóbbi időben megszaporodó hasonló incidensekről azt mondta a brit védelmi miniszter, hogy teljesen jogszerűnek tartja, ha Ukrajna az őt ért orosz támadás miatt orosz területeken lévő célpontokat semmisít meg.

A német gazdasági minisztérium vasárnap közzétett statisztikáiból látszik, hogy nagymértékben csökkent az Oroszországból importált kőolaj, földgáz és szén aránya az országban, írja a Guardian.

A legnagyobb változásokat egy német kormányzati képviselő foglalta össze Twitteren. Az Oroszországból hozott olaj 35 százalékról 12-re, a gáz 55-ről 35-re, míg a szén aránya az Európai Unió importtilalmát követően 50-ről 8 százalékra esett.

Ezzel párhuzamosan Olaf Scholz német kancellár egy május elsejei gyűlésen ígéretet tett arra, hogy országa továbbra is támogatni fogja Ukrajnát pénzzel, segélyekkel és fegyverekkel. Hozzátette, hogy a többek között Németország világháborús múltjából táplálkozó pacifista megközelítés „elavult”; szerinte ugyanis cinikusnak tűnhet egy ukrán állampolgár számára, „ha azt mondják neki, fegyverek nélkül védje magát Putyin agressziója ellen.”

Németországot a háború kezdete óta több NATO-tagállamtól is érte bírálat, mondván, sem a fegyverszállítás terén, sem az Oroszország számára fő bevételi forrást jelentő energiahordozók importja ellen nem tesz eleget. A német külpolitika háború előtti pávatáncáról itt, az azóta beállt változásokról pedig itt írtunk bővebben.

Az ENSZ hivatalos bejelentése után Volodomir Zelenszkij is megerősítette Twitteren, hogy zajlik a civilek kimenekítése a mariupoli acélgyárból. Az ukrán elnök szerint az első evakuált csoportban körülbelül százan vannak, és az ukrán kézen lévő Zaporizzsja felé tartanak.

Korábban az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy 46 embert evakuáltak a mariupoli acélmű körüli területekről, Ukrajna pedig azt, hogy 20 ember hagyta el az üzemet szombaton. A hírek szerint mintegy 1000 civil és több mint 500 sebesült katona rekedt az ipari komplexumban.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár kedden járt Moszkvában, ahol bejelentette, hogy a szervezet „készen áll arra, hogy teljes mértékben mozgósítsa emberi és logisztikai erőforrásait, hogy segítsen életeket menteni Mariupolban”. Az olasz Il Messagero forrásai szerint Ferenc pápa háromszor is arra kérte Vlagyimir Putyint diplomáciai csatornákon, hogy nyissanak humanitárius folyosót a szétbombázott Mariupolból menekülő civileknek, de az orosz elnök minden alkalommal elutasította a kérést.

Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere már elhagyta a várost, most pedig a BBC-nek beszélt az ottani állapotokról. A halottak számát Bojcsenko 20 ezer körülire teszi.

„A várost elhagyó lakók azt mondják, hogy a pokol létezik, és Mariupolban van”

– mondta a polgármester. Mariupol nagy része romokban hever, miután az egész invázió talán leghevesebb csatái itt zajlottak. Sok ezren haltak meg, bár hogy pontosan hányan, az még mindig nem világos. Holttestek hevertek az utcákon, sokakat pedig azonosítatlanul temettek tömegsírokba.

Az orosz erők elvágták az útvonalakat, a kommunikációt, az áram- és a gázszolgáltatást. a lakosok a pincékbe kényszerültek a folyamatos bombázások miatt. A város háború előtti 450 000 fős lakosságából a becslések szerint 100 000-en maradtak csak ott, szinte teljesen élelem és ivóvíz nélkül.

Mariupol stratégiai jelentőséggel bír Oroszország számára, hogy Moszkva szárazföldi folyosóhoz jusson a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk oroszbarát szeparatista régiói és a 2014-ben elcsatolt Krím-félsziget között.

Az odesszai állatkertben kezdhet új életet a harcok idején a harkivi állatkertben rekedt két oroszlán, írja a CNN. Az odesszai állatkert igazgatója azt mondta, hogy helyettesével együtt személyesen mentek el az állatokért. Egész éjjel vezettek, míg reggelre eljutottak Harkivba, ahol berakták az oroszlánokat a furgonjukba, majd visszaautóztak Odesszába. Az út 18 órán át tartott, sikeresen elkerülték a frontvonalakat.

„Az oroszlánok az út alatt csendben voltak, útközben nem történt semmilyen incidens, nem lőttek ránk, vagy ilyesmi” – mondta Beljakov igazgató.

Az oroszlánok most gyógykezelést kapnak, de szerencsére jó az étvágyuk.
A két állat – Mufasa és Nala – az Oroszlánkirályból kapták nevüket, hat évesek és az sem lehetetlen, hogy kölykeik is lesznek. Az igazgató kollégáit hősöknek nevezte, amiért ennyi állatot sikerült biztonságba helyezniük.

Az ENSZ felügyeletével nyílt humanitárius folyosó, amin civilek távozhatnak a mariupoli Azovsztal acélműből – közölte vasárnap Saviano Abreua, az ENSZ egyik szóvivője. A művelet április 29-én kezdődött, részt vesz benne a Vöröskereszt, Oroszország és Ukrajna is, ezt vasárnap délután a Vöröskereszt is megerősítette, írja a Sky News.

„A civilek evakuálására indított konvoj április 29-én indult, mintegy 230 kilométert tett meg, és helyi idő szerint szombat reggel érte el a mariupoli üzemet” – írják.

Korábban az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy 46 embert evakuáltak a mariupoli acélmű körüli területekről, Ukrajna pedig azt közölte, hogy 20 ember hagyta el az üzemet szombaton. A hírek szerint mintegy 1000 civil és több mint 500 sebesült katona rekedt az ipari komplexumban. További részleteket nem hoznak nyilvánosságra, hogy ne veszélyeztessék sem az evakuáltak, sem pedig a konvoj biztonságát.

Az illetékesek közlése szerint a Kijevi terület 90%-án már helyreállt az internetszolgáltatás, bár egyes felszabadított részeken az Ukrtelecom, a Vodafone, a Lifecell és a Kyivstar szakemberei még továbbra is dolgoznak a károk elhárításán.

A távozó oroszok megpróbálták az infrastruktúra minél nagyobb részét megrongálni, megsemmisíteni, emiatt a térség több részén hetek óta nem volt internetkapcsolat. A megszálló csapatok rakétákkal lőtték az ukrán főváros környékén a polgári infrastruktúrát. A technikai szakemberek folyamatosan dolgoznak a Kijev terület különböző részein, Bucsában, Irpinyben, Gosztomelben, Makaribenv, Ivankovban.

(Sky News)

Az ENSZ menekültügyi ügynökségének küldötteként érkezett Ukrajnába Angelina Jolie. A 46 éves színésznő Lviv városában találkozott a helyi állomáson az otthonukat az orosz megszállók miatt elhagyni kényszerülő menekültekkel, amiről a Reuters is beszámolt.

Jolie beszélgetett a helyi segítőkkel, köztük pszichiáterekkel, akiktől megtudta, hogy naponta 15 emberrel kell beszélniük, és a menekültek között sok a 2-10 éves gyerek. A színésznő többükkel közös fotókat is készített.

Az eseményt aztán megszakította egy légvédelmi sziréna, Jolie és segítői pedig hamar elsiettek a helyszínről egy várakozó autóba. Erről videó is készült, a feltöltő pedig azzal a szöveggel posztolta ki, hogy így legalább mindenki tisztában van vele, min kell minden nap keresztülmennie az ukránoknak az orosz invázió miatt.

Az Ukrajnát megszálló oroszok az őket ért nemzetközi szankciók miatt döntöttek így. A döntés értelmében a világ űrhivatalainak egy évük van kitalálni, hogyan pótolják majd az oroszokat. Részletek a cikkünkben.

Az olasz Il Messagero forrásai szerint Ferenc pápa háromszor is arra kérte Vlagyimir Putyint diplomáciai csatornákon, hogy nyissanak humanitárius folyosót a szétbombázott Mariupolból menekülő civileknek, de az orosz elnök minden alkalommal elutasította a kérést. A legutóbbi ilyen kérést múlt héten küldte Ferenc pápa Oroszországnak.

A lapnak a kijevi nuncius, Visvaldas Kulbokas azt mondta, hogy több alkalommal már nagyon közel kerültek a megoldáshoz. Először egy ortodox érsekkel együtt vezették volna a missziót Mariupolba, de az oroszok egyelőre ismeretlen okból az utolsó pillanatban visszaléptek. Másodszor az volt a terve Ferenc pápának, hogy a bizalmasának számító Konrad Kraiewski lengyel bíboros vezetésével próbáltak volna segíteni az ottaniaknak, de végül az oroszok nem tudták volna garantálni a biztonságukat.

A most vasárnapi misén a Sky szerint Ferenc pápa ismét a humanitárius folyosók megnyitására szólította fel Oroszországot, hogy így engedjék szabadon a mariupoli acélgyárban rekedt civileket. Azt is hozzátette, hogy az oroszok barbár módon bombázták és pusztították el Mariupolt.

Mindeközben orosz források szerint összesen 46 civilt menekítettek ki az Azovsztal acélgyárból.

Egészen bizarr formáját választotta a hazafiasságnak (?) egy ismeretlen orosz vállalkozó, aki Kevin Rothrock, a Meduza.io angol szerkesztőjének a posztja szerint pöcsalakú fánkokra az országból kivonult világcégek logóit rajzolta rá cukormázzal. A pálcikás pöcsfánkon van Apple-, Zara- és Visa-logó is, de egyelőre nehéz megtippelni, pontosan mi is itt a koncepció. Vegyél egy pöcsfánkot a szádba, és mutasd meg a galád Nyugatnak? Erre a kérdésre egyelőre mi is csak keressük a választ.

A képen látható QR-kódot beolvasva kidobja a cég Instagram-oldalát a rendszer, ami alapján most már egyértelműen merem állítani, hogy ez egy abszolút fallikus szimbolumokra épülő cukrászvállalkozásnak tűnik. Ha nem hazudik a Google-fordító, akkor ezek a pálcikás pöcsfánkot 19 centi hosszúak és 6 centi átmérőjűek. Sajnos hiába fordítgatom a többi poszt szövegeit, az továbbra sem világos, hogy ez egy nagyon erős belső poén, valamiféle gerillamarketing vagy az orosz cukrászpatriotizmus új hulláma.

Orosz források azt állítják, hogy megsemmisítettek két ukrán bombázót Harkiv környékén, illetve egy Odessza környéki katonai repteret is rakétákkal lőttek, ahol szerintük az Egyesült Államoktól és az Európai Uniótól kapott fegyverszállítmányokat tárolták. (Sky)

Nancy Pelosi, az amerikai törvényhozás alsóházának demokrata elnöke vezetésével delegáció érkezett Kijevbe, írja a CNN. Pelosi a legmagasabb rangú amerikai politikus (nála csak az amerikai elnök és alelnök van előrébb a rangsorban), aki a két hónapja dúló háború óta a megszállt országba látogatott. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meg is osztott egy közel kétperces videót a találkozóról, ahol megköszönte az amerikaiak segítségét az orosz agresszióval szemben.

A kongresszusi delegációval tartott Pelosi mellett Jim McGovern, Gregory Meeks, Adam Schiff, Barbara Lee, Bill Keating és Jason Crow is. A delegáció hamarosan Lengyelországba utazik, ahol Andrzej Duda lengyel miniszterelnökkel tárgyalnak majd az ukrajnai helyzetről.

Többek között 4. századi szkíta aranytárgyakat és más értékes kiállítási- vagy műtárgyakat rabolnak az orosz katonák Ukrajna több pontján, miközben sok kulturális intézményt rakétákkal lőnek. Bővebben erről itt olvashat.

Két hónap alatt kétszer annyi embert gyilkoltak meg az oroszok Mariupolban, mint a nácik két év alatt a második világháborúban, ezt a helyi városi tanács írja Telegramon. A nácik 10 ezer civilt gyilkoltak meg Mariupolban a világháború idején, miközben az orosz megszállók miatt már 20 ezren vesztették az életüket a városban, illetve 40 ezer embert telepítették ki az otthonukból erőszakkal. Nagyjából ennyi embert deportált Adolf Hitler is a városból annak idején.

A brit védelmi minisztérium közleménye szerint az oroszok által elfoglalt Herszonban már előkészítés alatt áll a helyi vezetés és adminisztráció teljes oroszosítása. Az önkormányzatot kizárólag oroszpárti emberekkel töltötték fel, és négyhónapos ütemtervet közöltek az ukrán hrivnyáról az orosz rubelre való átállásról. A brit úgy tudják, hogy mától már hivatalosan is lehet rubellel fizetni a városban. Ezek mind arra utalnak, hogy az oroszok hosszú távon terveznek Herszon megszállásával.

Civilek egy csoportja (ukrán források szerint 20, az oroszok szerint 25 ember) épségben elhagyhatta az Azovsztal acélgyár területét Mariupolban, írja a Sky. Azonban nagyjából még 1000 ember rejtőzködhet a föld alatt. Az oroszok szerint 2000 katona tartózkodhat még az acélgyár területén, amit a folyamatos rakétatámadásokkal lassan a földdel tesznek egyenlővé. Az orosz források szerint a kiemenekített civilek között 19 felnőtt és 6 gyerek van.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a hadsereg már több mint 1000 orosz tankot, 200 repülőgépet és közel 2500 páncélozott harcijárművet semmisített meg a megszállás kezdete óta. Az elnök szerint a veszteségek ellenére az orosz hadseregnek továbbra is megvannak a kellő eszközei további harcokra.

Zelenszkij szerint a május 9-re tervezett moszkvai katonai parádén az orosz kormány kénytelen lesz valamivel kevesebb katonai eszközt felvonultatni a hatalmas veszteségek miatt. Oroszországban május 9. a Győzelem napja, amikor azt ünneplik meg, amikor Németország megadta magát a Szovjetuniónak.

Az orosz invázió megkezdése óta 23 ezer katonát vesztett a megszálló hadsereg, de Zelenszkij ezen állítását nem eddig nem lehetett alátámasztani tényekkel. Korábban két veterán NATO-tisztviselő 7 és 15 ezer közé saccolta a halott orosz katonák számát.

A hónap elején Dimitirj Peszkov Kreml-szóvivő komoly veszteségekről beszélt Ukrajnában.

Az orosz megszállás óta terjed a hír egy hős pilótáról, akit csak Kijev Szellemeként emlegetnek, és a legendák szerint egymaga közel 40 orosz repülőt semmisített meg. Azóta több egymástól független tényellenőrző is megállapította, hogy Kijev Szelleme nem létezik sőt, még az ukrán légierő is arra kéri az embereket, hogy ne terjesszenek valótlanságokat a témában.

Ehhez képest a komplett brit bulvármédia névvel ír a hősi halált halt Kijev Szelleméről, hiába derült ki ezerszer, hogy kamu a történet. Ez a magyar bulvármédia sem érdekelte igazán, a Blikk és az Index gond és forráskritika nélkül átvenne a Daily Mail és társai cikkét.

Christo Grozev bolgár oknyomozó újságíró (aki többek között Alekszej Navalnij megmérgezésének hátterét is felderítette) posztolt arról Twitteren, hogy orosz zsoldosok megdöbbentek azon, mennyire más elsősegély-csomagot kapnak az orosz megszállók, illetve az ukrán katonák.

A képen látható, hogy amíg az orosz csomagban pár papírfecni meg kézikönyv mellett mindössze egy gumiszalagra hasonlító tárgy található, addig az ukrán katonák némi ételt, többféle orvosi eszközt és kötözőszert is kapnak, ráadásul egy olyan táskában, ami láthatóan nem 5-10 éve készült.

Grozev szerint az egyik zsoldos annyival kommentálta a különbséget, hogy ezt kaptuk Putyintól és Sojgutól.

500 eurós havi fizetést kapnak azok a szentpétervári oroszok, akiknek az a dolga, hogy háborús propagandával árasszák el a különböző közösségi felületek kommentszekcióit. A Cyber Front Z nevű szervezetről a Sky azt írja, hogy a dolgozókat Telegramon toborozzák, és az 500 eurós havi fizetésért (kb. 190 ezer forint) naponta kétszáz kommentet kell legalább írni a Facebookra és a Youtube-ra. A szervezet központja egy régi fegyvergyárban van Szentpéterváron.

A szervezetet a helyi Fontanka újság egyik beépített riportere leplezte le, aki egy hónapig dolgozott hivatásos trollként. A munkájához kamu felhasználókat kapott, és a kommentekben az orosz álláspontot kellett felnagyítania, illetve támadni azokat, akik kritikát mernek megfogalmazni az orosz megszállókkal szemben. A szervezetnek köze lehet annak az Internet Research Agency nevű magáncégnek, amelyet a hírek szerint Vlagyimir Putyin szövetségese, Jevgenyij Prigozsin irányít, és többek között a 2016-os amerikai választásokba is beavatkoztak hasonló módon.

A brit külügy jelentése szerint a fizetett orosz trollok kő keményen nekimennek minden Oroszországot kritizáló politikusnak és felhasználónak Nagy-Britanniától Indián át Dél-Afrikáig, ezért Lizz Truss külügyminiszter be is jelentette, hogy jelezték a problémát a közösségi oldalaknak, és szorosan együttműködve dolgoznak velük továbbra is, hogy kiszűrjék az orosz trollokat.