Zelenszkij és a CIA szerint Putyin harcászati atomfegyvert vethet be, Mariupolban háborús bűnök eltüntetése miatt áshatják ki a holttesteket az oroszok

Volodimir Zelenszkij szokásos esti videóbeszédében ismét több fegyvert kért országának, és több oroszokra érvényes szankciót szorgalmazott.

Zelenszkij szerint az, hogy meddig tart a háború, tulajdonképpen 3 dolog függvénye, illetve azé, hogy abból mennyit és mikor kaphatnak. Az ukrán elnök szerint minél több fegyvert és anyagi támogatást kapnak, minél hamarabb, annál előbb lesz béke. „Minél előbb ismeri fel a demokratikus világ, hogy az Oroszországgal szembeni olajembargó és bankszektorának teljes blokádja szükséges lépés a béke felé, annál hamarabb ér véget a háború” – mondta.

Zelenszkij beszélt a „normális élethez” való visszatérésről is az ország egyes részein – vagy a tragédia közepette a normalitás visszanyerésére tett erőfeszítésekről. Elmondása szerint ott, ahol lehetséges:

• aknamentesítenek,
• visszaállítják az áram-, víz- és gázellátást,
• visszaállítják a rendőrség, a posta, az állami és a helyi hatóságok munkáját,
• újra megszervezik a rendszeres egészségügyi ellátást,
• újraindítják az oktatást,
• elkezdik helyreállítani az utakat és vasutakat.

Zelenszkij szerint a vállalkozások négyötöde visszatért a biztonságos területekre. „Ezért hálás vagyok mindenkinek, aki fenntartja a munkahelyeket, aki foglalkoztatja embereinket, aki segíti a vállalkozásokat alkalmazkodni ezekhez a nehéz körülményekhez, és megadja Ukrajnának az élethez szükséges gazdasági erőt” – mondta.

Az elnök végül megemlékezett arról, hogy a zsidó közösség a héten ünnepli a pészah ünnepét, de mindenkinek, aki ebben az időszakban bárhol a világon ünnepel, békét, szabadságot, és a gonosz feletti győzelmet kívánt.

A német gazdasági miniszter, Robert Habeck arra kérte a németeket, hogy egy fokkal csökkentsék a fűtést, és Húsvétkor vonattal vagy kerékpárral csökkentsék az orosz gáztól és olajtól való függőséget – írja a BBC.

„Jót tesz a pénztárcájának, és bosszantja Putyint” – mondja Robert Habeck gazdasági miniszter, aki egyben a Zöldek pártjának vezetője.

Németországot több EU-tagország nyomás alá helyezte, hogy beleegyezzenek az orosz energia teljes betiltásához. Az ország nagyrészt Oroszországra támaszkodik, mivel az a földgázigényének felét, és az olajszükségletétnek negyedét fedezi.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a héten bírálta Németországot, amiért túl lassan haladt az energiaembargóról való döntésben.

A német gazdasági intézetek arra figyelmeztetnek, hogy az orosz import azonnali leállítása recessziót váltana ki Európa legnagyobb gazdaságában. Zelenszkij szerint azonban Ukrajna partnereinek meg kell érteniük, hogy országa számára ez a túlélés kérdése.

Viktor Medvedcsuk felesége, Okszana Marcsenko szerint az Ukrajna által ezen a héten közzétett két fotó közül az egyike azt mutatja, hogy nemrég fogságba esett férjét az ukránok megverték.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd este jelentette be, hogy letartóztatták az oroszbarát oligarchát, parlamenti képviselőt, akit családi kapcsolat is fűz Vlagyimir Putyinhoz.

A férfiről két képet tettek közzé, egy bilincsben készült fotót az ukrán elnök Telegram-fiókján, egy másikat pedig a a Facebookon tettek közzé. Marcsenko szerint az egyik képet a kihallgatása előtt készítettek, és nem látszott rajta sérülés, a másik fotó pedig a kihallgatása közben készült.

„Nagy zúzódás és nyomok láthatók rajta, amelyeket a hajával próbáltak eltakarni. Kétségtelen, hogy a letartóztatását követő első órákban megverték” – mondta Marcsenko.

(Sky)

Péntek este az oroszok ágyúzni kezdték a Harkiv ipari területeit. A harkivi ügyészség szerint a támadás során meghalt tíz ember, köztük egy hét hónapos csecsemő is, emellett 35-en megsérültek.

Oleg Szinyegubov, Harkiv régió kormányzója szerint egyetlen nap sem telt el úgy a városban, hogy az oroszok ne mértek volna rájuk légicsapást.

(Guardian)

Miután Ukrajna szárazföldről indított hajó elleni rakétákkal elsüllyesztette Oroszország fekete-tengeri flottájának zászlóshajóját, borítékolhatóan be fog indulni az a vita, amihez hasonló a harckocsikkal kapcsolatban lényegében már hetek óta folyik:

Van-e értelme az olcsó, pontos, tömegesen bevethető drónok és rakéták korszakában a drága, ráadásul állandóan óriási presztízs- és emberveszteség kockázatával fenyegető leviatánoknak?

Ez a dilemma már legalább két évtizede feszíti azokat a flottákat, melyek beltengereken vagy partközelben készülnek bevetésre.

2002-ben zajlott egy nagyszabású, 13 ezer embert és a kor legmodernebb számítógépeit megmozgató nagyszabású amerikai tengerészeti szimulációs játék, a Millenium Challenge, melyben egy meg nem nevezett, ámde agresszív és katonailag erős Öböl-ország (=Irak) és egy, a Perzsa-öbölbe benyomuló amerikai flotta összecsapását próbálták modellezni. A lényegében Szaddám Huszein szerepét játszó amerikai parancsnok, Paul Van Riper nyugalmazott tengerészgyalogos altábornagy az amerikai légi- és rakétacsapások kibekkelése, a kár minimalizálása helyett agresszív stratégiával lepte meg a flotta parancsnokait.

A szimuláció teljes történetét érdemes elolvasni; a lényeg, hogy a játék szabályai alapján rendelkezésére álló könnyű torpedónaszádokkal, tengerparti mobil állomásokról indított hajók elleni rakétákkal, és öngyilkos merénylőkként bevetetett civil repülőkkel és jachtokkal simán túl tudta terhelni az amerikai kötelék klasszikus katonai fenyegetésekre kalibrált védelmét (ugye jelenlegi tudásunk szerint a Moszkva cirkáló lokátorait is drónok kötötték le, melyek így későn észlelték az Odessza környékén elrejtett indítóállomásról indított rakétákat).

A szimuláció első napjai után úgy nézett ki, hogy az amerikai flotta – oké, virtuálisan – Pearl Harbor óta legnagyobb vereségét szenvedi el, de egy atommeghajtású repülőgép-hordozó és két helikopterhordozó elvesztése után a Pentagon menet közben és visszamenőlegesen megváltoztatta a játékszabályokat, semmissé tette a súlyosabb veszteségeket, és így végül az amerikai vezérkar számára elfogadható eredmény született.

Azonban a botrány – Van Riper a szabályváltoztatás miatt lemondott, majd nyilvánosságra hozta a blamázst – a mai napig kísérti a világ messze legerősebb haditengerészetét. Az Egyesült Államok ugyanis annak ellenére, hogy sorra bocsátja vízre szuperebbnél szuperebb repülőgép-hordozóit, egyáltalán nem biztos, hogy meg is tudná védeni azokat mondjuk a Perzsa-öbölben aszimmetrikus eszközök garmadáját bevetni képes Irántól, vagy egy esetleges tajvani invázióra egyre szofisztikáltabb hajó elleni rakétákkal és több tucatnyi tengeralattjáróval készülő Kínától.

A Blikknek sikerült beszélnie egy kárpátaljai férfival, aki Herszon közeléből, telefonon keresztül mesélt a tapasztalatairól. Filipovics Péter Csapról származik, és harcedzett katonának számít, mivel már a Krím 2014-es elfoglalásakor is harcolt az ukrán hadseregben.

Filipovics a háború kirobbanásakor ötvenkét ember kimenekítésében vett részt. Főként a megtámadott Bucsáról és Kijevből evakuálták az embereket. Többször eltalálták, kétszer a golyóállómellény, egyszer pedig a sisakja fogta meg a golyót. „Csak a filmekben pörög le ilyenkor az ember szeme előtt az élete, az adrenalin miatt én fel sem fogtam igazán. Sokan meghaltak mellettem, a szemem láttára lőtték agyon a barátaimat az oroszok” – mondta.

Filipovics a Blikknek azt mondta, hogy az orosz seregek jelenleg nagyjából tíz kilométerre állomásoznak tőlük, azt is tudja, pontosan mennyien, de konkrét számokról nem beszélhet. Szerinte az oroszok egy hónap alatt több embert veszítettek mint az egész csecsen és afgán háború alatt.

„Ezt a helyzetet soha nem lehet megszokni. Korábban voltak rémálmaim, de már azok sincsenek. A családom igyekszik tartani bennem a lelket”

– tette hozzá a férfi.

A Blikk cikkét itt szemléztük bővebben.

Több ország nagykövetsége is visszatelepül Kijevbe az elkövetkezendő napokban – írja a Guardian.

Az olasz nagykövetség várhatóan április 18. után kezdi újra a munkát. A francia nagykövetség is úgy tervezi, hogy hamarosan visszaköltözik a fővárosba, miután egy ideje Lviv-be települtek át.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Atlanticnak adott interjújában arról beszélt: elege van abból, hogy a nyugati vezetők ismételten kívánságlistát kérnek tőle Ukrajna fegyvereiről. A pénteken megjelent interjúban az ukrán elnök azt mondta, gyakran frusztrálják a nyugati politikusok ismétlődő kérdései, és ezeket nem tartja már érdemesnek újra és újra megválaszolni.

„Amikor néhány vezető megkérdezi, milyen fegyverekre van szükségem, kell egy pillanat, hogy megnyugodjak, mert már előző héten elmondtam nekik” – folytatta. Az ukrán elnök elmondása szerint az „Időtlen időkig” című filmben érzi magát, ahol a főszereplő minden nap ugyanazt a napot éli végig.

Ennek ellenére megismétli kívánságlistáját, remélve, hogy fegyverek formájában támogatást kapjon a nyugati szövetségeseitől. Zelenszkij elmondta, hogy már három ukrán teherszállító repülőgép fuvarját is felajánlotta, hogy fegyvereket hozhassanak el más országokból.

„Páncélozott járművek kellenek például. És nem csak egy darab naponta. Napi 200-300. Ezek nem taxik az én számomra, a katonáinknak kell a szállítás. A repülők rendelkezésre állnak, az egészet meg lehet szervezni, minden logisztikát meg tudunk csinálni” – mondta.

Emellett elismerte, hogy a fegyverszállítmányok el is akadhatnak, mert a világ más országainak vezetői nem tudják megérteni, hogy Ukrajnának azonnali szüksége van a szállítmányokra. „Nem ellenünk vannak. Egyszerűen más helyzetben élnek. Amíg nem veszítették el szüleiket és gyermekeiket, nem érzik ezt úgy, ahogy mi” – mondta Zelenszkij.

A Zelenszkij vezérkari főnöke, Andrij Yermak megjegyezte, hogy az Egyesült Államokkal való együttműködés jó, és dicsérte Joe Biden elnök erőfeszítéseit. De szerinte a fegyverszállítmányok egyszerűen nem jönnek elég gyorsan ahhoz, hogy lépést tartsanak az országuk elleni orosz támadásokkal.

(Yahoo)

„Nagyon valószínű”, hogy Finnország benyújtja csatlakozási kérelmét a NATO-hoz az Ukrajna elleni orosz támadás következményeként – közölte pénteken Tytti Tuppurainen finn Európa-ügyi miniszter.

„Mindennek nagy a valószínűsége, de a döntést még nem hozták meg” – mondta a tárcavezető. Kiemelte: a finnek, úgy tűnik, elhatározták magukat, s már most jelentős többség támogatja a NATO-tagságot. Finnországban a NATO-tagság támogatottsága évtizedekig 20-25 százalék körül stagnált, most azonban már a 70 százalékhoz közelít – írja az MTI helyi sajtójelentésekre hivatkozva.

Oroszország már korábban figyelmeztette Finnországot és Svédországot, hogy a NATO-tagság nem fogja erősíteni a nemzetbiztonságukat. Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács titkárának helyettese szerint Finnország és Svédország NATO-csatlakozása esetén Oroszország kénytelen lenne megerősíteni katonai, különösen nukleáris felszereltségét a Balti-tenger és Skandinávia térségében.

(MTI)

Orosz rakétacsapások értek egy Kijev melletti fegyvergyárat, ami a Moszkva haditengerészeti zászlóshajójának feltételezett elsüllyesztéséhez használt Neptun rakétákat gyártotta. (Azért csak feltételezett, mert arról, hogy a hajó hogyan süllyedt el, mindkét fél mást állít.)

A kijevi nemzetközi Zsulianyi repülőtér közelében lévő Vizar gyár üzeme és adminisztratív épülete komolyan megrongálódott az orosz rakétacsapások miatt. Ez volt az első nagyobb orosz csapás az ukrán főváros környékén több mint két hét óta.

„Öt találat volt. Az alkalmazottam az irodában volt, őt fellökte a robbanás” – mondta Andrej Sizov, egy közeli faműhely éves tulajdonosa az AFP-nek. „Megfizettetik velünk a Moszkva hajó elpusztítását” – mondta.

A kijevi regionális kormányzó közölte, hogy ma még legalább két orosz csapás történt, de nem közölt részleteket az elszenvedett károkról vagy az esetleges áldozatokról.

Oroszország már korábban bejelentette, hogy Kalibr tengeri bázisú, nagy hatótávolságú rakétákkal találta el a gyárat, ami az ukrán állami fegyvergyártó, az Ukroboronprom szerint Neptun rakétákat gyártott.

(Guardian)

Kijevi tisztségviselők állítása szerint eddig több mint 900 meggyilkolt civil holttestét fedezték fel az ukrán főváros közelében – írja a Guardian.

A szám kétszerese a két héttel ezelőtt bejelentett adatnak. Az áldozatok 95 százalékát lelőtték. A lőtt sebek jelenléte arra utal, hogy sok embert „egyszerűen kivégeztek” – mondták a tisztségviselők. Andrij Nebitov, a kijevi regionális rendőrség vezetője elmondása szerint a holttesteket az utcán hagyták, vagy ideiglenesen temették el.

A legtöbb áldozatot Bucsában találták, ott több mint 350 halott volt. Nebitov szerint amíg Bucsa orosz fennhatóság alatt volt, a helyi közmunkások összegyűjtötték és elásták a holttesteket. Hozzátette, az orosz csapatok „levadászták” azokat az embereket, akik erős Ukrajna-barát nézeteket vallottak.

Megemlékezést tartottak Szevasztopolban a Moszkva nevű hadihajó tiszteletére, ami az elmúlt napokban vitatott körülmények között elsüllyedt.

Az ünnepségen Szergej Gorbacsov százados azt mondta, hogy a Moszkva „mindannyiuk szimbóluma volt, hatalmunk, reményünk, a flotta 90-es évekbeli újjáéledésének szimbóluma”. Egy pap pedig arról beszélt, hogy a Moszkva elvesztése „tragédia annak a több tízezer embernek, akik több mint 20 évig szolgáltak rajta”.

Az ukránok azt állítják, hogy legalább két Neptun-rakéta találta el a hajót, ami nem sokkal később el is süllyedt. Az oroszok szerint ugyanakkor csak tűz ütött ki a Moszkván, ez gyújtotta be a lőszerek egy részét, ami robbanáshoz vezetett. A károkat szenvedő hajót Szevasztopol kikötőjébe akarták vontatni, ekkor süllyedt el az állítólagos vihar miatt.

A Moszkva elvesztése az elmúlt 40 év legnagyobb háborús tengeri vesztesége, amelynek stratégiai és szimbolikus jelentősége van. Részletek a cikkünkben.

Ferenc pápa egy nagypénteki interjújában arról beszélt, hogy a világ jelenleg részleteiben él meg egy világháborút, emellett ismételten elítélte az ukrajnai háborút.

„Ebben a pillanatban, Európában, ez a háború nagyon közelről érint minket. De nézzünk egy kicsit messzebbre. A világ háborúban áll, gondoljunk Szíriára, Jemenre, a haza nélküli, üldözött rohingyákra. Mindenhol háború van” – jelentette ki a katolikus egyházfő, megjegyezve, hogy a világ Káin útját választotta a testvérgyilkossággal.

Ferenc pápa azt is szóvá tette, hogy a világ többet költ fegyverekre, mint oktatásra. „Itt is a Káin-motívumot látjuk. Olyan ördögi sablon szerint élünk, amely alapján az emberek hatalomvágyból és biztonsági megfontolásokból gyilkolják egymást. Megértem a fegyvereket vásárló kormányokat, de felmenteni nem tudom őket. A sok háborúra gondolok, amelyek messze tőlünk zajlanak. Elfelejtettük a béke nyelvét” – emelte ki az egyházfő.

Ferenc pápa egyben hittestvéreknek nevezte az ortodox püspököket, akik „ezekben a fájdalmas időkben” szintén a húsvéti ünnepre készülnek.

A katolikus egyházfő beszélt arról is, hogy a háborúkban mindig a leggyengébbek szenvednek a legtöbbet.

„A menekülteket csoportokra osztjuk: vannak első és másodosztályúak, bőrszín szerint, vagy az alapján, hogy fejlett vagy nem fejlett országokból érkeznek. Rasszisták vagyunk. És ez nincs rendjén”

– sérelmezte Ferenc pápa, és felhívta a figyelmet arra, hogy Jézus is menekült volt, aki gyermekként szüleivel Egyiptomban volt kénytelen menedéket keresni.

Oroszország nemkívánatos személynek nyilvánította az EU moszkvai missziójának 18 munkatársát. Az uniós diplomatáknak a lehető leghamarabb el kell hagyniuk Oroszországot.

Az orosz külügyminisztérium emellett közölte, hogy beidézték Markus Ederert, ahol átadtak neki egy tiltakozó levelet. Ebben az orosz fél kijelentette, hogy az EU a felelős a párbeszéd és együttműködés lerombolásáért, miközben ennek felépítése évtizedekig tartott.

„Az orosz hatóságok pénteken bejelentett döntésének nincs alapja, és nem más, mint megtorló lépés. Oroszország döntése csak tovább növeli az elszigeteltségét” – reagált az EU.

(Guardian)

Nagypénteken és a hosszú hétvégén is működik az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság ügyfélszolgálata – írja az OIF közleményében.

A menedékjogot kérelmezők Budapesten, a Harmat utca 131. szám alatt található ügyfélszolgálathoz fordulhatnak. Emellett a BOK csarnokban is kérhetnek segítséget, ahol a menedékes kérelem benyújtásával, tartózkodási engedéllyel, munkavállalási engedéllyel és egyéb kérdésekkel kapcsolatban kérhetnek tájékoztatást, és a budapesti ügyfélszolgálatokra is tudnak időpontot adni időpontot.

Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság az orosz-ukrán háború kitörése óta eddig 16 194 menedékes kérelmet regisztrált.

(MTI)

Európa valószínűleg még 5-10 évig nem talál majd „ésszerű alternatívát” az Oroszországból származó olaj- és gázszállításokra – állította Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes.

Novak valószínűleg arra reagált az írásával, hogy még mindig „az EU asztalán van” az orosz kőolaj és földgáz importjának szankcionálása is.

Novak azt írta, hogy Oroszország az EU-ba szállított olaj mintegy 30 és a gáz 40 százalékát adja. A miniszterelnök-helyettes szerint Európa egyebek között azzal akarja kiváltani az orosz energiahordozókat, hogy felgyorsítja a megújuló energiaforrásokra való átállást, a fűtési rendszerekben pedig más tüzelőanyagokkal helyettesíti a gázt. Az orosz miniszterelnök szerint az OPEC-országok már közölték, hogy nem lesznek képesek helyettesíteni az orosz olajat, és szerinte az alternatív energiaforrások sem lesznek elégségesek.

Az európai ipar sorsa a kontinens politikusainak racionalitásától függ – mondta Novak.

(MTI)

A világnak fel kell készülnie arra a lehetőségre, hogy Putyin nukleáris fegyvert fog bevetni – mondta Volodimir Zelenszkij a CNN-nek.

Az ukrán elnök azt mondta, Putyin képes lenne nukleáris fegyverek bevetésére, mert nem értékeli az emberi életet. Az elnököt azzal kapcsolatban is kérdezték, hogy a CIA aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Putyin harcászati atomfegyvereket vethet be.

„Nem csak nekem, szerintem az egész világnak, minden országnak aggódnia kéne… Mert persze lehet, hogy ez nem valós információ, de lehet, hogy ez az igazság. Megtehetik… megtehetik… számukra az emberek élete semmi” – válaszolta Zelenszkij hozzátéve, hogy nem félni kell emiatt, hanem fel kell készülni.

(Guardian, CNN)

Mariupol egyik vasöntödéjében, az Iljics Acél- és Vasművek körül komoly harcok folynak – állítja az ukrán védelmi minisztérium, cáfolva az oroszokat, akik azt állították, hogy már az ő fennhatóságuk alatt áll az üzem.

Érdekes módon a mariupoli ukrán ellenállás központja a város másik acélüzeme, az Azovstal. Ahogy azt korábban írtuk, egy katonai szakértő szerint részben azért is merült fel az oroszoknál a vegyi fegyver bevetésének lehetősége, másképp ugyanis nem tudják kifüstölni az ukránokat a hatalmas üzemből. Érthető tehát, hogy az ukránok semmiképp sem akarják veszni hagyni az Iljicset.

A Reuters szerint mindkét gyár a Metinvest vállalat tulajdonában van, amely Ukrajna leggazdagabb emberének, Rinat Ahmetovnak a tulajdona.

(Sky)

Az ukrán védelmi minisztérium szóvivője pénteken közölte, hogy pénteken egy Tu-95-ös és egy TU-160-as orosz stratégiai nehézbombázó is indított robotrepülőgépeket amelyek az Orosz Föderáció légteréből. A védelmi minisztérium arról is beszámolt, hogy a háború során először dobtak le bombákat Tu-22M3-as nagy hatótávolságú bombázók.

Szintén pénteken közölte a Harkivi terület katonai közigazgatásának vezetője, hogy az ukrán erők lelőttek egy orosz Ka-52-es harci helikoptert, azt állítják, hogy a helikopteren szolgáló oroszok is meghaltak.

Mivel a bank arra kötelezte őket, hogy küldjék el tartózkodási engedélyük vagy útlevelük másolatát, különben elveszítik a hozzáférésüket a számláikhoz – írta pénteken az NlTimes hírportál a BNR holland rádiócsatorna riportjára hivatkozva.

A hírportál szerint az ügyfelek ezt a gyakorlatot diszkriminációnak és „oroszgyűlöletnek” érzik.

A bank azzal érvel, hogy az ellenőrzésre azért van szükség, hogy ügyfelei mentesüljenek az ukrajnai háború miatt Oroszország és Belarusz ellen bevezetett szankciók alól.

Az ellenőrzési eljárás egyébként azokra vonatkozik, akiknek az egyenlege meghaladja a 100 000 eurót, nekik igazolniuk kell, hogy érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, enélkül az ügyfelek nem férhetnek hozzá számláikhoz, plusz nem végezhetnek pénzügyi tranzakciókat sem.

(MTI)

Miközben az orosz erők egyre nagyobb mértékben veszik át az irányítást Mariupolban, a város óriási acélgyára, az Azovstal lett az ellenállás központja. A 11 négyzetkilométeres, hatalmas terület, amely Ukrajna leggazdagabb emberének, Rinat Ahmetovnak a tulajdona, tökéletes búvóhelyet jelent az ukrán ellenállóknak. Egy, a Reutersnek nyilatkozó katonai szakértő szerint részben ezért is merült fel az oroszoknál a vegyi fegyver bevetésének lehetősége, másképp ugyanis nem tudják kifüstölni az ukránokat a hatalmas üzemből.

A Guardian cikke a mariupoli acélgyárnál kialakult helyzetről itt olvasható.

Sorra érkeznek haza a hősi halottak holttestei a frontról, csütörtökön két elesett katonát is temettek.

A Sky News helyszínen tartózkodó tudósítója szerint folyamatosan hallani lehetett a légvédelmi szirénákat, az autók pedig nem érkeztek Mariupol felől. „Amikor ez az útvonal nyitva van a humanitárius folyosók számára, akkor buszok szállítják az embereket, és nagyon forgalmas lesz” – mondta Mark Stone egy kiürült parkolóra mutatva.

A Mariupolból kivezető lett volna az egyike a péntekre kiegyezett humanitárius folyosóknak.

Ukrán közlés szerint menekülőket szállító buszra nyitottak tüzet az oroszok az északkelet-ukrajnai Borovaja falunál, Harkiv környékén, írja a Sky News az ukrán Suspilne oldal alapján. Hozzáteszik – a más forrásból meg nem erősített információhoz –, hogy Dmitro Csubenko helyi tisztviselő szerint egyelőre próbálják kideríteni az elmúlt órákban történt támadás részleteit.

A CNN ugyanakkor arról ír, a támadás még csütörtökön történt.

Egils Levits lett államfő szerint is népirtásnak tekinthető, amit az orosz hadsereg az Ukrajna ellen indított háborúban elkövet. „Azután, amit a saját szememmel láttam, minden jel arra utal, hogy népirtás történik” – jelentette ki Levits csütörtök este Rigában, hozzátéve, jogilag ezt nemzetközi bíróság tudná bizonyossággal megállapítani.

Levits a lengyel, a litván és az észt elnökkel együtt találkozott a héten Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel. Előtte elutaztak a Kijev melletti Bucsába, Borodjankába és Irpinybe is, ahol az orosz erők kivonulása után az ukrán hatóságok civilek tömegsírjaira és háborús bűntettek más nyomaira bukkantak.

Levits elmondása szerint felkavaró volt látni a rakétacsapások okozta pusztítást az ukrán városokban. „Azt láttuk, hogy az orosz erők különös kegyetlenséggel járnak el, hogy a lehető legtöbb civillel végezzenek” – mondta a lett elnök, aki korábban az Európai Unió bíróságának (ECJ) egyik bírája volt.

(MTI)

Az orosz Alrosa átmenetileg felfüggesztette negyedéves eredményeinek közzétételét, mivel a társaság részvényeseinek jelentős része jelenleg nem tud befektetési döntést hozni – közölte pénteken a kibányászott gyémánt alapján a világ legnagyobb termelője, amelyet nemzetközi szankciókkal sújtottak az Ukrajna elleni orosz háború miatt.

A több mint 20 ezer alkalmazottal rendelkező Alrosának, amely az oroszországi gyémánttermelés 90 százalékát biztosítja, április 15-én kellett volna ismertetnie az első negyedévre vonatkozó eredményeit, köztük a termelési mennyiségre, az értékesítésre és a bevételre vonatkozó adatokat. (MTI)

Stratégiai és szimbolikus jelentősége van az elmúlt 40 év legnagyobb háborús tengeri veszteségének. Részletek a cikkünkben.

Moszkva közölte az Egyesült Államokkal, hogy „beláthatatlan következményekkel” járhat, ha Washington továbbra is fegyvereket szállít Ukrajnának, írja a Sky News a Washington Post értesülése alapján. A laphoz eljutott diplomáciai feljegyzésben állítólag az állt, hogy „Felszólítjuk az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy hagyjanak fel Ukrajna felelőtlen militarizálásával, amely kiszámíthatatlan következményekkel jár a regionális és nemzetközi biztonságra nézve”.

Az USA eddig összesen 1,7 milliárd dollár amerikai segélyt kötött Ukrajnának.

Ukrajna Magyarországi Nagykövetségének Facebook-bejegyzése szerint több ukrán tévécsatorna is megjelent a magyar kábelhálózatokon, a Telekomnál például a Ukraina 24 és az 1+1 is foghatóvá vált. Mindez az ukrán kulturális minisztérium, a nagykövetség és a Magyar Kommunikációs Szövetség együttes erőfeszítésének köszönhetően.

Az ukrajnai háború északi, keleti és déli frontján megsebesült ukrán katonákat ápolnak a lengyelországi kórházakban – közölte pénteken Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő. A politikus Wrocławban rendezett sajtóértekezletén azt mondta, hogy lengyel nemzetiségű ukrán állampolgárokról van szó, később azonban úgy fogalmazott: „kórházainkban ma már ukrán katonákat ápolunk”. (MTI)