Kárpátaljai katona: Többször eltaláltak, a barátaimat pedig a szemem láttára lőtték le

2022. április 15. – 22:12

Másolás

Vágólapra másolva

A Blikknek sikerült beszélnie egy kárpátaljai férfival, aki Herszon közeléből, telefonon keresztül mesélt a tapasztalatairól. Filipovics Péter Csapról származik, és harcedzett katonának számít, mivel már a Krím 2014-es elfoglalásakor is harcolt az ukrán hadseregben.

Filipovics a háború kirobbanásakor ötvenkét ember kimenekítésében vett részt. Főként a megtámadott Bucsáról és Kijevből evakuálták az embereket, először Kárpátaljára, majd onnan Németországba és Csehországba. „A barátaim és a családtagjaik voltak. Mindegyikük életveszélyben volt, szavakkal nem tudom leírni az érzést, amit láttam az arcukon. Közben közvetlenül mellettünk folytak a harcok. Ránk szerencsére akkor éppen nem lőttek, de nem mindenkinek volt ekkora szerencséje” – mondta.

A férfit már többször eltalálták a harcok során. „Kettőt a golyóállómellény fogott meg, egy pedig a sisakomba fúródott bele. Csak a filmekben pörög le ilyenkor az ember szeme előtt az élete, az adrenalin miatt én fel sem fogtam igazán. Sokan meghaltak mellettem, a szemem láttára lőtték agyon a barátaimat az oroszok. Akár én is lehettem volna, de soha nem hivatkoztam a szerencsére” – mondta.

Filipovics a Blikknek azt mondta, hogy az orosz seregek jelenleg nagyjából tíz kilométerre állomásoznak tőlük, azt is tudja, pontosan mennyien, de konkrét számokról nem beszélhet. A mindennapjaik borzasztóan feszülten telnek. Egyébként leginkább golyóálló mellényekre, hőkamerákra és éjjellátókra lenne szükségük. Elmondása szerint az oroszok Herszon városát elfoglalták, de nekik sikerült megakadályozni, hogy tovább nyomuljanak. Az ellenség gyalogsággal és tankokkal nem is tudja megközelíteni őket, de rakétákkal lőnek rájuk.

„Az oroszok hullanak, mint a legyek. Nem csak látjuk, érezzük is. Sokan azt gondolták, hogy majd két nap alatt elfoglalják Kijevet, de egy hónap alatt több embert veszítettek mint az egész csecsen és afgán háború alatt. Ezt a helyzetet soha nem lehet megszokni. Korábban voltak rémálmaim, de már azok sincsenek. A családom igyekszik tartani bennem a lelket”

– tette hozzá a férfi. A korábban hivatásos katonaként szolgáló Péter arról is beszélt, 2014-hez képest sokkal felkészültebb az ukrán hadsereg, valamint a civilek is rengeteget segítenek.

Kapcsolódó
Kövess minket Facebookon is!