A fideszes képviselők nem vettek részt a szavazáson, amikor az EP elítélő állásfoglalást fogadott el a kazahsztáni helyzetről
2022. január 20. – 22:21
Az Európai Parlament (EP) 589 képviselő támogatása, 35 ellenszavazat és 47 tartózkodás mellett állásfoglalást fogadott el a kazahsztáni helyzetről, amiben elítélte az emberi jogok megsértését és a január 2-án tartott békés tüntetések után kirobbant, több száz halálos áldozattal járó erőszakot. Az EUrológus vette észre a név szerinti szavazás jegyzőkönyvében, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt a szavazáson.
Az állásfoglalásban az EP határozottan elítélte a Kazahsztánban január 2-án tartott békés tüntetéseket követően kirobbant erőszakos cselekményeket. Felszólítja a kazah kormányt, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, és azonnal engedje szabadon az önkényesen fogva tartott tüntetőket és aktivistákat.
A képviselők elítélik Kaszim-Zsomart Tokajev elnök uszító retorikáját, többek között azt, hogy a tüntetőket „terroristaként” írja le. Az Európai Parlament sürgeti a kazah hatóságokat, hogy tartózkodjanak attól, hogy a terrorizmus „kifejezés túlságosan tág értelmezése alapján” emeljenek vádat egyének ellen, és tegyenek különbséget a békés tüntetők és azok között, akik erőszakot alkalmaztak és a nemzetközi normák szerint bűncselekményeket követtek el.
Az EP megfelelő nemzetközi vizsgálatot is vár a kazah nép elleni bűncselekmények ügyében, továbbá sürgeti a kazah kormányt, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) égisze alatt állítson fel egy állandó munkacsoportot, hogy az megállapítsa, a zavargások külföldi beavatkozás vagy belső hatalmi harcok eredményei-e.
A kazah helyzetről és a felmerülő kérdésekről részletesebben itt írtunk.
A nem szavazó kormánypárti képviselők közül Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében arról írt, hogy az előre ítélkezés helyett meg kell adni a lehetőséget, hogy országon belül vizsgálják ki, mi vezetett az eszkalációhoz és a 225 halálesethez. Szerinte a kazah hatóságok már elindították a hivatalos nemzetbiztonsági nyomozást, ezért szerinte tiszteletlenség egy néhány óra alatt összerakott határozat formájában elhamarkodott kijelentéseket tenni. Azt írta, hogy történtek jogsértések, az erőszakos cselekmények elkövetőit el kell ítélni, de minden országnak megvan a joga, hogy a belső konfliktusait maga rendezze.
Tokajev korábban államcsínykísérletről beszélt, a tüntetések célja szerinte az alkotmányos rend aláásása volt, habár az nem derült ki, milyen ezek mögött álló belföldi és külföldi erőkre gondolt. Sokak szerint azonban az erőszakos megmozdulások csupán álcaként szolgáltak az országot formálisan irányító Tokajev elnök és a háttérben az igazi hatalmat birtokló, az országot korábban 28 évig vezető Nurszultan Nazarbajev közötti hatalmi harc során. Arról már korábban írtunk, hogy a történtek mindenképp a Nazarbajev-korszak végét jelentik. Szijjártó Péter külügyminiszter arról írt, hogy Kazahsztánban megpróbálták megdönteni az alkotmányos rendet, és egy jól koordinált akció keretében támadták meg magát a kazah államot.
Az EUrológus arról is írt, hogy a fideszes képviselők hasonlóan távol maradtak, és két fontos állásfoglalásnál sem szavaztak ősszel, amikor Kínát vagy Oroszországot bírálta az EP.
Az EP csütörtökön további két, emberi jogokkal foglalkozó állásfoglalást fogadott el: a hongkongi helyzettel foglalkozóban a 2022-es pekingi téli olimpia diplomáciai és politikai bojkottjára szólítanak fel, a Szudánról szóló jelentésben pedig a polgári kormányzásról szóló tárgyalásokat sürgetik.
