Kínai nagykövet: A járvány idején Kína és Magyarország is egy hajóban evez

Zavarba ejtően hosszú és részletes interjút adott a Magyar Nemzetnek Csi Ta-jü, Kína budapesti nagykövete, aki a lap kérdéseire reagálva egy sor témát érintett a kínai-amerikai kapcsolatoktól egészen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kínai vizsgálódásáig a koronavírus ügyében. Magyar vonalon is számos dolog merült fel, szó esett az álláspontja szerint folyamatosan javuló kétoldali kapcsolatokról, a kínai vakcinákról, valamint a Fudan Egyetemről is.

Minden jó, de hamarosan még jobb lesz

Az interjú magyar viszonylatban nem tartalmazott sok újdonságot, érdekes kijelentéseket azonban így is lehetett benne találni. A nagykövet szerint Szijjártó Péter külügyminiszter racionálisan értékeli a Kína és az EU közötti szolidaritás és együttműködés általános irányának fenntartását és a Kína–EU-kapcsolatok egészséges fejlődésének előmozdítását. Mint írta, a járvány idején Kína és Magyarország is egy hajóban evez, kölcsönösen figyeljük, segítjük egymást, hathatós támogatást nyújtunk egymásnak.

Csi Ta-jü elmondta, hisz abban, hogy a kínai–magyar átfogó stratégiai partnerség és a különböző területeken folytatott gyakorlati együttműködés még jobban megszilárdul, és a két ország népének barátsága is tovább erősödik. Azt is elmondta, hogy a keleti nyitás politikájának bevezetése óta eltelt tíz évben a kínai-magyar gazdasági kapcsolatok újabb és újabb sikereket értek el, és bár 2020-ban érezhető volt a járvány hatása, a kétoldalú kereskedelem és a beruházások is jelentősen növekedtek.

Jelenleg a legforróbb kínai beruházás alighanem a Fudan Egyetem ügye, így erről is volt szó az interjúban, erről a nagykövet azt mondta, hogy Kína minden területen nyit a külvilág felé, ebben az oktatás egy fontos területnek számít. Ezen a ponton érdemes megemlíteni, hogy

• bár Palkovics László innovációs és technológiai miniszter nemrég beszélt arról, hogy a Fudan Egyetemen magyarországi kampuszán nem lesz ideológiai oktatás, a kínai elnök szerint a kínai egyetemeknek a kommunista párthoz teljes mértékben hű diákokat kell nevelniük,
• illetve az is fontos szempont, hogy a a kormány és a Fudan közti stratégiai megállapodással már megerősített gigaprojektet várhatóan kínai hitelből, már előre kiválasztott kínai céggel építtetheti majd a magyar kormány.

A Magyarországon használt kínai vakcinákról is esett szó, Kína álláspontja ezekkel kapcsolatban is az, hogy az átpolitizálásuk csak hátráltatja a járvány elleni küzdelem tempóját, és kihat az emberek életére és egészségére. A nagykövet elmondta, hogy ragaszkodnak a szolidaritáshoz, a kölcsönös segítségnyújtáshoz, és más országokkal karöltve dolgoznak a járvány legyőzésén.

A nálunk használt Sinopharm vakcina a súlyos betegség megakadályozására éppen olyan jó, mint a többi oltóanyag, ám több kétely is felmerült vele kapcsolatban az utóbbi hónapokban. Emiatt meg is nőtt vele szemben a bizalmatlanság, ám annak ellenére, hogy rövid úton lehetne tisztázni a felmerült kérdéseket, erre a jelek szerint nincs meg a szándék. A kormány ehelyett elsősorban a vakcina hatásosságát próbálja sulykolni, többek közt a múlt vasárnap kiadott, a hatékonyságra vonatkozó táblázattal is, de hamar kiderült, hogy ezzel ebben a formában számos probléma van. Ennek ellenére a kormány, és a kormányközeli média is a Sinopharm vakcinájának népszerűsítésére használta fel az adatokat, pedig két kutató nemrég kiszámolta, hogy ez alapján a kínai vakcina valójában rosszabbul teljesít, mint az várható lenne.

Mindenki sepregessen a maga háza táján

A Magyarországot kevésbé érintő témákban a nagykövet általános véleménye látszólag az volt, hogy mindenki hagyja békén Kínát, ne avatkozanak be a belügyeikbe és inkább a maguk problémáival foglalkozzanak. Kína és az Egyesült Államok viszonyára vonatkozóan Csi Ta-jü arról beszélt, hogy hazája elkötelezett a nagyhatalmak közötti koordináció mellett, ám az elmúlt években „Kína jogos érdekeinek indokolatlan elnyomása miatt a kínai–amerikai kapcsolatok példátlanul súlyos nehézségekbe ütköztek”. Mint azt kiemelte, a nem túl jó hangulatú februári telefonbeszélgetésén Joe Biden és Hszi Csin-ping egyetértettek abban, hogy a két félnek javítania kell a kommunikációján.

A nagykövet szerint ugyanakkor Kína márciusban tisztázta, hogy az USA-ban is sok emberi jogi probléma merült fel, ezért inkább a saját imidzsükön kéne változtatniuk ahelyett, hogy beavatkoznak a belügyeikbe. Csi Ta-jü szerint a tények teljes mértékben azt igazolják, hogy valójában az Egyesült Államoknak van miért szégyenkeznie, ezt az álláspontját pedig többek közt azzal a költői kérdéssel támasztotta alá, hogy

vajon ki az, aki az emberek egészségét és biztonságát helyezi az első helyre a járvány elleni küzdelemben, melyik az az ország, amelyik elsőként jelentette a Covid-járványt az Egészségügyi Világszervezetnek, és melyik az, amelyik feladta az együttműködést és kilépett a WHO-ból.

Az ujgur kisebsségek helyzete miatt több kínai hivatalnokot is szankciókkal sújtó Európai Uniót – ami közös nyilatkozatot a magyar vétó miatt nem tudott kiadni az ügyben – is elmarasztalta a nagykövet, aki szerint az elmúlt években Hszincsiang társadalma folyamatosan jó irányba fejlődött. Ezt többek közt azzal az adattal támasztotta alá, hogy a hszincsiangi lakosság átlagos várható élettartama 30-ról 72 évre emelkedett. Szerinte az ujgurok helyzetét csak áljelentésekkel és kitalált sztorikkal fújja fel a nyugati média, erre alapozva szankcionálni pedig „durva beavatkozás Kína belügyeibe”. Azt ebben az esetben is kiemelte, hogy a Kínát kritizáló uniós országoknak maguknak is sok problémája van, többek között az emberi jogok terén, ezért előbb sepregessenek a maguk háza táján.

Emellett kitért Hongkong és Tajvan helyzetére is, mindkét esetben úgy fogalmazott, hogy azok helyzete Kína belügye, amihez senkinek semmi köze. Előbbinél azt írta, hogy a központi hatóságoknak jogában áll fejleszteni a hongkongi választási rendszerét, az pedig, hogy ez hogyan zajlik, az Kína belügye. Csi Ta-jü Hongkong ügyében egyébként korábban a Magyar Hírlapban is publikált már véleménycikket. Tajvan légterét az utóbbi hónapokban rutinszerűen sértették meg kínai harci gépek, Kína pedig nyíltan vállalta, hogy ezeket fenyegetésnek szánta. Erre válaszul a tajvani külügyminiszter azt mondta, a végsőkig harcolnának egy támadás esetén, a térségbe pedig több esetben léptek be amerikai hadihajók is. A nagykövet szerint nem hadihajókra, hanem békére és jólétre lenne ott szükség, és azt is hozzátette, hogy miután Tajvan eredendően kínai felségterület, Kínának szándéka megvédeni a területi szuverenitását.

Szó esett a WHO-val való együttműködésről a koronavírus kapcsán, erről Csi Ta-jü azt mondta, hogy „Kína mindig is támogatta a külföldi tudósokat a vírus eredetének és terjedési útjának globális tudományos kutatásában”. Szerinte mindig megadták a kellő segítséget a külföldi szakértőknek, és azt is kiemelte, hogy a vírus nyomon követhetősége tudományos kérdés, amit nem szabad átpolitizálni. Ez főleg azért érdekes, mert bár Kína konzekvensen emellett áll ki, a WHO kutatócsoportja nem egyszer ütközött problémákba nemcsak a beutazással, hanem az adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban is. Mikor januárban először jártak az országban, nem látogathattak el mindenhova azóta pedig többször felmerült, hogy fontos adatokat nem osztanak meg velük a kínaiak.