Lesz még vita arról, miért nem volt eléggé védve a Capitolium

2021. január 18. – 18:59

frissítve

Lesz még vita arról, miért nem volt eléggé védve a Capitolium
A Capitolium ablakából készült fotó arról, ahogy a rendőrsorfal megpróbálja feltartóztatni a tüntetőket – Fotó: Olivier Douliery / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Példátlan volt, de nem váratlan, hogy Donald Trump hívei másfél héttel ezelőtt megostromolták a Capitoliumot. Úgy tűnik, hogy az elnök hívei már decemberben beszéltek arról a közösségi oldalakon, hogy mire készülnek. Az azonban nem egyértelmű, kit terhel a felelősség a törvényhozás épületének gyenge védelméért. A történtek egészét aligha magyarázza meg, de vizsgálandó a külföldi titkosszolgálatok szerepe is.

Nem készült fel a támadásra elvárható módon a Capitolium védelmét ellátó rendőrség – egyelőre továbbra is ennyi állítható bizonyossággal a január 6-i ostromról, amelynek során Donald Trump több száz radikális híve tört be az épületbe, egy tüntető halálos lövést kapott, egy rendőrt pedig a tüntetők vertek fejbe egy poroltóval úgy, hogy abba belehalt. Az épületen kívül további hárman haltak meg. Az ostromot belülről a New Yorker videója mutatja be az eddiginél is részletesebben.

Tény, hogy a Capitolium védelmét ellátó rendőrség 2300 fős állományából aznap 1400-an voltak szolgálatban, az azonban még mindig kérdés, ki miatt volt kevesebb védő, mint az indokolt lett volna, akár a legradikálisabb Trump-hívek kedvenc közösségi oldalán látható bejegyzések alapján:

  • a Capitolium védelméért közvetlenül felelősök hagyták látványosan figyelmen kívül a várható erőszakkal kapcsolatos jelzéseket – és utasították vissza a szerdai ostrom előtt három nappal a Pentagon javaslatát a védelem Nemzeti Gárdával való megerősítésére –,
  • vagy a védelmi minisztérium nem sietett a Nemzeti Gárda bevetésével – ahogyan a Capitolium védelméért felelős, az ostrom visszatartásában kudarcot valló parancsnok, azóta a posztjáról távozó Steven Sund állítja.

A Demokrata Párt több képviselőjében az a gyanú is felmerült, a védelemért felelős vezetés talán szándékosan sem igyekezett a felkészüléssel, megkönnyítendő a trumpista ostromlóknak, hogy behatoljanak az épületbe.

Nancy Pelosi demokrata házelnök bejelentette, hogy a szándékai szerint kongresszusi bizottságok fogják alaposan kivizsgálni a történteket, és az NBC News szerint felkérte a korábban a 2005-ös Katrina hurrikánnál a katonai segítségnyújtást koordináló Russel Honoré nyugalmazott dandártábornokot, hogy vezesse a Capitolium teljes biztonsági rendszerének felülvizsgálatát.

A Capitolium védelmét szinte erődszerűen megerősítették január 6-a óta, a Nemzeti Gárda 25 ezer katonája és további tízezer rendőr, szövetségi ügynök és a Secret Service ügynökei is biztosítják a környéket, miután az FBI értesülései szerint további támadásokat tervezhettek a Joe Biden szerdai beiktatása előtti napokban.

Trump, képviselők, külföldi szolgálatok, bitcoin

Hogy kik és milyen szinten feleltek a történtekért, még hosszú vizsgálódás tárgya lesz, Donald Trumpnak az ostrom előtt a Fehér Háznál tartott tüntetésen mondott beszéde azonban kulcsfontosságú szerepet játszott, amivel sikerült elérnie, hogy ő legyen az első amerikai elnök, akinek az elmozdítására egy elnöki ciklus alatt két vádeljárás is indult. Múlt héten a demokrata többségű képviselőház tíz republikánus kongresszusi képviselő támogatásával 232-197-re megszavazta az impeachmentet, azzal vádolva Trumpot, hogy felkelésre bujtott fel a törvényhozás épületének egy héttel ezelőtti ostroma előtt. A Trump elleni eljárás második szakasza azután folytatódik a szenátusban, hogy már beiktatták Bident, de egyelőre még nem tudni, pontosan mikor küldik tovább oda a vádpontot a képviselőházból.

A demokrata házelnök arról beszélt, előfordulhat, hogy vádat kell emelni a kongresszus tagjai ellen is, ha kiderül, hogy – felbujtóként, szervezőként, aktív támogatóként – részt vettek a Capitolium ostromában. Pelosi szerint azt is meg kell vizsgálni, hogy az ostrom előtt bejárták-e az épületet az ostromlók tagjai egyes képviselők közreműködésével. Alexandria Ocasio-Cortez demokrata képviselőnő arról beszélt, hogy ő nem ment arra a biztonságos helyre, ahova sok törvényhozót kimenekítettek, mert nem érezte biztonságban magát egyes képviselők közelében. A törvényhozás tagjainak esetleges felelősségét vizsgálja az FBI is – írta a Forbes.

James Comey volt FBI-igazgató szerint voltak arra utaló jelek is, hogy legalábbis részben előre megszervezett támadásról, nem pedig egy spontán kialakuló helyzetről volt szó. Az FBI állítólag vizsgálja, hogy több résztvevő már a rendezvény vége előtt előrement a Fehér Háznál tartott Trump-párti tüntetésről, és nem zárják ki, hogy akkor vettek magukhoz olyan eszközöket, amiket aztán az ostromhoz használtak fel.

Az idő előrehaladtával a január 6-án történt események esetleges alakítóiként a külföldi, orosz, iráni, kínai titkosszolgálatok is képbe kerültek: kérdés, mennyire magyarázza meg lehetséges szerepvállalásuk a történteket, amelyek alapvetően társadalmi, gazdasági folyamatokból és a tömegtájékoztatás átalakulásából is eredeztethetők. Elvégre a washingtoni káoszt korábban sem bánták volna Moszkvában, Teheránban és Pekingben – mégis elképzelhetetlen lett volna hasonló.

A külföldi finanszírozás vizsgálandó része az a félmillió dollárnyi bitcoin is, amelyet egy francia programozó utalt át még decemberben 22-én egy alt-rightos aktivistának. A francia férfi nem sokkal később öngyilkos lett. A külföldi szál ennél kevésbé direkten hétfőn is előkerült még, miután az NBC News arról számolt be, hogy a Pelosi egyik notebookját ellopó tüntető azt tervezte, hogy eladja majd azt az orosz titkosszolgálatoknak. A házelnök munkatársai szerint egyébként a számítógépet csak prezentációkhoz használták.

Nem eléggé védő védők

Miközben a megszólaló szenátorok és képviselők is méltatták az ostromot feltartóztatni próbáló rendőröket – akik közül többen is felelevenítették a napokban, hogy milyen veszélyes pillanatokat éltek át az épületet védve –, azt is vizsgálják, hogy közülük kik nem teljesítették az épület védelmére vonatkozó kötelességüket.

Két rendőrt felfüggesztettek, egyikük szelfizett az ostrom alatt egy tüntetővel, másikuk a Donald Trump-féle Make America Great Again (Tegyük Újra Naggyá Amerikát) szólam rövidítését jelentő MAGA feliratú sapkát öltötte magára, és segítette a tüntetőket a tájékozódásban.

Tucatnyi rendőrrel szemben pedig vizsgálat folyik. A kongresszusi vizsgálat annak feltárására irányul, kaptak-e belülről segítséget a tüntetők – írta a The Hill. Az ezzel foglalkozó albizottságot vezető, ohiói demokrata képviselő, Tim Ryan már jelezte, hogy bekéri a védelemben résztvevők egymás közötti kommunikációjáról szóló felvételeket.

Több rendőrrel szemben pedig azért folyik vizsgálat, mert civilként ott voltak a Capitolium körül. Az ország több részéről, Washington államtól Texason át Pennsylvaniáig voltak, akik szabadidejükben utaztak a fővárosba, és voltak jelen a Trump-párti tüntetésen vagy a Capitolium közelében – esetükben az még kérdéses, hogy az ostromban is részt vettek-e. Önmagában a tüntetésen való megjelenéssel nem sértettek törvényt, de volt, akit a vizsgálat idejére kényszerszabadságra küldtek – írta a New York Times.

Tüntetőkkel dulakodó rendőrök a Capitolium kupolatermében, és az elhíresült fotó a képviselőházi ülésterem bejáratát fegyverrel védő őrökről – Fotó: Mostafa Bassim / Anadolu Agency / AFP – Drew Anger / Getty Images / AFP

Két virginiai rendőrt azonban a múlt héten már őrizetbe is vettek, ők ugyanis egyenesen a Capitoliumból posztoltak szelfit, azután, hogy a Trump-párti ostromlókkal együtt bejutottak a törvényhozás épületébe, és a kép alá azt írták: „Bevettük a kibaszott Capitoliumot.”

Igaz, volt olyan is a Capitolium munkáját szakszerűen végző rendőrök között, akit hősként ünnepelnek: Eugene Goodman egymaga terelte el az épületbe betörők egy csoportját, amely már egészen közel járt a szenátus ülésterméhez, ahol akkor még bent voltak szenátorok. Az Irakot is megjárt fekete rendőr kiprovokálta, hogy inkább őt üldözze a tömeg, elcsalva őket az ülésteremtől. Lélekjelenlétét a kongresszus több demokrata tagja kitüntetéssel jutalmazná.

Persze, ha ilyen egyéni akciókra van szükség a törvényhozók testi épségének megvédésére, az az intézmény védelmének totális csődjét jelenti.

Kikérték vagy elutasították?

A Capitolium védelméért felelős Steven Sund rendőrparancsnok korábban már elismerte, hogy rosszul mérték fel a helyzetet a január 6-i tüntetésre készülve. A teljes felelősséget azonban nem vállalta, sőt, a Washington Postnak adott interjújában azt állította, valójában igyekezett mielőbb bevonni a Nemzeti Gárdát a védelemre. (A bevetésről a kormányzat, végső soron az elnök dönthet – a különleges státuszú fővárosban ehhez más nem kell, államok esetében azonban a kormányzó kérése volna előfeltétel.)

„Ha ott lett volna a Nemzeti Gárda, akkor (a tüntetőket) távolabb tarthattuk volna, amíg további erősítés nem érkezik” – mondta Sund, aki azt állítja, hogy

a tüntetés előtt – már vasárnap is – és az ostrom közben is, összesen hatszor kérte az erősítést a Nemzeti Gárdától.

Itt a felelősséget részben a képviselőház és a szenátus üléstermeinek védelméért felelős tisztviselőkre, a két terembiztosra hárította – akik vele együtt szintén lemondtak. Sund szerint az előbbi, Paul Irving egyáltalán nem szorgalmazta, hogy megjelenjen a Nemzeti Gárda, mert rossz üzenete lenne egy ilyen készültségi állapotnak, mielőtt még bármi történne, utóbbi, Michael Stenger pedig azt javasolta, értesítsék ugyan a Nemzeti Gárdát, hogy szükség esetén hamar rendelkezésre állhassanak, de amíg lehet, ne jelenjenek meg az épületnél. Lényegében azonban – állítja Sund – maga a védelmi minisztérium igyekezett elodázni a Nemzeti Gárda bevetését.

Sund állításait részben megerősítette a Newsweek cikke is, amely szerint a főváros önkormányzata is hiába kérte a Nemzeti Gárdát a Capitolium védelméhez. Igaz, a polgármester, Muriel Bowser kérésére a Pentagon adott 340 gárdistát, de szigorúan fegyver nélkül, nem tömegoszlatásra, hanem arra, hogy segédkezzenek a forgalom terelésében. A fővárosi tanács ki is adott egy közleményt, amely szerint a védelmi minisztérium elutasította kérelmüket a Capitolium védelmének megerősítésére.

A Nemzeti Gárda tagjai a Capitoliumban az ostrom után egy héttel az impeachmentszavazás idején január 13-án – Fotó: Saul Loeb / AFP – Joshua Roberts / Reuters

A Pentagon viszont továbbra is azt állítja, a Capitolium rendőrsége nem igényelt segítséget, mert úgy vélte, elegendő embere van a helyzet kezelésére – mondta a Washingon Post szerint a minisztérium szóvivője, Jonathan Hoffmann.

Ki ellen hogyan lép fel a rendőrség?

A fentiek jelzik, hogy az inkompetencia nem ad elég magyarázatot a történtekre. Már csak azért sem, mert miközben a rendőrség a Capitolium épületénél elsőre nem bírt a tüntetőkkel, a nyáron a Nemzeti Gárdával együttműködve egy kevésbé kiélezett helyzetben hajlandó volt lovasrendőrök és könnygáz bevetésére. A Capitoliumhoz közeli La Fayette-parkban oszlattak így, lényegében csak azért, hogy az elnök akadálytalanul fotózkodhasson a Szent János templomnál.

Igaz, mindez a fekete George Floyd halálát okozó rendőri brutalitás miatti tiltakozási hullám alatt történt, és a La Fayette-parkban nem sokkal korábban gyújtogatás is volt, ám a könnygázt egy akkor békésen tüntető tömeg ellen vetették be.

A két esetet összevetve felmerül, hogy a Black Lives Matter mozgalomban résztvevőkkel szemben előbb lép fel keményen a rendőrség, mint amikor egy szinte kizárólag fehér tüntetőkből álló csoportot kell visszatartania, akár a törvényhozás épületétől.

Ezt a felvetést erősíti az is, hogy a Capitoliumnál viszonylag kevés embert vettek őrizetbe, bár a legismertebbeket az elmúlt hét nap során igen. Az őrizetbe vettek száma mostanra elérte a százat, 160 eljárás van folyamatban – írta a BBC. Az igazságügyi minisztérium további több száz eljárást vetített előre a következő hetekben.

Az eddig őrizetbe vettek között van a házelnök pulpitusát elcipelő férfi és olyanok, akik maguk közvetítették a Facebookon az ostromot vagy a most már elérhetetlenné tett, de a konteóhívő trumpisták körében mostanáig népszerű Parleren. (Az azóta lényegében elérhetetlen közösségi oldalról itt olvashat bővebben.) A bizarr megjelenésével ikonikussá vált QAnon sámán is őrizetben, aki Donald Trumphoz fordult elnöki kegyelemért. Elfogták azt a két férfit is, akik gyorskötözőket vittek magukkal az épületbe, az eseményeket feltáró szövetségi ügyészek szerint többen törvényhozók meggyilkolását és foglyul ejtését is tervezték.

Tüntető Pelosi asztalánál az ostrom idején – Fotó: Saul Loeb / AFP

A demokraták szerint a biztonsági erők egy része igenis szimpatizált, sőt, útbaigazítást is adhatott a tüntetőknek a Capitoliumon belül, ahol a szenátus és a képviselőház termébe, a házelnök irodájába is bejutottak. Az egyik vezető demokrata képviselőnek az a gyanús, hogy abban az irodában is jártak, ahol rendszerint dolgozik, de amelyiknél a neve nincs kiírva az ajtó mellett.

A nyolcezer fős tömegből az épületbe berontott több száz tüntetőt távol tartani képtelen rendőrség – amely a főváros több részéért felelős rendőrségtől elkülönülten működik – azonban nem feltétlenül rendszerszintű gyengeségre mutatott rá, elvégre elvi lehetőség lett volna a védelem megerősítésére időben. A baj sokkal mélyebben lehet, minthogy kellett-e volna még ezer rendőr a helyszínre. A helyzet kialakulása és félrekezelése sokkal inkább abból a társadalmi feszültségből adódik, amely nem tűnik el Trump leváltásával.

Trump helyett az alelnök próbált lépni

Az épületet és környékét végül a fővárosi rendőrök és a Nemzeti Gárda bevetésével sikerült megtisztítani a zavargóktól, ez azonban hosszú időbe telt, hogy a Capitolium vagy a Pentagon miatt, az tehát egyelőre kérdés.

Az NBC úgy tudja, győzködni kellett az elnököt arról, hogy a Nemzeti Gárdával kell megvédeni a Capitoliumot, és kulcsszerepet végül nem ő, hanem Mike Pence alelnök játszott – akire Trump egyébként is neheztel, mert nem volt hajlandó megakadályozni a Trump vereségét jelentő végeredmény hitelesítését.

Noha a Fehér Ház még az ostrom estéjén arról írt, hogy Trump utasította a Nemzeti Gárda bevetését, a Newsweek cikke szerint egy korábbi iránymutatása alapján léphetett végül a Pentagon. A védelmi miniszter – Christopher Millert Trump már választási veresége után nevezte ki – szerdán arról beszélt, hogy a védelem megszervezéséhez többek között Mike Pence-szel tárgyalt – Trump nevét azonban nem említette.

Donald Trump a Fehér Ház udvarán 2021. január 12-én – Fotó: Drew Angerer / Getty Images / AFP

Az FBI információi szerint országszerte fegyveres tüntetések szerveződnek, már a következő napokban is. A múlt hét elején végül Trump is lépett: a távozó amerikai elnök szükségállapotot rendelt el Washingtonra vonatkozóan. A január 24-ig érvényben lévő rendelkezés lehetővé teszi a belbiztonsági minisztérium és a szövetségi katasztrófaelhárítási ügynökség (Fema) számára, hogy szükség szerint összehangolják tevékenységüket a helyi rendvédelmi hatóságokkal – írta az MTI.

A rendőrség és a Nemzeti Gárda ezúttal nagy erőkkel készül Biden elnöki és Kamala Harris alelnöki beiktatására. A Nemzeti Gárda 25 ezer katonáját vonták össze Washingtonban a helyi rendfenntartók megsegítésére, illetve az elnök védelméért felelős Secret Service január 13. óta fokozott készültségben van.