Egy uniós eljárás és a magántőkealapos háttér vezetett Mészárosék pályázati kizárásához

„A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kedden úgy döntött, hogy az átláthatósági követelmények nem teljesítése miatt kizárja az Opus Titász Áramhálózati Zrt.-t két energetikai pályázatból” – közölte kedden a Gazdasági és Energetikai Minisztérium.

Mészáros Lőrinc érdekeltsége ezzel két nemrég kiírt, összesen több mint 500 milliárd forint keretösszegű pályázatból szorult ki. Az egyik Rugalmas és biztonságos villamosenergia-hálózat biztosítása az időjárásfüggő megújuló energiaforrások integrálása érdekében, a másik Az okos villamosenergia-fogyasztásmérők beszerzésének és telepítésének támogatása néven fut. Ahogy azt a Hvg.hu észrevette, ezeken négy nappal korábban a cég nyert is 3,9, illetve 62,7 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást. A lap szerint az okozhatta a gondot és így vonhatta magával végül a kizárást, hogy a tulajdonosi láncban magántőkealapok is szerepelnek.

A cégadatok szerint az Opus Titász részvényeinek 50 százaléka az Opus Global Nyrt., 50 százaléka pedig a Status Energy Kft. tulajdonában volt, utóbbi mögött a Status Energy Magántőkealap áll.

Az Opus Titász hirtelen kizárását több helyen fejvakarással fogadták – különösen úgy, hogy a pályázatok eredményét nem sokkal előtte már nyilvánosságra hozták –, felmerült, hogy vajon nem csak „leszóltak-e” felülről, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető céggel kiszúrjanak. Az is gondolkodóba ejtett sokakat, hogy ebből kiindulva mennyire lesz általános a pályázatoknál a magántőkealapok kizárása.

Az Opus Titász kedden közleményben jelezte: jogorvoslatot kér. Hangsúlyozta, hogy az első lépés a pályázó jogosultsági minősítése, és ennek része az átláthatósági vizsgálat is. Ha valaki ezen a minősítésen nem megy át, akkor szakmailag már nem is értékelik a pályázatát. A cég szerint az Opus Titász átment a minősítésen, és szakmailag is értékelték, az MFB augusztus 6-án bekérte tőlük a pályázati szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumokat is.

Volt olyan forrásunk, aki szerint a cégnél úgy élték meg, hogy előbb valaki odaadta a pénzt, aztán rászóltak, és visszavették. Akadt, aki a fogyasztók érdekeivel érvelt, mondván, hogy a hálózatfejlesztés és az okosmérők telepítése az ő területükön, a keleti országrészben is indokolt. Volt, aki szerint most inkább az egyszerűbb megoldást választották ahhoz képest, mint amikor Vitézy Dávid közlekedési miniszter magyarázkodott arról, hogyan nyerhetett ismét egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég sínhegesztési közbeszerzést.

Utánajárásunk során az derült ki, hogy a magyarázat ennél bonyolultabb, de ugyanoda vezethető vissza, mint az, hogy egyáltalán megjelentek az új pályázatok: a helyreállítási terv tiszás módosítására.

Az uniós helyreállítási terv módosítása áll a háttérben

A pályázatokat ugyanis az EU helyreállítási alapjából írták ki. Ez az az egyszeri forrás, amelynek az elköltésére összerakott magyar tervet úgy fogadták el 2022 végén az uniós intézmények, hogy előfeltételeket kell teljesíteni a kifizetésekhez.

Augusztus végéig nem csak egy sor jogállamisági, korrupcióellenes előfeltételt kell letudni, amelyek közül többet nem teljesített az előző kormány (vagy ahogy Bóka János mostani Fidesz-frakcióvezető fogalmazott szépítőleg, „vita van” róluk). Mellettük több mint száz fejlesztést, célt, reformot, azaz hivatalos nevén „mérföldkövet” vállaltak Orbán Viktorék, amelyekért – minden előfeltétel teljesítése után – arányosan adják oda a pénzt.

Az előző kabinet annyira lassan, semennyire vagy akár visszafelé haladt a saját vállalásaival, hogy már tavaly nyilvánosságra hozott egy módosító javaslatot a helyreállítási tervre. Ebben úgy mentett volna forrást, hogy az MFB-nél emelt volna tőkét augusztus vége előtt. Így papíron határidőre elköltötte volna a pénzt, hiszen kifizették az MFB-nek, és a bank később is kihelyezhette volna ezt a betett tőkét. A módosítást mégsem adták be – a Válasz Online szerint azért, mert annyira elnagyolt volt.

A májusban hivatalba lépő Tisza-kormánynak így csak néhány hónapja maradt, hogy pótolja a lemaradást, ahol lehet, ahol pedig nem, ott egy erősen módosított tervvel az elmaradt mérföldkövek helyett újakat vállaljon, más fejlesztésekkel, reformokkal akadályozza meg a forrásvesztést. (A lemaradás mértékét mutatja, hogy az eredetileg 10,4 milliárd eurós tervből csak 2,6 milliárdnyit tudott átvinni az újba.)

Az új helyreállítási terv több pénzmentő módszert is bevet, de részben ez is az MFB tőkeemelésével visz pénzt az eredeti határidőn túlra. A bankon keresztül, az előző kormány alatt elmaradt fejlesztések tömkelege miatti lyuk betömésére vállalták egyebek között azt a két pályázatot, amelyből az Opus Titászt végül kizárták. A végrehajtással sietni kell: még ha – az MFB köztes beiktatása miatt – nem is kell vállalni a lehetetlen feladatot, hogy néhány hét alatt lebonyolítsák magukat a beruházásokat az augusztus végi határidőre, az új terv alapján 2026 harmadik negyedévére már alá kell írni a végső kedvezményezettekkel a jogi megállapodásokat. (Mellette is van dolga az MFB-nek a helyreállítási tervvel, például egy bérlakásprogramra is a fejlesztési bankon keresztül mentettek pénzt.)

Látszott is a rohanás, amire az előző kormány alatt kiesett évek miatt volt szükség. Még azelőtt írták ki az okosmérők felszerelésére és hálózati fejlesztésekre a pályázatokat, hogy egyáltalán az uniós intézmények hivatalosan elfogadták volna a helyreállítási terv módosítását. (Azért vállalhatta a kormány a lépést, mert addigra Magyar Péter miniszterelnök és az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen már nagy vonalakban megegyezett a módosításról – részben ez mutatja, miért volt fontos a május végi egyezség.)

Ahhoz, hogy az MFB egyáltalán kezelni tudja a pályázatokat, a fejlesztési bankot is gyökeresen át kell alakítani (erről itt írtunk bővebben). A helyreállítási tervben erre is behoztak egy mérföldkövet, így a bank dolgát tovább nehezítette egy olyan folyamat, amelyet vélhetően az Orbán-kormány soha be nem adott módosítójával is meg kellett volna csinálni.

A kormányzati tevékenységre rálátó forrásaink elképesztő munkának nevezték, hogy az egész energiaprogram, a hálózatfejlesztés és az okosmérők beférjenek a helyreállítási programba az augusztus végi határidővel. Mint hallottuk, olyan feszes a menetrend, hogy nem is napokra, hanem félnapokra lebontott menetrend van mindenre, nem fér bele semmilyen csúszás.

Már évek óta meg kellett volna lépni, amit az új kormány vállalt

A pályázatnál nem is elsősorban az MFB átalakítása vagy a feszes menetrend kavart be, hanem egy új mérföldkő, hogy lehetővé tegyék a szervezetek tényleges tulajdonosainak átláthatóságát. A kormány egyebek között azt vállalta, hogy „az uniós támogatások magyarországi kezeléséért és ellenőrzéséért felelős szerveknek lehetőségük lesz információt gyűjteni a magántőkealapok tényleges tulajdonosairól, valamint ellenőrizni őket”. Meghatározzák, ki számít tényleges tulajdonosnak a tőkealapoknál, és a tényleges tulajdonosokat fel is veszik egy listára.

Elvben már a 2011-es államháztartási törvény is előírta az átláthatóságot, egy, a pénzmosás elleni uniós jogszabályt átültető 2021-es törvény pedig adatszolgáltatóként nevesítette a zárt körű befektetési alapokat. Ám az Orbán-kormányok idején a magántőkealapok tulajdonosként megtehették, hogy nem tárták fel a végső haszonhúzóikat. (A szabályozás hiányosságairól és arról, hogyan válhattak így a magántőkealapok a magyar offshore-rá, ebben a cikkünkben írtunk bővebben.)

A további titkolózást az a 110 oldalas salátatörvény akadályozza, amellyel a kormány átültette a gyakorlatba a helyreállítási terv elmaradt és új mérföldköveinek zömét. A javaslat alapján a magántőkealapok 25 százalék feletti tulajdonosai vagy haszonhúzói, befolyással bírói tényleges tulajdonosnak minősülnek, így bizonyos helyzetekben a magántőkealapoknak a nagyobb, vagy akár a teljes befektetői kört be kell mutatniuk. Ez a transzparenciát növelő vállalás egy olyan problémát old meg, amelyet egyébként is rendbe kellett volna tenni.

A nyilvántartás hiánya miatt már évekkel ezelőtt eljárást indított az Orbán-kormány ellen az Európai Bizottság, ezt az új magyar vezetés is megörökölte, hosszú távon pedig pénzbüntetés lehetne belőle.

Az uniós testület 2023-ban kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást a pénzmosás elleni irányelv hibás átültetése miatt. Az Európai Bizottságnak épp az volt az egyik kifogása, hogy „a vonatkozó rendelkezések értelmében a nemzeti tényleges tulajdonosi nyilvántartásnak tartalmaznia kell a magántőkealapok tulajdonosaira vonatkozó információkat”. Vagyis az új kormány az elődje által évekkel ezelőtt előidézett problémára adott választ a mérföldkő vállalásával. Az eljárás több kör levelezés ellenére jelenleg is tart, per után az uniós támogatásokból levonható pénzbüntetés lehetne belőle.

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a pénteki kormányszóvivői sajtótájékoztatón a Telex kérdésére megerősítette: ezzel az uniós jogi kötelezettséget is letudják, és kiváltatnak az előző kormány alatt lejárt határidejű, így lehetetlenné vált mérföldköveket, de nem kellett különösebb indokot találniuk erre, semmi okuk nem lenne a titkolózásra. A választási kampányban is beszéltek „a magántőkealapok, mint az előző kormányzathoz köthető gazdasági körök által óriásira fújt, átláthatatlan struktúrák” átláthatóvá tételéről, és ha nem lett volna kötelezettségszegési eljárás vagy mérföldkő, szerinte akkor is megtették volna.

Szinte napra pontosan akkor kellett volna bejelenteni a végső haszonhúzókat, amikor dönteni a pályázatokról

Úgy tudjuk, a cégeknek július 31-ig kellett volna jelezniük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, hogy kik a végső haszonhúzók, de kaptak öt nap türelmi időt. Az augusztus 5-i határidőt kérdésünkre Vitézy is megerősítette a pénteki kormányszóvivői sajtótájékoztatón, de szerinte ez a jogszabályból következett.

Az MFB augusztus 6-án döntött a támogatásról a helyreállítási alap oldala alapján. Úgy értesültünk, történetesen épp aznap volt az MFB-ben igazgatósági ülés, amelyen

szembesültek a bejelentés elmaradásával az egyik pályázati nyertes tulajdonosi láncában található egyik cégnél.

A helyzetet megvitatták a Gazdasági és Energetikai Minisztériummal, külső jogi szakértő segítségét is igénybe vették, de úgy ítélték meg, hogy így nem hirdethetik ki az Opus Titászt győztesként. Összehívtak egy újabb, rendkívüli igazgatósági ülést, ott döntöttek a kizárásról augusztus 10-én.

Kapitány István energiaügyi miniszter kedden hangsúlyozta: „az Európai Bizottság a program előkészítésétől kezdve alapvető feltételként határozta meg, hogy a pályázatokon kizárólag teljesen átlátható tulajdonosi körrel rendelkező vállalatok vehessenek részt”, és tudomásul veszik az MFB döntését. A heteken belül lejáró, augusztus végi határidő miatt az MFB aligha kockáztathat:

a tagállami kormányok szeptember végéig adhatnak be kifizetési kérelmet az augusztus végéig megvalósított mérföldkövekre, így a magyar államnak várhatóan egyetlen dobása lesz. Ha ebből bármit lehúznak, az a rész elveszett.

A két energiapályázatot a hitelből és vissza nem térítendő részből álló helyreállítási alapnál utóbbiból finanszírozzák, így ez különösen érzékeny veszteség lenne.

Kérdés többek között, hogy így mi lesz az Opus Titász területével. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium közleménye szerint a tárca „és a magyar kormány a hatályos uniós és hazai jogszabályokkal összhangban, a pályázati támogatási konstrukción kívüli eszközökkel lép fel”, hogy a „döntéssel érintett települések ne maradjanak ki az energetikai fejlesztésekből, és számukra is mielőbb biztosítottak legyenek a szükséges hálózatfejlesztési lehetőségek”. Ezt már nem tette hozzá, de a rendes uniós költségvetés vagy a hazai forrás továbbra is megvan, ha rendeződnek a tulajdonosi háttér körüli kérdések.

Az Opus Titász szerint a számlavezető MBH-nak voltak adatfeltöltési gondjai

Megkérdeztük az Opus Titászt, hogy tudnak-e a tulajdonosaik között olyan magántőkealapról, amely nem adott le tájékoztatást a végső haszonhúzóiról, illetve kaptak-e erre hivatkozó indoklást az MFB-től.

A cég csütörtöki válasza alapján valóban az volt a probléma, hogy a pályázatot ellenőrző MFB a NAV-os nyilvántartás alapján azt állapította meg: nem szerepel benne a Status Energy Magántőkealap. „Az MFB a NAV központi rendszeréből kapható adatok hiányával magyarázta a Status Energy tulajdonosi hátterének meg nem ismerhetőségére vonatkozó kijelentését” – írta a cég. Miután megkapta az MFB augusztus 10-i elutasító határozatát, a számlavezető MBH Banktól kérdezte, miért lehet hiányos a NAV adatbázisa. A Mészáros Lőrinchez kötött pénzintézet erre jelezte:

augusztusban többször is gondjai voltak az adatfeltöltéssel a nyilvántartó rendszerbe, „vélhetően emiatt merült fel hiány az OPUS TITÁSZ pályázatához kapcsolódó tényleges tulajdonosi nyilatkozatokkal kapcsolatban is”.

Az MBH augusztus 6-án – amint a NAV-tól értesítést kapott az adatfeltöltési problémáról – azonnal újra feltöltötte a szükséges dokumentumokat. Utána a bankot arról értesítették a nyilvántartó szervtől, hogy az adatszolgáltatását elfogadták, és elkezdték a tartalmi feldolgozását.

Az újabb fordulat „több nap késedelemmel, augusztus 10-én a Bankszövetség közvetítésével” jött: kiderült, hogy az MBH augusztusi adatszolgáltatásaiból több részletező nyomtatványt sem tudtak feldolgozni. A bank ez alapján „a Status Energy vonatkozásában hibajavítást eszközölt”, és ezt a nyilvántartó szerv elfogadta. „Társaságunk bízik abban, hogy a hiba orvoslása után az eredeti állapot áll helyre, és helybenhagyják a számunkra megítélt pályázati forrásokat” – írta az Opus Titász.

A cég arra is felhívta a figyelmet, hogy a saját honlapján nyilvánosan
elérhető minden tényleges tulajdonosi nyilatkozat, többek közt a Status Energy Magántőkealapról szóló is. A dokumentum utolsó oldala alapján a Status Energy Magántőkealap tényleges tulajdonosa Mészáros Lőrinc.

Vitézy pénteken a 444 kérdésére megerősítette, hogy legjobb tudomása szerint valóban az adatok feltöltése hiányzott abba a nyilvántartásba, amelyet a magántőkealapok átláthatósági mérföldkövével vállaltak. Vitatta azt az értelmezést, hogy az Opus Titász közbeszerzést nyert: a folyamat a megfogalmazásában eljutott oda, hogy a szakmai vállalások megfelelőek, de nem történt kötelezettségvállalás.

Ha az Opus Titász vitatja az eredményt, közte és az MFB közötti vitába a kormány nem tud és nem akar beavatkozni – mondta a Telexnek. A cég szerdán közleményben jelezte, hogy jogi útra tereli az ügyet.