Vitézy szerint Lázárék háromszoros túlárazással adták oda Mészároséknak az M6-os autópálya egyik szakaszát

Az akkumulátorgyárak kapcsán is megnézi a kormány, hogy milyen kiemelő rendeleteket, azaz kiemelt státuszt kaptak. Ezeket a kiemelő rendeleteket most úgy módosítja a kormány, hogy amennyiben bármelyik gyár megsérti a környezetvédelmi-természetvédelmi szabályokat, akkor legalább 6 hónapig nem alkalmazhatják velük szemben a kiemelő rendeleteket. De ha nem szüntetik meg a szabálysértést, akkor továbbis, egészen addig, amíg nem szűnik meg a szabálysértés. Vitézy szerint nem a gyárak ellehetetlenítése a cél, hanem az, hogy a környezetvédelmi szabályokat mindenki tartsa be.

Több, korábban sokat kritizált beruházás esetében döntött úgy a kormány, hogy visszavonja a nemzetgazdasági kiemelt státuszt- mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. Pontosan az alábbi projektek státuszát vonja vissza:

• Törökbálinti téglagyár területén megvalósuló rozsdaövezeti fejlesztés;
• Budapest XIII. kerület egykori Lang-gyár fejlesztése;
• Balatonvilágos Club Aliga fejlesztése;
• Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel, az egykori
Habsburg József főherceg nyári rezidenciájának telkén;
• Fiatalokért Központ Sukoró a Velencei-tó parti területén;
• Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpont;
• Logisztikai és általános gazdasági célú ingatlanfejlesztés
Budapest XXIII. kerületében, Soroksáron és Gyálon;
• Pázmány Campus fejlesztése;
• Nemzeti Cirkuszművészeti Központ fejlesztése a Nyugati pályaudvar mellett.

Át akarja alakítani a kormány a kiemelt beruházások rendszerét. Több ezer kiemelt beruházás van Magyarországon. Ezeket most tételesen átvizsgálják, de még nem értek a végére.

Példát is említett Vitézy. Az Otthon Start keretében az előző kormány Vitézy szerint kormányközeli vállalkozóknak adott egy kiemelő rendeletet, hogy nem kell szabályokat figyelembe venni. Vitézy azt mondta, hogy ezek a rendeletek arról szóltak, hogy a lehető legtöbb hasznot húzzák ezek a vállalkozók. Ezért a kormány most felfüggeszti az Otthon Start kiemelt beruházásait december 31-ig, egytől egyig, kivétel nélkül. Átvilágítják ezeket a beruházásokat és majd utána hoznak ezzel kapcsolatos döntéseket. Vitézy szerint a cél, hogy a közérdeket figyelembe vegyék és érvényesítsék.

Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter azzal folytatta, hogy a kormány tárgyalt a Wekerle Sándor lakásépítési programról is. Nem fogadták még el a pontos tervet, egyelőre egy feladatlistát állítanak össze. Vitézy mutatott egy ábrát, amin az látszik, hogy jelentősen lelassult a magyar ingatlanpiac, ezért „muszáj beindítanunk egy olyan lakásépítési programot, ami ezen változtatni képes”.

A miniszter szerint az előző kormánynak felvállalt célja volt, hogy a bérlakásépítést akadályozza, és a saját tulajdonú lakásokat támogassa. Ez szerinte nehezíti a társadalmi mobilitást, röghöz köti az állampolgárokat. A Tisza programjának fontos célkitűzése volt a bérlakásépítés támogatása. Ehhez viszont sok jogszabályt kell módosítani. A Wekerle-program feladatairól szóló határozat nemsokára meg fog jelenni – jelentette be Vitézy Dávid. A programban mindenképpen meg szeretnék valósítani, hogy épüljenek megfizethető bérlakások és kollégiumi férőhelyek.

A rendszerváltás után az lett az egyeduralkodó elképzelés, hogy a piac majd elrendezi a lakásárakat. Vitézy arról beszélt, hogy közben tőlünk nyugatra sok országban jelentősen befolyásolja az állam a lakáspiacot, szerinte itthon is megtörténhetne ez.

Vitézy azt mondta, december végéig elindul egy átfogó programalkotás. A Wekerle Sándor lakásépítési program részben uniós forrásokból akár hárommilliárd euró értékű is lehet.

Budapest és a nagyobb városok barnamezős területein és az alulhasznosított városi területeken akarnak új lakásépítési fejlesztéseket – mondta Vitézy. Olyan területeket céloznak meg, ahol elérhető a közösségi közlekedés. Az a terület is szóba jött, ahol a kínai Fudan Egyetem budapesti campusa épült volna.

Mészáros Lőrinc és Szíjj László 24 ezer milliárd forint értékű autópálya-koncessziós szerződését kapott. Az M6-os autópályáról Vitézy Dávid elmondta, milyen körülmények között került a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz tartozó MIKF-hez az a koncesszió, ami pálya egyik szakaszának felújításával, építésével kapcsolatos. Ez a szakasz az M6-os Dunaújváros és Érd közötti szakasza, amelynek koncessziója 22 év után lejárt, ám Lázár János korábbi építési és közlekedési miniszter döntése nyomán erre is az MKIF kapott koncessziót, 11 évre.

Míg a versenytársak Vitézy szerint nagyjából 50 milliárdért vállalták volna a feladatot, ugyanezért a munkáért és szolgáltatásért a MIKF 149 milliárd forintot kért. Ezt meg is rendelte a kormány, a MIKF lett a befutó, Vitézy szerint Lázár János és az egyik államtitkára döntött így. Ez szerinte háromszoros túlárazás.

Vitézy szerint ez a megrendelés jogszabályellenes, mert ennek a megrendelésére Nagy Márton akkori gazdasági miniszter lett volna jogosult, de az ügyben eljáró Lázár János nem. Úgyhogy a kormány most ezt újra megversenyezteti, és a legolcsóbb ajánlatot fogadja majd el. Vitézy szerint ez az egy eset is azt bizonyítja, hogy a teljes autópálya-koncessziót felül kell vizsgálniuk.

A kormány nagyon sok fontos kérdést tárgyalt az utóbbi időben, de a legfontosabb, hogy az augusztus 31-i határidejű RRF-támogatásokhoz kapcsolódó döntéseket meghozza – mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter.

Az uniós pénzeket úgy biztosítják Magyarországnak, hogy augusztus 31-ig bizonyos mérföldköveket teljesíteni kell. A mérföldkövek teljesítését azonnal megkezdték, ennek részeként alapították meg a gördülőállomány-kezelőt és a közlekedésszervezőt is. Valamiért az előző kormány nem volt hajlandó elfogadni, hogy az uniós agrárpénzek felhasználását ellenőrizzék az Arachne rendszerrel – mondta Vitézy, aki megjegyezte, hogy a Tisza-kormány viszont ezt lehetővé teszi. „Egyetlenegy eurócentről sem mondunk le.”

Bejelentette, hogy meg fog jelenni egy kormányrendelet, ami meghatározza a szélerőmű-telepítések pályázati feltételeit. Megjelenik egy miniszteri rendelet is, majd augusztus 31-ig kiírják a pályázatokat, amik 700 megawatt kapacitású szélerőművek telepítését teszik lehetővé. 2030 végéig 4000 megawattnyi szélenergia-kapacitásra ír ki pályázatot Magyarország. Ez szerinte nagyon fontos az energiaszuverenitás szempontjából.

Elfogadta a kormány azt a módosító javaslatot, amelynek értelmében az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról szóló törvény módosulna. Eszerint a B dossziék és B mappák esetében nem év végéig, hanem 2027. február 25-ig kell a teljes iratanyagot nyilvánosságra hozni – tehát meghosszabbították a határidőt. 2027. február 25. a kormány szerint a kommunizmus áldozatainak emléknapja. (A „B” dosszié (beszervezési dosszié) az egykori magyar állambiztonságban a hálózati személyek (ügynökök, titkos munkatársak) személyi iratanyaga volt. Ez a dokumentum tartalmazza a beszervezés előzményeit, magát a beszervezési nyilatkozatot, a tartásával kapcsolatos iratokat, valamint a kizárás vagy az együttműködés befejezésének anyagait.)

Döntött a kormány arról is, hogy a külképviseleteken feleslegessé vált járművek értékesítését egyszerűsítik. A kormány szerint ezzel spórolnak, mert a bürokrácia és a tárolás is költséges.

Arról is döntöttek, hogy a szifilisz szűrését a várandós nőknél kiterjesztik, a második trimeszterben is lesz vizsgálat, tehát összesen két alkalommal. Emellett gyorsteszt is lesz, aminek eredményéről a szülészorvost haladéktalanul tájékoztatni kell. A folyamatban lévő várandósgodozásokra is érvényes a most meghozott döntés.

Szondi Vanda kormányszóvivő kezdte a kormányzati sajtótájékoztatót. Elmondta, hogy Magyar Péter jelenleg is Pakson van, röviden beszámolt arról, hogy állnak a paksi beruházások. Azt mondta, folyamatos a kőszállítás, közben már megkezdődött a fenékküszöb építése. Jelenleg Magyarország teljes területén jelen van az aranyszínű sárgaság fitoplazma.

A kormány a szerdai ülésén arról döntött, hogy a hegybírók ellenőrizhetik a szőlőművelést. Arról is döntött, hogy az Európai Bizottság döntése alapján az agrártámogatások is bekerülnek az Arachne rendszerbe.

Az állami cégekben használt iratkezelőről, a Poszeidonról azt mondta, két év alatt 17 milliárd forintot spórol meg a kormány azzal, hogy ezt felfüggeszti. Nehezen kezelhető, elavult – mondta a rendszerről Szondi Vanda. Éveken keresztül versenytársak nélkül nyert meg közbeszerzéseket az iratkezelőt fejlesztő cégcsoport. Ennek kötelező használatát felfüggesztik, de amelyik kormányszervnél a rendszer jól működik és költséghatékony, továbbra is használhatják azt.

Július végén fogadta el a tiszás többségű parlament a közösségi közlekedés versenyképességének és hatékonyságának javításáról, az országos közlekedésszervező és az országos gördülőállomány-kezelő társaság létrehozásáról szóló módosító javaslatot.

A javaslat értelmében augusztus elején meg is alakult az Országos Közlekedésszervező és a Vonatflotta társaság. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, a javaslat előterjesztője korábban elmondta, hogy a közlekedésszervező több magyar városban is bevált modell. Budapesten pontosan ezt a funkciót látja el a BKK. Az elfogadott jogszabály szerint a másik állami cég, a Vonatflotta társaság alkalmas arra, hogy a tervezett járműbeszerzésekre, az új HÉV-szerelvények és InterCityk vásárlására felvenni kívánt 1,8 milliárd eurós uniós támogatást felhasználja.

Utoljára szerdán ülésezett a kormány. Az ülést, amire Magyar Péter helikopterrel, a többi miniszter viszont busszal érkezett, Pakson tartották. Itt döntöttek többek között arról is, hogy egy fenékküszöb építésével és két bárka potenciális elsüllyesztésével fogják biztosítani az atomerőmű működését a jövőben.

A kormány döntéseiről szóló pénteki sajtótájékoztatót Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter fogja tartani. Eredetileg úgy volt, ott lesz mellette Magyar Péter is. Végül a miniszterelnök mégsem lesz jelen, mert éppen Pakson van, hogy személyesen felügyelje az atomerőmű jövőbeli működését biztosító beruházásokat, a fenékküszöb építését és a süllyeszthető bárkákat.