A parlament 137 igen és 46 nem szavazattal, 7 tartózkodással elfogadta a közösségi közlekedés versenyképességének és hatékonyságának javításával összefüggő intézkedések, valamint az országos közlekedésszervező és az országos gördülőállomány-kezelő társaság létrehozása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló javaslatot.
Vitézy Dávid közlekedési miniszter mint előterjesztő korábban már elmondta, mit is jelent ez: a közlekedésszervező több magyar városban is bevált modell. Budapesten pontosan ezt a funkciót látja el a BKK, de Kecskeméten is működik olyan társaság, amelynek feladata a közösségi közlekedés megszervezése, a szolgáltatások megrendelése és ellenőrzése, a menetrendek és tarifák kialakítása, vagyis a közszolgáltatás működtetése, írta közösségi oldalán.
Miért van rá szükség? Vitézy szerint ahogyan a BKK is több szolgáltató bevonásával biztosítja a közszolgáltatást, úgy erre készen kell állnia a most létrejövő országos közlekedésszervezőnek is. 2033-tól ugyanis az Európai Unió minden tagállamában megszűnnek a vasúti közlekedési monopóliumok, a közpénzből finanszírozott szolgáltatásokat pedig versenyeztetni kell majd. Ez is hasonlóan fog működni ahhoz, amit most látunk Budapesten, ahol a kék buszok egy jelentős része mögött piaci szolgáltatók állnak, de az utasok ebből semmit nem vesznek észre, hiszen az ár és a menetrend meghatározása továbbra is kizárólagos állami döntés marad, közölte a miniszter.
Az országos közlekedésszervező ötlete nem új. A céget másodszor fogja megalapítani Vitézy, az első ugyanis Nemzeti Közlekedési Központ néven már 2022 májusában megalakult, amikor Vitézy még a Fidesz-kormány közlekedési államtitkára volt a Palkovics László vezette Technológiai és Ipari Minisztériumban. Csakhogy jött Lázár János, és az általa vezetett Építési és Beruházási Minisztérium először bekebelezte (és megszüntette) a központot, majd a szervezet által vitt közlekedési projektek többségét is megtorpedózta.
Az elfogadott jogszabály szerint alakul egy másik nagy állami cég is – egyelőre a prózai országos gördülőállomány-kezelő társaság néven –, amely alkalmas arra, hogy a tervezett járműbeszerzésre felvenni kívánt 1,8 milliárd eurós uniós támogatást felhasználja.
Erről ezt írta Vitézy: az újonnan vásárolt HÉV-ek és InterCity-motorvonatok egy olyan, száz százalékban állami tulajdonban lévő társasághoz kerüljenek, amely a vasúti szolgáltatás nyújtásáért versenyző cégek számára azonos feltételekkel biztosítja majd a járműveket. Ez a gyakorlatban egy állami vonatlízingmodellt jelent: a járművek nem az egyes vasúttársaságok, hanem egy külön állami cég tulajdonában lesznek, amely minden szolgáltatónak azonos feltételekkel biztosítja azokat, tette hozzá.
A miniszter szerint a két, egymással összehangolt lépésnek köszönhetően 42 új HÉV-szerelvényt tud vásárolni Magyarország az észak–déli H5, H6, H7 agglomerációs vonalak számára, és emellett legalább 35 új InterCity-motorvonatot szereznek majd be.
