Már Musk is érezheti, hogy büntetik az európai vásárlók a Teslát

Továbbra is az elmúlt években tapasztalt nehézségekkel küzd az európai uniós autópiac az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) összesítése szerint, hiszen a huszonhét tagországban összesen 831 ezer új autót adtak el januárban, ami 2,6 százalékkal kevesebb a tavalyi első hónap darabszámánál.

A benzines, illetve dízelmotoros típusok együttes részesedése az előző évben regisztrált 50 százalék körüli szintről 40 százalék alá csökkent, a hibridek viszont az eladások több mint harmadát fedték le, ami egyszerű átrendeződés következménye, hiszen a belső égésű motor mellett most már rengeteg autótípusban találunk valamilyen elektromos kiegészítő hajtást is. Mindössze 10 százalék jutott a dízeleknek, illetve alig több mint 7 a plugin hibrideknek. A villanyautók szegmense eközben több mint harmadával, 15 százalékra nőtt, ám ez mindössze 124 ezer példányt jelent, ráadásul 64 százalékukat Németországban, Franciaországban, Hollandiában, illetve Belgiumban helyezték forgalomba.

Idén minden eddiginél több elektromos modellt kell eladniuk az európai tömeggyártóknak, ha nem szeretnének büntetést fizetni belső égésű motorral szerelt típusaik flottaszintű szén-dioxid-kibocsátása után.

Bár tavaly még a régi 95 gramm/kilométeres határérték volt érvényben, az iparág egésze az idei szigorítások miatt akár 15 milliárd eurót lehet kénytelen befizetni az uniós kasszába ennek túllépése miatt. 2025-től ugyanis 93,6 g/km szerepel az előírásban, amelyhez 20 százalék fölé kéne tornászni a villanyautó-piac részesedését.

Bezuhant a Tesla

A korábbi évek tendenciája alapján joggal gondolhatnánk, hogy az európai vásárlók ismét nagyobb számban keresték a Teslákat az év elején, ám az évkezdet egyik nagy vesztese Európában éppen ez a márka volt. Itteni eladásai körülbelül 50 százalékkal maradtak el a 2024. januáritól, miközben a cég értéke Donald Trump megválasztását követően 613 milliárd dollárral emelkedett.

A kétféle jelenség közti ellentmondást részben az magyarázhatja, hogy ugyan Elon Musk felívelő politikai karrierje jót tett a részvényárfolyamnak, sokan mégis elfordultak a márkától, miután komoly felháborodást váltott ki, hogy Musk náci karlendítéshez hasonló gesztust tett az új amerikai elnök beiktatási ünnepségén, azóta pedig nagyon aktív részt vállal a Trump-kormányzatban. Sőt, a nemzetközi politikába is egyre többször beleszól, Németországban például Musk teljes mellszélességgel kiállt a szélsőjobbos AfD mellett a választási kampányban. Németországban januárban 59 százalékkal kevesebb Teslát vettek, mint tavaly ilyenkor, bár azt, hogy van-e összefüggés a Tesla visszaesése és Musk politikai szerepvállalása között, persze nem tudni.

Úgy tűnik, a Tesla részvénypiaci értéke mégsem tudott elszakadni az autópiaci realitásoktól,

hiszen az Európában tapasztalt gyenge januári eredmény nyilvánosságra kerülésnek hatására 9 százalékot csökkent a részvények árfolyama a BBC beszámolója szerint. Az európai szabályozói keretek közt küszködő konkurens gyártók egy része szintén nem lesz finnyás, és szén-dioxid-kreditet fognak vásárolni a Teslától, ha nem szeretnének büntetést fizetni belső égésű motorral szerelt autóik környezetterhelése miatt.

Erősödő versenytársak

Tavaly világszerte 1 százalékkal kevesebb Tesla fogyott, mint 2023-ban, és a márka gyengélkedésének okai közt lehet az is, hogy sokan a Model Y frissített változatára, illetve a régóta ígért, minden eddiginél olcsóbb típusra várnak, de bőven akadnak olyanok is, akik pusztán más gyártók villanyautóit részesítik előnyben. Erre utal például, hogy

az év első hónapjában több mint kétszer annyi Volkswagen elektromos autó kelt el az unióban, mint tavaly januárban.

A mintegy 20 ezer különböző felépítésű VW ID mellett a BMW villanyautóiból is harmadával több fogyott, mint tavaly ugyanekkor, ami még akkor is fontos eredmény, ha közben változatlanul a Model Y a legkeresettebb. Az akkumulátoros szegmens emelkedését támogatta a Renault 5 E-Tech, illetve a Kia EV3 erős bemutatkozása is.

Nemcsak a két német gyártó kezdte lendületesen az évet Európában, de a BYD, illetve a SAIC-hoz tartozó MG, vagyis a kontinensen eddig legkeresettebb kínai márkák is, persze esetükben a siker egyelőre inkább az elmozdulásban és nem összességében értelmezhető. A szegedi gyárépítése miatt itthon sokat emlegetett BYD közel 7 ezer autót adott el egy hónap alatt, ami 175 százalékos növekedést jelent, míg közel 20 ezer MG talált gazdára.

A kínai gyártású villanyautókra kiszabott uniós büntetővámok bevezetése eddig nemhogy nem fékezte meg az ázsiai inváziót, de az összes, Európában jelenlévő kínai autógyártó esetében tapasztalt több mint ötven százalékos keresletbővülés még akkor is figyelemre méltó, ha ezek a cégek így is csak a teljes uniós piac 3,6 százalékát birtokolják. Erősen építenek hibrid hajtású típusaikra is, amelyekre nincs büntetővám, valamint az európai gyártástól is sokat remélnek, ezeken kívül pedig az itteni igényekhez igazított mini villanyautóktól várják a további lendületet 2025-ben.

Bár az elmúlt év második felében sok szó esett a Volkswagen válságáról, a konszern továbbra is piacvezető Európában az ACEA részletesebb kimutatása szerint. Márkái összesen mintegy 232 ezer új autót adtak el az év első hónapjában, ami öt százalék körüli bővülést, illetve több mint 27 százalékos piaci részesedést jelent. A cégcsoporton belül változatlanul a VW a legsikeresebb, 15 százalékos eladásnövekedés után közel 96 ezer ilyen márkajelzésű autót helyeztek forgalomba az Unióban az év első hónapjában.

Jó döntésnek bizonyult a Cupra 2017-es önállósítása, hiszen a fiatalos presztízsmárka több mint 18 ezer autót adott el januárban az EU-ban, ami 64 százalékot meghaladó kiugrást jelent. A német konszern összesített európai eredményeit árnyalja, hogy az Audi, a Seat, a Škoda, illetve a Porsche eladásai egyaránt elmaradtak tavaly év elejéhez képest, Kínában pedig egyáltalán nincs jó helyzetben a cég, hiszen a Carnews China szerint mintegy hetven százalékkal kevesebb VW villanyautót adtak el januárban, mint egy évvel korábban.

Mi lesz a Stellantissal?

A napokban a Stellantis autóipari egyesülés jövőbeli kilátásairól közölt részletes elemzést az Automotive News szakportál. Carlos Tavares váratlan nyugdíjba vonulása után új vezérigazgatót keres a cégcsoport, amely Európában és az Egyesült Államokban is nehézségekkel küzd. Az elemzés szerzője kiemelte, hogy bár a 2021 óta létező Stellantis továbbra is Európa második, illetve a világ negyedik legnagyobb autógyártója, nemcsak az itteni piacon övezi bizonytalanság, de az Egyesült Államokban is.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy ki fogja vezetni az egyesülést a jövőben, de az biztos, hogy bőven lesz dolga. A márkák összesített uniós eladása közel 18 százalékkal csökkent a tavaly januári szinthez képest, ami az Opel esetében több mint 28 százalékos beszakadást jelent, és a negatív tendencia a Fiat (-21,7 százalék), illetve a Citroën (-14,3 százalék), valamint a Peugeot esetében is megfigyelhető. Bár ez az eredetileg francia márka a legerősebb az európai Stellantison belül, így is nyolc százalékkal estek vissza az eladásai 2024. januárhoz képest. A cégcsoport összesen 133,5 ezer autót adott el az EU-ban, zuhanását gyorsította, hogy a Lancia hetven százalékot, illetve a DS luxusmárka negyven százalékot meghaladó eladáscsökkenése is.

Érdekesség, hogy az elemzés szerzője az Alfa Romeo jövőjét is kérdésesnek látta, noha az egyedi karaktere és sportos múltja miatt közkedvelt gyártó az egyetlen, amely növekedést produkált az év elején. Ötödével több ilyen márkajelzésű Stellantis autót adtak el az első hónapban, részben feltehetően az eredetileg Milano néven bevezetett, majd kényszerűségből Juniornak átnevezett hibrid, illetve tisztán elektromos hajtású kisautónak köszönhetően, amelyről a Telexen is részletesen írtunk. A jövővel kapcsolatos elemzői feltételezések közt szerepel, hogy az Alfa rétegmárkává válik, a kínai többségi tulajdonban lévő Leapmotor pedig a legolcsóbb elektromos hajtású modelljeivel támogatja majd a Stellantist, amelyek közül a T03 nevű kiskategóriás típust szintén Lengyelországban gyártják az európai igények szerint.

Érdekes helyzetben találta magát a Renault–Dacia páros az év elején, hiszen míg az előbbi közel 19 százalékkal több autót adott el, mint egy évvel ezelőtt, addig az olcsó autóiról ismert, és a tavalyi abszolút piacvezető típust, a Sanderót is gyártó román–francia márka eladásai hat százalékkal csökkentek. Persze az összesen 90 ezer új autó így is elég volt a harmadik pozíciójához az uniós versenyben, a némi csökkenés után 72 ezer autót eladó Toyota és Lexus, valamint a Hyundai és a Kia előtt, amelyek hat százalék körüli csökkenés után mintegy 64 ezer új autót adtak el az első hónapban.

Bár méltánytalan két prémiummárkát a volumengyártókhoz hasonlítani, a BMW 55 ezer példány körüli, illetve a Mercedes 34,7 ezres eladási mennyisége jelzi, hogy velük is érdemes komolyan számolni az idei évben. Az EU-s környezetvédelmi szabályok szigorodása miatt minden tekintet a legalább részben elektromos hajtású típusok kínálatára, illetve piaci teljesítményére szegeződik, de a gyártók a várható büntetés ellenére továbbra is aktívan támaszkodnak majd a benzinmotoros autók eladásaira, mert még idén is ezeket tudják majd a legtöbben megvásárolni.