Elon Musk, az ember, akinek önálló külpolitikája van – és nincs benne sok köszönet

2024-ben Elon Musk igazi királycsinálóvá vált azzal, hogy hatalomba segítette Donald Trumpot. 2025 pedig az az év lesz, amikor kiderül, meddig terjed a világ leggazdagabb emberének, az e-autókat gyártó Tesla, az űripari SpaceX és az X közösségi médiaplatform (volt Twitter) tulajdonosának politikai hatalma. Az amerikai belpolitikában már most sokkal aktívabb, mint bármelyik milliárdos, aki nem indult semmilyen választáson, de Donald Trump még kormányzati feladatokat is adna neki a „kormányzati hatékonyságért” felelős, még nem is létező kormányszerv élén.

Egyre biztosabb viszont, hogy Elon Musk politikája nem marad az Egyesült Államok határain belül, hiszen a 210 millió követővel rendelkező, az utolsó algoritmusig a saját ízlése és szeszélyei szerint alakított platformját és emberi ésszel nehezen felfogható vagyonát beveti más országokban is. Az elmúlt hetekben a brit és a német belpolitikába igyekezett a legjobban bekavarni, páros lábbal beleszállva a baloldali kormányokba, platformot adva és mosdatva a politikai paletta széljobbos résztvevőit, beleszólva, kinek kellene pártokat vezetnie és kinek nem, kormánytagoknak börtönt, egy rasszista álhír terjesztőinek pedig amnesztiát követelve. Musk befolyásától már olyan országokban is rettegnek, ahol még nem is vetette be magát, bár arra is van recept, hogyan lehet meghátrálásra kényszeríteni a világ leghatalmasabb milliárdosát.

Polgárháborús víziók és pártvezetői kavarás a briteknél

Elon Musk Donald Trump oldalán egyre több tárgyaláson részt vesz. Ott volt, amikor a megválasztott elnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt, Izrael kormánya rajta keresztül próbált hatni Trumpra. De személyes hobbijának is tartja, hogy véleményt nyilvánítson arról, kinek kellene már országokat vezetnie, és online csatákba indul kormányok ellen, általában a helyi szélsőjobboldali erők oldalán.

Musk egyik fő célpontja Nagy-Britannia, ahol valójában már az amerikai választási kampány előtt is aktívan kavarta az álhírvihart. Angliát a nyáron szélsőjobboldali-rasszista zavargáshullám rázta meg, miután az északnyugat-angliai Southportban egy 17 éves fiatal késsel támadott egy gyerekfoglalkozás résztvevőire. Három kislányt halálra késelt, és tizenegy embert, köztük nyolc gyereket súlyosan megsebesített. Az angol szélsőjobbosok között hamar elterjedt, hogy az elkövető egy menedékkérő, amiről hamar kiderült, hogy álhír. Ez viszont nem gátolta meg a Tommy Robinson álnéven működő, valódi nevén Stephen Yaxley-Lennon szélsőjobboldali aktivistát, az English Defense League nevű szervezet vezetőjét, hogy terjessze. Még annak ellenére sem, hogy Robinsont egy másik rasszista álhír terjesztése miatt októberben 18 hónap börtönbüntetésre ítélték.

Muskot már ekkor kritizálta a brit kormány, amiért a Twitterről X-re keresztelt felületén szabadon terjedhettek az álhírek, amik tovább fűtötték a zavargásokat, hiszen Musk vezetése alatt – a szólásszabadság jegyében – jelentősen visszavágták a tényellenőrzést és a moderálást az oldalon.

Musk maga is kommentálta a brit eseményeket, szidta Keir Starmer munkáspárti miniszterelnököt és kormányát, és arról posztolt, hogy küszöbön a polgárháború a szigetországban.

A véleménye kifejtése mellett pedig álhíreket is terjesztett a zavargásokkal kapcsolatban: megosztotta a szélsőjobboldali Britannia az Első (Britain First) párt társvezetőjének posztját arról, hogy a brit kormány a zavargások során elfogott és elítélt szélsőjobboldali rendbontókat a déli Atlanti-óceánon lévő brit tengerentúli területre, a Falkland-szigetekre deportálná, amiről hamar kiderült, hogy szintén kamu.

Mindez még nyáron történt, de Musk azóta is, sőt, az elmúlt hetekben, az amerikai elnökválasztás utáni hatalmi mámorban még jobban belemászott a brit belpolitikába. Még decemberben Nigel Farage-dzsal, a brit széljobbos Reform UK párt Trump-támogató hírében álló elnökével fotózkodott Trump floridai rezidenciáján. Farage akkor azt mondta a BBC-nek: Muskkal arról is beszéltek, hogy a világ leggazdagabb embere akár 100 millió dollárral támogatná a Reform UK-t.

Azóta Musk viszont elfordult Farage-tól, január elején pedig arról posztolt, hogy új vezető kellene a Reform UK élére, mert Farage-ban „nincs meg, ami szükséges”. Nem fejtette ki, hogy mire gondol, a Washington Post cikke szerint az áll a háttérben, hogy Musk éppen azért kampányol, hogy engedjék szabadon a nyíltan rasszista álhírterjesztő Robinsont, amit Farage nem támogat. A brit pártvezér erről azt mondta, beszél majd Muskkal Trump beiktatási ünnepségén.

Musk nemcsak a párt vezetésébe szól bele 210 millió követős profiljával, de adja is a Reform UK alá a lovat azzal, hogy nyíltan nekiment a brit kormánynak egy, a brit jobboldalnak nagyon kedves témában. Január első napjaiban az X-vezér több posztot is kitett a platformjára egy, az angliai Oldham városában történt bűncselekmény-sorozattal kapcsolatban, amiben pakisztániakat vádoltak gyerekek elleni szexuális bűncselekményekkel. Az ügyben 2014-ben és 2022-ben is voltak vizsgálatok, a helyi önkormányzat viszont most újabb vizsgálatot kért a kormánytól, amit a gyerekek és nők elleni erőszak csökkentéséért felelős államtitkár, Jess Phillips nem tartott indokoltnak. Musk ezután arról posztolt, hogy Keir Starmer még főügyészként nem járt el elég keményen a „gyerekmolesztáló bandákkal” szemben, Jess Phillipset pedig a nemi erőszak és népirtás apologétájának nevezte, akinek börtönben lenne a helye.

A témára a brit kormány tagjai is reagáltak, udvariasabb vagy harciasabb formában emlékeztetve a milliárdost, hogy az ügyben már számos vizsgálat zajlott, így aligha lehetne azt mondani, hogy a mindenkori kormány nem kezelte a témát. Andrew Gwynne egészségügyi államtitkár harciasabb hangnemet megütve azt javasolta Musknak, hogy ha nem akar tájékozódni a brit ügyekről, akkor inkább foglalkozzon az Atlanti-óceán másik partján folyó ügyekkel. Főnöke, Wes Streeting egészségügyi miniszter engedékenyebb volt: ő azt írta, érti, de alulinformáltnak tartja Musk kritikáját, de ennek ellenére hajlandó Muskkal együttműködni a gyerekeket érő nemi erőszakkal szemben.

Németország egyetlen reménye

Musk egy másik nagy európai ország belügyeibe is egyre nagyobb svunggal száll be, ez pedig Németország, ahol a hárompárti koalíció szétesése után február végén választásokat tartanak. Musk itt is hasonló recepttel dolgozik, mint Nagy-Britanniában: teljes mellszélességgel beállt a parlamenti paletta jobbszélén található politikai erő, az Alternatíva Németországért (Alternative für Deutschland – AfD) mögé, miközben kreatív nyelvi megoldásokkal megy neki a balközép kormánynak és a kancellárnak.

Az AfD melletti kiálláshoz Musk a tweeteléshez képest hagyományosabb módszert választott. A Welt am Sonntagban megjelent véleménycikkben fejtette ki véleményét, hogy a széljobbos párt Németország egyetlen reménye. Írásában – ami miatt amúgy lemondott a lap véleményrovatának szerkesztője – Musk arról igyekszik meggyőzni a német olvasókat, hogy az AfD egyáltalán nem szélsőjobboldali párt, hiszen a pártot vezető Alice Weidelnek azonos nemű élettársa van, aki Srí Lankáról származik: „Ez hasonlítana Hitlerre? Ugyan már!” Musk szerint „Németország hagyományos pártjai kudarcot vallottak. Politikájuk ára a gazdaság stagnálása, a társadalom felbolydulása és a nemzeti identitás elhomályosodása lett” az AfD ezzel szemben a politikai realizmust képviseli, „ami sok németnek szimpatikus, akik úgy érzik, a hatalom nem törődik az aggodalmaikkal”.

Musk következő terve az, hogy az X-en közvetített beszélgetésre hívja el Weidelt, ahogy korábban Donald Trumpot.

Mindeközben Olaf Scholz kancellárt „bolondnak” nevezte, és az X-en azt írta: „Oaf Schitz vagy hogy is hívják ki fog kapni” a februári választáson, a német köztársasági elnököt, a szintén szociáldemokrata Frank-Walter Steinmeiert pedig „antidemokratikus zsarnoknak” nevezte. Scholz cserébe egy hétvégi interjúban trollnak hívta Muskot, akit „nem kell etetni”, és azt mondta, ő nem akar versengeni a milliárdos kegyeiért, ezt meghagyja másnak, Musk személyeskedő támadásaival szemben pedig igyekszik higgadt maradni. Musk írása miatt a német kormányszóvivő is tiltakozott, mondván, a techmilliárdos megpróbál beavatkozni a február 23-i németországi választásba.

Musk európai aktivitása már látványosan aggasztja a kontinens olyan vezetőit is, akiket (még) nem pécézett ki magának Trump milliárdos jobbkeze. Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök például arról beszélt, hogy nagyon aggasztó Musk viselkedése, hogy hatalmas vagyonát és közösségi médiáját már országok belügyeinek alakítására igyekszik használni. „Demokráciák, szövetségesek között nem így kellene, hogy menjenek a dolgok” nyilatkozta. Azt is kifejezte, reméli, hogy hasonló esetben a norvég politika egységesen határolódna el Musk befolyásolási kísérleteitől.

Ukrajna és a közel-keleti lőporos hordó

Musk az ukrajnai konfliktusba is előszeretettel szól bele, nagyjából Trump irányvonalának megfelelően. Musk tavaly novemberben kigúnyolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt azért, mert az ukrán elnök független országként hivatkozott Ukrajnára egy interjúban. Musk csatolt egy 2021-ben megjelent BBC-cikket is, amiben még csak egy színész-komikusként jellemzik Zelenszkijt, majd miután a cikk a háború kitörése után frissült, akkor már az elnök „hirtelen meggyőző háborús vezetővé vált”. Mindez akkoriban történt, amikor demokrata szenátorok azzal vádolták meg az árnyékdiplomatává vált techvezért, hogy titokban többször is tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Szergej Kirijenkó orosz kabinetfőnök-helyettessel. A Wall Street Journal szerint ez csak a jéghegy csúcsa, Putyin és Musk 2022 vége óta rendszeres kapcsolatban állnak.

Musk később egyre inkább az orosz narratívákat hangsúlyozta, a Kremlnek megfelelőbb feltételekkel való békekötésről kommunikált, kritizálta az Ukrajnának nyújtott hadisegélyeket, Oroszország pedig dezinformációra használja az X platformot.

Zelenszkij nem szólt vissza semmit, Lex Fridman podcastjában például arról beszélt: Musk nagy feltaláló, nagy innovátor, akit szeretne saját oldalukon látni. Hozzátette, a netet szolgáltató Starlink műholdjainak használatáért is nagyon hálás, hisz azokat ugyanúgy igénybe vették a fronton, mint az óvodákban (sőt az oroszok is ezt teszik állítólag). Ezt nem véletlen mondta, a Starlink 2024 legvégén kötött megállapodást az ukrán VEON netszolgáltatóval, hogy kibővítsék együttműködésüket, és akkor is legyen 4G az országban, amikor az oroszok épp – elég gyakran – támadják az energetikai infrastruktúrát. Ez akár újbóli közeledést is jelezhet a milliárdos és a megtámadott ország között, de Trump beiktatása után kaphatunk majd reális képet a kabinet szándékairól (aminek voltaképp Musk is tagja lesz).

A közel-keleti háborús katlanból se maradhatott ki Elon Musk. Jelenleg komoly tárgyalások zajlanak Izrael és a Hamász között a bő egy éve elfogott és Gázába hurcolt túszok elengedéséről. Iszák Hercog izraeli államfő december elején Muskkal beszélt telefonon, hogy a gázai helyzetről, az izraeli túszok kiszabadításáról, és tűzszünetről tárgyaljon vele. A túszok rokonai bírhatták rá Hercogot a hívásra, mivel úgy sejtik, Musk hatással lehet Trumpra. Trump ugyanis a túszok szabadon-nem-engedése esetére hatalmas támadást helyezett kilátásba, ami viszont tényleg megpecsételné az izraeli foglyok sorsát.

Musk informális hatalmára jellemző, hogy a Hamász támadása után nem sokkal Izraelbe látogatott megnézni a megtámadott zsidó kibucokat, mire a Hamász is meginvitálta a már november végére súlyosan lebombázott Gázai övezetbe. Platformja, az X viszont a kritikák kereszttüzébe került, mert a Hamász ezernél is jóval több áldozatot követelő támadása után melegágya lett az álhíreknek, hamisított képeknek. Musk egyébként tavaly nyáron lehetővé tette egy gázai kórháznak a Starlink használatát.

Venezuelai bunyó

Musk nyáron a venezuelai elnökválasztást elég gyanús körülmények között megnyert Nicolás Maduróval keveredett szájkaratéba, amiből még fogadás is lett, sőt az elnök blokkoltatta 10 napra az X-et gyűlöletkeltés miatt. Maduro közölte a Guardian szerint, hogy Musk az X-en maga is megszegte közösségi oldalának számos szabályát. Persze Maduro fő gondja, hogy szerinte az elcsalt választást kiáltó ellenzéke az X-en tüzeli fel híveit és szervezi a tüntetéseket.

Venezuelában 2024. július 28-án tartottak választásokat, ami után bejelentették Maduro győzelmét. Az országot Hugo Chávez elnök halála óta, bő egy évtizede vasmarokkal irányító Maduro alatt Venezuela olajkitermelő, lakosainak tűrhető életszínvonalat biztosító nemzetből nyomorgó, diktatórikus és menekültek tízezreit kibocsátó állam lett. A választásokat az ellenzék szerint rendre elcsalták, most is azt állítják, hogy Maduro nem nyert, ezért nem mutatta meg még mindig a jegyzőkönyveket az országos választási bizottság. Az ellenzék állítja, az országban most használt 30 ezer szavazógép 80 százalékáról vannak információik, ezek alapján jelöltjük, Edmundo González nyert – neki azóta Spanyolországba kellett menekülnie, és uniós díjat is kapott.

Elon Musk az ellenzék álláspontját osztotta, „nagy választási csalásról” posztolt, és közölte: „Szégyen a diktátor Maduróra!” Musk előtte már több képet és videót megosztott arról, ahogy emberek tiltakoznak a választási csalások ellen, Maduro pedig augusztus elején már azt jelentette ki, Musk rakétákkal akarja megtámadni Venezuelát. Fel is tette a kérdést: „Akarsz harcolni? Akkor tegyük meg!”, Musk pedig elfogadta a kihívást azzal a feltétellel, hogy ha a harcban ő nyer, Maduro lemond, ha Maduro nyer, Musk ingyen elviszi a Marsra (a visszaút lehetőségéről nem posztolt). Nem tudni róla, lett-e ebből bunyó karácsonyig, ahogy a fogadás végéről sem.

Ahol meghátrált: Brazília

Volt egy ország, ahol Musk belpolitikai kavarásaira udvarias nyilatkozatok vagy mérges interjúk helyett úgy reagáltak, hogy az valamilyen szinten meghátrálásra kényszerítette a milliárdost. Ez Brazília, ahol Musk Luiz Inácio Lula da Silva elnök mellett nyilatkozatháborúba kezdett egy befolyásos helyi bíróval is, a brazil állam cserébe oda ütött, ahol Musknak is fáj: betiltották a Twittert.

Nem Anglia volt az első ország, ahol Muskot és az X-et azzal vádolták, hogy a szélsőjobboldali uszításnak és álhíreknek teret adva hozzájárult a politikai erőszak terjedéséhez. Brazíliában Jair Bolsonaro hívei finoman szólva nehezen fogadták, hogy a szélsőjobbos populista elnök elvesztette az elnökválasztást és 2023 január végén megrohamozták Brazíliavárost, megpróbálva megzavarni az új kormány hatalomátvételét. A brazil kormány és legfelsőbb bíróság szerint mindehhez az X úgy járult hozzá, hogy nem tartotta be a hatályos brazil törvényeket, ezért több millió dollár büntetést szabtak ki a cégre. Ezt az X úgy próbálta elkerülni, hogy nem nevezte meg a cég brazil képviselőjét, akin a büntetést az ország hatóságai be tudnák hajtani.

A legfelsőbb bíróság erre tavaly augusztusban lépett egy erőset és elérhetetlenné tette a platformot az egész országban, amivel Musk platformja hirtelen 22 millió követőt vesztett.

Musk először a szokásos szájkaratés taktikáját igyekezett követni, diktátornak és Voldemortnak nevezve a tiltást elrendelő Alexandre de Moraes bírót. Végül azonban feladta a harcot, és októberben megnevezte az X brazil képviselőjét, majd kifizette a kirótt 28,6 millió real (több mint 18 milliárd forint) büntetést.

A Muskkal folytatott tusakodás sok fontos tanulsággal járt. Brazil politikai kommentátorok például azt hangsúlyozták, hogy hiába volt elérhetetlen az X hónapokig, az ország nem állt le, senki sem halt meg, minden ment tovább a régiben. Musk gazdasági érdekeit viszont sértette a lépés, ezzel sikerült meghátrálásra kényszeríteni az egyre nagyobb hatalommal bíró, és a hatalmát egyre bátrabban is használó milliárdost.