„Pozitív választ adunk arra a képviselői indítványra, amely alkotmányban garantálná a készpénzhez való jogot. A készpénz szabadságkérdés, ezért használata nem szokás, hanem jog. Azt hallom, hogy a digitális pénzé a jövő. Meglehet, de igazi, kézzel fogható biztosíték csak a készpénz lehet. Nem akarunk a bankok rabszolgái lenni – a bankkártya a banké, a készpénz a tied. Várjuk Lázár miniszter úr parlamenti indítványát” – mondta Orbán Viktor az idei évértékelőjén. A miniszterelnök sok ígéretet tett szombaton, ez alighanem az egyik legérdekesebb közülük.
Persze nem azért, mert annyira egyedi – Orbán ugyan nem mondta, de a képviselői indítvány a Mi Hazánktól érkezett, konkrétan Toroczkai László pártelnöktől, a miniszterelnök pedig már egy éve jelezte az Országgyűlésben, hogy akár az Alaptörvényt is hajlandóak módosítani, hogy megvédjék a készpénzhasználatot. Lázár János utána egyeztetett is Toroczkaival erről, most pedig eljött az idő, hogy meg is valósítsák. A régióban egyébként nem mi leszünk ebben az elsők, a szlovákok évekkel ezelőtt beleírták a készpénzhasználathoz való jogot az alkotmányba.
Honnan jött ez az egész?
Jogos kérdés, először is kezdjük azzal, hogy a Mi Hazánk miért hozakodott elő vele. Toroczkai már 2023-ban beszélt erről a parlamentben, és a párt tavaly olyan, kissé sajátos érveket hozott fel a készpénzhasználat védelme mellett, mint hogy a „készpénzhasználat betiltásával egy gombnyomással el is vehetnék a pénzét bárkinek”, hogy a digitális pénz „az új világrendnek” az egyik fejlesztése, meg hogy a digitális fizetési módok terjedése miatt vannak helyek, ahol „a bankkártya nélküli ember már szinte nem tekinthető a társadalom teljes jogú tagjának”.
A készpénz állítólagos betiltása az elmúlt években máshol is téma volt már, nemcsak a konteósok körében, hanem európai országok parlamentjében is. A cseheknél 2022-ben merült fel, hogy alkotmányba foglalják a készpénzhez való jogot, de a felsőház 2023 elején leszavazta az ötletet. Ausztriában 2023 nyarán az akkori kancellár, Karl Nehammer vetette fel az alkotmányba foglalást, de végül ebből sem lett semmi, és a hasonlót felvető Svájc és Németország sem módosított alkotmányt. Szlovákia viszont igen, ott 2023 júniusában belekerült az alkotmányba, hogy mindenkinek joga van készpénzzel fizetni mindenhol, aminek az állítólag meg sem kérdezett Európai Központi Bank mondjuk annyira nem örült.
Előzményei tehát vannak a készpénz védelmének, és egy szomszédos országban már az alkotmányba is bekerült, de azt érdemes leszögezni, hogy a magyar kormány amúgy sokáig igyekezett visszaszorítani a készpénz használatát, abból kiindulva, hogy azzal lényegesen több visszaélést követnek el, mint a sokkal jobban ellenőrzött bankszámlapénzzel. Toroczkai erre felhúzva gyakran mosta össze a megszüntetést és a visszaszorítást, de a valóságban a készpénzt nem tervezték kivezetni a forgalomból sem Magyarországon, sem az eurózónában – az EU szabályai szerint amúgy a boltok, éttermek és más kereskedők nem is utasíthatják vissza az elfogadását.
Mit csinált eddig a magyar kormány?
Tavaly, a Mi Hazánkkal való látványos összeborulás után több olyan intézkedés is életbe lépett, amelyekkel ránézésre mégis inkább trendivé és elterjedtebbé akarták tenni a készpénzt. Másfél évvel azután, hogy a kormány kitalálta, októberben néhány kisboltban végre elindult az ingyenes készpénzfelvétel, ami addig mintha nem lett volna olyan fontos, és tavaly óta lehet a bankautomaták mellett a postákon is ingyenesen felvenni készpénzt. És hát ne felejtsük el a Balázs Kicksben vásároló Szijjártó „Készpénz, mindig” Pétert, és az utcán készpénzt számolgató Orbán Viktort sem.
Közben viszont tavaly nyáron a kormány megemelte a tranzakciós illetéket is, és az első pillanattól fogva nyilvánvaló volt, hogy a kormány állításaival ellentétben a bankok ezt bizony az ügyfeleikre fogják hárítani, ami természetesen így is lett, és emiatt most már mindenki érezheti is, hogy drágult a készpénzfelvétel is. Ez azért is lehet húsba vágó sok embernek, mert a magyarok rengeteg készpénzt tartanak otthon, ami az infláció miatt és a befektetésekkel, akár csak a magyar állam által is erősen szorgalmazott, jelenleg is 4–5 százalékos kamatot fizető állampapírokkal összehasonlítva elég költséges. A Bankmonitor tavalyi számításai szerint
2023 és 2024 között összesen 344 milliárd forintot vesztett az értékéből a magyar embereknél lévő készpénzállomány, Magyarországon tehát a magas infláció és hozamkörnyezet sem vette rá az embereket, hogy bankba tegyék vagy befektessék a pénzüket.
Annak, hogy sok készpénzt tartanak a magyarok, többféle oka lehet, fontos tényező lehet például, hogy sokan bizalmatlanok a bankokkal szemben. Emellett a Magyar Nemzeti Bank kutatása alapján a hazai pénzügyi szolgáltatások költségei is drasztikusan emelkedtek – részben ugye a kormány adóemelései miatt, de a tavalyi infláció sem segített, több bank már bejelentette, hogy emiatt díjat emel, ami szintén érinti a készpénzfelvételt – ezért is maradhatnak emberek eleve a készpénznél. A kormány tevékenységére visszatérve Toroczkai egyébként tavaly a Telexnek azt mondta, Orbánék csak azért álltak be a készpénzes javaslatuk mellé (akkor még csak szavak szintjén), mert látják, hogy ez népszerű.
Van értelme ennek?
Európában elég drasztikus különbségek vannak a készpénzhasználatban. Míg a szlovákok alkotmányba írták a készpénzhasználathoz való jogot, és a jelek szerint Magyarország is így fog tenni, a skandináv országokban már évekkel ezelőtt marginális volt a szerepe, Svédországban már 2023-ban sem használt szinte senki készpénzt. Az viszont már akkor látszott, hogy ennek lehetnek hátulütői, azóta pedig végképp egyértelművé vált, hogy teljesen nem lehet megszabadulni a készpénztől. Részben az orosz kibertámadások veszélye miatt Svédország és Norvégia is újragondolja a készpénzmentes társadalomról szóló tervét, és
amellett, hogy arra kérték az embereket, hogy vésztartalékként tartsanak maguknál készpénzt, Norvégiában például kötelezték a boltokat, hogy mindenhol fogadják el ezt a fizetési formát is.
A Telexen két éve részletes cikkben foglalkoztunk a készpénzhasználat előnyeivel, amelyek a konteókkal és a Mi Hazánk érveivel sem vágnak egybe, de ettől még nagyon is léteznek. A legfontosabbak azok, hogy nem kell a használatához harmadik fél, és védi az adatainkat, azaz az állam nem akadályozhat meg minket az elköltésében, a megfigyelési kapitalizmus csúcscégei pedig nem jutnak általa információhoz a vásárlásainkról, hogy ezt aztán felhasználják arra, hogy még pontosabb profilt alakítsanak ki rólunk, amivel pedig a személyre szabott hirdetéseken túl akármit kezdhetnek, ha akarnak.
Ez utóbbi nem fog megszűnni a bankszámlánk megszüntetésével, csak akkor, ha az okostelefont és az internetet is dobjuk, és kiköltözünk az erdőbe remetének, de az nem feltétlenül konteós őrültség, ha az ember szeretné garantálni, hogy az állam a bankokkal együttműködve ne fagyaszthassa be a pénzét, a gigacégek pedig ne kövessék le, hogy mit, mikor, hol, mennyiért vásárol. Abban is van ráció, amire a szlovákok hivatkoztak, vagyis hogy a szegényebb rétegeket negatívan érintené, ha nem fizethetnének készpénzzel.
Magyarán lehet értelme a készpénz védelmének, de jó kérdés, hogy Orbán erre gondolt-e, vagy szavazatokért uszít a bankok ellen egy eleve bankellenes, készpénzmániás országban.
Jelenleg havonta legfeljebb két alkalommal, összesen 150 ezer forintig költségmentesen vehető fel készpénz ATM-ből (és ugyanígy két alkalommal, 40 ezer forintig bolti pénztárakban) egy, az ügyfél által megjelölt fizetési számláról. Kerestük Lázár Jánost és a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy ha a miniszterelnök szerint alkotmányos jog lesz a készpénz, megemelik-e az ingyenes felvétel limitjét, ha válaszolnak, beszámolunk róla.
