Rengeteg pénzbe kerül, hogy sok készpénzt használunk

Továbbra is népszerű a magyar lakosság körében a készpénz használata, ezt mutatja az is, hogy egyre több készpénz van a forgalomban a magyar gazdaságban. Noha a 2022 ősze és 2023 nyara között kialakult magas infláció megtörte ezt a trendet, nyár óta újra növekedésnek indult. A 2024. júliusi 8575,8 milliárd forintos állomány már bőven meghaladja a dinamikus áremelkedés előtt látott szintet – írja a Bankmonitor.

A készpénztartásnak azonban jelentős ára van, mert ez a pénz nem termel hozamot, viszont az infláció jelentősen csökkentheti a vásárlóerejét. A Bankmonitor számításaiból kiderül, hogy az elmúlt egy évben tartott készpénzállomány mintegy 344 milliárd forintot veszített az értékéből, ezt a készpénztartás költségének is tekinthetjük. A KSH adatai alapján 9 millió 585 ezer ember él Magyarországon, ha a 344 milliárd forintot elosztjuk ezzel a számmal, kiderül, hogy a készpénztartás költségéből minden magyarra 35 928 forint jut. (A Bankmonitor a számítás során az adott hónap készpénzállományának vásárlóerejét az adott hónapban mért havi árváltozással korrigálta. Az így kapott havi értékvesztést összeadva jött ki a 344 milliárd forintos érték.)

Ez a számítás jól szemlélteti, hogy milyen hatalmas költsége van a készpénztartásnak, azonban egyéni szinten jóval jelentősebb eltérések vannak. Az MNB tanulmánya alapján, településméret és életkor alapján nincs szignifikáns különbség, tehát nem igaz, hogy az idősek és a kistelepülésen élők több készpénz tartanának. Ugyanakkor a jövedelem és az iskolai végzettség már jobban differenciál, az alacsony jövedelműek és az alacsonyabb iskolai végzettségűek több készpénzt tartanak.

Ezekből az adatokból itthon megbukni látszik az az alaptétel, hogy a magas infláció és hozamkörnyezet a készpénzállományt tartósan csökkentheti. Itthon a készpénztartás visszaesése se jelentős, se tartós nem volt.

Annak, hogy sok készpénzt tartanak a magyarok, többféle oka lehet, fontos tényező lehet például, hogy sokan bizalmatlanok a bankokkal szemben. Emellett az MNB kutatása alapján a hazai pénzügyi szolgáltatások költségei is drasztikusan emelkedtek, így többen dönthetnek úgy, hogy továbbra is készpénzben tartják pénzüket. (2001 és 2024 áprilisa között 280,1 százalékkal nőttek a díjak, ugyanez az emelkedés az euróövezetben 59,3 százalék volt.)

A kormány intézkedései sem ösztönzik éppen az embereket a banki szolgáltatások használatára. Július közepén jelentette be a kormány, hogy megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Nem készpénzes tranzakcióknál 0,3-ról 0,45 százalékra, készpénzes tranzakcióknál a korábbi 0,6-ről 0,9 százalékra. Noha a kormány azzal érvel, hogy ezt nem a lakosság, hanem a bankok fizetik meg, ezeket a díjakat a bankok rendszerint áthárítják az ügyfelekre. Így tehát az, hogy Magyarországon egyedülállóan magas a lakossági tranzakciók adóterhelése, csak még tovább drágítja a banki szolgáltatásokat.