Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

Cikkünkben praktikus tanácsokkal fogunk szolgálni ennek elkerülésére, de azért két, politikát érintő megjegyzés talán szükséges bevezetésképpen. A magyar költségvetésnek kell a pénz, és jobb, ha az állam a versenyképességet nem rontó adókat emeli, vagyis például nem a foglalkoztatás terheit növeli. Ez oké, ugyanakkor mégis van abban valami egyedülállóan groteszk, hogy Magyarországon az ember bármit csinál az adózott pénzével, befizeti a közös költséget a társasházba, felveszi az automatából, devizát vált, értékpapírt vesz, azért újból és újból adóznia kell.

Ráadásul azért kell most a mértéket is emelni, mert az állam hatalmas lyukakat tömköd be, de közben más ügyekre (a Vodafone megvásárlására, a Budapest Airport visszaszerzésére, egy azeri gázmező egy részének megvásárlására) hatalmas összegeket sem sajnál kiadni. És akkor még nem is beszéltünk a legdurvább lépésről, amikor az állam baráti vállalkozóknak fizet ki irodaépületekre százmilliárdokat.

Igen, de ezt a mostani adóemelést nem mi fizetjük, hanem a nagyon nyereséges bankok – szólhat a kormányzati ellenvetés. Annak, aki ezt elhiszi, boldog élete lehet. Hiszen biztosan elhitte azt is, hogy a kiskereskedelmi adó emelése csak a láncokat érinti, azt nem lehet áthárítani, vagyis az adóemelésnek semmi köze ahhoz, hogy nálunk a legmagasabb az infláció. Vagy elhitte, hogy bár a forgalmi adó minden más országnál magasabb nálunk, de igenis elvárható, hogy az üzemanyagok végösszege ezt azért ne tükrözze, ne legyen magasabb, mint a regionális átlag. Nagyjából ennyire lesz igaz az is, hogy bár a lakossági tranzakciók adóterhelése egyedülállóan magas Magyarországon, elvárható, hogy a lakosságnak olcsó legyen a banki szolgáltatás.

Mi mindenre fizetjük?

2024. október 1-től mindenesetre a fentieken túl kiegészítő illeték vonatkozik a devizakonverziót tartalmazó ügyletekre is, ami a jelenlegi tranzakciós illetéken felül fizetendő. Mértéke 0,45 százalék, maximum 20 ezer forint. A kiegészítő illeték egyedül a bankkártyás devizakonverzióra nem vonatkozik, minden más konverzióra igen. A magánszemélyek átutalása, postai befizetése és értékpapírügyletei esetében az illetékmentes határt a kormány két és félszeresére emeli, a jelenlegi 20 ezer forintról 50 ezer forintra tranzakciónként.

A pénzügyi tranzakciós illetéket minden klasszikus banki tranzakció esetén meg kell fizetni, így többek között

• az átutalás,
• a csoportos beszedés,
• a bankfióki, postai vagy ATM-es készpénzfelvétel,
• a pénzváltás,
• az értékpapír-vásárlások

után is (de az eladások után nem). Utóbbi alól kivételt képeznek a kincstárnál és postán vásárolt értékpapírok (állampapírok). A bankkártyás vásárlást szintén terheli pénzügyi tranzakciós illeték (boltban és interneten egyaránt), ez azonban átalánydíjas, bankkártyánként évente 500 forintjába kerül a banknak, így ezt általában nem szokták áthárítani.

Tilos, de mégsem

Ezen a ponton fontos leszögezni, hogy hivatalosan tilos a pénzügyi tranzakciós illeték megemelése miatt felmerülő többletteher áthárítása a lakossági ügyfelekre, a kormány ezt megtiltotta az illeték emelésekor. A díjemelési stop a lakossági fizetési számlákhoz kapcsolódó díjakra, költségekre és egyéb fizetési kötelezettségekre vonatkozik, de csak 2024. december 31-ig.

Ugyanakkor, mint azt Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi tanácsadója megjegyzi, ez nem azt jelenti, hogy a megemelt illeték hatásával ne találkozhatnának az ügyfelek.

Egyrészt megszűnhetnek az olyan ajándék pénzek, amelyet az új ügyfelek kapnak a lakossági bankszámla megnyitásakor. Másrészt, ami fontosabb, hogy a meglévő ügyfelek is találkozhatnak a megemelt illeték hatásával az újonnan megjelenő számlacsomagoknál, amelyekre a tiltás egyáltalán nem vonatkozik.

Ha ez párosul azzal, hogy a bankok bezárják a jelenlegi számlacsomagokat, akkor az áthárítás könnyen megvalósulhat.

Ha tehát ön is azok közé tartozik, akik a közeljövőben kapnak olyan telefont, hogy kedves ügyfelünk, fáradjon be a bankfiókba, mert megszűnik a korábbi számlacsomagja, új csomagra kell szerződnie, akkor ne lepődjön meg!

– És ha nem szerződnék át?
– Akkor a bank kénytelen lesz megszakítani önnel a kapcsolatot

– zárul a beszélgetés.

Jótanácsok

Hogyan lehet ügyesen kikerülni az illetéket? Gergely Péter segítségével tíz pontban gyűjtöttük össze az eshetőségeket. Az alábbi tranzakcióknál nem kell megfizetni az illetéket, sem most, sem pedig később:

1) Ha az ügyfél bankon belül, a saját bankszámlái között vezeti át pénzt, vagy utal, akkor nincs illeték, még akkor sem, ha az egyik ilyen számlát egyéni vállalkozóként, a másikat pedig magánszemélyként nyitotta. Ugyanakkor a most bevezetett, konverziót terhelő kiegészítő tranzakciós illetékre ez nem igaz, ez még ilyenkor is felmerül.

2) Az állampapír-forgalmazási célú befektetések esetében, így a Magyar Államkincstárnál lévő számlára vagy onnan történő utaláskor, továbbá az állampapírok megvásárlásakor sincs közteher.

3) A belföldi átutalások tranzakciónkénti első 20 ezer (2024. augusztus 1-től 50 ezer) forintjára sem kell illetéket fizetnie a banknak az állam felé.

4) Nem kell fizetni akkor, ha Széchenyi Pihenő Kártya számlára utalunk.

5) Sőt, a törvény garantálta ingyenes készpénzfelvétel során sem, ami csak egy nyilatkozat leadása után jár, és személyenként csak egy banknál. A kedvezmény havi legfeljebb két, bármely belföldi, forintban végzett ATM-készpénzfelvételre vonatkozik, összesen legfeljebb havi 150 ezer forint erejéig.

6) Elvileg létezik egy, az erre szerződött boltokban érvényesíthető ingyenes készpénzfelvétel nevű tranzakció is, bár ennek hazai elterjedése egyelőre szinte nulla. Itt a kedvezmény legalább 3 ezer forintos bankkártyás vásárlás után legfeljebb 20 ezer forint készpénz kérésénél él, de csak a havi első két alkalomnál.

7) Bankkártyánként mindössze évi 500 forintos átalány illetékkel terheli a bank a kártyás vásárlásokat, tehát gyakorlatilag ezek is illetékmentesek, mivel a bankok nem terhelik át ezt az ügyfelekre.

8) 2024. április 1. óta minden hazai banknál elérhető a kedvezményezett által indított fizetési kérelemmel indított azonnali átutalás, amely szintén illetékmentes.

9) 2024. szeptember 1-től majd minden hazai banknál elérhető lesz a QR-kóddal indított azonnali átutalás belföldre, ami ugyancsak illetékmentes.

10) Végül nem hárítják át a rájuk is kivetett pénzügyi tranzakciós illetéket a magyarországi ügyfeleknek szolgáltató fintechcégek, illetve online bankok sem, mint például a Revolut vagy a Wise.

Fontos kiemelni, hogy a fenti esetek a bankra és nem az ügyfélre vonatkoznak, vagyis a bank nem biztos, hogy a kedvezményt tovább is adja az ügyfélnek, de ügyféloldalról a fenti tranzakciók preferálása segíthet csökkenteni a költségeket.

Egy kis történelem

A pénzügyi tranzakciós illeték 2012 óta van velünk, azóta már ötödször emelkedett. A pénzügyi válság után az Európai Unió egy Tobin-adó nevű intézkedést tervezett, amely a részvény-, illetve hitelügyletekre vonatkozott volna, a tranzakciók értékének 0,1 százalékát vonta volna le. Végül még ez az adó is megbukott, de Magyarország bejelentett egy legfeljebb 0,1 százalékos, vagyis 1 ezrelékes adót. Orbán Viktor bement a Kossuth rádióba, és azt mondta, hogy

a vállalkozásoknak és az embereknek emiatt egy percig se fájjon a fejük, a majdani adó nem lesz több 1 ezreléknél.

A parlament aztán 2012. július 9-én el is fogadta az illetékkel kapcsolatos jogszabályt, 0,1 százalék, maximum 6 ezer forint értékben, 2013. január 1-jei bevezetéssel. De aztán a miniszterelnök mégsem tartotta a szavát, 2012. október 5-től, tehát még a bevezetése előtt, a készpénzfelvételekre végül 1 helyett 3 ezrelék, majd október 17-től a készpénzt nem eredményező műveletekre 1 helyett 2 ezrelék lett az illeték mértéke.

Mindkét esetben megtartották a 6 ezer forintos felső illetékhatárt. 2013. június 17-én a készpénzfelvételnél 6 ezrelék lett az illeték és eltörölték a 6 ezer forintos felső korlátot, míg nem készpénzes műveleteknél 3 ezrelék lett, megtartva a felső értékhatárt.

Kilenc év után, 2022. július 1-től kiterjesztették az illetéket az értékpapír-tranzakciókra is, 0,3 százalék, maximum 10 ezer forint mértékben, az állampapírok vásárlása ingyenes maradt. 2024. augusztus 1-től a megjelenése óta, tehát most ötödször változik az illeték mértéke, lefelé még nem módosult, mindig csak felfelé. Ha a fák nem is nőnek az égig, a tranzakciós illetékek úgy tűnik, hogy igen.

Miért éri meg a banknak?

Egy pillanatra helyezkedjünk most a bankok pozíciójába! Miért szolgáltatnak, ha adót kell fizetniük, de úgy, hogy azt nem háríthatják át? A saját példámon keresztül nézzük meg, hogy miért éri meg a banknak a számlavezetés.

Képzeljük el, hogy én egész évben átlagosan 1,5 millió forintos számlaegyenleget tartok fenn. Erre a bank nem fizet kamatot, ha ezt a forrást a piacról szedné be, akkor 5 százalékot adnia kellene rá, vagyis azzal, hogy én a banknál ingyen parkoltatom a pénzemet, fog rajtam a bank 75 ezer forintot (1,5 milliónak az 5 százalékát).

Ez nyereség, viszont én a kedvező, nullás számlacsomagom mellett sokat utalgatok, a fiúk edzésére, telefonra, rezsire. Ezek közül a tételek közül van, ami illetékmentes, van, ami nem, de ha havi 150 ezer forint, vagyis egy évre 1,8 millió forint az illetékkel terhelt tranzakciók összege, akkor a bank helyettem fizette a 0,3 százalékot, ami 5,4 ezer forintot. 0,45 százalékos kulcsnál pedig már 8,1 ezer forintba fájok a banknak.

Ez persze még így is megéri a banknak, ráadásul, ha én az ügyfele vagyok, sok egyéb pénzt is szed utánam, például amikor a kártyámat használom, az elfogadóhelyek díjakat fizetnek.

Milyen kedvezményeket kínálnak a bankok?

Mint láttuk, vannak lehetőségek a pénzügyi tranzakciós illeték megkerülésére vagy az összességében fizetendő banki díj csökkentésére. Emellett a bankoknál lehetnek további egyedi kedvezmények is, ebből mutatunk most párat.

Átalánydíjas ATM készpénzfelvételi csomagokat kínál az Erste Bank és az OTP Bank is, amelyekkel egészen biztosan jobban jár az ügyfél, főleg, ha többször használja az automatát. Csak a nyaralási szezon miatt említjük meg, hogy több banknál, így a CIB, Erste, OTP és UniCredit bankoknál is ingyenes vagy kedvezményes (ha ingyenes, akkor illetékmentes is) a külföldi készpénzfelvétel több európai országban, a bankcsoportba tartozó ATM-ekből.

Az euróban végzett EGT-tagállami (Európai Unió országai, plusz Izland, Norvégia és Liechtenstein) készpénzfelvételnek pedig minden esetben annyi a díja, mint az itthoni, nem saját banki ATM használatának.

Arra azonban érdemes figyelni a belföldi ATM készpénzfelvétel során, hogy azt a bankkártyánkon lévő limit, az ATM-ek maximális bankjegykiadási limitje (általában 400 ezer vagy 800 ezer forint tranzakciónként) és az ATM-korlátozások is befolyásolják.

Utóbbi az OTP Banknál, nem OTP-s kártyával tranzakciónként legfeljebb 100 ezer forint (meglepően alacsony összeg), a K&H Banknál, nem K&H-s kártyával tranzakciónként legfeljebb 150 ezer forint, a Raiffeisen Banknál, nem Raiffeisen kártyával tranzakciónként legfeljebb 200 ezer forint, az UniCredit Banknál pedig nem UniCredit kártyával, tranzakciónként legfeljebb 250 ezer forint.

A MagNet Banknál nyilatkozat nélkül is elérhető a törvényi ingyenes 150 ezer forintos készpénzfelvétel, így a nyilatkozatot egy másik banknál leadva megduplázható a havi ingyenes és illetékmentes készpénzfelvételi keret. A Revolut és Wise fintechek havi ingyenes készpénzfelvételi keretösszegei nemcsak a magyarországi, de a külföldi ATM-ekre is kiterjednek.

A Gránit Bank olyan, pénzügyi feltétel nélkül igényelhető prémiumkártyát is kibocsát, nagyjából 20 ezer forintos éves díjért, amely – egyéb kedvezmények mellett – belföldön havi 4, külföldön havi 2 ingyenes, összegkorláttól mentes ATM készpénzfelvételt biztosít. Az éves díj magasnak tűnik, de ha valaki sok készpénzt vesz fel, biztosan jobban jár vele, mint egy olcsóbb éves díjú, de készpénzfelvételi díjjal terhelt bankkártyával.

A Gránit Banknál és az UniCredit Banknál is vannak jelenleg olyan díjcsomagok, amelyek korlátlanul kínálnak ingyenes és illetékmentes belföldi átutalást mobilapplikáción keresztül, persze ezeknek a díjcsomagoknak a sorsa most az illetékemeléssel kérdésessé válhat. Az Erste Banknál és az OTP Banknál egy megadott havi keretösszegen belül átalánydíjas és illetékmentes átutalások is rendelkezésre állnak.

Mi van a fintechekkel?

Ha már kicsit feljebb szóba hoztuk a Revolutot és a Wise-t, vajon ők is fizetnek tranzakciós illetéket? A profán válasz úgy szól, hogy nem igazán tudjuk. A magyar kereskedelmi bankok szerint sokat aligha, vagyis őket hozza előnyösebb helyzetbe az adóváltozás.

Valóban, a felügyelet (MNB) és az adóhivatal (NAV) is eléggé kiszolgáltatott helyzetben van. Csak vélelmezhetjük, hogy a két legnagyobb külföldi szolgáltató (Revolut, Wise) annyira ismert arról, hogy sok magyar ügyfele van, hogy bejelentkeztek a NAV-hoz. Mellettük azonban akad még vagy 10 ezer fintech, neobank, amelyek itthon kevésbé ismertek, de ugyanúgy lehet egy magyar az ügyfelük, aki intézheti a fizetéseit velük. Őket, például egy három magyar ügyféllel is rendelkező kolumbiai neobankot a kutya sem követi, magyarul biztosra vehető, hogy nem jelentkeznek maguk sem, nem fizetnek magyar adókat.

Elvileg persze a törvény mindenkire vonatkozik, így egy magyar ügyfél minden átutalásos és devizaváltásos tranzakciója esetében fizetni kell illetéket nekik is. Az MNB, mint felügyeleti hatóság bármit ellenőrizhet a magyar bankokról, ám a litván felügyeletre nincs ráhatása, legfeljebb csak kérni tud. De mivel az MNB rendszeresen kiad anyagokat, amelyben kérleli a Revolutot, hogy itthon is jelentkezzen be bankként, aligha jó a munkakapcsolata a magyar és a litván bankfelügyeletnek. Ha tippelni kellene, a legnagyobbak adnak valamilyen adatokat, a magyar hatóságok azokat elfogadják, viszont valójában Magyarországról nem látszanak a fintechek valós adatai.

Tudatosság, tudatosság, tudatosság

Mint látható tehát, az ügyfelek ma is és a jövőben is számos esetben kimenthetik magukat a pénzügyi tranzakciós illetékek terhei alól. Mint arra a Magyar Nemzeti Bank elemzője, Nemecskó István is felhívja a figyelmet, tudatos bankszámla-választással és megfontolt tranzakciókkal évi több ezer forint is megtakarítható. A szakember szerint 2021-ben volt olyan hazai ügyfél, aki ötször annyit fizetett ugyanazokért a tranzakciókért, mint egy másik, hasonló fizetési szokásokkal rendelkező számlatulajdonos.

Mi jön majd innen? Végigböngésszük a magyar bankok szolgáltatását, összeállítjuk a legjobb szolgáltatás-portfóliót? A többség aligha teszi ezt meg. De azért van egy pár alapszabály, amit érdemes követni.

Az átutalás például mindig olcsóbb, mint a készpénzfelvétel, illetve a bankkártyával elvégzett készpénzfelvétel helyett amúgy is gazdaságosabb a kártyával vásárolni, mivel az korlátlan számban és összegben ingyenes.

Ma már egy-két kivétellel minden online pénztárgép mellett van valamilyen elektronikus elfogadás idehaza, ami leggyakrabban a bankkártya-elfogadást jelenti.

Aki pedig nyitott az újra, az átutalásoknál érdemes élni a két új, teljesen ingyenes átutalási lehetőséggel, a fizetési kérelemmel és (majd) a QR-kódos fizetéssel. Ha pedig mindenképpen készpénzre lenne szükségünk, akkor érdemes kihasználni, de nem lépni túl a 2025. január 1-től már a postákon is elérhető törvényi ingyenes készpénzfelvétel korlátait.